Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

Rendhagyó vállalkozás A formák és a színek magukkal ragadják a gyűjtemény nézőit. Virágzik a gömbkaktusz Mennyi szín és forma! Ki hinné, hogy a Latin-Ameri- kában honos, igénytelen kaktusz egy miskolci ott­honban szemet gyönyörköd­tető látványosság. A vad­nyugati filmekben látott ha­talmas növények ugyanis őshazájukban nem számíta­nak a legszebbek közé ... S mégis. Ámulok a kis üveg­házban látott színkavalká- don, az ezernyi formán. Liska Mátyás (az LKM oktatási osztályán dolgozik) szenvedélye a kaktuszgyűj­tés. Szavaiból szeretet árad, amikor virágairól beszél. — Felüdülést jelent ide belépni'j, dióst/ is ma­gával ragad ezeknek ázapró. virágoknak a szépsége. Kár, hogy tíorüs az idő mostaná­ban, mert a legtöbb csak a napfényben mutatja meg igazi „arcát’*.’' — Melyik a legbecsesebb? — A legszebbek az atro- phitumok és a grusomik, de én a hajaskaktuszok közül az espostoa-félék változatai­nak számát szeretném to­vább bővíteni. A kaktusza­im általában gömb-, oszlop és leveles formájúak, a szí­nűk pedig?- A piros külön­böző árnyalatai, a fehér, a sárga és a zöld. — Hány fajtából áll a gyűjteménye? — ötszázból, de 2500 da­rabból. Magról, sarjról és ol­tással szaporítom őket, de kiállításokon is szoktam vá­sárolni. — Honnan ered a kaktu­szok iránti szeretete? — Edelényben dolgoztam, mint tanulmányi felügyelő. 3^ Liska Mátyás egy hajaskaktusszal. és ott találkoztam az ország egyik legismertebb kaktusz­gyűjtőjével, Augusztinyi Bé­lával. Magával ragadott a gyűjteménye, és tíz éve én is rabja lettem ennek az ér­dekes növénynek. Nem bán­tam meg, hiszen kis terüle­ten igen sok különleges, for­magazdag és szép növényt lehet összehozni. — Hány gyűjtő van a vá­rosban? — Nagyon kevés; Özdon és Egerben jóval több ta­lálható. Nagy kár, hogy so­kan, bár szeretik a virágo­kat, nem ismerik fel a kak­tuszok szépségét. Ráadásul nem munkaigényes növény, nem kell tápdús talaj hoz­zá, mert inkább a laza, ho­mokos virágföldet kedveli, és locsolni is alig kell. Me­legebb helyen is legfeljebb havonta egyszer kaphat vi­zet, télen pedig — novem­bertől februárig — egyálta­lán nem igényel nedvessé­get. — Meddig élnek a kaktu­szok? — ötven-hatvan esztende­ig is! Néhány darabom már húszéves ... * Liska Mátyás az idén az üvegház bővítését tervezi. Kell a hely az újabb külön­legességeknek. Temesi László Szúrós szenvedély Gmk az „emberiségért’’ Egyre nagyobb súlyt kap napjainkban a környezetvé­delem. Talán ezért is érde­kes, hogy májusban egy olyan gmk alakult meg Mis­kolcon. amely nem a ben­nünket körülvevő környezet védelmével, hanem környe­zetgazdálkodással kíván fog­lalkozni. H. Szabó Béla, az „Emberiségért” környezet­gazdálkodási gmk vezetője: — Hibás az a szemlélet, amit a környezetvédelem ki­fejezés sugall, vagyis, hogy környezetünkben minden vé­dendő. Védem csak az élő­világot, az embert és az ál­tala létrehozott értékeket szükséges. A környezet töb­bi összetevőjével gazdálkod­ni kell! Ennek a gazdálko­dásnak nálunk a legfőbb akadálya, hogy sok a gazda. Más szerv rendelkezik a vi­zek, más a termőföld, me­gint más a természet érde­kében. Mindegyik csak saját részterületével foglalkozik, pedig ezt a kérdést teljes komplexitásában kellene kezelni. Erre még a tervező­vállalatok sincsenek felké­szülve. Mi olyan szakembe­reket gyűjtöttünk össze, akik A borsodi műszóid hetek ke­retében o GTE megyei szerve­zetének automatizálási szak­osztálya június 4-én és 5-én a Nehézipari Műszaki Egyete­men rendezi meg a X. hidrau­likai-pneumatikát szemináriu­mot Az előző szemináriumot három évvel ezelőtt rendez­ték, s most lehetőség kínál­kozik annak felmérésere, mennyit léptek előre az el­méleti és a gyakorlati szak­emberek a korszerű és fej­lett technológia és technika alkalmazásában, a munka magas szintű szervezettségé­ben, a dolgozók képzésében. A két nap során előadások sokasága mutatja be a vál­lalatok törekvéseit, a hidra­ulika—pneumatika kereske­delmi és forgalmazási hely­zetét, igyekszik közkinccsé tenni a legújabb elméleti kutatások eredményeit. Jó alkalom ez a felhasználók és termelők eszmecseréjére is. A szeminárium résztvevő­inek nagyobb része a megye ipari üzemeit képviseli, de sokan érkeznek az ország különböző városaiból, üze­meiből is. A kétnapos rendezvényso­rozat ma délelőtt plenáris üléssel kezdődött. Délben nyitják meg az egyetem díszudvarában, mintegy 50 négyzetméteres területen azt a kiállítást, ahol egy sor közösen képesek megoldani ezt a feladatot. — Mi az, amit felvállal­nak? — Tagjaink között van energiatechnikai szakmérnök, geológus, barlangkutató, ker­tészmérnök, rajzoló, környe­zetvédelmi szakmérnök. E sokoldalú gárda a biztosíté­ka, hogy minden oldalról megalapozott szakvéleménye­ket készítsünk a levegő-, a vizek, a talaj- és zajvéde­lemmel kapcsolatos kérdé­sekben. Kiemelt feladatunk­nak tartjuk a hulladékok el­helyezésével és a geotermi­kus energia felhasználásával összefüggő tanulmánytervek készítését is. Foglalkozunk ezen kívül — sok más mel­lett — tájrendezéssel, park­építéssel. kőzetek, ásványok csiszolásával, műemléki fel­mérésekkel és mezőgazdasági tervezéssel a zöldség- és gyümölcstermesztés, vala­mint a kisállattenyésztés te­rületén. — Kaptak-e már komo­lyabb megrendelést? — A veszélyes hulladékok megsemmisítéséről, illetőleg felhasználásáról készült ta­nulmányunkat már megren­delésre készítettük. A horri­vállalat és az egyetem gép­gyártás-technológiai tanszéke mutatja be eredményeit. A kiállítás ma 17 óráig, hol­nap 15 óráig tekinthető meg. Ma délután és holnap egész nap szekcióülésekkel folytatódik a X. hidraulikai —pneumatikái szeminárium. bilis összegért felépíthető új létesítmény helyett mi olyan megoldást dolgoztunk ki, amelyhez nem szükséges új beruházás! A hulladékhő Miskolc környéki hasznosí­tására is dolgoztunk ki ta­nulmányt. — Mi a garancia arra, hogy az önök szakvélemé­nyét elfogadják a vállalatok? — Törzstagjainkon kívül az ország legjobb szakembe­rei bedolgozóként vesznek részt a gmk munkájában. Tanulmányainkat olyan sze­mélyiségek lektorálják, mint dr. Jakucs Pál, dr. Balogh János, dr. Kessler Hubert vagy dr. Zólyomi Bálint, hogy csak néhányat említsek a harmincból. Az ő tudomá­nyos tekintélyük a biztosí­ték. — Nem túl patetikus egy gazdasági munkaközösseget „Emberiségért” névvel illet­ni? — Eredetileg a Pro Homo nevet szerettük volna fel­venni, de idegen eredete- miatt nem engedélyezték, így lett ez. Végeredményben a környezetgazdálkodás — lásd a folyók, a levegő szeny- nyeződését — nem ismer ha­tárokat. így amit teszünk, végül is az egész emberisé­gért tesszük. — Mit remélnek a műkö­désüktől? — Nagyon sokat várunk vállalkozásunktól. Először a megyében szeretnénk bizo­nyítani, de — mivel orszá­gos hatáskört kaptunk — tá­volabbi tájak gondjait is or­vosolni szeretnénk. De ar­ra is felkészültünk, hogy bi­zonyára számolnunk kell az emberiség egy másik örök tulajdonságával: az irigység­gel, rosszindulattal is. Kovács A. Gábor Állattartó kistermelők! Korszerűsített vemheskoca kihelyezési akciónk keretében az 1985. május 2-a és július 31-e kö­zött igényelt állatok után 1000 Ft kedvezményt adunk, így a kistermelőknek 6500 Ft helyett 5500 Ft-ba kerül egy kéthónapos vemheskocasüldő. Vemheskocasüldők vásárlására a kistermelők a hitelintézetektől (OTP, takarékszövetkezet) 25 000 Ft mezőgazdasági hitelt igényelhetnek. Mezőgazdasági Uíánaküldik az újságot Aki hosszabb időt távol 5ölt otthonától a nyáron, az idén is kérheti, hogy küld­jék utána előfizetett újság­jait. Ezt azonban legalább 6 nappal' előbb kell — írásban, vagy telefonon — bejelen­teni a lakóhely szerinti pos­tahivatalban. Az átirányítás legrövidebb időtartama 6 nap, a leghosszabb 2 hónap. A posta vállalja, hogy az előfizetők napilapjaikat meg­jelenésük napján megkapják ideiglenes címükön, ám eh­hez szükség van arra is, hogy az új címet pontosan jelöljék meg. Évente körül­belül 50 ezren élnek ezzel a lehetőséggel, s a postának csaknem 500 ezer hírlaoot kell átirányítania. Energiatakarékos tapéta A Svédországban létreho­zott energiatakarékos tapétá­val 11—19 százalékkal csök­kenthető az épületek hővesz­tesége- Az épületek belső fa­lára felerősíthető tapéta há­rom rétegből áll. A fallal érintkező, legalsó réteg alu- miniumfólia, amelyre mű- anyaghabréteg, majd vízál­ló. nehezen gyulladó külön­leges oaDÍr kerül. Az egész tapéta csupán hat millimé­ter vastagságú, és ugyan­úgy lehet dolgozni vele, mint a közönséges tapétával. Fe­lülete befesthető, vagy kö­zönséges tapétával beragaszt­ható. Hőszigetelő hatása há­rom centiméter vastagságú ásványi gvapotrétegnek fe­lel meg. Jóval (kétharmad­dal) olcsóbb, mint az eddigi, utólag beépíthető szigetelés. Főként a régi épületek utó­lagos hőszigetelésére ajánl­ják. ü technik történetéből Karl Drais né­met erdőmester 170 évvel ezelőtt, 1815-ben szer­kesztette meg a mai kerékpár ősét: elöl és há­tul elhelyezett ke­rék közé vázat szerkesztett, ami­re Ayerget helye­zett. A nyeregben félig ülve, félig állva kellett a járművet hajtani, és kormányzása első kerekének az elfordításával tör­tént. ■ A feltalálót előbb kinevették, de találmánya ha­marosan sport­eszközzé vált. Eb­ben az első for­májában * főként Angliában terjedt el, ahol „Dandy horse”-nak, „fi- csur-paripá”-nak nevezték el. K. A. \ nagyüzemek! Kistermelők! Az Állattenyésztő Közös Vállalattal együttműköd­ve felmérjük Borsod megyében a nagyüzemek és a kistermelők tenyészkanigényeit. Mind a nagyüzemek, mind a kistermelők ilyen jellegű vásárlását anyagilag támogatjuk. Vemheskocasüldő- és tenyészkansüldő-kihelyezé- si akciónk részleteiről tájékoztatást adnak felvá­sárlási kirendeltségeink, illetve termeltetési és felvásárlási főosztályunk dolgozói. Tájékoztatjuk Mezőcsát és környéke állattenyész­tőit, hogy Mezőcsáti Kirendeltségünk 1985. júni­us hó 1-jével működését megkezdi. Borsod-Abaúj Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents