Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
a miskolciaké a szó Kovatvesető: Nyihe* Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pt. 39. — Tel.: 18-225. Heréik iMvtsóiokat letfelcröiDket. üogv panaszaikkal, észrevételeikkel bét főtől péntekig, tenetote* ft—14 őr* közön keressenek tel bennünket. Az ételmérgezésnek a hanyagság; az oka Az utóbbi időben emelkedett az ételmérgezések száma országszerte. szükcbb pátriánkban is. Jön a jó idő, s fokozódik a veszély... Az esetek többségében az ételek elkészítésének módjában, illetve a nyersanyagok és a készételek tárolásában elkövetett hibák, az emberi felelőtlenség következményei tették lehetővé a kórokozók, főleg a szalmonella elszaporodását. Az úgynevezett könnyen romló élelmiszerek — húské- seitmények, gasztrofól ételek — idézik elő nagyobb arányban a megbetegedéseket. Ha az előfőzött ételt lassan melegítik, s nem forralják fel, ezzel lehetővé válik a mikrobák elszaporodása, s az esetleges megbetegedés. Gyakran okoz szalinonellafertőzést a lángolt kolbász — elsősorban azért, mert sokan nem tudják, hogy ez fözőkolbász, tehát csak síi-* téssel-fözésset előzhető meg a mérgezés. Változatlanul sok megbetegedést okoznak az ehető gombákból házilag készített, valamint a vadas ételek, illetve a kifőzött tészták, amelyeket legkésőbb a főzéstől számított két órán belül el kell fogyasztani, ugyanis szobahőmérsékleten tartva három-öt éra alatt elszaporodhatnak bennük a kórokozók. Igen helytelen az a gyakorlat, hogy az édesanyák nyers tojást és májat kevernek a kisgyermek táplálékába! Az ételmérgezések, illetve fertőzések megelőzhetők, ha a háziasszonyok, a közétkeztetésben dolgozók s az ipari vállalatok egyaránt több figyelmet fordítanak a személyi higiénére. az élelmiszerek tárolására, megfelelő előkészítésére, valamint arra. hogy a könnyen romió ételeket csak a csomagoláson feltüntetett szavatossági idő lejárta előtt használják fel. Szívleljük meg a jó tanácsot, amíg nem késő! M. G. „. . . a Győri kapuban a területrendezést. illetve a közművesítést az új lakótelep részére az ÉÁÉV végzi. A távhővezeték építése során •zükségessé vált az ott levő lUO-as átmérőjű öntöttvas ivóvízvezeték ki váltós a. A munkát a már fentebb említett EÁÉV végezte. Az egyik illesztésnél kis szivárgás keletkezett, melyet ez év június 17-én elhárított a kivitelező. Téves a levélírónak az a megalapítása, hogy a nyomócsövön csak a vízmüvek javíthat, mivel az A járda sürgős javításra szorul Perecesen, a nagyerenyői buszmegállóban körülbelül két hete — telefonkábelfek- tetés miatt — felbontották a járdát. Azóta itt már három komoly baleset történt — két lábtörés és egy bokaficam. Forgalmas hely, sok utas száll le és fel a buszról. Sok itt az idős ember is. akiknek igen megnehezíti a közlekedését ez az állapot. De ez még nem minden! Az elmúlt hétfőtől a 38. Számú Általános Iskolába — amely a buszmegállónál van — naponta 500 gyermeket szállítanak különautóbuszok, nyári iskolatáborba. Már előre félünk, mi lesz velük ezen a járhatatlan úton. Sürgős intézkedést kérünk a gyerekek és az itt lakók nevében! T.uczi Lajos az iskola gondnoka ilyen munkaterületeken és kiváltási munkáknál vállalatunk csak szakfelügyeletet biztosítja a kivitelező részére. Amennyiben a meghibásodott vezetéket rövid úton (telefonon) bejelentették volna, a hiba még előbb kijavítást nyer. (A választ Piu- kovics Józseftől, a vízművek műszaki igazgatóhelyettestől kaptuk a lapunk június 27-i számában Spriccel a hibás illesztésnél cineméi megjelent olvasói észrevételre.) Rendel tettek a Búza téren Csütörtöki lapszámunkban — fényképpel illusztrálva — megírtuk, hogy még nem takarították el a Búza téren a megüszkösödött romokat. Mint arról értesültünk, a cikk megjelenésével egy időben ez már megtörtént; rendet teremtettek a leégett lángos- és pecsenye- sütők helyén. Ideje volt! Óvjuk a Széchenyit! Mivel Miskolc egyik lokálpatriótája vagyok, nagy örömmel látom az ősi főutca rehabilitációját. A soksok pad, az ízlése^ virágtartók, az ügyesen elhelyezett virágok szépek, ízlésesek. A korántsem olcsó tartók, vázák, faanyagok rendeltetés- szerű használatáért azonban már most aggódom. Mert a pihenőpadok és környékük egy kiborított kuka tartalmára emlékeztetnek. A valóban pihenni vágyó nem mer leülni. mert sáros lábú fiatalok népesítik be az ülőalkalmatosságokat. a pádon pihentetve — ácsorgástól megfáradt — lábaikat. A virágtartók földje minden kézi szemetet — csikket, gyufa, mogyoróhéj stb. — kénytelen eltűrni. A Széchenyi út ékeit jobban kellene őrizni! Mert ha már az indulásnál nem teremtünk rendet, akkor nagyon sokunkat, s az ide látogatókat megfosztjuk egy városrész hangulatos képétől. Csák Éva Miskolc A gazdit keresem... * Sok a kóbor kutya Miskolcon. Szívtelen tulajdonosaik gyakorta elkergetik, ha megunják őket. Szivszorító ezeket az állatokat látni, amint gazdájukat keresik. Egy kis emberséget — még ha kutyákról van is szó... (Laczó felv.) Tér, padok nélkül Sajnos, Miskolc belvárosa nem bővelkedik parkokban. A színház melletti téren a Dé- ryné-szobor — Schaár Erzsébet alkotása — egyedül ékesedik ott, mert bár megfáradt, leülni vágyó ember akadna bőiben, pad egy sincs! Reméljük, rövidesen ismét elhelyeznek itt ülőalkalmatosságokat. S ha attól tartanak az illetékesek, hogy renitens fiatalok veszik majd birtokukba esti iként a teret, a megoldás egyszerű: csak egy-két lámpát kell felszerelni, s máshová megy ma jd, aki a sötétséget kedveli... v H. E. Miskolc A helyiségbérek felemelése A Magyar Közlöny 27. számában megjelent a Minisztertanács rendelete — és a végrehajtásról szóló ÉVM- jogszabály — a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, tehát az üzletek, irodák, műhelyek, műtermek, vendéglátóipari létesítmények, tanácsi kezelésű raktárak és a különböző szociális, kulturális. egészségügyi célokat szolgáló helyiségek, valamint a bérbeadással hasznosított telkek béréről. A kormány új rendelete — a helyiség- gazdálkodás legutóbbi szabályozásához, a helyiségek építési korlátozásának feloldásához kapcsolódva — korszerűsítette a nem lakás célját szolgáló helyiségek bérrendszerét, s a béreknek a közgazdaságilag indokolt mértékű felemelésével növeli a bérbeadók és a bérlők érdekeltségét a helyiséggazdálkodás és a keresleti-kínálati egyensúly feltételeinek javításában. Az új szabályok szerint a korábbinál kevesebb, hat helyett három településkategória és öt helyett ugyancsak három bérleménycsoport szerint állapítják meg a bérbeadók a helyiségek négyzetméterenkénti éves alapbérét. A helyiségek használóinak tevékenysége szerint megha- - tározott A, B, C bérleménycsoportban a négyzetméterenkénti évi alapbér általában — településkategóriánként differenciáltan — a korábbinak kétszerese. A helyi tanácsok azonban — meghatározott keretek között — az általuk kijelölt övezetekben növelhetik vagy csökkenthetik a központilag megállapított alapbért. A bérbeadók az állami tulajdonban- levő osztályon felüli vendéglátóipari létesítmények, bárok, mulatók, lé- giforgalmi irodák, divatszalonok, külföldi szervezetek elhelyezését szolgáló és az „A” bérleménycsoportba tartozó egyéb heiyisegek bértételeit 1988. január 1-től növelhetik, de legfeljebb 50 százalékkal. Ugyanakkor a „C” bérleménycsoportban az alacsonyabb értékű (például istállók, fedett színek) gazdasági helyiségek bérét az alapbér mértékénél legfeljebb 75 százalékkal alacsonyabb összegben is meghatározhatják. A rendelet méltányosságból kimondja azt is, hogy amennyiben a településkategóriák és bérleménycsoportok összevonása miatt az új helyiségbér nagyobb lenne a jelenlegi kétszeresénél, akkor a kétszerest meghaladó részt nem kell megfizetni. A rendelet előírja, hogy a magánszemélyek és a nem állami szervek tulajdonában álló helyiségek és ingatlanok bére — az 1985. július 1-ig megkötött bérleti szerződések esetében — 1987. december végéig az állami helyiségekre meghatározott bért legfeljebb 50 százalékkal haladhatja meg. Ezt követően, tehát 1988. január 1. után pedig a magántulajdonú helyiség bére szabadáras kategóriába kerül, a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodásának tárgya lesz. Az új kormányrendelet alánján a felemelt helyiségbéreket a bérlők csak fokozatosan, három lépcsőben kötelesek megfizetni. A régi és az új bér közötti különbözetnek, vagyis az emelésnek egyharmada 1986. ápri- 'lis 1-től érvényesíthető, tehát csak ekkor kezdődik meg az új helyiségbér fizetése. A következő két évben ugyancsak ilyen évi egyharmados arányban növekszik, s 1988. január 1-jével éri el az idén megállapított telje» emelés mértékét a helyiségek bérleti díja. A bérbeadóknak legkésőbb ez év október végéig kell megállapítani as uj bért, és írásban közölni a bérlőkkel. A bérközlésre hivatalos nyomtatvány készült, amelyet júliusban kapnak meg a tanácsok ingatlankezelési vállalatai, szervezetei. Az állami tulajdonú ingatlanok bérbeadói kizárólag ezen a nyomtatványon közölhetik az új bért, ám a magánbérbe adók munkáját is egyszerűsíti, ha ezt a nyom-: tatványt használják. A kormány szükségesnek tartja, hogy a felemelt helyiségbér ne rójon elviselhetetlen terhet a nélkülözhetetlen szolgáltatási tevékenységet ellátó bérlőkre. Felhatalmazta ezért a pénzügyminisztert, hogy más tárcák és országos főhatóságok vezetőinek bevonásával végezzen részletes felmérést, és ahol a bérleti díjak emelése a lakossági ellátást veszélyeztetné, a szociális helyzetük miatt erre rászorult magánbérlőknél tegye meg a szükséges intézkedéseket különböző segélyezésre, a nem magánbérlőknél pedig egyéb anyagi támogatásra vagy ellentételezésre. Várhatóan az év^yégén kerül sor az indokolt mértékű támogatás és ellentételezés meghatározására. Ezekhez az intézkedésekhez és anyagi kihatásaiknak kiszámításához is szükség van a területi és orszáeos adatok feldolgozására. Ezt segíthetik elő a bérbeadók, ha a . bérközlési nyomtatvány másolatát a megjelölt helyi ingatlankezelőhöz — lehetőleg a közléssel egyidejűleg — eljuttatják. a Közületi Bútorboltban, Miskolc, Baross Gábor u. 13-15. sz. alatt \ A Borsod Domus telefonszáma megváltozott: 85-622
