Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

*■ - ^ A zene közös nyehrén ' 1 v Nemzetiségi találkozó ik A felvétel a tavalyi ünnepen készült a bámki együttes gyemnek tánccsoportjáról. holnap már traenkileneed­szer kerül sor. Az egész napos rendez­vényre már a kora reggeli óráktól térzene és népművé­szeti vásár, valamint éne­kes, táncos felvonulás hív­ja fel a figyelmet Az ünnepi nagygyűlés után, amely 10 órakor lesz, szlovák, német és magyar hagyományőrző ok vízi színpad ta­lálható hazánk tavain. A Nógrád megyei Bánk község egyik büszkesége éppen egy ilyen ritkaságszámba menő vízi színpad, amely gazdag aendezvények színtere már évek óta. Augusztus első va­sárnapján itt rendezik meg a Nógrád megyei nem­zetiségi találkozót, amelyre enoportak voeaük Mrtoknkba a színpadot ahoi anyanyel­vűk és kultúrájuk gazdag tárházával ismertetik meg a közönséget. A N5grad me­gyei nemzetiségi csoportokon kívül, más megyék együtte­sei is színre lépnek, így a kiskőrösi szlovák és a ve- csési német együttesek. Né­pi hagyományok virágai címmel délután 3 órától mutatkoznak be a magyar együttesek, a Diivő és Ka­marás együttes, valamint a Nógrád táncegyüttes, illetve Szvorák Katalin és Balogh Márton szólóénekesek. Ter­mészetesen nem fognak hiá­nyozni a szlovákiai művé­szeti csoportok sem, a lo­sonci Ipel, és a besztercebá­nyai Urpin, akik már több­ször is bemutatkoztak Bán­kon a nemzetiségi találkozó keretében. A szervezők remélik, hogy a közönség ezúttal is jól fog szórakozni, s hogy a rendez­vény ismét betölti funkció­ját: a magyar és nem ma­gyar anyanyelvű lakosság barátságának elmélyítését. És amit még remélnek: a nagy­szabású rendezvények tar­tós jó időt. M. I. Borsodi fiatalok a fővárosban Egy tábor, sok munkahely Kísérleti jellegű építőtá­bort szervezett a KISZ me­gyei bizottsága Borsod fia­taljai részére a fővárosban. Au as új a kezdeményezés­be«, hogy a megye nyolc középiskolájából verbuváló­dott társaság, kilencven le­ány és ötven fiú — bár ugyanazon táborban van — öt különböző vállalatnál dol­gom*. Olyan kisebb vállalatok .munkáját segítik a diákok, amelyek önerőből nem let­tek volna képesek saját ma­guknak önálló építőtábort ezervezni. Eredetileg négy­száz, fiatalra tervezték, de — különböző okokból — a 11 munkaadóból hat vissza­lépett, így végül csak száz­negyvenen jöhettek. — ▲ gyerekek megérke- eesük után — saját javas­latukra — sorsolással dön­tették el maguk között, ki Kova kerüljön — mesélte el a munkahely-kiválasztásnak « sajátos módját Zsig- mondné Futó Judit tábor­vezető, a Zrínyi Ilona Gim­názium tanára. — Bár a július közepén kezdődött tá­bor még nem ért véget, az eddigi tapasztalatok igen jók. Minden vállalatnál igen kedvesen fogadják di­ákjainkat, és már nagyon várták őket. Azokra a mun­kákra ugyanis, amit most velük végeztetnek, nincs lét­számuk. — Még munkaruhát is ad­tak — erősíti meg a ta­nárnő szavait Wagner Beá­ta a miskolci Egészségügyi Szakközépiskolából, aki negyvened magával a Közte­rület-fenntartó Vállalathoz került. — A vállalat köz­ponti telepének kőterét gyomláljuk ki, a fiúk pedig azokat a köveket pakolják, amelyeket a budai vár hely­reállításához szállítanak. A rövid, barna hajú Dró­tos Valéria a Kohóipari Szakközépiskolából jött: — Szerszámokat, kapát, gerfblyét szintén kaptunk. Tízfős brigádokba osztottak bennünket, és természetesen Ezekben a napokban ke­verik a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalatnál Slamovits Istvánnak, a volt Edda-tag- nak a nagylemezét. Együt­tese, a Slamó, nemrég ala­kult, de több számuk máris Jól érzik magukat a BKV kertészeténél dolgozók is. Az egyik lánynak olyan bő munkanadrág jutott, hogy még akkor maradt benne egy pocaknyi hely, mikor a társa is mellébújt. A tábor főhadiszállásán, az Osztyapenkó-szobor mel­letti sokemeletes kollégium­ban nemsokára turnusvál­tós lesz. — Mindé« évbe« káét épí­tőtábori turnust vezettem 1969 óta, s ez alapján nyu­godtan mondhatom: s jö­vőben is érdemes ilyen „osztott munkahelyes“ épí­tőtáborokat szervezni — szö­gezi le a tábor vezetője. Kovács A Gábor A párizsi bemutatón Humor címszó alatt mutatták be mindazt, ami nem megszokott, váratlan és élénk hatást kelt. Ez a két modell biztos, hogy az — Ha elmúlik a nyár Párizs parádéja Párizsban, a divat főváro­sában bemutató bemutatót ér egész évben, ahol való­sággal sokkolják az ide áramló, főleg exportra orien­tált cégek szakembereit. A kora tavasszal megrendezett parádén mutatták be 1985— 86 nőideálját, aki olyan mint Greta Garbo, a Krisztina ki­rálynő című filmben, vagy­is kissé férfias és „dandy- sen elegáns”. A közeljövő legfontosstd) irányzata: testközeli for­mák, szélesített vállak, a mély karöltők szelídebbek, rafináltabb hatást érnek el — ez vonatkozik a japán- és denevérujjakra is. Csak­nem minden ujjavégződés le­szűkül, pántba vagy hajtás­ba fogva, vagy csak egysze­rűen egymásra gombolva; rövid és hosszú, természete­sen a stílusokhoz kötve. Nosztalgiázhat a divatban, akinek úgy tetszik, hiszen főként a 30-as évek gyapjú­kötöttjei, zsabós selyemblú­zai, az akkori sáiadrágok, muskétás felsőrésszel, bár- sonvkabá fkával, és lapos balerinacipővel a „menők” ma újra. Külön téma asz amely a vidék, az öreg Ang­lia, és Írország őszi színeit idézi (szárazlevél-, kéreg­szín, mocsárzöld, bogyólila, égkék, vihanszüdke): rövidí­tett, majdnem doboz kabá­tok, hátul széles dragonnal, óriáskockás szövetből, ha­talmas pulóverrel és bőr pi­lótasapkával. Szinte minden öltözéket uwwotta bekötött kendővel, bőrsapkával mu­tatta be. A hosszú kabátok egyenes vonalúak, többnyire duplasoros gombolásúak, hangsúlyos széles dísztűzé­sekkel. A szélsőséges hosz- szúságú szoknyákhoz kockás perasztínget viseltek a ma­nökenek, rövid ujjú, csa- vartmintás kardigánt, fölöt­te férfifaaonos mellényt. Az estélyi modellek „tör­ténelmi levegőt árasztottak”. Különlegesek voltak a fe­kete zsorzsettrubák, csípőn raffolva, vagy ügyesen elhe­lyezett csipkebetétekkei de­rékon alul. Az alkalmi öltö­zékek gyakran mély dekol­tázs ú felsőrészből és törökös hatást kettő, buggyos nadrá­gokból és fezekből álltak. Anyaguk taft, moaré, fémes fényű lamé. Kiegészítőként újra megjelentek a hatalma« stólák és muff ok. A közönség szájról olvas Színház, siketeknek Harmincöt éve annak, hogy a nyugat-németországi Dort- mundban megalakult egy minden tekintetben különleges színjátszócsoport. Tagjai hal­lás- és beszédkárosultak, s az a céljuk, hogy megismertessék sorstársaikkal a világ színpadi művészetének legjobb alkotá­sait Az előkészítő kurzus — s ezt a csoport minden tagja végigjárta — hároméves; a színészek táncot, zenét, pan- tomimot tanulnak. Nagyon fontos a szavak formálása, hiszen a közönség csak száj­ról tud olvasni. Az előadan­dó darabokat is a közönség sajátos igényei és a színé­szek képességei szerint dol­gozzák át. A beszédet, ahol csak lehet, pantomimjelene­tekkel helyettesítik. Gesztus- nyelvvel érzékeltetik a kö­zönséggel a darab atmoszfé­ráját. Évente egy-két új darabot mutatnak be, s általában öt­ven előadást tartanak. Re­pertoárjukon főképp klasszi­kus darabok szerepelnek, mint a Faust, a Hamlet a Rómeó és Júlia. A társulat tavasszal és ősszel turnézik az országban. Az UNESCO négyévente megrendezi a siketek és na­gyothallók világkongresszu­sát: a dortmundi társulat ezeken eddig négy alkalom­mal nyert ekő díjat. Har­mincöt évvel ezelőtt egyedül voltak, de napjainkban már több mint 60 ilyen színház működik szerte a világon. A rádióban hfdlottuk Mai aranyásók Slamó-lemez rrépsaer®. X wmgyhmmm fám­szei kapható majd au üzle­teikbe», acxüg a vácSóbar. illetve a televfeádbaa csen­dülnek fél a legújabb Sla- moviíü-BÓíSsi, * Á MleflW «MMMM HtHM i fei«ge<t!íi wette« okta tussal is jutfisiPiUMfrthj M wjillt» ei « grgokorlati isme reteket a jövó (Htwftd és mechanikai műszerészé. A ne­bulók egy réssé temmémeteoss as Ariból« eloápaừ* mítM v munkaversenybeu vegyünk egymással. Az értékelésre a tábor végén kerül sor, bár ez jobbára „csak” erkölcsi elismeréssel jár. Puhl Ferenc a Bláthy Ot­tó Szakközépiskola tanulója most van először építőtá­borban. — Eredetileg meri sem je­lentkeztem, csak később gondoltam meg masam. K.K váncsi voltam, milyen le­het egy építőtábor, s mond­hatom nem bántam meg. Maga a munka olyan, mint bárhol, nekem éppen kor­látfestés jutott. De megszok­juk a munkarendet, a fe­gyelmet, és megtanuljuk ér­tékelni a dolgozó embert. Emellett a szálláson és kosz­ton felül heti kétszáznyolc­van forintot keresünk, és sok szabad időnk is marad. ■ A tizenkét diákból és hat felnőttből álló tábortanács elnöke, Béres József, szin­tén a Bláthyba jár: — A brigádvezetők átfcri tolmácsolt ötletek, javaslatok alapján mi döntünk a prog­ramokról. Színes, változatos életet pórbalunk pezsdítenL Reggel héttől fél kettőig dolgozunk, utána Budapest nevezetességeivel ismerke­dünk. De van sportverseny, vetélkedő, diszkó is. — Hétvégén a Dunaka­nyarba hajókázank «L __ A cégek programjaink kfl&sé- geiheu is hozzájárulnak. Ad­tak ingyenes strandbelépőt és a munkahelyek*» kükuv- bnsszal szállítanak. Salagcori Attilát su K Számú Szakközépé butából. és húsz társát a PHM Park- erdőgazdasághos vitri» m vé­letlen. fciudulmúl- érdekes. A bodakssai úrion egy pékn kolostor sandá­nak régészeti MMzóaóbsn segédkezünk. Baeeenmének mondhatom magasa ■—*— egyik fal tCvébea én bak» kan tarn rá egy eseuAuewá- ra. Kiderült, begy egy oM századbe« ásatás után hord­tak itt egybe a ttllúi oirihnsi megtalált csentetek, tétben van arany — ha kk mennyiségben is — a ma­gyar folyókban, patakokban. A mai aranyászok, arany- mosók tanúskodnak erről. De a tudomány is számon tart néhány helyet hazánk­ban, ahol a bányászat ad- ték termékeként aetaésféme­ni. Erről is saé vett csü­törtökön délben a Kossuth rádió műsorában elhangzott Mai aranyásók óimé össze­állításban, amelyet a mts- teolei Mraril stúdió suer- kewrtő' rifforteoofc Ok TóthPn ftti i#j f M uuÉiwta ■ brtón RwaÜ Aftrftft iH 85—ÚO M- logmaaú mmmttit i—Hú ővenfcÉsrit feK M5 Bodezte a i hazai ssvymflimefc, Ötvö­sök Hgénytt nem Ae tpar- \ nafc egyre nagyabb szüksége r unit »e|negf^«g|P|^g A- fittfe jelenóeg «gen aale neoaesíe» mat hasúnál. ▲ batuanas éveidben úgyi neveseit légi gamnoanaéró-j ■eket folytattak a vési «ranyieäcfaelyak fölött. DÍü Mátyás Ernő geológus, egyo-t tenni docens ezad kapcso­latboa rámutatott. hagy * légi felvételek kSuvettenät nem mutat ják ki on arany jelenlétét Azonban bízol nyos káBcsumdúmrisásokbóft Mset «ne következtéim Te*-* kibánya. Bndafaányácska éu Snenencs Vétségében. Ez aari jetesrit. hogy a Toka ji-begy» aégban van arany. Nyílva»' igen kis mennyiségben foeá chri elő, de bizonyos bánya* mWcteh meHékterraéke»» ként braMá Termésnetew sen 51 is a gazdasági teayp» nők dönthetnek. Kgy Hjdrmlbeil ananybosnisétó műhelyről. M őséit a műsor; melynek au euUM a miskoici Hermem Ott» Máueuuuban megtekrné- hetflt A középkori magyw rum mini iiniisfíiiisi ....mii e— ?* < rM»«)|rrt eS OÜVO&Cmi sajátos tecbaoaógfiájával itt megismertette a műsorará-t dMtaaBgatót. Az Állatot Kiwmő boruochnádasdi egy-} Bégében os arasty feüdclga* Básánafc nagy üzen ni módsaeJ rarfa ü szó volt A más-i koíci Kincsesbőltben pedig megtmJbiattuüc, hogy a leg- oócsőhb nranyékszer a 41« kostal faibeváló, a legdrá­gább áráért pedig % ezer Gorintcat keö fizetni._ MegWlWdl a valamffltnrA ■nayáBzok mai utóda, aki a Diniéi mos aranyat, ke­mény munkával. Ha igyek­szik, naponta 1 gramm is összejöhet. Elvileg ez a ma­gyar állam tulajdona. Ha nagyobb mennyiség össa— gyűlne; be kell váltani. A* aranymosó csefládja vafeH hogyan megérti az aranymo-i só fiatalembert, de az id a» genek őrültnek tartják.. . flá * I,

Next

/
Thumbnails
Contents