Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

Tíz—tizenöt évig tart a munka jf: A nemes egyszerűségű vonalak a népi építészeti hagyományok megőrzését sugallják ßr Építőtábor az ónodi várban földben az alapítólevél Az ónodi vár feltárása a sárospatakihoz hasonló érté­kek napvilágra kerülésével kecsegtet — állítja Olajos Csaba, a megyei tanács cso­portvezetője. Az erődítmény restaurálása haladó történel­mi hagyományaink ápolásá­nak szép példája lesz — vé­li Csabai József, Önöd köz­ség tanácselnöke. A régésze­ti munkák megkezdésével széles társadalmi összefogás­sal kezdetét veszi a tíz—ti­zenöt évig tartó felújítás, amely országos hírű műem­lékünket menti meg a pusz­tulástól — mondja Szeghő László, a KISZ városi bizott­ságának titkára. Az ónodi vár helyreállítá­sa 1985. július elsején meg­kezdődött. — A Nagy Lajos korában engedély nélkül épült várat Perényi Imre nádor 1516-ban olasz mesterekkel átépíttette, majd I. Rákóczi György vár­kapitány is bővíttette. Az írásos emlékek alapján első­sorban gótikus és reneszánsz leletekre számítunk. Mint végvár hamar elveszítette je­lentőségét, az 1707-es ónodi országgyűlés idején már üres volt. Később az egész falu kőbányának használta. Az el­ső feladat: két méter széles árok húzása a külső falakon kívül, egészen le az alapokig, majd a már összedőléssel fe­nyegető falrészek megerősí­tése, felfalazása. Mivel a vár közvetlenül a Sajó partján, Az építőtábor fiataljainak: véleményét Ráki Tamás, a Földes Gimnázium 2/b. osz­tályos tanulója fogalmazta meg: — Örömmel jöttünk ebbe a nem szokványos építőtá­borba, most sokkal érdeke­sebb munkával kecsegtet, mint a hagyományosak. Büszkék lehetünk rá. hogy ilyen szép történelmi emlé­ket ápoló munkának a része­sei leszünk. Az ónodiak lelkiismeretesen felkészültek a táborozok fo­gadására. Szállást az iskolá­ban, étkezést a vendéglőben kapnak. A napi nyolc órai munka után gazdag kulturá­lis és szórakoztató program^ Új építészeti érték A püspöki székház Miskolc egyik legújabb, a városképbe illő, esztétikus külsejű épülete a Tiszán- inneni Református Egyház- kerület Kossuth utcai püspö­ki székhaza. A Filippinyi Gábor tervezte, tiszta, egy­szerű vonalú ház olyan épi* tészeti érték, amelyet az Építőipari Tudományos Egye­sület miskolci és a Magyar Építőművészek Szövetsége észak-magyarországi cso­portja Is érdemesnek tartott bemutatni tagjainak. Mi Pa- Iácsik Imre műszaki ellen­őrt kértük meg, hogy mu­tassa be olvasóinknak az új székházat. — Az impozáns épület külsején nem is látszik, hogy ötszintes. Az alagsor­ban van a központi fűtést biztosító kazán, a sokszoro­Ezerhatszáz textiles szak­munkástanuló országos ava­tóünnepségét rendezik meg hétfőn délelőtt a Budapest Sportcsarnokban. Az Ipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének közös, immár hagyománnyá nemesedett rendezvényére a vállalati kollektívákat, tanárokat, szakoktatókat, családtagokat is meghívták. Az ifjú szak­munkások az ő jelenlétükben vehetik át az ajándékokat, a legjobbak a különjutalma- kat. A Miskolci Pamutfonó a korábbi avatásokon is részt vett. Most különbusszal mindkét végzős osztály negy­venhét tanulója utazik Bu­dapestre. Az ifjú fonalgyártó szakmunkásleányok június 21-től már munkába is áll­tak. Közülük Major Kriszti­na kapta legkorábban kezé­Boltok forgalma A Belkereskedelmi Mi­nisztérium áruforgalmi je­lentése szerint az év első öt hónapjában 197 milliárd forint volt a kiskereskedel­mi forgalom. A bolti élel­miszerek forgalma mintegy 9 százalékkal bővült, ami megfelel a múlt évi növe­kedési ütemnek. sító, az irattár, több raktár és WC. A földszinten a könyvtár, a gyülekezeti te­rem és az irodák sorakoz­nak. Az első és második emeleten három lakás, illet­ve három egyedi kialakítású, hatvan-száz férőhelyes fog­lalkoztató terem található. A tetőtérben nyolc fürdő­szobás, két-három ágyas vendégszoba foglal helyet. Űj hőszigetelő szerkezetet alkalmaztunk: a külső falon belül húsz centiméter széles perlit van. A gyülekezeti te­remben padlófűtés és lég­kondicionáló berendezés biz­tosítja a kívánt hőmérsék­letet. Az álmennyezet fából készült, a padlót fehér car- rarai márvány borítja, az ol­dalfalakat tölgyfaburkolat fedi. Az ajtók, ablakok és a kilincsek, zárak egyedi da­be szakmunkásbizonyítvá­nyát, az országos szakmai versenyen elért negyedik he­lyezéséért. A legjobb tanuló közülük, Lipcsei Gyöngyi, pi­ros bizonyítvánnyal végzett, amiért az országos avatóün­nepség keretében veheti át jutalmát. Manapság a gyorsan és ha­tásosan érzéstelenítő fájda­lomcsillapítók bőséges válasz­téka áll a fogorvosok rendel­kezésére. Igen ám, de mit tegyenek azokkal — ha ke­vesen is, de sajnos vannak Ilyen betegek —, akikre egy­általán nem hatnak a csil­lapítószerek? S mi legyen az allergiásokkal, a magas vér­nyomással kttszkődőkkel, a szívbetegekkel, akiknél nem lehet, sőt egyenesen tilos ér- zéstelenítőket alkalmazni? Nekik aztán valóban közép­kori kínvallatással ér fel be­ülni az amúgy sem bizalmat keltő fogorvosi székbe. Ez volt a helyzet eddig Bulgáriában is. Ám Borisz Popov doktor, aki maga is szenvedett eltorzult arcú be­tegei látványától, kikísérle­rabok. A tetőt barna műem­lékpala fedi, a csatornák és egyéb bádogosszerelvények rézből készültek. Van a székházban egy négyszemé­lyes lift is. — Az építkezést két év alatt, a püspöki hivatal sa­ját építőbrigádja végezte. Huszonhétmillió forintba került a beruházás, amiből húszat külföldi egyházközsé­gek adományoztak. Mint az építkezés műszaki ellenőre, igen szigorúan ügyeltem a munkát A menetközben fel­tárt hiányosságokat azonnal pótoltattam, lebontattam, és újraépíttettem a nem meg­felelő falakat. Az egyik für­dőszobában négyszer voltam kénytelen felrakatni a csem­pét, míg végre olyan lett, amilyennek keM lennie. A bércsökkentést, de a pré­miumot is alkalmaztam. Ta­lán ennek köszönhető, hogy ez a számomra igen szép műszaki feladatot jelentő épület olyan minőségben készült el, hogy garanciális javításokra alig lesz szükség. K. A. G. Terven felöl, tőkés exportra A Lenin Kohászati Művek kovácsoló gyárrészlege az el­ső félévi tókésexport-kiszállí- tósi tervét június 25-ére 600 tonnával túlteljesítette. tezte a lézeres fájdalomcsil­lapítás módszerét. Eljárásának lényege tulaj­donképpen nagyon egyszerű. Az arc és a fül biológiailag aktív pontjait, az úgyneve­zett akupunktúráé pontokat meghatározott ideig kis tel­jesítményű hélium-neon lé­zersugárnak veti alá. A dok­tor által lézeropunktúrának nevezett fájdalomcsillapítás végeredményben kizárólag előnyökkel jár. Ami a legfon­tosabb: a beteg nem szorong, mivel az injekcióstűt a csöp­pet sem félelmetes fénysugár helyettesíti, ez nem okoiz szúró fájdalmat, és a bőrt sem sérti föl. A besugárzás alig néhány másodpercet vesz igénybe. Utána a páciens addig pihen, amíg hatni kezd a lézeres Még 1982-ben kérte par­lamenti interpellációjában Tornán Károlyné, Ónod or­szággyűlési képviselője a vár helyreállítását. Hogy most — és nem később — elkezdőd­hetett a nagy munika, az az Országos Műemléki Felügye­lőség, a megyei tanács, a Herman Ottó Múzeum és a helyi szervek támogatásán kívül elsősorban a KISZ Miskolc Városi Bizottságának az érdeme. Környezetvédő építőtábort szervezett a ré­gészeti munkák segítéséhez, s ezzel ösztönözte a munkák elkezdését Július L ée au­gusztus 25. között négy tur­nusban összesen nyolcvan miskolci középiskolás váltja itt egymást. A diákokat és a felügyelő tanárokat — akik jobbára történelem szakosok, s így megfelelő elméleti hát­teret adnak a kemény fizikai munkának — a pedagógus KI SZ-szer vezet válogatta ösz- sze. A tábor vasárnap délutáni ünnepélyes megnyitójára nemcsak az első turnus — zömében a Földes Gimná­ziumból jött — legényei, Pongrácz Erzsébet tábor-ve­zető, OrUczki Ágnes és Be- recz Tünde tanárok jöttek el. hanem a község érdeklő­dő latoói is. A meghívott társadalmi szervek képvise­lőivel szemközt a It. Rákó­czi Ferenc kerékpáros ván­dortáborba Ónodra érkezett szabolcsi úttörők is felsora­koztak. Szeghő László és Csabai József ünnepi beszéde után Tornán Károlyné helyezte földbe az építőtábor — va­lamennyi közreműködő szerv képviselője és az első tábo­rozók által hitelesített, acél­hengerbe zárt — alapítóleve­lét. A helyreállítás szakmai irányítója Révész László, a Herman Ottó Múzeum régé­sze: „narkotikum”. Aztán jöhet az érzéstelenítés próbája! Az asszisztensnő átnyújtja Po­pov doktornak a rettegett fo­gót. A beteg szemében riadt fény villan, görcsösen kapasz­kodik a karfába. Elhúzódna, de mire a mozdulatot meg­tenné, a doktor kezében már ott van az a sok kínt okozó fog. s ő közben sem­mit sem érzett. Dr. Popov betegeinek 60 százaléka semmilyen fájdal­mat nem érzett, 37 százalé­kuk gyenge, elviselhető fáj­dalomra panaszkodott, s csak 3 százaléknál volt hatásta­lan a lézeres narkotizálás. Ez utóbbiak erős dohányo­sok, zaklatott idegzetű, kole- rikus típusú, heves vérmér­sékletű. ingerlékeny, lobba­nékony emberek voltak. Textilipari szakmunkásoknak Országos avatóünnepség Lézeres narkózisban fCiretéfefes foghúzás árterületen fekszik, az ÉVIZIG védőgátat emelt a rom köré, nehogy egy eset­leges áradás elmossa a már feltárt leleteket. ról is gondoskodnak Mada- rassi Magdolna, a község KISZ-titkára és segítőd. Kovács A, Gábor „Kömény (Carum}: az er- nyősvirágzatúak (Umbelliíerae) családjába tartozó kétéves nö­vénynemzetség. A konyhakö­mény (C. earvi) fontos fű­szernövény. Nálunk a Mátrá­ban, a Blikkben és a Dunán­túlon vadon is terem. Illó- olajtartaimú magjáért (kö­ménymag) főként Hollandiá­ban, Lengyelországban és a skandináv államőkban ter­mesztik. A köménymagot em­beri eledelek fűszerezésére ál­talánosan fogyasztják, a be­lőle kivont illóolajat (oleum carvi) különösen a pálinka- és likőrgyártásban használ­ják”. (üj Magyar Lexikon.) Elmek a fontos föszer- v növénynek a termesztése igen munkaigényes és koc­kázatos termelési tevékeny­ség, ezért csak hosszú távon lehet kifizetődő. A kétéves növény a kemény telet is el­viseli, azonban sok ellensége van. X molylepke virágzás­kor tehet sok kárt. Ilyenkor vegyszerezni sem igen lehet, a mézet gyűjtő méhek érde­kében. ' A rágcsálók — főleg az egerek — a gyökérzetet támadják, így tulajdonkép­pen az egész növényt elpusz­títják. A kömény vetési ideje a legkorábbi, mihelyst tél múltával a gépek rámehet­nek a táblára, máris hozzá­kezdenek. Az idei termés magját 1984 márciusában ve­tették el. Az aprómag-elem- mel felszerelt gabonavető­gépek 48 centiméteres sortá­volságban telepítik a mago­kat. Keléskor nagy a víz­igénye, mivel a magvak sejtközi járataiban illóolaj van, ami taszítja a vizet, ezért a mag nehezen csírá­zik. A növény áprilisban vi­rágzik. Az aratásra júniusban ke­rül sor. Az idén rendarató gépekkel vágják, ezt köve­tően 5—7 napig száradni hagyják, majd kombájnnal felszedik és csépelik. Mivel könnyen pereg a magja, hajnalban, este kerül erre a munkára sor. A kombájno- soknak, gépkezelőknek első­sorban nem a sötétség, ha­nem az ilyenkor rajzó sok szúnyog okozza a legtöbb gondot. Aratás után a ter­mést többször tisztítják, mi­vel a mag étkezési célokat szolgál. A termés eléggé in­gadozó, változó. Az idén hektáronként 0,5—0,7 tonná­ra számítanak. O. J. Dr. Erdei Pál főagronómus (középen) a két gépkezelővel. Kvndor Istvánnal és Esztrab Gyulával. Hajnalban és estefelé Aratják a köményt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents