Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

Sok kisgyerek várja Kevés az anyalej Sajnos egyre kevesebb édesanya vállalja, hogy sa­ját csecsemőjének táplálásán túl, fölösleges tejet felajánl­ja az anyatejbegyűjtő állo­másnak. Pedig egyre több olyan piciny van, aki rászo­rul erre az élettanilag fon­tos táplálékra. A gyermek- orvosok és a védőnők min­den igyekezetükkel azon van­nak, hogy a kismamákat rá­vegyék a természetes táplá­lásra, mert a legcsodálato­sabb tápszer sem egyenér­tékű az anyatejjel. Jelenleg a Megyei Kór­háziban működő anyatejbe­gyűjtő állomáson közepes a behozatal. Ezt az informá­ciót kaptuk dr. Safadiné Ko­vács Magdolnától, az állo­más helyettes vezetőjétől. A begyűjtőkocsival naponta harminc édesanyát keresnek fei. Olyan nagy szükség van az anyatejre, hogy a váro­son kívül húszkilométeres körzetből is vállalkoznak a begyűjtésre. Minden esetben környezettanulmányt végez­nek, hiszen a higiénia itt alapvető követelmény. Ame­lyik családnak nincs hűtő- szekrénye, azoknak még ezt is kőlcsönzik a tesj tárolásá­hoz. A rászoruló gyerekek kö­pött súlyuk és egészségügyi állapotuk alapján állapítják meg a napi mennyiséget, il­letve azt, hogy mennyi idős korukig kaphatják az anya­tejet. Ez nyilván azért van így, mert a tej nem áll kor­látlanul rendelkezésre. A 2500 grammnál kisebb súly- lyal született csecsemők 3—4 hónapos korukig, e fölött pe­dig 2—3 hónapos korukig kaphatják az anyatejek Min­den hónapban akad néhány tejérzéken ységben szenvedő kisgyerek, akik egyáltalán nem kaphatnak tápszert. Ré­szükre 5—6 hónapos korig adják az anyatejet. Innen látják el a kórháziban fek­vő beteg picinyeket is. A szakemberek jól tudják, hogy manapság már rendkí­vül kicsi az az összeg, ame­lyet az édesanyáknak téríté­si díjként adhatnak az anya- tejért, hiszen literenként mindössze 90 forint ee. Egye­lőre sajnos, kilátás sincs ar­ra, hogy emelni tudják. Fehérje, vitaminok Becses fearemfihüs a * Van, amelyiken látszik, van, amelyiken nem, de tény, hogy a fák 50 százalék» «*- aggott, 16 százaléka pedig bármelyik pillanatban kidőlhet, azaz állandó veszélyt az arra járókra. Az élelmiszerfogyasztásban világszerte mindinkább elő­térbe kerül a magas fehér­jetartalmú, tápanyagokban koncentrált, aránylag ala­csony kalóriatartalmú étel. A táplálkozástudományi ktt­FAfelejtett játék Csehszlovák ini» Szikszón A kázeTm<?Ttb*n Szikszón, * Petőfi Sándor Művelődési Házban bemutatót tartott Zoltán Kovács, a huszonki- lencsseres csehszlovák bili- irdbajnok. Ott volt Kaposi Zoltán is; ö azon kevesek közé tartozik, aki nemcsak jó biliárdjátékos, de ver­senyasztala is van. Gyakran keresik fel az ország külön­böző részeiből azok, akik e sportágat magasabb szinten művelik. Negyven-ötven esztendő­vel ezelőtt valamirevaló ká­véház, étterem elképzelhe­tetlen volt biliárdasztal nél­kül; de még az olajos pad­lói ú falusi kocsmáknak is dísze volt. A felszabadulás előtt es után is, az ötvenes évekig a munkás művelődési házakban ked­velt játék volt a biliárd. A Vasgyárban, a jelenlegi Bartók Béla Művelődési Házban, Perecesen a Jósze­rencse olvasókörben. a MÁV-nál Miskolcon, de az Ózdi Kohászati Üzemekben is jó szórakozása volt ez elsősorban a kvalifikált szakmunkásoknak, s a tiszt­viselőknek. Versenyeket szerveztek, vagy csak egy­szerűen fogadásokat kötöt­tek. Ezekben a munkás- kultúrházakban mindenütt megtalálhatók voltak a na­pilapok, a 'fiefstmnéfnfSs előtt a Népszava is. A nád­ból készített újságtartók ott függtek a fogasokon. A já­ték szüneteiben bárki bele­olvashatott a lapokba, meg­beszélték a politika állását, s kicserélték a véleményü­ket Kár, hogy mostanra el­feledkeztünk erről a logikáit, ügyességet pontosságot sőt állóképességet is feltételező, egykor nagyon népszerű já­tékról. Ezért is volt érdekes Zol­tán Kovács bemutatója és játéka Szikszón. A biliárd­bajnok elmondotta, hogy a csehszlovák bajnokságot már ötvenedszer rendezik meg. Több mint 600 igazolt ver­senyző van hazájában, s 30 élsőligás, vagyis elsőosztá­lyú. Sajnos, Csehszlovákiá­ban is mindössze tíz nagy versenyasztal áll rendelke­zésükre, ennek ellenére a versenyzőiket a világ élvo­nalában jegyzik. Az Athén­ban áprilisban megrende­zett Európa-bajnokságon Zoltán Kovács a 6. lett. Eh­hez napi 6—8 órás gyakor­lásra van szükség . . . Kaposi Zoltán a blliárdjá- ték hazai helyzetéről elmon­dotta, hogy az érdeklődés egyre élénkebb, s néhány lelkes amatőr segítségével országos verseny megrende­zését tervezik Szikszón, még ez év végén. (füzesséry) tatások tapasztalatai szerint e sajátosságoknak a barom­fihús kiválóan megfelel. A fehérjéket alkotó mSarrt- egy húsz aminósavból nyolc nélkülözhetetlen; ezt megfe­lelő mennyiségben és arány­ban kell kapnia a szervezet­nek ahhoz, hogy fiatal ko­rában a saját szövetett, fel­építse, felnőtt korban periig az elkopott, elpusztult sej­tek regenerálódását tettet öve tegye. A* emberi fetterje felépítéséhez szükséges anya­gokat a baromfihús, a tője* megfelelő mennyiségben tar- talmaesza. A tápsnyagtáhiá- zafok tanúságé, ««int a esiiifoetoűe pékkáiH 21,5 egy­ségnyi fehérjét, 2,5 egységnyi zsírt, M egységnyi saánhíd- rátot, 150 egységnyi B, és 200 egységnyi B- vitamint, valamint vasat és foszfort tartalmaz. Ugyanakkor a kö­vér sertéshúsban 100 kaló­riára irandö66ae 3.6 egység­nyi fehérje tolóiható; a pontybem 15s5, a borjúban 16, a sovány marhahúsban 17,2. Magyarországon szerrtSk a baromfihúst; Európában a baromfi fogyasztásban a har­madik-negyedik helyen ál­lunk, és az egész világon is a középmezőnyben foglalunk helyet. Az élen egyébként az USA áll, ahol 17—18 ki­logramm az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás. A DU várospolitikai fóruma Népkerti vének végelgyengülése • Évszázados gesztenyék • Fűrészre érett nyártasor • Lesz-e újjászületés 7 A ftebrervm N»syen*8bee néhány héttel esetőt* kidőlt egy öreg fa, és rázuhant az arra sétálóra. Ha dramatizálni akar­nám s miskolci Népkertben uralkodó állapotokat, akkor azt mondhatnám: csak a szerencsének köszönhetjük, hogy itt még nem következett be hasonló baleset. A közelmúltban, amikor a műjégpálya építése miatt ki kellett vágni néhány famatuasáleme.t, kiderült, hogy a dús lombkoronájú, látszó­lag ép óriások törzséi belülről porhanyósra őrölték a hosz- szú évtizedek és a kártevők. A gyökérzetük sem ép már, és nehezen bírja a hatalmas terhet. Az ilyen fáknak pedig elég egy szélroham ... És hány ilyen fa van a Népkertben? A közelmúltban lezajlott vizsgálat szerint sajnos, igen sok. Az említett vizsgálatot debreceni szakemberek be­vonásával Dobos Sára, a Kár kidobni £ A csehszlovák biliárd bajnok. Úiral utazzák az autógumikat Az elkopott gumiabroncso­kat sokan egyszerűen elha­jítják, pedig újrafutózással ismét használhatóvá lehet tenni őket. Több autógumit is fel tudnának újítani? — kérdeztük Pál Sándort, a TSZKER gumiforgalmi ága­zat vezetőjét. — Megvannak hozzá a fel­tételeink, de sajnos kevesen élnek a lehetőséggel. Tíz ab­roncsból jó ha négy kerül ide. Miskolcon a Váncza Mihály utca 1. szám alatti központi telepünkön és a Huszár utca 8. szám alatti szervizünkben vesszük át őket, az utóbbi helyen a fel­szerelésüket és centírozást is vállalva. A személykocsik­hoz használatos Diagonál- abroncsért ötven forintot, a Rádióiért nyolcvanat fize­tünk darabonként. A teher­autók abroncsait a mérettől függően ötven-ezerötven forint közötti áron vásárol­juk fel. — Hol éjit iák fel a gu­miköpenyekéi?. — Négy üzemmel van szerződésünk: Kotaj, Kaba, Abaújszántó és Bábolna vég­zi az újraí'utózást. Amig mi szemre vesszük át, ott gép­pel vizsgálják meg, ami a rejtett hibákat is felied!. A futófelület maradványait ez­után ledörzsölik, s lel viszik rá az új mintázatot. Az így felújított abroncsok a vado­natújakhoz képest kilencven százalékosnak felelnek meg, és még legalább harminc- ngeyvenezer kilométert fut­hatnak. Árukat az Országos Árhivatal és a TSZKER úgy maximálta, hogy az újénak a hatvan százaléka alatt ma­radjanak. A felújított abron­csok évi forgalma negyven- hétmillió forint. Külfölddel is folytatunk cserekereske­delmet; a Műszaki Szolgál­tató Központon keresztül le. futott tőkés . teherautó-ab­roncsokat hozunk be, és fel­újítottat adunk helyette. K. A. G, MISKOLCTERV kertmémö- ke végezte. Lepedőnyi szí­nes térképen mutatja, hogy a számba vett 1450 fa közül 500-at kivágásra ítéltek. Meglepően nagy szám? Csak annak, aki nem tudja, hogy a Lövölde-kert, Erzsébet- kert, illetve Népkert terüle­tén — ezekből olvadt össze a mai Népkert. — az 1870- es években ültették azokat a fákat, melyek közül sok még ma is áll. A legtöbb (az ál­lomány 30 százaléka) vad- gesztenye, szép számmal díszlenek a juharfélék (16 százalék), a nyárfák (9 szá­zalék), és található itt sok más is, hiszen összesen 75 fajt regisztrált a vizsgálat. A faállomány felmérése egy nagyszabású rehabilitá­ciós terv előmunkálata. A MISKOLCTERV kapta a megbízást a városi tanácstól, hogy készítsen tanulmány- tervet a Népkert felújításá­ra. Ebben ugyan benne fog­laltatik a növényzet rehabi­litációja, de ezenkívül még sok más is. A Népkert hajdanán ked­velt sétálóhelye volt a mis­kolciaknak. Ott, ahol ma­napság a — többnyire nem működő — szökőkút van, ze­nepavilon állt. Vasárnap dél­utánonként szólt a muzsika, a közeli Vigadó teraszán pe­dig hűvös csapott sört kor­työFtak a vendégeik. A ter­vezők elképzelése szerint jó lenne visszacsempészni sok mindent a hajdani Népkert hangulatából. A Vigadó épülete — • közhiedelemmel ellentétben — jól állapotban van. Nagy­terme kamaraelőadások szín­helye lehetne, esetleg film­vetítésekre is alkalmassá te­hetnék. Mellette, mint most is, kisvendéglő, sörkert mű­ködhetne. Üj szokökútra van szükség,- jókora vízfelülettel, melybe bele is áztathatná lábét a fáradt sétáló. Érde­mes újjáépíteni a zenepa­vilont, hiszen a miskolci fú­vószenekarok mostanság hol itt, hol ott muzsikálnak. A N épkertben — legalább ta­vasztól őszig — állandó he­lyet kaphatnának. A játszó­térre természetesen szükség lesz, ám a szép környezet többet, érdemelne, mint a fémvázas, sablonos hintákat, egyebeket. Még mindig áll a talapzata Erzsébet király­né szobrának. A szobor ma­ga a múzeum raktárában po­rosodik. Miért ne lehetne is­mét felállítani a műalko­tást? A józanul gondolkodó miskolciak úgysem hinnék, hogy ez az akció a király­né korának visszasírását je­lentené. Visszatérve a növényzet­re... Az átlagosan 100 éves faállomány több lépcsőben történő felújítása — mint már jeleztük — nem várat­hat soká magára. A pótlás­nál azonban azt is figye­lembe kell venni, hogy gye­pet, aljnövényzetet telepíte­ni csak úgy lehet, há nem érnek össze a lombkoronék. Levegősebb, ligetesebb ré­szeket célszerű tehát kiala­kítani, s olyan gyepszőnye­get, melvről nem kell letil­tani senkit. A növényzet állapotát fel­mérő tanulmány után készül majd el a tervkoncepció, melyet széles körben megvi­tathat a város lakossága, a városszépítő egyesület köz­reműködésével. (békés)

Next

/
Thumbnails
Contents