Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3581. Pt. 39. — Tel.: 18-225. K-erjüK olvasóinkat levelezőin Két. öoev Daoaszaikkal. éserevételeikkel heti ótól péntekig. lebeto- te* 8—14 óra Között Keressenek fel bennünket. Halálra sebzett sárgarigó Egyik legkedvesebb madaram a sárgarigó. Igaz. hajnal­ban kell felkelnie annak, aki füttyét hallani akarja. Nap­közben is rendszeresen feltűnik egy az Üttörőpark jegenye­fáinak lombjai között; szeretem nézni az ágak között tova­suhanó fekete-sárga ruháját. Talán ezért is döbbentett meg különösen, amikor a trom- bózisos lábú Nyeksa László, miután felkaptatott a Sajtóház harmadik emeletére, kinyitotta a tenyerét, s abban egy ki­múlt sárgarigó feküdt. A Napfürdő utcában, ahol lakik, lég­puska áldozata lett a ma már nem túl gyakori madár. Meg­nevezte a lövöldözőt is, aki arra hivatkozott, hogy seregély­nek nézte a rigót. Amit meglehetősen nehéz elhinni... Ez a madár védett. Igaz — tudtam meg a rendőrség ille­tékesétől — eszmei értéke nem túl magas, ezer forint. Mit Szerkesztőt üzenetek Gável János (Miskolc, Árpád u. 18.): Nem kevesebbet kér tőlünk, mint azt. hogy nézzük át tüze­tesen a Déli Hírlapnak az el­múlt nyolc évben (!) megjelent valamennyi számát, s keressük ki belőlük az önt érdeklő cik­keket. fotókat egy házi archi­vum elkészítéséhez. Sajnos, eny- nyi időnk nincs. Javasoljuk: ke­resse fel valamelyik könyvtá­rat. s ott kedvére átnézheti la­punkat. Komoly kutatáshoz jó segítségére lehet a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár hely- történeti gyűjteménye is. Csúf garázsok utcája >jc A Domus Áruház közvetlen szomszédságában nem éppen idilli látvány -fogadja az ar­ra járókat. Garázsnak csúfolt bodegák, félig nyitott és bűzlő konténerek sorakoznak egy­más mellett. Vajon még meddig? kell tenni, ha valaki azt látja, hogy védett madarat lelő­nek? Feljelentést tehet a rendőrségen. Jó. ha egy tanút is megjelöl, s magával viszi a tárgyi bizonyítékot, a lelőtt ma­darat is. Tudtommal ilyenkor azt is megvizsgálják, van-e engedélye az illetőnek légpuska tartására. Vagyis: megvan a módja, hogy a madárpusztítókat megfékezzük. Ne sajnál­juk erre a fáradságot, s figyelmeztessük, aki erre rászolgál, mint ahogy Nyeksa László is tette. Ny. I. Az egyiket megbüntette9 a másikat nem Július 6-án a munkahe­lyemre, a DIGÉP-be igye­keztem az 1/D-s járattal. Jött a jegy ellen őr, s minden­kitől kérte a jegyet, bérle­tet. Egy diáklányhoz ért, akinek 5-én lejárt a bérlete, a kezében levő jegyet pedig még nem kezelte le. Az el­lenőr ezért megbüntette, ami kötelessége volt. Az vi­szont már nem, hogy még gúnyolódjon is vele, és ret­tentő zavarba hozza mind­nyájunk előtt. S mit tesz a sorsfr Követkézéit. egy i, öt*­ven év körüli férfi, akinek 5-én szintén lejárt a bérle­te, s az új szelvényt még nem vásárolta meg. Ö meg­úszta egy '„ejnye-ejnye”-vel. Egymás közt beszélgetve, mi, utasok megegyeztünk abban, hogy az ellenőr helytelenül járt el, mert a rendelet a felnőttre éppúgy vonatkozik, mint a diáklányra. Vagy mindenkit megbüntetünk, vagy senkit! T. F.-né Miskolc mm vM*!v r-YCtU zottaK, Csávási Miklós (Miskolc, Pe­tőfi u. 111.) s A Széchenyi út 113—115. sz. alatti köztéri óráról már szám­talanszor írtunk; hiába. Elhisz- szük, hogy előfordulnak az ön által leírt szituációk: ..Tegnap egy csoport külföldi nézte a »pontos időt«, majd elrohantak a villamoshoz . . .” Mi sem ttid- juk, mikor cserélik ki végre a rossz órát. Az illetékesek eddig minden erre vonatkozó kérés­nek, bírálatnak hősiesen ellen­álltak. Romlott kakaó Július 5-én a Tiszai pá­lyaudvar melletti fűszerbolt­ban kakaót vásároltam. Saj­nos, csak otthon vettem ész­re, hogy romlott, közelebb­ről szemügyre véve július 2-i dátumozást láttam rajta. Szerintem nyáron nem len­ne szabad háromnapos tej­terméket árusítani. Az ugyanebben a boltban vásár­lók kérése: legyen itt is mindig friss kenyér, s le­gyen nagyobb a tejtermék- és hentesáru-választék. Potyka János Miskolc Faiközeibe ültették Szerte a városban, például a 3-as út vagy az északi tehermente­sítő út mellett kihaj­tottak a tavasszal el­ültetett földlabdás cse­meték. Egy-két helyen azonban nem mérték fel, mekkora lesz a fa, ha megnő. Például a Vándor Sándor utcá­ban hársfákat, illetve fűzfákat olyan közel ültettek a falhoz, hogy néhány év múlva elta­karja majd az ablakot, az erkélyt, ha egyálta­lán elfér a fal mellett. A vége pedig minden bizonnyal a fa kivágá­sa lesz. A jövőben na­gyobb körültekintéssel ültessék el a fákat! G. L. Miskolc Buktatók... „... városunk úthálózata ket­tős kezelésben van: részben a városi tanács, részben a Közúti Igazgatóság felügye­lete alatt. Vállalatunk a ta­nácsi felügveletű utak útbur­kolati jeleiért felelős. Az ol­vasói észrevétel megjelené­sének időpontjában vállala­tunk végezte az utca festé­sét. a technológiai előírá­soknak megfelelően. Az út­burkolati jelek festésére két­féle anyagot használunk: va­lutáért beszerezhető, gyorsan száradó festéket, vagy pedig a Tiszai Vegyi Kombinát ol­csóbb festékét. Valutakeret- h lányában ez utóbbit hasz­náljuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy optimális (20 —22 Celsius-fok) hőmérsék­let esetén is 3—4 óra szüksé­ges a tökéletes száradáshoz. A figyelmeztetések ellené­re újra és újra akadnak olyan kereskedők, akik — hogy nevén nevezzem a gyereket — becsapják a ve­vőt. Június 26-án a Nagy- miskolci Állami Gazdaság Búza téri boltjában 50 to­jást vásároltam. darabját 1,50 forintért. A piacon ek­kor 1.80 volt a tojás darab­ja. vagyis: az állami szektor igyekezett letörni az árat De igen különös módon. 'A tojások között ugyani« otthon romlottakat, szagosa­kat találtam. Június 29-én. a tolásokat bevittem a Bú­za térén levő állategészség­ügyi ellenőrző irodába, s a szolgálatot teljesítő doktor­Sajnos, a festés időpontjában hidegebb volt, nem beszélve az éjszakai lehűlésekről, ame­lyek az esti-éjszakai munkát lehetetlenné tették. Vállala­tunk fel van készülve mind az éjszakai, mind a szombat- vasárnapi munkavégzésre, ez utóbbit nemegyszer tapasz­talhatták a városlakók. A rajtunk kívül álló körülmé­nyek és a közlekedés bizton­sága indokolja, hogy alkal­masint. a forgalmat esetleg lassítva, vagy akár akadá­lyozva is. végezzük munkán­kat. Ehhez kérjük a miskol­ciak megértését és türelmét. (A választ a Mikor fessék a zebrákat címmel megjelent olvasói észrevételre kaptuk Farkas Györgytől, a Miskol­ci Közterület-fenntartó Vál­lalat igazgatójától.) jjc A fedő nélküli akna a Búza téri vásárcsarnok nyugati ol­dalán lévő utcácskán, a két helyen átlyukadt aknafedő pe­dig a Baross Gábor és a József Attila utcák sarkánál, a zeb­ra mellett található. Közös jellemzőjük: nagyon könnyű lá­bat törni a „segítségükkel” ... Hollósy Endre x Miskolc Kit illet a telekhatáron álló fa termése? A telek határvonalán álló fa vagy bokor gyümölcse egyenlő arányban a szomszé­dosat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyancsak egyenlő arányban viselik. Ha az ilyen fa vagy bokor valamelyik föld rendel­tetésszerű használatát gátolja, például túlzott árnyékot vet, a föld tulajdonosa követelheti, hogy a fát vagy bokrot — közös költségen - vágják ki. A bírósági gyakorlat csak kivételesen kötelez a fa vagy a bokor kivágására, például olyan esetben, amikor an­nak árnyékolása, elnedvesítő hatása olyan nagy kárt okoz az egyik szomszéd telkén vagy épületében, hogy ennek megszüntetéséhez neki na­gyobb érdeke fűződik, mint amilyen érdeke fűződhet a másik, a fát kivágni nem akaró szomszédnak a fa fenntartásához. Ilyenkor te­hát az érdekeket kell mérle­gelni, valamint figyelembe kell venni a fa minőségét is. Így például a gyümölcsfa fenntartásához mindig na­gyobb érdek fűződik, mint a nem termő egyéb fa fenn­tartásához. A tulajdonos nem foszt­hatja meg a szomszédos épü­letet a szükséges földtámasz­tól anélkül, hogy más, meg­felelő rögzítésről ne gondos­kodna. Tehát a szomszédos épület aláásása, vagy épsé­gének más, hasonló módon való veszélyeztetése tilos* A veszélyeztetett szomszéd ilyenkor nemcsak a cselek­mény abbahagyását, hanem — ha kára keletkezett, pél­dául ha az épület fala meg­repedezett — a kár megté­rítését is követelheti. Ha közérdekű munkálatok elvégzése, elkóborolt állatok­nak a befogása, az áthajló ágak gyümölcsének össze­gyűjtése, az átnyúló ágak­nak és gyökereknek az eltávolítása véee*t szükséges, a tulajdonos a földjére való belépést — az ezzel okozott kár megtérítése ellenében — köteles megengedni. A tulaj­donos a szomszédja földjéről áthajló ágak gyümölcsét megtarthatja, ha azokat a szomszéd nem szedi fel. Az áthajló ágakat és gyökereket azonban csak akkor jogosult levágni, ha azok őt földjének rendeltetésszerű használatá­ban gátolják, és a fa tulaj­donosa azokat felszólítás el­lenére sem távolítja el. A tulajdonos a földjére tévedt állatot —■ például baromfit — mindaddig nem köteles kiadni, amíg az állat okozta károkat annak tulajdonosa meg nem téríti. A tulajdonos jogosult a szomszédos föld használatá­ra, ha ez a saját földjén való építkezéshez, bontási vagy • átalakítási, illetőleg karbantartási munkálatok el­végzéséhez szükséges. Az esetek sokfélesége miatt nem sorolhatjuk fel pontosan, hogy a tulajdonost a saját földjén való építkezés, bon­tás stb. érdekében milyen jogok illethetik meg a szom­széd telkén. A használat áll­hat például - az építkezéshez szükséges állványzat elhe­lyezésében, építőanyagoknak az áthordásában, sőt lera­kásában, bizonyos munkála­toknak, például az építke­zéshez szükséges mérési munkálatoknak a szomszéd telkén való elvégzésében. Az építkezés lebonyolításához az is szükséges lehet, hogy az cpítőmunkások a szomszéd telkén átjárjanak. Mindezt a szomszéd köteles tűrni. Ter­mészetesen ez a használat sem haladhatja meg a szük­séges mértéket, s a szomszé­doknak kártalanítás (haszná­lati díj) jár a földié haszná­latáért. Abban az esetben pedig, ha a szomszédnak szükségtelenül kárt okoztak, például az építőmunkásoic leszedték a gyümölcsfákról a gyümölcsöt, a használati dí­jon felül kártérítés is igé­nyelhető. Bonyolult anyakönyvi ügyintézés Június 28-án kis családun­kat nagy öröm érte: meg­született első gyermekünk. Mint mások, mi is sokfelől kaptunk támogatást. így például segítségünkre sie­tett egy kijelölt anyaköny­vi ügyintéző. Először igen megörültünk ennek, hiszen úgy véltük, hogy egy gondot levesz a vállunkról. Minden bizony­nyal nem ő tehet róla, hogy végül is az örömbe üröm vegyült. Mert az ügyintézés módja elég furcsa. A hiva­tal megbízottja ugyanis a kórházi igazolással elmegy az anyakönyvi hivatalba, ahol elkészül az anyaköny­vi kivonat, és az anya sze­mélyi igazolványába bejegy­zik a gyermek születését. Az illető (a segítő) a iratokat ezután visszaviszi a kórház­ba. Az apa itt kapja meg az anyakönyvi kivonatot, s elindul vele ő is, hogy be­jegyeztesse a személyi iga­zolványába a gyerek szüle­tését. Vagyis: megteszi ugyanazt az utat, amit az ügyintéző segítő. Sok apa nevében javas­lom : szervezzék meg ezt a segítést ésszerűbben. Ügy például, hogy az illető vi­gye magával az apa szemé­lyi igazolványát is. Ez az anyakönyvi hivatalban dol­gozók munkáját is megköny- nyítené. Dobozy László Miskolc, Herczeg F. u. %. Szagos íojási adtak no elkísért a fentebb emlí­tett eladóhelyre. Megvizsgál­ta a raktárban levő tojáso­kat. s azokat étkezésre al­kalmatlannak minősítette. A tojásokat tőlem is visszavet­ték. vagyis kártalanítottak. Azóta hallottam, hogy má- rok is jártak így. De vajon hányán lehettek olyanok, akik a néhány rossz tojást kidobták, s a többit elhasz­nál rák? Az ő kárukat (és az én fáradságomat) nem térí­tette meg senki. Selmeczi Imréné nyugdíjas Szirmabesenyő, Herman Ottó u. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents