Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

Múzeumi Műhely Kováts Tibor fotói sfc Reflexek. Főnyi nagyságú rügyező fa­ág a terem közepén, a fala­kon fekete alapra felrakott ké­pek, a paraván diavetítőt rejt. A Borsod-miskolci Múzeum földszinti kistermének miliője azért megnyerő, mert Kováts Tibor tervezte a kiállítást is. A Herman Ottó Múzeum fiatal restaurátora képzőművészeti fő­iskolát végzett. — Mióta fotózik? — Középiskolás koromtól, de azóta mindig. A restau­rátori munka is olyan, hogy amikor az ember dolgozik valamin, jó megörökíteni a folyamatot — bár az más. A múzeumon kívül vettem kéz­be a gépet, amikor ezek a fotók készültek. Van közöt­tük díjnyertes is, de ezt ne írja meg, mert semmi okom a hencegésre, vagy büszke­ségre. A fotó nem arra való, hogy mutogassa magát az ember, hanem arra. hogy sok mindent megéljen. Amit lefényképezek, ahhoz közel kerülök. — Mégis kiállítja a képe­it ... — A múzeumtól kaptam a lehetőséget, csakúgy, mint a többiek, mert a következő hónapokban a kollégák kö­vetkeznek. A kiállítássoro­zatnak a Múzeumi Műhely nevet adták, és az elneve­zésben benne is van, hogy mit szeretnénk. Magát is építi az ember, miközben szívesen vállalt munkáját végzi. Az én képeim éppen- úgy, mint a többiek dolgai, a mindennapok melléktermé­kei. Bár erről is jobban ten­ném. ha hallgatnék, mert az utóbbi időben nemigen ju­tok géphez. Amit itt lát, azt tíz éve hurcolom a táskám­ban. Az utóbbi évek termé­se az a kép, aminek ezt a címet is adtam. A családom van rajta .. . — Érzik azért a munkája a képeken. A néprajz ér­dekli? — A néprajz is. De az élő néprajz! Azok a pillanatok, amiket ma még megláthat az ember, és ki tudja, hogy holnap megtalálja-e? Sokat járjuk ezt az országrészt, és megtanuljuk tisztelni ma még élő múltjának a gazdag­ságát. Lehet, hogy ezért fényképezek öregeket, de egészen biztos, hogy ezért fényképezem a népi építé­szetet. Az építészet egyéb­ként is nagy hatással van rám. Egy jó ház, amelynek a méreteinél sokkal fonto­sabbak az arányai, elgyö­nyörködtet és megnyugtat. Mindig azt kapom le. ami nekem örömet okoz. Egy jó mozdulatot, egy jó utazást. Mindazt, ami térből és idő­ből kiszakított pillanattal is érzékeltetni képes a teret és az időt. Sokat voltam műter­mek környékén, innét van­nak a zsánerképek, amelye­ket én csendéleteknek ne­vezek, és a művészportrék. Érdekelnek a műfaj lehető­ségei, még a technikai játé­kok is. — És a diák? — Ezek kifejezetten mun­kaköri ártalomnak számíta­nak: a természettudomá­nyokkal foglalkozó kollégá­im munkája is segített, hogy felfigyeljek olyan régen ta­nult fogalmakra, hogy mik­ro- és makrovilág. Egy ás­ványnál. egy kristálv szerke­zeténél nincs gyönyörűbb do- dolog a világon. Mari néni. Carmen-koncert Georges Bizet, a múlt szá­zad tragikus sorsú francia ze­neszerzőjének életében több volt az árnyék, mint a fény. Kompozícióinak legnagyobb része nem aratott sikert, s ágv gondolta: a Prosper Merimée műve alapján készült, Carmen című operájával végre döntő győzelmet arat. Ám ezúttal is csalódnia kellett. Az 1875. már­cius 3-i bemutató hűvös fogad­tatása tovább súlyosbította az amúgyis nagybeteg zeneszerző állapotát, s néhány hónappal a premier után, 37 éves korában meghalt. Fél év sem telt bele, a Carmen elkezdte világhódí­tó útját, s azóta is mindenütt nagy sikerrel játsszák. Joggal várta hétfőn este is teli ház a Miskolci Nemzeti Színházban Bizet művének előadását. A zenekari hangversenyek megszokott sorát a Népsze­rű zenei esték keretében Bi- zei Car ménjének kereszt­metszete zárta. A koncert- jellegű előadás természet­szerűleg nem az oper. i já­tékra, hanem a máig is ele­venen élő zenei anyagra helyezte a súlyt. Ilyenformán megnövekedett a zenekar szerepe, és egy-egy ária. du­ett, kvintett során mutat­koztak be a Magyar Állami Operaház énekművészei. A hangverseny nagyjából a történeti sorrendet követte, a legfontosabb és legnépsze­rűbb zenei részletek bemu­tatásával. Carmen szerepében Mé­szöly Katalin karakteriszti­kus ábrázolásával tűnt ki. Don Jose alakítójának, Hor­váth Bálintnak az erényeit még a debreceni vendégjá­tékokból jól ismerjük. Mind művészi szempontból, mind hangi adottságait tekintve az előadás legjobbja Zempléni Mária — Micaela megsze­mélyesítője volt. Ötvös Csa­ba stílusosan szólaltatta meg a híres áriát, a Torreádor­dalt. További szerepekben jó teljesítményt nyújtott Kertessy Ingrid, Pánczél Éva. Basky István, Szilágyi Béla. A Miskolci Szimfonikus Zenekar, Kovács László ve­zényletével, nemcsak az énekszámok kíséretével, de különösen az előjátékok, közjátékok árnyalt, differen­ciált megszólaltatásával ara­tott sikert. Barta Péter A ruhadarabok munkaigényesek. Az anyagok természetes színekre festve divatosak: a világos homokszíntől a víz- és a sárgászöldön keresztül a kekiszínig minden árnyalatban. Négy stílus Az idei tavaszon és nyáron a divatos gyermekruha tenge­rész-, afrikai, atléto- vagy né­pies stílusú. A tengerészviseletnek a munkaruha jellege dominál. A viharkabátok, esőpeleri­nek, a különböző szárhosz- szúságú nadrágok a jellem­zői. Újdonság, hogy a kék­hez és a fehérhez kiegészítő színként a sárga társul. Az afrikai stílus mintegy összefoglalója az utóbbi sze­zonok katonás és trópusi je­gyeinek. Lényege, hogy já­tékos és szokatlan elemeket társít. Rengeteg az óriási, nagy, lebegő zseb, a zseben a harmonikázó betét. Sok helyen szerepel vászonerősí­tés. Eeltűrt ujját és a nad­rágszárat felgombolható pánttal rögzítik. A hosszú nadrágok orsóformájúak, bo­kánál szűkülnek. Az atlétastílus minden, a sporthoz viselt ruhadarabot kiindulásnak tekint. Sok a színes-mintás toldás, az aszimmetrikus csíkozás. A nadrágok él nélküliek. A színek tiszták, világosaik, élénkek. A népies irányzat a nép­viseleteket a szafari-jellegű öltözetekkel ötvözi. Ezekben a kézműves-jelleg dominál. Megyénk népművészete Ma délelőtt 11 órakor nyitja meg dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigaz­gató a Megyék népművésze­te című pályázatra beérke­zett alkotásokból rendezett kiállítást a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Ugyan­csak ő adja át a megyei ta­nács művelődési osztálya, a Városi Művelődési Központ és a megyei Népművészeti Egyesület által szervezett pályázat díjait. A kiállítás május 27-ig tekinthető meg, délelőtt 10-től este 7 óráig. Szegény szabólegény A nagv siker miatt a Miskol­ci Bábszínház társulata tovább­ra is műsorra tűzi a Szegény szabólegényt. A gyerekek most vasárnap, továbbá 19-én és 26- án délelőtt 11 és délután 2 óra­kor tekinthetik meg a közis­mert darabot. A rádióban hallottuk Amiről a világ vitatkozik Mi képezheti vita tárgyát 40 esztendővel a győzelem napja, 1945. május 9. után a világ­ban? A Kossuth rádió szerda este Széchy Éva szerkesztésé­ben Moszkvából, New Yorkból, Londonból és Bonnból szólaltat­ta meg ezzel kapcsolatban Ba­ranyai Ilonát, Csák Gyulát, Aczél Endrét és Lipovecz Ivánt. Látszólag terminológiai né­zetkülönbségről van szó, amikor a hivatalos Anglia ezt a napot nem a fasizmus, hanem az önkényuralom le­győzésének könyveli el. Az ünnepségeket a megbé­kélésre való törekvés jel­lemzi, amihez jól illenek a hálaadó istentiszteletek... A Német Szövetségi Köztársa­ságot mint szövetségest em­legetik, és egyáltalán nem akarnak Nyugat-Európában fasizálódási veszélyről tudni. Így — szerintük — az an­tifasiszta koalíció gondolata most nem időszerű. Az Ame­rikai Egyesült Államok köz­véleményét a tíz évvel ez­előtti vietnami szégyen a mai napig is jobban foglal­koztatja, mint a szövetsége­sek 1945-ös világtörténelmi győzelme. A hivatalos érté­kelést a napi politikai érde­kek nemcsak befolyásolják, hanem sokszor meg is hatá­rozzák. Az évfordulót a nyu­gati szövetség erősítésére használják fel, ezért a tö­rekvés a megbékélésre, aki­egyezésre. Az NSZK lakosságának kétharmada a háború után született, a fasiszta rend­szert így nem ismerheti. A mostani generáció a hábo­rút, a vereség szégyenét el akarja felejteni. „Segít” eb­ben az iskolai oktatás és a tömegkommunikációs eszkö­zök is. Az NSZK vezetői kénytelenek beismerni a múlt bűneit, feloldozást várnak nyugati partnereiktől. Hall­gatólag elismerik, hogy a szövetségesek győzelme Né­metországnak is felszabadu­lást hozott. Kénytelenek be­látni, hogy a határok újra- rajzolásáról már nem lehet szó! A Szovjetunióban is más­ként látja a két generáció ezt a világtörténelmi ese­ményt, de nem másnak. Az ünnepségek kapcsán a ta­nulságok megfogalmazására fektetnek nagy súlyt. A fa­sizmust soha nem azonosí­tották a német néppel. A tanulságok megfogalmazásán túl arra törekednek, hogy felhívják az egész világ fi­gyelmét a nukleáris háború veszélyére. Mert a II. világ­háború 40 millió életet kö­vetelt ... O. J. A DÉLI HÍRLAP TEGNAPI SZÁMÁBAN MEGJELENT HIRDETÉSÜNKKEL ELLENTÉTESEN, A ruházati lEXPO-vásár csak ma 12 óráig, illetve holnap reggel 6-tól 10 óráig tart nyitva a vasgyári Vásárcsarnokban.

Next

/
Thumbnails
Contents