Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

Boccaccio nyomán A rádióban hallottuk Értelmiségi szereplehetőségek Zenés komédia a kertmoziban Bemutató Tapolcán A csütörtöki nyilvános fő- nróbán láttam a tapolcai kert- moziban A certaldói vásár cí­mű zenés komédiát, és mond­hatom. igen Jól szórakoztam. Már az önmagában örömmel töltött el — hát még a Játszó­kat, valamint a produkció töb­bi létrehozóját —. hogy egyál­talán volt előadás. Hiszen az elmúlt napok — mit napok!. hetek — időjárása egyértelmű­en nyaralás- és szabadtériszín- nad-ellenesnek minősíthető. Most. pénteken délelőtt, ami­kor ezeket a sorokat írom. síit a nap. s minden remény meg­van arra. hogv este prem’er lesz, ma és holnap pedig is­mét előadták a darabot, hogy ezután szerdán és csütörtökön ái'*anak vele újra a közönség elé. A Kossuth utcai vígope­rákkal kezdődtek el néhánv éve a miskolci nyári színhá­zi előadások. A zenés játék mint műfaj mára is meg­maradt, csak éppen könnye­debb, populárisabb lett. A Miskolci Nyár ’85 elnevezésű kulturális eseménysorozatban két saját, színházi produkció szerepel: az egyik A certal- dói vásár, a másik a Mágnás Miska, amelyet július végén mutatnak be a diósgyőri vár­ban. Orosz György rendezé­sében, Zsorzsi tanti, a nagy­mama szerepében Turay Idá­val. Boccaccio Az arkangyal xzárnyatolla című novellája alapján írta A certaldói vá­sárt Füsi József. A kétrészes komédiához Suppé Boccaccio című vígoperájából válogatta a kitűnő muzsikát Bródy Ta­más, a dalokhoz Zoltán Pál irt versszövegeket. Gyarmati Béla rendező — a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója — be játszat ja az egész teret, á Szent Lőrinc- napi certaldói vásárt „lehoz­za” a nézőtérre. Rögtön a bejáratnál ott áll az a csa­csi, amely később a szélhá­mos Cipolla szerzetest szál­lítja majd be. A színpad mel­lett szekér, a másik oldalon hintázó gyerekek és Ifjú hölgyek, pattog a tűz, vö­rös bort mérnek, és — csü­törtökön ígérték — ennivaló is kapható, mert Varga Gyu­la. mint Guccio. Cipolla szol­gája, mindenkinek meghozza az étvágyát a kappanevő „mutatványával”, övé egyéb­ként a leghálásabb szerep, rajta nevet legtöbbet a pub­likum. A darab néhol Igen szelle­mesen, máshol döcögősebben' idézi fel a középkori Itáliát, Boccaccio világát. Témája: szerelem, szerelemféltés, a csaló pap leleplezése, a pénz­éhes fogadós elűzetése. Ez alkalommal mutatkozik be a Miskolci Nemzeti Színház két új énekes színésznője. Körei Katalin és Nagy lbo~ lya, akik most végeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Ök éneklik-játsz- szák felváltva a fogadós lá­nyának szerepét, a főpró­bán Körei Katalint láttam. A humora kedves, a hangja Kalász László ösztöndíja A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkársága értékelte''' az 1985—86. évi irodalmi, képző- és iparmű­vészeti ösztöndíjak elnyeré­sének márciusban meghirde­tett pályázatát, amelynek célja az volt, hogy támogas­sa a szocializmus építését hitelesen, művészi ! igénnyel ábrázoló új alkotások létre­jöttét. ^ Tizenhatan részesül­nek egy éven át havi ötezer forintos ösztöndíjban, továb­bi kilenc alkotó pedig megr osztott ösztöndíjat kap. Az ösztöndíjasok között van Kalász László költő is. 3(c Csapó János — a fogadós nője. igen szép. Az előadásnak egyetlen vendégszereplője van, a debreceni Csokonai Színház új tagja, Serédi László. Játéka Csapó János, Várhegyi Márta, Sallós Gá­bor, Varga Gyula, Máthé Éva, Ábrahám István és a többiek alakítása mellett meglehetősen halvány. A szerep sem ad sok lehetősé­get színészi képességeit megmutatni, igaz, más figu­rákról is elmondható, hogy csak vázlatosan írta meg őket a szerző. Változó tempójú a darab, s ennek következtében az eláedás, amely azonban ösz- szességében remek szórako­zást nyújt. Ebben nem kis érdeme van a . Herédy Éva Masunk is megy un hatjuk tastak előnyös A méteráruboltok szebbnél szebb nyári anyagokat kínál­nak, a szétteregetett végek kelletik magukat. Akinek egy kis képzeiőereje van — s ki­nek nincs a seiymek, karto­nok, muszlinok láttán? — ma­gara képzeli egy-egy szép ru­hára. Szabót találni azonban, s főleg olyat, aki egy-kettőre meg is varrná, igen nehéz. A rajzunkon látható üde és egyedi kétrészessel az js megpróbálkozhat, akinek nincs nagy jártassága az öl- tögetésben.' A gloknis szoknya szabá­sa nagyon egyszerű. 90 cen­timéter széles anyagból az egyes szoknyarészek hosszá­nak két és félszeres hosszát vesszük, azt átlósra hajtjuk, s felső csúcsánál derékbő­ségre kanyarítjuk. A három darabot az övrész fogja ösz­■ és Máthé Éva — a szakács- (Jármay György felvétele) vezényelte zenekarnak. A díszletet — a jól megépített fogadót — Varga György teryezte, a jelmezeket Máger Ágnes festőművész. Hogy övé-e az ötlet vágj' másé, nem tudom, de tény, hogy óriási: a postás táskája egy­ben valamiféle pengetés hangszer, ami mulatságo­sabbnál mulatságosabb játé­kokra sarkallja Ábrahám Istvánt. Nekem az ő játéka tetszett a legjobban, de lát­szott, hogy mindenki öröm­mel. tehetsége legjavát nyújt­va vesz részt az előadásban, amelyre jegyek a helyszínen (is) kaphatók. A kezdési idő­pont: 8 óra. Szabados Gábor sze. Az oldalvarrásba 20 centiméter hosszúságú cip­zár kerül. A különböző min­tájú szoknyához fehér, cér­A Változatok a történelemre cimü sorozat szerda esti adá­sa a Kossuth rádióban az ér­telmiségi szereplehetőségek változásait vizsgálta. A mű­sorvezető Gerő András törté­nész, valamint Gergely And­rás, Szabó Dániel történész, Németh G. Béla irodalomtör­ténész - Mihancsik Zsófia szerkesztésében — azt vizsgál­ta, hogyan változik a szellemi életet befolyásoló karakteres értelmiségi szerepek tartalma a XIX-XX. századi Magyaror­szágon? Milyen szerepmódosu­lásokon esik át a modern szellemi tömegkultúra két alapfigurája, a szerkesztő és az újságíró? A történelmi áttekintés kapcsán a szerkesztés nagy mesterei között került szóba Kossuth és Osváth. A tudós Szentgyörgyi akkor fordult a publikáció lehetőségéhez a II. világháború előtt, amikor a fasizmus veszélyére hivta fel a figyelmet Tudatosan és önként lépett a társada­lom színpadára, amikor tol­lat vett a kezébe, mint Eu­rópában a tudós társai és profi írók, költők is. A ma­gyar újságírásnak mindig is nagy erőssége volt, hogy íróink, költőink éltek az írott sajtó lehetőségeivel, többen pedig szerkesztők is voltaki Példájuk, munkásságuk ha­tása máig tetten érhető. El­sősorban erkölcsi tartásuk, belső meggyőződésük, ebből fakadó magatartásuk és munkásságuk példa a ma toliforgatói számára. A sajtót a hatalom min­dig kénytelen igénybe ven­ni. Ezzel kapcsolatban a be­szélgetőpartnerek azt vizs­gálták, arról vitatkoztak, kell-e alkalmazkodni, meny­nyire kell alkalmazkodni a hatalom elvárásaihoz. Ennél a pontnál mintha célt té­vesztett volna a beszélgetés. Miután felsorolták, osztá­lyozták a mai hazai írott sajtó orgánumait, a napila­pokat, a hetilapokat, a fo­lyóiratokat, a szak- és a ré­teglapokat, s beszéltek ar­ról is, hogy profiljuknak megfelelően — példák, konk­rétumok nélkül — mi len­ne a feladatuk, elfeledkeztek arról, hogy a magyar újság­írótársadalom döntő többsé­ge elkötelezett. Nemcsak a pártlapoknál dolgozók, ha­nem általában. Régen tisz­tázott tény, hogy a pontos­ság nem mond ellent az ob­jektivitásnak. A minőség és nacsipkével díszített vászon­blúz illik. A kis mellény a szoknya valamelyik alkotó­részéből készüljön. az újság nem ellentétes fo­galmak. Viszolyogva vehet­tem tudomásul, hogy újság­írók élnek a szerepjátszás lehetőségeivel. Az is elhang­zott, hogy „ ... szerepjátszóü mindig is voltak és vannak.” Vagy. például az újságírók munkájának célja és értel­me nőm az újság, tehát az informálás és a demokrati­zálódási folyamat elősegíté­se. hanem „.. a népszerű­ségre való törekvés”. Rezig- náltan hangzott el. hogy „A lapok megjelennek és el­kelnek.” Szerencsére tudatá­Harmadszor rendezik meg Miskolcon az országos ötvös- és fémmüves-quadriennálét. A négyévenként visszatérő kiállí­tás annak idején csupán az ötvösművészeknek adott lehe­tőséget; a művészet mester­ségjellege, sajátosságai köve­teltek helyet a fémművesek­nek is. Az idei kiírásra többnyire a fővárosban élő művészek jelentkeztek: több mint öt­ven alkotó munkáit láthat­ja mától a közönség a Mis­kolci Galériában. A ritka, szép bemutató megnyitóját délelőtt tizenegyre hirdették meg. A program szerint dél­előtt tíztől a megnyitóra ér­kező művészek szakmai meg­beszélést tartottak, az ün­nepséget Zobay Béla (trom­Herman Ottó születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Éremgyűjtők Csongrád Megyei Szervezete a jeles polihisztort ábrázoló emlékérmet készíttetett. A bronzból készült és patinás, négy centiméter átmérőjű érem előlap ján Herman Ottó domborművű portréja, hát­oldalán pedig a nagy termá­ban vagyunk annak, hol van az újságírók helye a ma­gyar társadalomban, az ér­telmiségen belül, mi a kü­lönbség a gondolkodók, a to­vábbadok, a terjesztők és a befogadók között. .Megnyugodva kapcsoltam ki a rádiót, amikor az utol­só mondatokban „a jó új­ság” kritériumait sorolták Vagyis segítse elő az állan­dó vita lehetőségeivel és a meggyőzés erejével a gon­dolkodás kötelességét és sza­badságát ... O. J. bita) és Rőczey Ferenc (zon­gora) játéka vezeti be; Händel D-dúr szvitjét szó­laltatják meg. Megnyitót Koczogh Ákos művészettör­ténész mond, a ciuadriennálé díjait dr. Kovács László, Miskolc tanácselnöke adja át. Miskolc Megyei Város Ta­nácsának nagydiját Péter Vladimir, a Művelődési Mi­nisztérium díját Jajesnicza Róbert, Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megye Tanácsának. dí­ját Kiss Éva, az Iparművé­szeti Vállalat díját megoszt­va Molnár J. Iván és M. Szaradics Antónia, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Császár Fe­renc, a Szakszervezetek Bor­sod Megyei Tanácsának di­ját pedig Schuszter István kapta. szettudós egyik raizát ábrá­zoló véset — egy szigonvozó halász — látható. A Lapis András szobrászművész által készített mű feliratai utal­nak a másfél évszázados év­fordulóra. s arra. hogy Her­man Ottó Szeged orszássvű- lési képviselnie is volt \z érem 600 példányban ké­szült. Herman Ottó-emlékerem A nyár legfrissebb divatja, a lépcsőzetes szoknya. jjc A kehely Katona Katalin munkája. Ma délelőtt nyílik •• (Kiss József felvétele) Ötvös- és fémműves- quadriennálé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents