Déli Hírlap, 1985. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

He Hosszú sor kígyózik mindennap nyitáskor a népszerű tapolcai Termál barlangfürdő előtt. Nemcsak hétvégeken, de hétköznapokon is sokan felkeresik a híres fürdőt. Az or­szág minden részéből jönnek látogatók, de sok szovjet, csehszlovák és lengyel turista is megfordul itt. (Temesi felv.) A technika T uristák történetéből és bevételek A torziós mérleg Kétszáz év ve) ezelőtt, 1785-ben Augustin de Cou­lomb (1736—1808) francig fizikus ér­dekes mérleget készített. Ez felül mutatóval (1) el­látott szerkezet volt, amelyhez el­csavarható, ún. „torziós” drót kap­csolódott (2). En­nek a drótnak a végére fémpálci­kán egy fémgo­lyó (3) volt erő­sítve. A Coulomb- féle mérleg lég­ritkított terébe ezenkívül beleló­gott egy másik fémgolyó (4). Ha ennek a fémgo­lyónak felülről elektromos töltést adtak, ez kihatott a torziós drótra szerelt fémgolyó­ra. és azt elfor­dulásra késztette. Az elfordulás mértéke felül le­olvasható volt (a jobb oldali áb­rán 1-gyel jelez­ve). Ezzel a ké­szülékkel állapí­totta meg Cou­lomb az elektrosz­tatikus erő nagy­ságát, amelyet ké­sőbb róla nevez­tek el (IC töltés­mennyiség 1,118 milligramm ezüs­töt választ ki az elektrolízis alkal­mával ; 1 amper erősségű áram esetén másodper­cenként 1 C töl­tésmennyiség ha­lad át a vezető keresztmetszetén = 1 arr.persze­kundum), továbbá állapította meg a „Coulomb-tör- vény”-t. K. A. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal most közreadott tájékoztatója szerint az év el­ső négy hónapjában 1,9 mil­lió külföldi érkezett hazánk­ba. lényegében ugyanannyi, mint tavaly ilyenkor. Vala­melyest nőtt a turisták által nálunk töltött idő, növekedett a magánszállások forgalma Kedvezőtlen azonban, hogy a kereskedelmi szálláshelyek forgalma nem éri el a ta­valyit. A szocialista országokból (Jugoszlávia nélkül) 900 ez­ren látogattak Magyarország­ra. Jelentősen — egynegye­dével — csökkent a lengyel, kisebb mértékben a szovjet, az NDK és a román beuta­zók forgalma. Csehszlovákiá­ból azonban a tavalyinál 36 százalékkal többen érkeztek. A rubelelszámolású forgalom egyenlege alig több, mint a fele a tavalyinak. A tőkés országokból 700 ezren érkeztek hozzánk, s a korábbiaktól eltérően a láto­gatók számán belül erőtel­jesen növekedett a turisták — s az általuk itt töltött na­pok — száma. A legjelentő­sebb partner-országból — Ausztriából — kissé csökkent a beutazás, az NSZK-ból és a többi tőkés országból vi­szont nőtt Különösen az Észak-Amerikából hazánkba irányuló forgalom erősödött: az USA-ból 40. Kanadából pedig 13 százalékkal érkez­tek többen. Bélyegsyűjtés Háziasszonyoknak ajánljuk la c Kwdik Ferenc mesterszakács receptje Miskolcon a Felszabadítók u. 2S. sjz. alatti múzeumban alkalmi postahivatal fog működni júni­us 26-án 9—13 óra között, s a „Hermán Ottó 1835—1914.” felira­tú bélyegzést használja. A helyszínen bélyefrbemutatóban is gyönyörködhetnek a látogatók, melyet a miskolci Kazinczy Bé­lyeggyűjtő Kör rendez. ★ Június 27-én Sopronban lehet megszerezni a „Magyar Gyógv- pedagógusok Egyesülete XJH. OSZK” elnevezésű postai Bé­lyegzést. SZántódpusztán június 28-án postai bélyegzéssel is megemlékeznek a műemlékegyüt­tes helvrr^iiítácának átadási ün­nepségéről. ★ A portai előreielzések szerint ötcüúietű 17 Ft névértékű bé- IVegsorozat ielenik meg a. 200 éves mezG^/^vesi lótenyésztés jubileumára lúetve ugyanezen a napon adják ki azt a 2 Ft-os b61 véget is. mely az Orvosok a nukleáris háború elleni mozga­lom *vtdar»esti V világkongre«7- sznsá* íTPPNT**' köszönti. Mind­két eseményről postai bélyeg­zéssel »s me^ei-ptókéznek, a bu­dapesti 4. sz. oostahiv^tnlban szerelhetők meg. Egyidejűleg az arra kiielölt postahivatalok (Mis­kolcon az l-es és a 10-es) hasz­nálni fogiák az elsőnapi bélyeg- S0t is R. L. GOMBÁS SALATA Hozzávalók (5 személyre): 0,5 kg gomba, 15 dkg sár­garépa, 10 dkg zöldborsó, 1 fej saláta, 2 pohár joghurt, só, cukor, mustár, citromlé, őrölt tárkony. Elkészítése: a felszeletelt gombát sós, citromleves víz­ben megfőzzük. A répát fel­szeletelve, valamint a bor­sót gyengén cukros vízben szintén puhára főzzük. A salátát metéltre vágva a többi előfőzött anyaggal ke­verőedénybe tesszük, s el­készítjük az öntetet. A jog­hurtot a fent említett íze­sítőkkel tetszés szerint be­ízesítjük, majd ráöntjük, és összekeverjük a saláta anya­gaival. Lehűtve tálaljuk. Sa­ját anyagaival díszíthetjük. Azt hitték, arany a íürtje Régi történetek a tokaji borról A letűnt századokhoz ha­sonlóan, napjainkban is drá­ga kincse a nagy múltú vi­déknek a tokaji bor. Az aranyló nedűnek hajdan szinte varázserőt tulajdoní­tottak. Egykoron magát a venyigét és a mézédes sző­lőfürtöt is aranyból levőnek hitték. Mátyás király neves tör­ténetírója, Galeotto Marzio. a Mátyás királyról szóló könyvében azt írja, hogy Tokaj-Hegyalján ..arany te­rem. éspedig vessző formá­jában . .. Nekem magamnak is van ilyen aranyvesszőből készült gyűrűm”. Még ko­rának híres orvostudósa. a bázeli egyetem tanára, Pa­racelsus Is, aki az 1520-as években járt hazánkban, így megfordult Tokajban is, azt állítja, hogy a tokaji vendég­látó gazdája „egy kettévá­gott szőlővesszőt mutatott, amelynek hosszában könnyű aranyszálak futottak”. Bél Mátyás híres mindentudó könyvében még a rajzát is közli annak az aranyvessző­nek amelyet a tokaji hegyen találtak. 9 LÁZBA HOZTA BÉCSET Az alkimistákat is foglal­koztatta a „tokaji arany” kérdése, s ők azt tartották, hogy a tokaji szőlőszemek­ben arany van, mégpedig a talajból felszívott „növényi” arany. Egész Bécset izgalom­ba hozta 1779-ben az egyik újság híradása arról, hogy a mádi hegyen egy arany sző- lőfürtöt találtak. A hírre ma­ga Mária Terézia is felfi­gyelt, s rendkívüli „kincs­tári” hasznot remélve. Becs­be vitette az „aranyfürtöt.” Az egyetem laboratóriumá­ban azonnal megvizsgáltatta, s a tudósok megállapították, hogy a fénylő Szőlőszemek nem aranyból vannak, amint azt az alkimisták hitték, ha­nem a bennük csillogó ..aranyszálak a nap hevétől kiizzasztótt és mézgás anyag­gá sűrűsödött nedvek”. A lázba hozott kedélyek lecsil­lapítására aztán a királyné elrendelte a vizsgálat ered­ményének közzétételét ugyanabban a bécsi lapban, amelyik a hirt terjesztette. Ha nem sikerült is a régi századok tudósainak kimu­tatniuk, hogy a tokaji ve­nyige és szőlőfürt szín&rany- ból van, azt azonban min­den időben elismerték, hogy a történelmi múltú vidék borkülönlegessége, az aszú aranyat ér. Az aszúkészítés módja 335 esztendeje isme­retes. Feltalálása Szepsi Laczkó Máté erdőbényei prédikátornak, Lorántffy Zsuzsanna szőlőinspektorá­nak a nevéhez fűződik, aki a sátoraljaújhelyi Orémusz nevű’ szőlőben 1650-ben ké­szítette az első hordó aszút a fejedelemasszony számára, úrvacsorái bor céljára. • TÖBBFÉLE BETEGSÉG ELLEN f Azóta a tokaji szétröpítette hírünket szinte az egész vi­lágban. Nem egy országban többféle betegség ellen si­kerrel ajánlották az orvosok századokon át gyógyszerként. „Áldott tokaji bor, be jó vagy, s jó valál, / Hogy csak’ szagodtól is elszalad a halál” — vallották hajda­nán az aszú gyógyító erejé­ről. A múlt század elején egy Lübeck Károly nevű. ki­váló orvos ezt írta az aro­májáról: „A valóságos toka­ji bor úgy munkálkodik a szoba levegőjére, mint va­lami gyenge, finom füstölő, s üvegben — az üveget tüs­tént orr alá tartva — a föl­emelkedő gyöngybuborékok cly kedvesen csiklandozzák sz orrot..Maga Semmel­weis is különféle belső be­tegségek gyógyítására hasz­nálta. ‘ Vérszegénység, bél­renyheség, étvágytalanság el­len még a két világháború közti időkben is szerepelt gyógyszerként a tokaji aszú. H. 1. Villantó A Delrrai-ló szondázása egeszsegügyi táborok Ez a megtévesztő nevű Deb­receni-tó NyekládháZa határá­ban vau, s gondviselő gazdája a miskolci Észak-magyarországi HE. Évek óta a legmegbízha­tóbb horgászvize az egyesü­letnek. Ezért döntött úgy ta­valy ősszel a vezető testület, hogy a Debreceni-tavat „ki­emelt horgászviznek” minősíti; az átlagosnál jóval több nemes halat — pontyot, csukát — tele­pít bele, s az őszi telepítéstől a pontytilaiom feloldásáig, vagyis most június 15-ig. teljés kiméleti idővel szavatolja, hogy az új telepesek hozzá idomulja­nak az itteni életkörülmények­hez. Felcsigázott várakozás előzte meg az új státusú tó eíu ső szondázását: igazolják-e a fogások az előlegezett bizal­mat? Bizonyító alkalomnak a múlt szombaton itt megrende­zett, hagyományos szezonnyitó horgászverseny kínálkozott. Az esővel riogató hűvös idő ellenére már hajnali négy órától gyülekeztek a legelszántabb egyesületi ta­gok a tó partján. A ver­seny kezdetén, reggel 7 óra­kor 160 felnőtt, 23 ifjúsági korú horgász, s a szebbik nemből is mutatóba két részvevő foglalta el kisor­solt helyét. Már a kezdeti percek iga­zolták a tó halbőségét. Hét óra után 2 perccel akasz­totta meg az első pontyot Takács József, s rögtön utá­na az egyik hölgy, Kakucsi Gizella is megfogott egy 1 és negyed kilós pontyot. A kapások sűrűn követték egymást. Közben kiadós zápor zú­dult a tóra, s a verseny­zőkre. A pontyok, keszegek étvágyát — s a horgászok elszántságát az eső se vette el. Pontosan déli 12 órakor hangzott fel a verseny vé­gét jelző autóduda-kórus. A mérlegelés eredménye a legvérmesebb várakozáso­kat is felülmúlta. A győz­tes Szabó Béla 24,3 kilónyi halat fogott, csupa pontyot, s mindet fenekező készség­gel. (Sok horgász örülne, ha egész évben összesen ennyi halat szákolhatna!) A máso­dik helyezett Bodnár Zoltán 8 kiló pontyot csalt horog­ra. A bronzérmes Molnár István 7,55 kiló halat zsák­mányolt. Egyik pontya 3.62 kilót nyomott, de ezt is fe­lülmúlta Lellák János 3,67 kilós pontya. Ezzel ő nyerte el a legnagyobb halért járó különdíjat. Ám még a 9. helyezett Hegedűs Ernő is 4 kilónyi halat vitt mérle­gelni. ’ Az ifjúságiak is tanúsítot­ták jó felkészültségüket. Ök csak egy bottal horgászhat­tak (az országos horgászrend szerint), de a diák Harsá- nyi Zsolt így is 4,65 kiló halat fogott, a pontyokon kívül szép számmal 15 cen­tisnél nagyobb dévéreket, bodorkákat is. Második Dá­csái Attila lett, kerek 4 kiló­nyi hallal, a harmadik ifj. Nagy Imre, 1,42 kilóval. Kü- löndíjat nyert Kakucsi Gi­zella. Stílusos epilógusként: a verseny befejezése után akadt horogra a nap leg­szebb hala: egy 6.05 kilós ponty. (A szerencsés hor­gász örömében elfelejtette közölni a nevét, annyira sietett haza a ritka nagy zsákmánnyaL) A nyitóverseny igazolta: érdemes volt a Debreceni­tavat felsőbb kategóriába sorolni. (bereei) Ezen a nyáron is sok gver­mek üdül az egészségügyi tá­borokban. A Magyar Vörös- kereszt szervezésében június elejétől szeptember elejéig az ország harminchárom hely­ségében táboroznak a kicsi­nyek. A napokban zárult Gyulán a beszédhibás és a neurotikus gyermekek, a Vas megyei Röjtökmuzsajon pe­dig a mozgássérült, a szív­es cukorbeteg nebulók üdül­tetése. Mozgássérült, illetve értelmi fogyatékos gyerme­kek pihentek a Fejér me­gyei Vajtán is. A nyári egész­ségügyi táborokban tíznapos- kéthetes turnusokban, egy­szerre húsz—száz gyermeki vesz részt, többségük általá­nos iskolás. Az üdültetés személyig anyagi feltételeit az idén is társadalmi összefogással te­remtették meg. A megyék üzemeinek dolgozói társadal­mi munkával járultak hozzá a táboroztatáshoz, s az Ál­lami Ifjúsági Bizottság négy- százezer forinttal segítette a táborok létrehozását. Ä *“?■, Olcsóbban! Június 24-től július 5-ig EGYES NŐI ÉS BAKFIS NYÁRI RUHÁK 30%-os engedménnyel a leninvárosi Sajó Áruházban és a miskolci Ifjúsági Áruházban

Next

/
Thumbnails
Contents