Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

+ Minden bizonnyal az egyik legnagyobb forgalmat az Ady hídi Rozmaring virágbolt előtti árus bonyolította le... \ (Temesi felv.) Frontok, egymás után Hide& esős május Májusban gyakoriak lesz­nek a ciklonok, amelyek egy része a Földközi-tenger fe­lől érkezik hazánk fölé. és meleg, nedves légtömegeket sodor észak felé. amelyek­ben a záporok és zivatarok keletkeznek. Más ciklonok eszakiasabb pályán érkeznek hozzánk, és hűvösebb, szá­razabb levegőt szállítanak a Kárpát-medencébe. A gya­kori légtömegcserék és front- átvonulások bizonyára kiha­tással lesznek az időjárásra érzékenyebb emberek egész­ségi állapotára, közérzetére. Változékony, csapadékos időjárásra számíthatunk te­hát. a nappali felmelegedés csaknem az egész hónapban az évszaknak megfelelőnél alacsonyabban alakul. Leg­Szélhámos-e a hirdető? alább három hideghullám lesz. egyenletes eloszlásban. Amíg azonban az első hul­lám 6—10, a következő már csak 10—16. az utolsó pedig csupán 14—20 fokra hűti le a levegőt. A lehűlések kö­zötti felmelegedések közül az első 18—23, a második 19 —24, a harmadik pedig 21 —26 fok közötti értékeket ér el. A felmelegedések ide.ién gyakoribbak lesznek a bo­rult égboltú, csapadékos na­pok, ami gátlólag hat az erőteljesebb melegedésre. A hidegfront átvonulása és a felhőzet felszakadozása után viszont — a több órás napsü­tés hatására — melegebb­nek érezzük majd a levegői annál, mint amit a hőmérők mutatnak. Az éjszakák Ugyanakkor hűvösék lesznek. A jobbára élénk szél miatt éjszakai fagyokra csak az or­szág szélvédett helyein kell számítani. a „borít 'ii p Egy hónappal ezelőtt kezd­ték árusítani városszerte a borítékos sorsjegyet; 28 al­kalmi helyen juthattunk hoz­zá 5 forintért, és ha szeren­csénk volt, ennek a többszö­rösét kaptuk vissza. Mint is­meretes, 11-féle nyeremény es szelvény került az »utcákra, tu forinttól 50 ezer forint értékig. Természetesen a legtöbben a kisebb — 100, 500 és 1000 forintos — nye­reményeknek örülhettek, de akadt szép számban öt- és tízezer forintos is. Pontosan 1 170 000 darab szelvény ta­lált gazdára egy hónap alatt, és az eddigi adatok szerint három szerencsés nyertes vehetett fel húszezer forin­tot. A főnyeremény most is akárcsak az előző években, 50 ezer forint volt. Ez egy mezőkövesdi lakosé lett. Az idén egyébként 400 ezer szel­vénnyel több fogyott, mint tavaly! Már csak egy helyen, a Szabadság téren árusítják a sorsjegyeket, amíg a kész­let tart... A megoldd» nem a pörlekedés Tervezni kelS a csendet is! A víz, a talaj, a levegő és az élővilág védelme mellett viszonylag későn fordult a környezetvédők figyelme a zaj károsító hatásai felé. Pe­dig a zaj — bár egy bizo­nyos határig talán megszok­ható, de ezzel együtt — előnytelenül hat a vérkerin­gésre, a vegetatív idegrend­szerre és az izomzatra is. Halláskárosító hatása pedig visszafordíthatatlan. Ezért a ' megelőzés a legfontosabb fel­adat — hangsúlyozták azon az ülésen, amelyet a csend- védelemről tartottak a kö­zelmúltban az MTESZ-szék- házban. Hazánkban a környezetvé­delmi törvény írja elő a te­lepülésakusztikai szempontok figyelembevételét. Ma már a lakásvédelmi beruházások ér­tékének húsz százaléka jut hangszigetelésre. A cél: a relatív csend. Vagyis a nor­mális állapotok elérése. Ha­tárértéke a körzetek jellegé­től függően változó. • A ZAJSZINT-ZÓNÁK A területrendezési tévé­zéskor már jelölni kell a zajszint szerinti zónákat. Fo­kozottan védett terület csak különleges esetekben, sza­natóriumok. gyógyhelyek környezetében létesíthető. Az úgynevezett csendes öve­zetek — ahol a maximális zajszint 45 decibel alatt ma­rad — növelése viszont tö­meges és alapvető igényt elé­gítene ki. Lakótelepek, egész­ségügyi, oktatási és kulturá­lis intézmények környéke tarthat igényt erre a mi­nősítésre. A helyi tanácsok — állandó sebességkorláto­zások. zsákutcák, zöldterü­letek létesítése, hangelnyelő növényzet telepítése és szá­mos egyéb .lehetőség kihasz­nálása útján — nagymérték­ben me""";c"<-'‘hatiák a zó­nák kialakítását. • A GÓCOK ELSZIGETELÉSE Forgalmas utak. pályaud­varok. üzemek környékén magasabb a zaiszint. Az ilyen helyek közelében — a zajgátló területek kialakítá­sával — már tervezési ~zin- ten dönteni kell az épületek jellegéről, a csendvédelem lehetőségeiről és módjairól. Tény. hogy a már beépített területeken levő zajgócok el­szigetelése csak rendkívül költséges műszaki módsze­rekkel^ lehetséges. ' A csendvédelmi előírások a tervezésben sajnos csak késve jelentkeznek — álla­pították meg a szakemberek 1984-től azonban kötelező ezeket figyelembe venni. Az ilyen irányú szakági mun­kákat a megrendelőnek kell igényelnie és finanszíroznia is. • ISMERJÉK El A „VÉTKET'' A vitához fizikusok, orvo­sok. kohómérnökök, környe­zetvédelmi szakmérnökök szóllak hozzá. Az OKTH képviselője elmondta, hogy ők már csak a kész terveket kapják meg. amelyeknek, ha van is zajvédelmi részük, az csak rövid, formális. Sók 4- épiilet tervénél különös- vizsgálat nélkül is kidéi j hogy helytelen a telepítés Elgondolkodtató: csendre*! mi kérdésekben eddig a • nácsok. tervezőirodák keresték meg az OKI. mint szakhatóságot. Fényesen példázta a lenlegi felfogást a-z e miskolci vállalat képvíee jének hozzászólása, aki relmesnek találta, hogy megengedettnél nagyobb keltévse miatt bírságot n tak ki rájuk. Azzal érve- hogy a közlekedés is hangi» környékükön, ám azért ne* büntetnek oly szigorún • Csakhogy nem véletlenül a> a hivatalos álláspont: * megengedettnél erősebb za - jal dolgozó vállalat vag» intézmény érezze vétkét: is« merje el. s ne kelljen elí­rással rábizonyítani. Mert s megoldás nem a pörlekedes a fellebbezés, a huzavona, hanem az. hogy felmérjék: mikorra tudják reálisan vál-, Iáim a za.iszint csökkente­sét. Idő. türelem, és kitartó munka igénveUetik mind a hatóságok, mind a vállala­tok részéről, ahho;.. hogy a zajvédelem, mint az orszá­gos építésügyi es tervez«* szabályozók egyike, fokoza­tosan napi gyakorlattá vál­jék. . s hatása is eravhetó te­gyen. Kovaos A. Gábor VIT-loiÉIml Moszkvába A KISZ Miskolc városi Bi­zottsága VIT-tombolát bocsá­tott ki, amelynek bevételei­vel hozzájárultak a július 27. és augusztus 3. között Moszkvában megrendezésre kerülő XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó költségeihez. A VIT-tombolát már több napja árusítják a Tiszai pá­lyaudvaron. a Volán 3. szá­mú Vállalat Búza téri pá­lyaudvarán, a MÁV-menet­jegyirodában, az Express es IBUSZ utazási irodákban a színház és a Városi Műve­lődési Központ jegypénztár raiban, a mozgóárusoknál, a vállalati és intézményi KISZ-bizottságoknál. A tom­bola ára 10 forint. A tődí­jak között lü napos moszk­vai utazás a VIT-re, hifi­torony, színes televízió is ta­lálható. Üjabban egyre több kis­iparos hirdeti magát újsá­gokban; különféle szolgálta­tásokat ígérnek gyorsan cs olcsón. Természetesen a mun­ka felvállalásakor valamcny- nyicn előleget kérnek. Mi­képpen vehetjük az elejét annak, hogy olyan iparossal kössünk szerződést, aki nem teljesíti a vállalását? — kér­deztük Kertész Mártontól, a KIOSZ miskolci alapszerve­zetének titkárától. — Valóban előfordul, hogy olyanok hirdetik magukat a lapokban, akik nem tagjai az iparosok szervezetének, vagy már valamilyen fegyel­mi okból kizárták őket. Saj­nos, néhány megrendelő minden évben ilyen szélhá­mosok áldozatául esik. Az ügyfelek többsége, ha csak teheti, elsősorban olyan ipa­rosokhoz fordul, akiket is­merősei ajánlottak. Ám ha idegennel van dolga, nem árt. ha a megrendelés előtt referenciát kér szervezetünk­től. Nagyobb munkálatoknál nemcsak ajánljuk a meste­reket. hanem véleményezzük is tevékenységüket. Pontosan fel tud juk sorolni, kik azok. akik ideiében, olcsón, meg­bízhatóan végzik munkáju­kat. A referenciakérésneK nagy jelentősége van a ház­építéskor. a központi fűtés szerelésekor, vagy a komo­lyabb autójavításkor. Ilven esetekben ugyanis nagyobb összegű előleget kérhetnek a ■áesterek, anyagvásárlásra. Kovács úr „ténta v v eruzája Nem első ízben idézem l Kovács úr emlékét — leg­alább húsz éve nem él már a jó öreg —, aki gyermek­koromban a kereskedőt je­lentette számomra. Hogy most ismét eszembe jutott az az üzlet, ahol többnyire hitelben vásároltunk, annak alapos oka van. Egy országos felmérésről hallottam, amely kiterjedt a magánvállalko­zásokra és a szerződéses ala­pon működtetett üzletekre is. Azt vizsgálták, mennyi pa­nasz érkezik be az illetékes hatóságokhoz, árdrágítás és a vevők más módon való megkárosítása miatt. A ta­pasztalatok bizonv eléggé el­szomorítóak. Például .a szer­ződéses alapon működtetett üzletekben többször jár pó­rul a vevő. mint az állami vagy szövetkezeti szektorhoz tartozókban. (Pedig az utób­biakban sem ritkán.) És itt jön Kovács úr em­léke. Egv kockás füzettel a kosár álján küldött el anvám vásárolni, és a tételeket az öreg boltos ,.ténta”-ceruzá- val jegyezte be. Igaz. hogy a tintaceruza nvomát nehéz elttinfetni radírral de azért egy iitött-konott füzetet el­fogadni mogfcllebbezhol«tlísr| bizonylatul, nem volt kis dolog. A kölcsönös bizal­mon alanult a hitelnyújtás. Anvámék tudták, hoev a betűvetéssel. számolással alig-alig ismerkedő gyereket is nyugodtan el lehet kül­deni egyedül is a boltba, nem csapják be sem a mér­legelésnél, sem a számo­lásnál. A fél kiló liszt va­lóbán fél kiló, és a számla nem hibádzik egy fillérrel sem. Mint ahogy Kovács úr is biztos lehetett benne M a fizetés napján sorra kiegyen­lítik a tartozást a kuncsaf­tok. Ennyire jó ember volt Kovács úr? Én szerettem, mert ha hónap vége felé nem kérhettem már tíz de­ka savanyút, vagy egy kis törmelékcsokoládét. akkor sem maradtam csemege nél­kül. mindig odaesemnészett a kosár aljára legalább egy darab krumolicukrot. Szóval rendes ember volt az öreg. de remélem, nem sértem meg az emlékét ha megkoc­káztatom: a tisztesség, a megbízhatóság nála énnúsv hozzátartozott az üzletvitel­hez. mint az udvarias«ée és a hitelezés. Az a bol+os ugvanis. aki csaló hírébe keveredett, biztosan elveszí­tette volna vevőkefértek te­kintélyes bánvadát. és eiőbb-utóbb végleg lehúzhat­ta volna a rolót. De ha ígv volt az óntivi- lágban. melvet magasztalai eevébként nines okom. s mi­ért van másként manansáez Mondiák: azért, nvu-t a hi­ánygazdálkodás törvénysze­rűen magával hozza a ke­reskedelmi morál romlását Ha rsnk miit alól lehet kan­ná bizonyos cikkeket, akkor nagy a csábítás a nyereszke- desre, aki pedig elfogadja a csúszópénzt, az könnyen ve­temedik árdrágításra vagy arra, hogy a vevő kárára billentse a mérleg nyelvét. Hogy az udvariasságról ne is beszéljek . . . Nem vitatom a közgazdá­sz! okoskodás igazságát, de én azért sejtek a bevezető­ben idézett szomorú vizsgá­lati tapasztalatok mögött mást is. Ahhoz, hogy valaki manapság magánvállalkozás­ba kezdjen a bolti ’ kereske­delem és a vendéglátóipar területén, alapvetően egy do­log szükségeltetik: induló tőke. A kereskedői ráter­mettséget nem vizsgálja kü­lönösebben senki. amikor kiadják a működési enge­délyt. és olyanok is kapnak például egy szerződéses üz­letet. akiket csupán a gyors meggazdagodás vágya fűft. Ha megbuknak. próbálnak valami mást. Bizony aoró stiklinek számít manapság a kereskedelemben egy kis súlvcsonkítás, árdrágítás, miegymás. Mi a teendő? Bevallom, hirtelenjében én sem tudok mást. mint megfogalmazni a költői kérdést: visszahozha­tó-e még az a kölcsönös bi­zalom. melvet számomra ma­is a családi bevásárlófüzet és Kovács úr tintaceruzája szimbolizál? (bekes) + Várakozó állásponton... (Kiss József felvételei \ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents