Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

Százezer tonna szén, még az idén Külszíni fejtés Radostyánlian Visszalöltik az értékes humuszt Hány napért tize tünk? in a pótléssz Befejezte a pótfűtést az elmúlt héten a Borsodtávhö. Erre az adott alkalmat, hogy végre beköszöntött a várt ta­vasz, s a hőmérő higany- szála most már mindig a 12 fok fölött maradt. Soka­kat érdekel: a nem hivata­los fűtési időszakban hány napot számláz ügyfeleinek a Borsodtávhö? Torma Iván, a vállalat fő­mérnöke : — összesítésünk szerint fogyasztóinknak 17 napi pót- fütésért kell fizetniük. E na­pokért ugyanannyit számlá­zunk, mint év közben, a hi­vatalos fűtési időszakban. Csak amíg akkor éves áta­lányt fizetnek, most napon­ként kasszírozzuk majd az összeget. A számlások a jú­niusi melegvíz-díjjal egyidő- ben szedik be a pótfűtésért járó pénzt. A meteorológu­sok előrejelzései szerint most már marad a jó idő, nem valószínű, hogy újra meg kell indítanunk a távhőszol­gáltatást, ezért hozzákezd- tünk az éves karbantartás­hoz. Májusban azonban csak olyan munkákat végzünk, melyeket bármikor felfüg­geszthetünk. Így szükségese­ién — ha mégis kedvezőt­lenül alakulna az időjárás — bármikor újra kezdhetjük a pót fűtést. A karbantartás, felújítás dandárja a nehe­zebb munkákkal —, melyek már fogyasztóinkat is érin­tik — júniusban kezdődik. Bem apó szobra Szülővárosában, a Krakkó közelében fekvő -Tarnówban szobrot emeltek Józef Bem tábornoknak, a 19. századi, lengyel történelem nagy alak­jának, az 1848—49-e.s magyar szabadságharc legendás hírű Bem apójának. V ibráció, szilikózis Munkahelyi ártalmak Tavaly valamelyest keve­sebben betegedtek meg mun­kahelyi ártalmak miatt, mint 1983-ban. Ehhez hozzájárult hogy a dolgozók szélesebb rétegét vonták be az egész­ségügyi megelőző vizsgála­tokba. s a betegségek korai felismerését segítette az is. hogy korszerűsödtek a vizs­gálathoz használt műszerek. Sikerült csökkenteni a vib­ráció okozta ártalmakat, amelyeknek főként a bányá­szok, az útépítők és az er­dőgazdasági dolgozók vannak kitéve. Javulást értek el a szilikózis veszélyének vissza­szorításában is, az új meg­betegedések száma az 1983. évinek csaknem a felére csökkent. Nőtt viszont a gyógyszeripari és a vegyipari dolgozók körében a különféle vegyi anyagok által okozott bőrbetegségek száma. A zaj elleni védekezésben nem si­került előrelépni. így emiatt a múlt évben több dol^nzó hallása károsodott, mint 1983-ban, s a foglalkozási megbetegedések között nőtt a halláskárosodottak aránya. Mozgássérültek közgyűlése Értelmes munkát kérnek * A kotró kanalával egyszerre egy köbméter földet lehet kitermelni, megmozgatni Az LKM Ifjúsági Klubban tartotta beszámoló közgyű­lését szombaton a mozgás- korlátozottak megyei egyesü­lete. Akikhez a sors ily mos­toha volt, mankókkal, kere­kesszékekkel jöttek, hogy je­lenlétükkel, hozzászólásaik­kal fejezzék ki igényeiket a társadalom és önmaguk iránt. Az egyesület eddigi tevé­kenységéről és további ter­veiről T.ászló ’Vilmos felhők számolt be. A mozgássérült emberek á társadalom hátrányos helyze­tű rétegébe tartoznak. A ve­zetőség arra biztatja tagjait, hogy keményen nézzenek szembe a valósággal — de nézzen szembe a tényekkel a társadalom is. Ezek az em­berek súlyos gondokkal küz­denek, de igyekszenek min­dent elkövetni, hogy a ma­guk erejéből is előbbre jus­sanak. Meg kell tehát talál­ni az egyezést a mozgáskor­látozottak érdekei és a tár­sadalmunk fejlődéséhez fű­ződő érdekek között. • A TAGOK Érdekében Az egyesület jó kapcsola­tokat épített ki az állami és más szervekkel. A legkézen­fekvőbb ez a kapcsolat a Vöröskereszt helyi testületéi­vel. Együttműködési megál­lapodásuk van a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetségével is. Velük közösen országos rehabilitációs taná­csot szerettek volna létre­hozni, ez azonban a társszerv és az Egészségügyi Miniszté­rium álláspontja miatt, eddig még nem sikerült. A taná­csok jelentős támogatást len­nének képesek nyújtani, he­lyiségek kiutalásával és pénz­eszközök biztosításával — s a KISZ is fokozottabb fi­gyelmet fordíthatna a rok­kant fiatalok speciális be- ifleszkédésT' problémáira. Az egyesület sokféle mó­don segíti tagjait. A leggya­koribb a tájékoztatás, a jogi tanácsadás, a segélyezés, bár a tagok többnyibe már nem segélyért, hanem munkáért fordulnak hozzájuk. Kiemelt feladatként kezelik a moz­gáskorlátozott gyermekekkel és idősebbekkel váló törő­dést. Sportcsoportokat mű­ködtetnek, klubfoglalkozáso­kat tartanak. Érdekképviseleti szervként eljárnak a tagok ügyes-bajos dolgaiban, köz­lekedésük megkönnyítéséért. • A SFGITSÉG SOHASEM KÉSŐ... Különleges bánásmódra, rehabilitációra szorulnak ők. Ennek végcélja a társadalmi beilleszkedés, amely magában foglalja a sérülteknek a tár­sadalom ép tagjaival való kapcsolatteremtését is. A rehabilitációt szolgálja az egyesület országos vi­szonylatban is egyedülálló üdülője Széles körű társa­dalmi összefogással épült fel Műhibán, és bár május 4-én ünnepélyesen felavatták, egyes részmunkák még most sincsenek készen. A segítség tehát most sem, sohasem késő. A mozgássé­rültek cserében rehabilitáci­óra sohasem szoruló, jó egész­ségét kívánnak mindenki­nek... K. A. G. Az ország lakossági tüzelő­ellátásának több mint a fe­lét a Borsodi Szénbányák mélyművelésű aknái szolgál­tatják. Az előre nem látható objektív tényezők, geológiai, technológiai problémák, a létszámhiány különösen az elmúlt kemény télen okozott akadályokat, hátráltatta az igények maradéktalan kielé­gítését. A vállalat vezetői már januárban vizsgálni kezdték az 50-es években termelő külszíni bányák esetleges njranyitásának le­hetőségeit. Ennek alapján döntöttek úgy, hogy a Ra- dostyán határában levő, a borsodi barnaszénre jellemző fűtőértékű, gazdaságosan és gyorsan kitermelhető szénte­lepen megkezdik a külszíni fejtés létrehozását. A munkálatokkal a Vo­lán 21. Sz. Vállalatát bízták meg, s az április elején meg is kezdte a felvonulá­si telephely kiépítését. Az 5 —20 méter mély, 80 méter hosszú nyitóárak elkészíté­séhez a napokban láttak hozzá. Meskó László létesít­ményi főmérnök elmondotta: úgy tervezik, hogy június­ban már megkezdik a szén kitermelését nagy teljesít­ményű munkagépekkel, az év végéig pedig 80—100 ezer tonna szenet szállítanak maid innen önürítős gép­járművekkel az alig több mint 10 kilométerre levő be- rentei szénosztályozóba. Az első ütemben 9,3 hektáros te­rületen folyik a munka, itt a villamos távvezeték né­hány oszlopát is át kellett helyezni. A második szakasz megnyitásráa. 22 hektáros te­rületen csak az aratás befe­jezése után kerül sor. Ez je­lenleg a szirmabesenyői Bükkalja Termelőszövetke­zet tulajdona. Miután or­szágos érdekről van szó. a Borsodi Szénbányák vezetői olyan megértésre számíta­nak. mint más illetékes szer­vektől és intézményektől. Nagy körültekintéssel ter­vezték meg a terület r©kul­tiválását, A felső 50 centi- méteres humuszréteget külön összegyűjtik. A termelés so­rán keletkezett meddőt fo­Emlékülést tartottak teg­nap a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, a Varsói Szerződés megalakulá­sának 30. évfordulója alkal­mából. A megyei pártbizott­lyamatosan viaszai öl tik. erre kerül majd a .humuszréteg. A Harica-patakot ideiglenesen mesterséges medert>e terelik, j de a termelés befejezése után — 1986 végén — vissza veze­tik az eredeti ágvába. Az új külszíni fejtésnek számos előnye van. Viszony­lag gyorsan nyerhető nagv _ * mennyiségű szén. s nem kell' újabb munkaerőről gondos- ■ kodni. hiszen a 21. Sz. Vo­lán szerződéses alapon ter­meli ki a szenet. A gazdasá- ? gosságra jellemző, hogy • szén áfd csak’ egy részét te- 4 szí ki a mélyművelésű ' bá- I nyákból származóénak. A Borsodi Szénbányák Vállalat ezzel enyhitheti a mélymű- > velésű bányák tervteljesítési gondjait. A vállalat vezetése egyébként vizsgálja újabb külszíni fejtések létrehozd- sának lehetőségeit. O. J. ság oktatási igazgatóságának és a TIT megyei szervezeté­nek a közös rendezvényén Tolnai László, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatár- *s* sa tartott előadást. sf: A muhi üdülőparkban .. Elkel még itt a segítő kéz. (Herényi felv.) ★ G. Adams „Űj univerzális, egybeépített” mikroszkópja 1750-ből az Utrechti Egyetemi Múzeumban és Culpeter „sza­lon-mikroszkópja”, amely már 300-szorosan nagyított. Ez utóbbi a Természettudományok Történetének Múzeumában, Leidenben látható. A technika történetéből A mikroszkóp ősei Az első, kétlen- csés mikroszkópot a hollandiai Middleburg váro­sában 1600 körül Zaccharias Jan­sen szemüvegcsi­szoló mester ké­szítette el; ez csak 4-szeresen nagyí­tott. A későbbi, képeinken ábrá­zolt mikroszkó­pok szintén Hol­landiából kerül­tek ki, és ezek már valóban a mai mikroszkó­pok őseinek te­kinthetők. Elvük az volt, hogy a nagyítandó tárgy felett kis fókusz- távolságú (erősen nagyító) tárgy­lencsét (öbjektí- vet) helyeztek el, amit a tükör köz­vetítésével erősen megvilágítottak. A tárgyról fordí­tott képet adott a mikroszkóp, amit egy egyszerű na­gyítóval (szem­lencse, okulár) lehetett nézni. Az objektívet és az okulárt egy cső két végén helyez­ték el. A nagyítás mértékét úgy ha­tározták meg, hogy ha a tárgy­lencse 30-szoro- san nagyít, és ezt 10-szeresen na­gyító okuláron nézzük, akkor 300-szoros nagyí­tást kapunk. A mikroszkóp „jósá­gát” azonban nemcsak a nagyí­tás foka, hanem a felbontóképesség is meghatározza, vagyis azt, hogy milyen távol lehet egymástól az a két pont. ami még külön lát­szik, K. A. KOZULETEK, MAGÁNOSOK FIGYELEM! Közöljük, hogy 1985. május 15-től a Szűcs Sá­muel utcai, Tanácsház téri, ill. Miskolc-Tapolcán és Lillafüreden levő parkolóinkban rti/k/i/kDv/ in// muaosiijuií i # /■ • i r • j a parkolási di <iat A személygépkocsi új parkolási díja: A buszok, tehergépkocsik 4 Ft/őra új parkolási díja A parkolóbérletek ára nem változik. 10 Ft/óra VÁROSGONDNOKSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents