Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám
A selyemréti aluljáróban összegyűlő víz balesetveszélyessé teszi a közlekedést. (Herényi felv.) Hiába bővítették a csatornát? Ismét állt a víz az aluljáróban Esős időben összegyűlik a csapadék a selyemréti aluljáróban. Nehézkessé válik ilyenkor a közlekedés is. A doloff azért érthetetlen, mert az érintett szakasz rekonstrukcióját tavaly végezték el, s ennek során bővítették az itteni csatorna kereszt- metszetét is. — Miért áll mégis a víz az aluljáróban? — kérdeztük Juhász Jánost, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat osztály- vezetőiét — A Bajcsy-Zsilinszky úti aluljáró több mint negyed- százada épült Elkészültekor megfelelt a követelményeknek, ám azóta megváltozott a környék vízgyűjtő területe: a tavalyi rekonstrukció során igencsak megnőtt. Igaz ugyan, hogy nagyobb lett a csatorna keresztmetszete is; a korábbinak a dupláját képes most már elszállítani, de rendkívül nagy eső esetén nem bírja a szivattyúra ..rávinni” a lehullott csapadékot. Ezért ilyenkor — és csak ilyenkor! — megáll a víz az aluljáróban, nehezítve a közlekedést. Ennek megszűntetése érdekében a városi tanács-vb megbízásából megrendeltük a rekonstrukciót a Mélyéptervtől; idén szállítják a terveket. A munka várhatóan a VII. ötéves terv folyamán készül el, az átépítés során növeljük a szivaty- tyú kapacitását és a csatorna keresztmetszetét is. Mindezekre tavaly azért nem kerülhetett sor, mert az itteni útrekonstrukció kezdetéig ezek a tervek nem készültek el. Az említett bővítések elvégzése Utah a megnövekedett vízgyűjtő terület ellenére sem áll majd a víz a selyemréti közúti aluljáróban. Az Expressz-ház felújításához Várják az Több mint egy hónappal ezelőtt foglalkoztunk a Széchenyi úti „Expressz-ház” elhúzódó felújításával. Megtudtuk. hogy azért szünetel az építkezés, mert időközben módosultak a tervek, és nem lakások, hanem közösségi célokat szolgáló, rendezvények megtartására alkalmas helyiségek lesznek az épületben. A változás jóváhagyása két minisztériumon múlik, akiknek továbbították a kérelmet. Mivel még mindig nem kezdődött meg a munka, isengedélyt mét megkerestük Dombóvári Mártát, a városi tanács építésügyi osztályának helyettes vezetőjét. Elmondotta, hogy még nem érkezett meg az engedély az Építésügyi, illetve a Pénzügyminisztériumtól. Az ügy meggyorsítása érdekében a héten személyesen keresik fel az illetékeseket, mert a köz érdeke sürgeti a renoválás mielőbbi folytatását. Az engedélyek kézhezvételétől számítva elvileg azonnal, gyakorlatilag néhány napon belül folytatódhat a felújítás. * Az építők máig sem vehették újra birtokukba a félbehagyott házat. (Herényi László felvétele) Leszoktatják az ugatásról ö Előfordul, hogy a túlságosan sokat ugató kutya több problémát okoz gazdájának, mint a harapós jószág. A szomszédok panaszkodnak, egymást érik a feljelentések és a pénzbírságok. Daniel Tortora amerikai pszichológus olyan (gyors, nem költséges, és a kutya számára nem fájdalmas) módszert kísérletezett ki, amely megtanítja az állatot arra. hogy csökkentse „haszontalan” ugatását. A pavlovi reflexek technikájából ihletödö idomítás három napon át mindössze napi 3D percig tart. Ez idő alatt az állat elektronikus nyakörvet visel. Amikor a kutya ugatni kezd, a nyakörvön elhelyezett elektronikus készülék zavaró zümmögést hallat, és enyhe áramütést bocsát ki. A kutya igen rövid idő alatt (2—3 nap elteltével) megtanulja. hogy akár a nyakörv viselése nélkül is visz- szatartsa az ugatást. Csak abban az esetben fog ugatni, ha az inger — például a házőrzéssel kapcsolatos teendői — erősebbek az idomítás idején tapasztalt kellemetlen emlékeknél. Mitől visít a persely es malac? 3. Az érdektelenség ösztönzése A kereskedelemben napnál világosabban kiderül, hogy igaz a tétel: minden mindennel összefügg. Ki gondolná például, hogy a termoszteherautó gépkocsivezetőiének bukszája és az általa szállít ott áru minősége között is egyenes az összefüggés? Pedig egyszerű a tétel: a gépkocsivezető anyagi érdekeltsége nem vág egybe az általános érdekkel: tudniillik azzal, hogy szállítás közben se szakadjon meg a hűtőlánc. A Pátria ABC-áruház vezetője, Fükö Dezső részletezte eme tételt: az iparnak, a kereskedelemnek és a vásárlónak egyként az az érdeke, hogy a romlandó portéka a vásárló szatyráig egyazon hőmérséklet alatt fusson. Nem így a gépkocsivezetőé: neki ugyanis az az érdeke, hogy minél több energiát takarítson meg — tehát benzint ebben az esetben —, mert ez után kapja a prémiumát. S minél több üzemanyagot takarít meg, annál nagyobb jutalom kerül a bukszájába. Saját érdeke azt diktálja, hogy ott spóroljon, ahol tud, menetközben kikapcsolja hát a termosz hűtőjének motorját. Magyarán: megszakítja a hűtőláncot, mert ő ebben érdekelt. A furfang viszont legfeljebb a boltban derül ki. Bizonyítsa be a kereskedő, hogy a hiba „nem az ő készülékében van” ... $ BONYODALMAK AZ ÜRES ÜVEG KÖRÜL Az üvegvisszaváltásról szakirodalmat lehetne összeállítani. Évtizedes az érdek- ellentét körülötte. A boltokat kötelezik a visszavételükre. A vásárlókat nem köti semmi érdek ahhoz, hogy ugyanott váltsák visz- sza, ahol megvették. Ebből adódik, hogy égyik-másik üzletben több üres üveg halmozódik fel, mint amennyit ők a nagykereskedelemtől originál portékaként átvettek. A göngyöleg visszaszállításakor a nagyker tiltakozik: ennyit adtam, ennyit veszek vissza. A többit legfeljebb akkor, ha megfizetik. Üvegenként 30 fillért. Indok: ez neki szállítási többletköltséget okoz, különben is maga a termelő sem hajlandó visszavenni tőle, csak annyit, amennyit nekik megtöltve eladott. A termelőnek ugyanis az az érdeke, hogy „gyártiszta” palackokkal dolgozzon. (Nem kell külön mosogatni, íertőtlemt- getni, nincs akkora kockázat a fertőzésre.) Megint csak: vállalja fel a plusz- költségeket a kiskereskedelem? Vagy legyenek megér- tőek a vásárlók?! Csakhogy a vásárlóknak nem az a dolguk, hogy megértők legyenek, hanem hogy a pénzükért megkapják azt, ami dukál. O AZ ÁRCÉDULÁNAK IS VAN ARA Mindennapos bosszúságaink közé tartozik, hogy erősen hiányoznak a valós árjelzések — a konzerveken, tisztítószereken, a mireliteken, s egyéb portékákon. Aligha fordul meg eszünkben, hogy ez is pénzkérdés, s mint ilyen, vita tárgya lehet az ipar, a nagyker és a kisker között. Pénzkérdés pedig nemcsak azért, mert az átárazásokra sokaknak sok-sok munkaidőt kell fordítani, de azért is, mert az árcédulának is ára van. Egy tekercs árcédula 25—76 forint. Az ipar — ahonnan érvényes árjelzéssel kellene kapni a terméket — elegáns gesztussal küld néhány árazógépet a boltosoknak. De az árcédula árát nem vállalja fel. Igaz, az már fogyóeszköz. S abban legfeljebb már csak a kiskereskedelem az érdekelt, hogy a polcokra rakott cikkeken rajta legyen az ár is. Tudniillik rajtuk csattan az ostor, ha egy ellenőrzés alkalmával a cédula hibáó- zik ... • TÚL SOK A KIBÚVÓ Lehet, hogy kívülálló számára mindezek apróságoknak tűnnek. Pedig közhely ma már, hogy sok kicsi sokra megy, hogy fillérekből lesz a forint. S ahol pénzzel és pénzért dolgoznak, ezt keményen megtanulták. A vitákat ezért is szinte lehetetlenség „mindenki jól jár” alapon eldönteni. A partnerek mindegyike tud egy rendeletet, vagy szabályzatot citálni, hivatkozni, megideologizálni. Az ellentétek azonban ezektől nem oldódnak fel. Joghézagok, elavult jogszabályok adnak kibúvót, s eltérő ösztönzőrendszerek ösztönzik az érdektelenséget. Ez az, ami megkeseríti a kereskedőt! S lehet, hogy ettől visíthatna a perselyes malac is! (Vége) Radványi Éva 34c A hűtőlánc huncut láncszeme .. . (Herényi László felvétele) Sportterápia, zenével Nyugtatok A különféle panaszokkal orvoshoz forduló betegeknek csaknem a fele mentes minden kimutatható szervi bán- talomtól, mégis gyakran igen súlyos, vagy éppen tűrhetetlen fájdalmak, rendellenességek gyötrik őket. Ezek a betegek gyakran nemcsak orvostól orvoshoz járnak, költséges laboratóriumi vizsgálatok tucatján esnek át, de állapotuk vagy egyáltalán nem, vagy csak ideig- óráig javul a nyugtató és más gyógyszerek hatására. Dr. G. W. Glatthaar nyugatnémetországi intézetében, Ansbachban az ilyen neurotikus betegeknél, akik hol gyomorbántalmak, hol bélpanaszok, hol székrekedés, hol fej-, has- vagy derékfájás, álmatlanság, ingerlékenység. vagy búskomorság miatt keresték fel az intézetet, először csak pszicho- therápiával kísérleteztek. Kiderült, hogy a betegek panaszainak türelmes, megértő meghallgatása már egymagában többet használt, mint a legtöbbet dicsért nyugtatószer. Elősegítette gyógyulásukat az is. hogy megtanították betegeiket a szabadidejük ésszerű kitöltésére, és önbecsülésük növelésére. Hasznosnak bizonyultak a csoportosan is alkalmazott légzési gyakorlatok, és az autogén tréning is. Legeredményesebbnek azonban a rendszeres pszichotherápia mellett a kiadós és rendszeres sportolás bizonyult. így például a- rendszeres természetjárás. a távsielés. az úszás, sőt még a rendszeres tánc is jelentősen hozzájárult e betegek gyógyulásához. A tapasztalatokon okulva 30 neurotikus beteget az első kiadós beszélgetés után (életkoruk 18—38 között volt) kizárólag csak sportkezelésben részesítettek 10 héten át. Az eredmények azt bizonyították, hogy a javulás mértéke nagyobb volt, mint a csak pszichotherápiá- val kezeiteknél. Hasonló tapasztalatokra tettek szert alkoholisták kezelésekor. Különösen a zenével kombinált tánc és gimnasztika bizonyult hasznosnak, mert fokozta a betegek magabiztosságát, siker- és örömélményt eredményezett, egyidejűleg javította a volt alkoholisták figyelmét, koncentráló- és kombinálókészségét. Ez azért is előnyös volt, mert az alkoholisták gondolkodásmódja általában beszűkül, és rendszerint csak a saját személyükkel foglalkoznak. A neurotikus panaszaiktól rendszeres és kitartó sport- tevékenység révén megszabadult betegek önként elhagyták a nyugtatószereket, mert nem volt szükségük rá.
