Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

Válaszol: Nagy Bandó András Sa ra -»ossa - ncerí óriási az érdeklődés a Saragossa Band miskolci fel­lépése iránt. Már minden '"ülőhely elkelt,, csupán né­hány. állóhelyre .szóló jegy eladatlan. Telt ház lesz te­hát kedden este fél 9-kor a városi sportcsarnokban. Dé­vényi Tibor konferál maid. s a világhírű héttagú zene­kar. dallamos diszkószámai­val. bizonyára magával ra­gadja a közönséget. emeli a természetes testfor- mát, hangsúlyozza a karcsú derekat. A váll itt is hang­súlyos, a gombolás duplaso­ros, s a laza öv a derékvo­nal alá kerül. A esi pőre sza­bott szoknya bó, lehet ha­rangvonalú, és a hossza megközelíti a bokát. Színe­ik : gesztenyebarna. fehér, sötét ibolya vagy világos türkizzöld. Mmt A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének Okta­tási igazgatósága újságiró- előképzö tanfolyamot hirdet utolsó, vagy utolsó előtti éves egyetemi, főiskolai hallga­tóknak. A stúdiófoglalkozá­sokat tíz hónapon át hetente egy alkalommal az esti órák­ban tartjuk az Űjságíróisko- la épületében. Az újságíráshoz tehetségét, és kedvet érző fiatalok je­lentkezését várjuk. A kivá­lasztás felvételi beszélgetés alapján történik. A jelentkezést rövid élet­rajzzal, szeptember 15-ig kérjük beküldeni az alábbi címre: MÜOSZ Oktatási Igazgatóság, 1374 Budapest, VI., Bajza u. 1. Pf.: 815, Ml ŐSZ Oktatási Igazgatóság „Nyílt kártyákkal" címmel jelentetett meg nagylemezt nemrég Nagy Bandó András. A fiatal humorista röpke két-három év alatt szer­zett magának kollégái körében tekintélyt. Ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről a humorral Összefüggőben. — Mindig így volt, vagy csak most, hogy a humornak nincs tekintélye? — Aki nem foglalkozik hu­morral, hanem irodalmárnak érzi magát, mintha alábbva- lónak érezné a humort. A kritikus, még ha tetszik is neki egy humorista, nehezen meri vállalni az elismerő szavakat Talán mert úgy érzi: a műfajt is, és a mű­fajjal együtt a többi humo­ristát is megdicsérné. És ezt nem akarja. Másfelől: aki nem ír humort, nem is tud­ja, hogy egy-egy mondaton mennyit kell gondolkozni. Hogy érthető is legyen, és csattanóval is végződjön. Az új „Bandó Quijote” című műsorom egyik mondatán például rengeteget gondol­koztam ..,. „Legyek vagy ne legyek? Anyámnak nem hiá­nyoztam, mert ő tudta, hogy abban az időben sok jó em­ber kis helyen is. éhen ma­radt.” Egy mondatba próbál­tam sűríteni a lakásviszo­nyokat, az életszínvonalat, és azt, hogy ezek ellenére is jó emberek voltak akkor. — Feltűnő, hogy a pódiu­mon csak a legjobbak mer­nek humorra vállalkozni; mintha a többiek a tekinté­lyüket féltenék ... — Nem szeretek akkor elő­adni, ha a nézők közt olya­nok is ülnek, akik elfelej­tettek nevetni. Ügy néznek rám: „Ez csak egy bohóc, de én vagyok a kasa gyerek, a "beosztásomnál, fogva.” Felejt­se el, hogy kicsoda! A kato- iLss&gnáJ. gy sic? 221 fociztam egy őrnaggyal, aki a pályán tegeztette magát. S ettől csak nőtt a tekintélye. Kaján Ti­bor egyik rajzát tartom eb­ből a szempontból örökérvé­nyűnek. Három alak van raj­ta. Az egyiken fekete szem­üveg, kezében fehér bot A másik fülében hallótölcsér. A harmadik kezében egy táb­la: „Nincs humorérzékem”. S a rajz aláírása: Testi fogya­tékosok. — A humor tekintélyvesz­tését láthatjuk-e abban is, hogy a legszerényebb képes­ségű ember is meg van győ­ződve róla: príma humorér­zéke van? — Az ilyen embert kur darc éri. Újabban próbálok fiatalokat felfedezni a humor számára. Olyanokkal találko­zom, akiken (tehát rajtuk!) jót röhögtek a többiek a kö­zépiskolában. És valóban jó­pofák, van bennük érzék a humor iránt. De nem tudnak építkezni. Nincs alaptémá­juk, ami kell a szobrászat­hoz, a zenéhez, és minden alkotáshoz. Nincs bennük in­dulat az igazságtalansággal szemben. Éneikül nem szü­letik mű. Csak viccesek, jó gegjeik vannak, de ez nem ér semmit indulat, probléma- érzékenység nélkül — Ügy tűnik, hogy a Ka- rinthy-gyűrű azért találtatott ki a humoristák számára, hogy más díjak megőrizhes­sék tekintélyüket a humo­ristáktól. Egyetért ezzel? — Jobb lenne, ha a hu­morista egy-egy jól sikerült munka után megkapná azt a nívódíjat, amit rrrás rádió­műsorokért, kiosztalak. Mert most úgy történik, 'hogy: ez már harminc éve humorista, akkor most kapjon Karinthy- gyűrűt Pedig éppen rossz sorozatban van. Tehát nem a csúcson kapja, hanem ami­kor rá jut a sor. Nékem pél­dául tíz éven belülj kapnom kell, hiszen rám kerül a sor, nincs olyan sok héumorista. Addig persze jól íkell dol­goznom, tehát végül is meg- érdemlem. De igy ; nem iga­zán ösztönző. \ f — Jól gondolam-e, hogy mivel a humor mindig is a legbőszebben éppen a tekin­télyt támadja, önmaga soha nem vívhat ki tekintélyt? — A humoros- hetilap an- .nak idején Ludas, Matyi ne­vét választotta, azét a Ludas Matyiét, aki odacsapott a te­kintélyes Dobrögfinek. Az idő persze megtörte a pálcáját, de azért néhányszor: odasózott. Kapjunk verést, de azért merjük kimondani, humor­ban feloldva azt, ami feszült­séget okoz. Mi lenne, ha ki­mondani se mernénk? Azt vallom, minden nagyon szép, minden nagyon jó, de sem­mivel sem vagyok elégedett. Oda akarok ütni, úgy, hogy a közönség nevessen, meri: ha nevet és tapsol, egyetért ve­lem. És a tekintélynek nincs semmi esélye, hiszen nekem van igazam. És állítom, hogy ezzel használunk az ország­nak. És ennél nagyobb do­log. nsm lehet! Molnár Pál A pataki kollégiumban Férfias vonalak Pontatlan szerelvények az Ézási tói Az első fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a vasút­nál végre megállt az utas- forgalom évek óta tartó csökkenése: összesen 115 mil­lió 583 ezren utaztak vonat­tal az elmúlt hat hónapban, s így a MAV-nak sikerült teljesítenie személyszállítási tervét. Az eredményekben nem kis szerepet játszottak a közel­múltban bevezetett üzletpo­litikai kedvezmények; első­sorban a nyugdíjasok és a kiskert-tulajdonosok utazási kedve növekedett. A vona­tok túlnyomó többsége pon­tosan érkezett ugyan, ám a pontatlan szerelvények átla­gosan 30 percet késtek. A legtöbbet (55 percet) a nem­zetközi expresszvonatokra, a legkevesebbet (24 percet) a belföldi expresszvonatokra kellett várakozni, A nagyobb arányú késések főként az év első hónapjaiban fordultak elő, amikor az időjárás igen megnehezítette a közlekedést. Azóta már pontosabban jár­nak a szerelvények, annak ellenére, hogy több vonalon is nagy ütemben folynak az építési, felújítási munkála­tok. Bár még nem szembeszö­kő, de valamelyest kulturál­tabbá váltak az utazási kö­rülmények; a vasútnak ugyan nincs elegendő pénze a minőség javítására, de a korábbiaknál szigorúbban kö­vetelik meg a vasutasoktól a fegyelmezett munkát. Többórás, látványos műsor less ma délután Tapolcán a csónakázótó körüli parkban. A vízikarnevál előkészületei két órakor kezdődnek: a A Magyar Divat Intézet mű­helyeiben már az 1906 nyará­ra szóló tendenciákat vázolták fel. Klasszikus egyensúlyt te­remtettek a hagyományos és a modern vonalvezetésben, elő­térbe helyezve a férfias irány­zatot. A szabásvonalaik egyszerű­ek; redingot-szerű, nyújtott' vonalú felöltők, nadrággal rendezők kérik a közönséget, hogy kettő ás három óra között lehetőleg kerüljék el a parkot Az érdeklődőket három órára várják. és szoknyával egyaránt hord­hatók. A sziluett egyenes ha­tású, laza bőséggel, széles, tömött vállal, nyújtott re- verrel. Divatos az állógallér, a nagy zsebek, a nagy gom­bok, a dragon, a szorosra húzott öv. A klasszikus bő­séggel készült nadrágokon újra láthatók a felhajtok. A szoknyák egyenes vonalúak, de a csípőn finoman bőví­tettek. A panamakötésű és a lágy gyapjúszövetek vagy nyomott selyemdzsörzé anya­gok fehérek, mahagómivörö- sek, égkékek vagy ősziba- rackszínűek. A férfias jelleget a nad- rágos kombinációk, a hosz- szabb, bő blézerek hangsú­lyozzák. A nőies kosztüm ki­Vízikarnevál Tapolcán Uj könyvtárépület „A könyvek révén sokan lesznek műveltté az iskolán kívül is, könyvek nélkül azon­ban senki sem lesz müveit még az iskolában sem" - hirdette a pataki kollégiumban 1*50-1654 között tanító világ­hírű cseh—morva pedagógus. Comen«« Amos János. És ha­zánk e nagy múltú iskolája 1531, vagyis alapítása óta nél­külözhetetlennek tartotta a könyvnek, az iskolai könyvtár­nak a szerepét az oktató-ne­velő munkában. Bizonysága ennek, hogy az I. Rákóczi György által 1621-ben jóváhagyott pataki iskolai törvénykönyvben kü­lön fejezetben foglalták ösz- sze a „bibliothecarius”, az­az a könyvtárnok „munka­köri” feladatait. Ennek ér­telmében tartozik a könyve­ket nemcsak „megóvni a penésztől, piszoktól és elve­széstől”, hanem „minden rá­bízott könyvről számot adm és a bibliotheca gyarapítá­sáról gondoskodni." Ebből arra következtethe­tünk hogy az. akkor mind­össze 90 éves pataki kollé­giumnak 1621 táján a kora­beli viszonyokhoz képest már jelen tÓ6 könyvtára volt. Ez elsősorban a nagy pártfogó­nak, I. Rákóczi Györgynek az érdeme, aki maga is sose­rette, gyűjtötte a könyvesket. Utazásairól sohasem tért vissza Patakra könyvek nél­kül. Még amikor „násznagy­ként” /Berlinben járt, hogy Bethlen Gábor számára meg­kérje Brandenburgi Katalin kezét, még erről az útjáról is hozott néhány új köny­vet. Halála után fia, III. Rá­kóczi Zsigmond a várbeli könyvtárát 1652-ben a kollé­giumra hagyta. A későbbi időkben is ado­mányozás útján, a palrónu- sok, tanárok, volt diákok ajándékozása által gyarapo­dott a pataki kollégium könyvtára, amelynek állo­mánya a 17. század derekán elérte az 5400 kötetet. Száz évvel később Kazinczy Fe­renc már húszezer, további száz év múlva Móricz Zsig­mond pataki diák korában százezer kötet közül válogat­hatta ki kedvenc olvasni­valóit Napjainkban meghaladja a háromszázezret a kötetek száma, s igy ugyancsak ki­nőtte a Kollégiumi Nagy- könyvtár a számára 150 év­vel ezelőtt emelt öreg épü­letet. Sürgetővé vált tehát a műemlékkönyvtár bővítése. Erre az anyagi lehetőségek mostanra előteremtódtek, s megkezdhették — hathatós állami támogatással — egy új könyvtárépület építését. Érmek költségei mintegy 25 millió forintot tesznek ki Mivel pedig a kollégiumi épületegyüttest hivatalosan műemlékké minősítettek, az erre vonatkozó előírások nemcsak a régi könyvtárra! való egybeépítést, hanem még a telkének az igénybe­vételét sem engedik meg. Ezért a Kollégiumi Nagy- könyvtárt fenntartó Tiszán- inneni Református Egyház- kerület elnöksége megvásá­rolta a szomszédos telket, s ezen építik fel a különálló háromszintes új könyvtár­épületet. Ebben különböző kiszolgáló helyiségeket és könyvtártermeket alakítanak ki, hogy a régi épületben összezsúfolt könyvek, duplu­mok egy részét ezekben rak­tározhassák el. A nagyszabású építkezés, amelynek tervét Makoveez Imre YbLöíjas építész ké­szítette, jó ütemben halad. A régi és az új épület közti közlekedésnek az „ősi” telek felszínén történő lebonyolí­tását sem engedélyezi az Országos Műemléki Fel­ügyelőség, hogy a 454 éves. kollégiumi együttes eredeti voltát semmi ne „háborgas­sa". Így aztán azt a megol­dást kellett választani, hogy egy föld alatti folyosóval kö­tik össze a két könyvtárépü­letet. Hegyi József Tekintélyes-e a humor?

Next

/
Thumbnails
Contents