Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

jfc Egyre több hús kell a városkörnyékről Állattenyésztés a városkörnyéken 1. Miskolc jobb ellátását szolgálja Á jelölőgyűléseken tették szóyŐ Mennyit Tapolcára? A városkörnyék II mező- gazdasági nagyüzemében 20 ' p 'aUenyésztési és közgazda- . .«ági szakember végzett hely- , színi vizsgálatot és adatelem­zést. A felmérés tapasztala­tait összegezve, a Miskolc Városi Párt-végrehajtóbizott- \ ság arra a kérdésre kereste a i választ: miért nem iövedel- ' mező az állattenyésztés? © CSÖKKENŐ •j - ÁLLOMÁNY F A városkörnyék nagy- és S -kisüzemeiben 1984. december 31-én 2200 darabbal kevesebb ':l szarvasmarhát tartottak nvil- ,! ván. mint 1980-ban. A ser- .1- té'állomány 8600-zal, a ju- ! hók száma 2400-zal csökkent | a négy év alatt, egyedül a ; baromfiaké növekedett. A csökkenés üteme 1982-től kezdve felgyorsult,' és na- f g.vobb mérvű, mint a megyei átlag. Ez olyan figyelmeztető -. jel. ami több szempontból is ■ alapos vizsgálatot igényel. 1 . Az ország egyensúlyi hely- ;• zetének javítása érdekében ! nem mondhatunk le az élel- 1 tniszerexporfcról. ám Miskolc- ! nak más szempontból is fon­tos az állati termékek terme­lésének fokozása. A B.-A.-Z. Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat és a Borsod Megyei Tejipari Vállalat belföldi értékesítésének 55, illetve 69 százalékát a város . , és környékének lakossága fo­il gyasztja el. Ugyanakkor a .' két vállalat termelési hátte- rének csak 8, illetve 13 szá- 1 zalékát biztosítják a város­környékről, s igen magas a " más megyéből történő ide- szállítás költsége. A tejipa­ri vállalat 1985. első öt hó- v napjában mintegy 10 száza- ' lékkai kevesebb tejet tudott felvásárolni a megyéből, és soha nem látott mértéket ' öltött a literes tej ide tör­.f A nyolcvanas évek végéig hetvenezer olyan jármű fut i majd Leningrad utcáin, ame- lyeket sűrített gáz hajt. En- ■ nek eredményeképpen a vá- ;! rós levegője sokkal tisztább ! lesz, hiszen a gázüzemű jár- i művek sokkal kevesebb mér- j, gező anyagot termelnek, AiSxúnt a hagyományos ben­zinüzeműek. Az áttérés a gázüzemelésre még számos előnnyel is jár: megnő a motor és a gyertyák élettar­tama, és felére-harmadára csökken az olajfogyasztás. A gázkitermelés mindemellett sokkal olcsóbb és kevésbé munkaigényes, mint a kőolaj kitermelése. növekedett az 'I. osztályú aránya. A háztáji gazdaságok integrációja révén két és félszeresére nőtt a téeszeken keresztül értékesített háztá­ji termékek értéke. Mindezek az intézkedések azonban kevésnek bizonyul­tak az állattenyésztés jöve­delmezősége romlásának megállításához. Az ágazati eredmény négy év alatt egy­ötödére csökkent. Egyértel­mű összefüggés mutatkozik az állattenyésztést növelő, illetve szinten tartó gazdasá­gok hátrányára, az eredményt tekintve. A tíz téesz közül 1984-re mindössze négyben képződött minimális nyere­ség az állattenyésztésben, és a Nagymiskolci Állami Gaz­daságban is csak a baromfi­telep nyereséges!. Végigsétálnak az ablakpár­kányon, be-benéznek a szo­bába, közben fejüket több­ször is körbeforgatják, úgy figyelnek minden* rezdülésre, majd gyors szárnycsapások­kal elrepülnek. Látni rajtuk, hogy megbarátkoztak már a panelrengeteggel és lakóival. Otthonra leltek a második emeletnyi magasságban, kí­vül az ablakon... A bérház szürkeségében szemet szúr a zöld galamb­A választások előtt a jelö- lőgy üléseken és a rétegtalál- kozókon sok közérdekű ész­revétel hangzott el. A vá­lasztópolgárok kérdéseivel, javaslataival most megkeres­tük az illetékeseket. — Miért szűnt meg a Se­lyemréten a férfifodrászat? — kérdezte Kolozsi József. — Az üzlet az utóbbi években veszteséges volt, a csekély forgalom miatt az ott dolgozóknak nem bizto­sította a megélhetést — vá­laszolta Reims Sándorné, a Borsod Megyei Fodrász Szövetkezet elnöke. A férfi­fodrászatot a Kun Béla út 2. szám alá helyeztük át, ahol nagyobb az igény rá. Nyíró Ferenc Madách ut­cai lakos javasolta, hogy — idegenforgalmi jelentősége miatt — Diósgyőrt jelöljék külön is táblával. Válaszában Balogh Károly, a városi tanács műszaki osz­tályvezetője hangsúlyozta: ezt nem tartják célszerűnek és kívánatosnak. Diósgyőr ugyanis már nem önálló te­lepülés, hanem Miskolc ré­sze, éppen a megkülönböz­tető tábla okozna zavart és bizonytalanságot az idege­nekben. Nagyon sok olyan településnév van a város­ban, mint péládul Hejőcsa- ba, Pereces, Görömböly, Komlóstető, Szirma, Bodő-te- tő, Bedegh-völgy stb.. aho­vá ilyen meggondolásból szintén táblát lehetne kiten­ni. Tapolcáról panaszolta Dan­hauser Zoltán, hogy a Kiss József utcában nincs víz- és szenny vízcsatorna, • s meg­kérdezte: az üdülőhelyi dí­jakat és a szobák kiadásá­ból származó adókat miért nem ott használják fel, ahon­nan befolynak? — A Kiss József utcában szennyvízcsatorna építése az idei tervekben szerepel — vá­laszolta JirkovsEky Imre, a városi tanács osztályvezető főmérnöke. — Vízvezeték azonban már van. A másik kérdésről szólva: az üdülő-. dúc. Kíváncsi vagyok, ki ké­szíthette, hiszen nem meg­szokott látvány ez manap­ság. Csodó Béla a Tízes hon­véd utca egyik négyemeletes lakóházában él, immár ti­zenegy éve. — Előtte is ebben az ut­cában, egy családi házban laktam — mondta bemutat­kozáskor. — Száz galambom volt. Nagyon megszerettem őket, ezért nem csoda, ha az elköltözéskor nehezen váltam meg tőlük. Egyébként gye­helyi díjakat minden eset­ben az adott területen hasz­nálják fel. évente megha­tározott terv szerint. 1984- ben például szennyvízcsa­torna épült a Lőcsei utcá­ban. járdát építettek a Kiss József utcában, gázvezetéket fektettek le a Harkály ut­cában. és megoldották a víz- elvezetést a Szatmári és az Ungvári utcában. A lakos­sági befizetések a költségek­nek mintegy 'tíz százalékát fedezték. Idén — az üdülő­helyi díjak felhasználásával — út és járda épül a Lő­csei utcában, és az Ungvári utcában gázvezetéket fektet­nek a* Kiss József utca kö­zépső és felső szakaszán, és Június elejétől információs irodát működtet az Avas­délen a Városi Művelődési Központ. Az iroda az En­gels utcától nem messze, a szolgáltatóház. mögött, az Elek Tamás utca 15. számú ház egyik volt garázsában kapott helyet. Eddigi tapasz­talataikról kérdeztük Erdődi Erzsébetet, az iroda vezető­jét. — Jó páran betértek már hozzánk, s érdeklődtek: mi­féle szolgáltatásokat vehet­nének nálunk igénybe. So­kan viszont semmit sem tud­nak az iroda létezéséről. Nem készült még el az En­gels utcában elhelyezendő megállítótáblánk sem, ami útba igazítaná a lakótelepie­ket. A rendezvények jegyei­nek árusításán kívül felvilá­gosítást tudunk adni a vá­ros összes kulturális esemé­nyéről. Van egy címlistánk, amelynek alapján gyermek- megőrzéstől kezdve kutyasé­táltatásig, mosásig renge­rekkorom óta a galamb a kedvenc állatom. — Hogyán jutott mégis eszébe, hogy tovább foglal­kozzon velük? — Egyedül élek itt évek óta, 75 éves vagyok, már elég nehezen mozgok, hát egy kicsit lekötöm magam. A párkányon a gerléket etet­tem, és ideszoktak. Gondol­tam egyet: csinálok nekik dúcot. Hat-tíz gerlém is volt egyszerre. Tavaly pedig az egyik barátomtól két galam­bot kaptam. Most már öten vannak, ugyanis ezekben a hetekben költöttek három fiókát. — Mikor eteti őket? — Reggel és este. Borsót, kukoricát, búzát, kenderma­got, napraforgót és kölest kapnak. Az egyik már a te­nyeremből is eszik. — Nem jönnek be a la­kásba? — Azt nem engedem meg. — Mit szól hozzá a többi lakó? — Már megszokták, sőt, meg is szerették őket. Tud­ják, hogy csupán ennyi a szórakozásom (temcsi) vízelvezető csatornát kap a Thaly Kálmán utca. Sok a kocsma Tapolcán — kifogásolta Rácz János és Eszlári Emil. — Mislíolc-Tapolca kiemelt üdülőterület, ahová az év minden szakában sok hazai és külföldi turista látogat — adott választ Kovács Gábor, a városi tanács kereskedelmi osztályvezetője. — EtT indo­kolja, hogy itt több vendég­látóegység legyen. Mivel az állami és szövetkezeti ven­déglátás nem rendelkezik elegendő fedezettel a háló­zatfejlesztéshez. a bővítés a magánerő bevonásával tör­ténik. teg vállalkozónak szerezhet­nénk alkalmi munkát, már ha volna, aki igénybe ven­né ezt a szolgáltatást. A munkaközvetítés egyelőre díjtalan, később minimális, 5—10 forint körüli összeget fogunk felszámítani érte, si­keres közvetítés esetén. Az itteni gyerekeknek rendez­tünk már néhányszor játszó­házat az irodában, aminek nagyon örültek az apróságok. Terveink között szerepel egy kiadvány közreadása is, amely tartalmazza a nálunk igénybe vehető összes szol­gáltatást. Ez várhatóan ősz­szel készül el. és jelentke­zési lappal is ellátjuk. Eddig nem igazán a terveinknek megfelelően alakult a forgal­munk, ezért sokat várunk a telefon beszerelésétől. Ek­kortól ugyanis mór otthon­ról is lehet majd érdeklődni. >|c Tapolcán, táborban (Kiss József felvétele) Ötéves a BMV Fennállásnak ötödik év­fordulóját ünnepli idén a miskolci BMV (Becsületes Munkát Végzünk) együttes. Ebből az alkalomból koncer­tet adnak augusztus 27-én a Molnár Béla Ifjúsági és Ot­tó rőház udvarán. A zenekar jelenlegi és volt tagjai ek­kor együtt muzsikálnak. így tizenhatan állnak majd a pódiumon. Gázzal hajlott jármüvek (Folytatjuk) Régi szenvedélye Galambdúc ifc A galambpár a fiókáival együtt jól érzi magát a bérházi ablakban Információs iroda az Árason lain munkál is szereznek ténő szállítása. Az önellátás hiányát, a vállalati erőfeszí­tések mértékét a fogyasztó még nem érzékeli. De másutt is csökken a tej termelési kedv... A szükségletek he­lyi megtermelése nemcsak vállalati érdek, hanem a szállítás energiaigényét és az ország energiahelyzetét ösz- szevetve. kézenfekvő * kö­vetkeztetés: össztársadalmi érdek is. 9 AZ ERŐFESZÍTÉSEK ELLENÉRE Az élelmiszeripari vállala­tok és a mezőgazdasági üze­mek jelentős erőfeszítéseket tettek az állattenyésztés színvonalának megtartásáért, illetve emeléséért. A Húsipa­ri Vállalat állatfelvásárlási értékének például csaknem 20 százalékát teszik ki a kü­lönböző felárak és ösztönző támogatások, a társulások­nak nyújtott fejlesztési for­rások és a tenyészállat-kihe­lyezés. Az állami gazdaság és a tsz-ek növelték a nagyobb biológiai teljesítőképességű állatok arányát s így dina­mikusan növekedtek a faj­lagos hozamok. Különösen a tehenészetben és a baromfi- tartásban értek el sikereket. A fajtakeresztezések eredmé­nyeképpen a tehénállomá­nyon belül 60 százalékra nőtt az intenzív tejelőtínusok aránya, négy év alatt 450 li­terrel az egy tehénre jutó tejtermelés, és. 47 darabbal az egy tyúkra jutó tojásho­zam. Az anyag- és energia­takarékossági intézkedések következtében az állatte­nyésztési ágasatok anyagigé­nyességi mutatói javultak. A gazdaságok javították a sza­porodásbiológiái mutatókat, csökkentették az elhullás! veszteségeket. 1984-től. a tej bakteriológiai szempontok szerinti átvételének beveze- ' tése óta a higiéniai feltéte­lek javításával az átadott tejben 32-ről 60 százalékra

Next

/
Thumbnails
Contents