Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

+ Weöres Sándor Ha a világ rigó lenne című könyve 1973-as kiadásához készült rajzok egyike (bal oldali képünk). A könyvillusztrátor grafikus számára a magyar mellett a vi­lágirodalom is kincsesbánya. Rajzok a könyvben Hincz Gyula illusztrációi Nagyon szép kiállítás lát­ható június közepéig a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyv­tár előterében. Mondhatnánk úgy is, hogy ritka, mert Hincz Gyula Kossuth-dijas, kiváló művész könyvillusztrációit nyil­ván ritkán, csak bizonyos al­kalmakkor rendezik kiállítássá. Az alkalmat most a könyvhét adta, és jól társult hozzá a miskolci mini-VIT, amelynek egyik „bázisa” a könyvtár volt. Hincz Gyula élvonalbeli grafikusaink legidősebb ge­nerációjához, a mesterekhez tartozik: néhányszor tíz la­pon egy életmű keresztmet­szetét láthatjuk. A grafikák a nehezen érthető, legújabb korunk fogékonysága, fő­ként felkészültsége előtt járó képzőművészeti műfajok kö­zé soroljuk, és teljes joggal: a művész valóban nem a közérthetőségre figyel első­sorban. Eszköztárát a műfaj törvényei, tehetsége, kísérle­tező kedve, egészen másféle törvényszerűségek befolyá­solják. A grafika azért cso­dálatos műfaj, mert kevés szóval mond sokat. A legér­tékesebb irodalom illusztrá­lásakor Arany János nyelve siet a képzőművész által mindannyiunk segítségére. A másféle művészet pedig ért­hetővé válik, míg szépséges formában újrateremtődik a könyv is. A Hincz-kiállítás ‘úgy is keresztmetszet, hogy az illusztrációkból is csak ízelítőt ad, de milyen szé­les, minden korosztálynak, ízlésnek szóló ez a skála. Weöres Sándornak, a Ha a világ rigó lenne című könyve 1973-as kiadásához ajánlotta Hincz Gyula a grafikákat Illusztrálta La­dányi Mihályt, Devecseri Gá­bort, Hegedűs Gézát, Lev Tolsztojt, Solohovot, Jona­than Swiftet, Morus Ta­mást, Anatole France-o t. Az írók ismeretében is sejthet­jük, hogy milyen kincsesbá­nya volt ez' a munka min­den időben a képzőművész­nek. A kiállítás nézőjének öröm, és indíték; legköze­lebbi kiadásukkor lehet, hogy éppen ezeket a köny­veket keresi. M— Mavall-blucs A Vasas Galériában A. Székhelyi Edit képei A Nyíregyházi Tanárképző­ben, majd a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát A. Székhelyi Edit, és jelenleg Nyíregyházán, a rajztanszéken tanít. Berecz Andrást, Bráda Tibort, Pataki Lászlót vallja mestereinek. Tanáraitól tanult, de látásmódja és kifejező stí­lusa egyénivé érett. A Vasas Galéria behúzott függönyű ablakaival, hosszú, itt-ott vendégfalakkal tör­delt terme barlangszerű, s A. Székhelyi Edit képeiről a barlangi festészet ősi,, tiszta formakincse néz velünk szembe. A szembenézés fo­galmát szóról szóra értem. Képein, akár a kelta urná­kon, a szem és az orr ural­kodik, mint a Zuhanás és a Valami történt című olaj- festményeken, vagy a Jónás könyve, öröm, Emlékezés táblán, Mephisto című grafi­kákon. ‘Mesterien tipizál (Színész, Kapcsolatok, -A cigaretta), eszköztelen egyszerűséggel egyénit (A nő, Az álom), és szinte megdöbbentő, ahogy a kétféle azonosságot megvaló­sította M. M. emlékére című olajképén. Marcel Marceau, Mireille. Mathieu vagy Me­zei Mária-e a kép alanya, ezt nehéz eldönteni, de a ven­dégkönyv sok bejegyzése is utal arra, milyen erősen fel­keltette a nézők érdeklődé­sét ez a színésznőt ábrázoló kép, pojácafehérségű arcá­val, vörös kezeivel, lélekbe mélyedé pillantásával. A ke­zek itt szabadok, mert sza­bad a kép alanya, akit már csak az emlék őriz. Még egy pillantás az örömünnep szaturnáliákat felidéző forgatagára, és mi­kor kilép az ember a csönd­ből a napfényes utcára, már nemcsak járókelőket lát ma­ga körül, hanem akaratla­nul is elhelyezi magunkat abban a keretben, amely az Egy kiállítás képe című al­kotáson játékba hívott, s már maga sem tudja, med­dig néző és mettől kezdve modell. Gy. Ä. Az angol blues legnagyobb egyénisége látogatott a héten Miskolcra John Mayall kon­certjére először alig fogytak a jegyek, a kezdésre mégis csak­nem megtelt a városi sport- csarnok. A legendás zenész előtt Deák „Bili” Gyula adott íze­lítőt a magyar bluesból, mintegy bemelegítőül a vár­va várt nagy eseményre. A magyar műsort Mayall is meghallgatta a színpad mel­lett, és meglepetésre alig le­hetett ráismerni, úgy meg­változott a képekről jól is­mert arca. A szakállá tói megfosztott angol sztár túl az ötvenen is fiatalosan moz­gott a színpadon. Sokan örül­tek az örömzenének, mégis hallottunk olyan megjegyzé­seket, hogy kicsit egysíkú volt a koncert. Mayall azon­ban gitárjátékával és száj­harmonika-tudásával végül is remek hangulatot teremtett a másfél óra alatt. S ami érdekes volt: két gitártársa is nagy sikert aratott a mis­kolci közönség előtt — leg­alább akkorát, mint a jóval híresebb blues-csillag. (temesi) A rádióban hallottuk A hetvenöt éves Földeák Sokan tartozunk neki em- bersegeert, megértéséért, türel­mes meghallgatásunkért, bölc«, tanácsaiért, öszinle bírálatáért, támogattatásunkért. Míg hét­főn délben a Kossuth adó műsorában hallhattam kissé rekedtes hangján megelevene­dő életét, munkásságát, fel­villant a negyedszázaddal ez­előtti gyakori találkozásunk, pohár bor mellett. Folytonégo pipája kellemes illatú füstjé­ben megvillant magas homlo­ka, szemüvege. ,,Szeretném megérni a 2000. évet —mond­ta a riportban Rapcsányi Lász­lónak —, ezért vigyázok ma­gamra, egészségemre.” A csen­des otthonában lefolytatott be­szélgetésbe minduntalan beto­lakodott a külvilág, idegesen meg-megcsörrent, a telefon De mintha nem is hallották volna . .. Az 1910-ben, fővárosi muin- káscsaládban született Föl- deák János nagy utat tett meg. amíg író. költő lett. Gyerekkorában hoss’zabb időt töltött egyik rokonánál, So­mogy vármegyében, megis­merhette a nagybirtokok cse­lédeinek keserves sorsát is. A polgári iskola elvégzése után ösztöndíjas lett, szer­vezett munkások közé került. Már a polgári iskolában — „költészettant” is tanultak — írogatott verseket. Felejthe­tetlen és meghatározó élmé­nye azonban két Ady-vers, az Álmodik a nyomor és A proletárfiú verse, amelyet Gellert Lajos színművésztől hallott az egyik szakszerve­zeti irodalmi esten. A szinte gyerekkorban átélt irodalmi élményhez párosult az a „po­litikai ojtás”, ami egyik nagybátyjától - származott, aki a Tanácsköztársaság ide­jén a hajósok szakszerveze­tében tevékenykedett. E két hatás vektora határozta meg életét. Versírókórat indult el a politika felé. A harmincas években Benjámin Lászlóval és Vaád Ferenccel léptek a munkás­író rögös útjára. A munka­nélküliség őket is sújtotta. A Népszavában és a Hídban jelentek meg versei. Ebből a honoráriumból és csekély szakszervezeti segélyből fu­totta a szűkös megélhetésre. Nagyon várta a felszabadu­lást. Ebben az időszakban el­sősorban mint politikus te­vékenykedett fáradhatatla­nul. Szakszervezeti titkár­ként részt vett az államosí­tás előkészítésében aztán gazdasági funkcionárius, ve­zérigazgató lett. A Rajk-per „őt is megérintette” .. . Egy­re kevesebbet publikált. Az­tán „kulturális káder” lett az írószövetségben. Felelős szerkesztő alig egy évig volt az Űj hangnál. Az Irodalmi Alap helyettes vezetője 1955- ban. igazgatója pedig 1960- ban lett. Most nyugdíjas. Hetvenötödik születésnap­ja előtt 22 év alatt egyetlen verset sem publikált. Szüle­tésnapjára azonban megír­ta a Huszonkétévnyi szótlan­ságom után című versét, ami meg is jelent. Irodalmi munkásságáért 1958-ban kapta meg a Jó­zsef Attila-díjat. Az ellenforradalom után az elsők között szólalt meg. tett hitet a szocializmus mellett. Kisregényei, verses­kötetei jelentek meg. írói asztalán — tűnik ki a riportból —t az írógépbe fűzött papíron sorok feke- téllenek. Ahogy az író mondta, nem önéletrajzot ír, hanem Otthonaim története című kötetén dolgozik. Éle­te változatos, mozgalmas, ennek megfelelően több la­kása és otthona is volt. Er­re a szálra fűzi fel emléke­it. emlékezetes találkozásait. Régen találkoztunk — ez Rapcsányi László rádiósoro­zatának címe. Ezúttal Földe­ák János író volt a vendé­ge. Valóban régen találkoz­tunk, Jani bácsi! Örülünk, hogy hallottuk a hangját... O. J. Ha kinőtte, toldd meg egy „emeletien Vidám gyermekdivat Az idei nyár gyermekdivat­ja barátságos, vidám, színes. Hétköznapokon a sportos jel leg uralkodik. A formák vál­tozatosak, így a jólápoltság, a a jólöltözőttség divatját is je­lentik. Az ünneplőre szánt öltöze­tek habos, könnyű anyagból készülnek, gyakori a fehér gallér, a fehér betét. A több­féle anyagból kombinált ru­hák sok ötletet, kényes íz­lést, és jó képzelőerőt felté­teleznek. Az eddig csak tré­ningruhához alkalmazott jfr Űj stílusú gyermekruhák egy párizsi bemutatóról: az „emeletes” hatást fodros szoknyával, kívül viselt vál­lon bővített blúzzal érik el. A tunika miniruhaként is vi­selhető. lágy, színén sima, a visszá­ján enyhén bolyhozott kel­me a jelenleg divatos köny- nyed, kényelmes kissé ha­nyag hatású viselethez igen alkalmas. Különböző minő­ségű változatait a minden­napos viseletben megtalál­hatjuk. Jó nedvszívó, nem kell vasalni, nem gyúródik. A pamuttrikók bermudával, sorttal, halásznadrággal a legpraktikusabb összeállítá­sok. Sikeresen éled újjá az úgynevezett „nagypapaing:a nadrág fölé tunikaként, ön­álló darabként miniruha a kislányoknak. Egyszerű min­tás, és csíkos, kockás kar­ton kombinációból mutatós. Nyári divatunk jellemzője még a buggyos nadrág, a féloldalt gombolt, kendőha­tású szoknya, az aszimmet­rikus megoldások. A ruhák, blúzok, díszítésére fényes, matt vagy mintás — szatén, taft, danubia, köper — sza­lagokat használnak Szellős- sé, kellemesebbé teszik az egyébként is könnyű anya­gokat a felsőrészen elhelye­zett necc-betétek, vagy a be- toldott cémacsipke-csíkok. Megérkezett a Cirkusz Torino! NAGY TÁRSULATÁVAL, IDOMÍTOTT ÁLLATAIVAL! JÚNIUS 8-TÓL JÚNIUS 17-IG SZEREPEL MISKOLCON, A DVTK-STADION MELLETT. AZ ELŐADÁSOK KEZDETE: MINDENNAP DÉLUTÁN 16 ÓRAKOR, ESTE 19 ÓRAKOR. MINDENKIT SZERETETTEL VÁR AZ IGAZGATÓSÁG.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents