Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Áz alkohol hatása alatt Az ital hatása alatt na­gyobb a kockázatvállalás, túl­értékelődnek a személyün­ket jellemző képességeink, ami aztán oda vezet, hogy előre beláthatatlan, képessé­geinkhez képest megoldha­tatlan feladatok elé állítjuk önmagunkat. Ügy is lehetne mondani, hogy ilyenkor csaknem törvényszerű a hát­rányos következmények je­lentkezése. Józanul ítélve, sohaseméri meg vállalni a vezetést ital hatása alatt, mert a konf­liktusok halmozódási esélyei sokkal nagyobbak. Térjünk ki ezek elől, mégpedig úgy, hogy ne engedjünk az ital kísértésének. Aki vezetni sze­retne, tartsa távol magától az alkoholos italokat. Az utóbbi években napvi­lágot látott tudományos meg­alapozottságú felmérések sze­rint érdemes alaposabban megvizsgálni a gyorshajtás és az alkoholos befolyásolt­ság, valamint az életkor ösz- szefüggéseit. Még a tüzete­sebb vizsgálatok megkezdé­se előtt felmerült ugyanis annak a gyanúja, hogy bizo­nyos életkorban ez kiemel­kedően jellemző, és ha ez így van, megéri talán a fá­radságot, hogy a propaganda eszközeivel azokhoz szóljunk, akik a leginkább érintettek. Ennek megfelelően ki­mondhatjuk, hogy a gyors­hajtás miatt előidézett bal­esetek igen nagy százaléka m.r itt fiatalok találhatók. Az életkor és a gyorshajtás grafikonja már a húsz év előtt erőteljes lendületet vesz, és valamivel húsz év után tetőzik — minden korosz­tályhoz képest sokszorosára nőtt értékekkel. Fokozato­san, de nem egyenletesen aztán kisimul, míg a maga­sabb korban csaknem telje­sen visszaáll a nullára. Igaz is, a hatvan év körüliek kö­zül nagyon kevesen vezet­nek rendszeresen, azon fe­lül pedig még annál is ke­vesebben. Ennek egyik oka, hogy a gyakoribb orvosi al­kalmassági vizsgálatokkal csökkennek a jogosítvány meghosszabbításának esélyei is. Az elmondottakból adódik, hogy a fiatalok könnyen nyúlnak az alkoholos ital után, és azt követően nem gondolják meg, beülhetnek-e a gépjármű volánja mögé. A harmincas éveikben járó gépkocsivezetőknél már szá­mottevő a változás, negyve­nen túl pedig már a meg- gondoltság, a higgadtság a j ’emzőbb, így ritkábban fordul elő ittas vezetéses bal­eset. Az ittas vezetés és a gyors­hajtás, valamint az életkor így hozható összefüggésbe egymással: a húsz év körü­lieknél a legmagasabb az it­tasan okozott balesetek szá­ma és a gyorshajtásból ere­dő ütközések aránya is. Ha ezt tovább vizsgáljuk, akkor arra a következtetés­re kell jutnunk, hogy a koc­kázatokat amúgy is köny- nyebben vállaló fiatalok — az esetek jelentős részében italosán — figyelmen kívül hagyják a sebességhatárok betartására vonatkozó elő­írásokat. Ez viszont már egy megengedhetetlen magatar­tásforma jelenlétére hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a családnak, a munkahelyi kollektíváknak nagyobb sze­repet kell vállalniuk a fia­talok helyes életvitelének ki­alakításából. Nagyobb fi­gyelemmel kell kísérnünk szabad idejük eltöltését, a sokszor szórakozásnak neve­zett italozásokat pedig visz- szaszorítani szükséges. A felnőtteknek ehhez meg­felelő példát kell adni ott­hon és a munkahelyen is, hogy követelhessen a fiata­loktól. Ha pedig a kérés, a szó már nem használt, szi­gorúan kell fellépni a közös­ség érdekeivel mit sem tö­rődő italozók, ittasan veze­tők, gyorshaj tők ellen! Városkörnyéki tanácsi vezetők Jutalmat kaptak Huszonkét városkörnyéki község tanácselnökét és vb- titkárát jutalmazták meg szerdán, kiváló munkájuk el­ismeréseként, az Alsózsolcai nagyközségi Tanács díszter­mében tartott ünnepségen. Az ünnepi megemlékezésen vendégként köszönthették Kalóczkai Istvánnét, a Mis­kolc városi Pártbizottság tit­kárát, Rózsa Kálmánt, a vá­rosi tanács elnökét, vala­mint a megyei tanács kép­viseletében Nagy Sándornét, Apadnak a folyók Csökken a belvizes terület Az észak-magyarországi fo­lyók csehszlovákiai és erdé­lyi vízgyűjtő területén az el­múlt napokban nem volt számottevő csapadék. Ennek következtében — mint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság árvíz- és belvíz- védelmi ügyeletétől megtud­tuk — már csak a Tiszán van I. fokú árvízvédelmi ké­szültség Taktakenéz és Üj- lörincfalva között, illetve a Bodrogon az országhatártól Tokajig. A magyar szakaszokon las­san apadnak a folyók. A ti- szalöki vízlépcső és duzzasz­tómű még „nyitott”, nincs duzzasztás. Az emlékezetes jégtörésben részt vett hajók itt állomásoznak, folyamat­ban van a javításuk, kar­bantartásuk. Borsod megyében már csak 3000 hektár területet borít belvíz a Bodrogközben, a Taktaközben és a dél-bor­sodi területen. Ezért az igaz­gatóság az I. fokú területi belvízvédelmi készültségeket megszüntette. Továbbra is készültséget tartanak azon­ban 20 szivattyútelepen, de ezek már csak szükség sze­rint, szakaszosan üzemelnek. Naponta 1,4 millió köbmé­ter vizet emelnek át a befo­gadókba, a folyókba. Jelen­leg mintegy 800 vízügyi dol­gozó vesz részt az igazgató­a személyzeti és oktatási osz­tály vezetőjét. Az ünnepségen kisiskolá­sok adtak műsort, majd Horváth János, Alsózsolca nagyközség tanácselnöke mondott beszédet, megemlé­kezve hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulójáról. Ez­után Nagy Sándorné nyúj­totta át a jutalmakat 43 vá­roskörnyéki tanácsi vezető­nek. Elismerésben részesült: Hor­váth János, Orosz Jánosné, Gál- vács László, Kolenkó Gábor, Lo»- vász István, Gelb Sándor, Ér­sok Istvánné. Munkácsi Berta­lan néV'" Bodnár Tibor, Erdődi István, Macsugá János, Nagy József, Szemén András, Morvái János, Egyed Zoltánná, Öcsai Tibor, Szűcs Istvánné, Novák Lászlóné, Panyik József, Topa Lajos, Feketéné Pabar Irén, Ko­vács Károly, dr. Herczegh Ti­bor,- Bajor József né, Bereczné Orosz Margit, Lukács János, Binder Iván, Galuska László, Tanyiné Varga Mária, Mázik Fe­renc, Dobrozsi Zoltán, Szabó La­jos, Kondás Sándorné, Mátrai Károly, Horváth Oszkárné, Po­lák Zoltán, H. Nagy Barna, Ke­rékgyártó János, Major Pálné, Szabó Ferenc, Varga Antal, Fe­dor Vince, Búza Anna. Családi körben Ki gondozza a nyúl szépségverseny győzteseit? A szomszédék Zolikája is szívesen babusgatja a tapsi­füleseket. A húsvét szimbóluma a fehér szőrű, tapsifülű, piros szemű nyuszi. Forró Ferenc komlóstetői portáján bőven van ezekből a szép jószá­gokból. Miskolcon ő az egyik leghíresebb nyúltenyésztő. Büszkén mutogatja a tró­feáit. Tavaly, amikor a kert­barátmozgalom húszéves ju­bileumát ünnepelték, mind a három első díjat az ő kis állatai hódították el a ver­senyen. — Hogyan kezdődött ez a szenvedélye? — Hatan voltunk a csa­ládban gyerekek, három fiú és három lány. Borzasztó nyomorúságos körülmények között éltünk. Volt olyan időszak, amikor 19 pengő kegydíjból. De édesanyámat sikerült egyszer rábeszélnem a Búza téren, hogy vegyen nekem két kisnyulat. Mond­ta : minek az, csak neki gyű­lik meg vele a baja, de én megígértem, hogy majd gon­dozom. Válaszút elé állított: vagy a nyúl, vagy a játék. Én attól kezdve a nyulat választottam. S akkor sem j|c Jégtörés után, útban Ti- szalökre. (Tamás István felvétele) ság területén a helyreállítá­si, a javítási munkálatokban. A hidrometeorológiai előre­jelzés szerint az elkövetke­zendő napokban kevés csa­padék várható, amely tovább javítja a jelenlegi ár- és bel­vízvédelmi helyzetet. Az egészségügy Borsodban Borsod lakosságának egész­ségügyi ellátásáról, az át­szervezés hatásáról, az éj­szakai és a hétvégi ügyeleti rendszer működésének ta­pasztalatairól, valamint a fogyasztók érdekében végzett ellenőrzésekről lesz szó a megyei tanács szerdán dél­előtt 9 órától kezdődő ülé­sén. Kiállítás a Sárvári utcai a Az ünnephez méltó, szem­léletes a kiállítási tabló: Ma­gyarország térképén évfordu­lós bélyegek, alkalmi blokkok, bélyegzések dátumai idézik a 40 évvel ezelőtti eseményeket, demonstrálják a felszabadító szovjet alakulatok győzelmes útját. A miskolci Ságvári utcai Általános Iskolában már ha­gyományai vannak a bélye­gek szeretetének. Jancsó Be­lőné tanárnő áldozatos mun­kával maga köré gyűjtött egy diákokból álló, lelkes kis társaságot, amelynek tagjai szívesen hódolnak e szép szenvedélynek. A bé­lyeggyűjtő szakkör eredmé­nyes munkájára a MABÉ- OSZ-ban is felfigyeltek, és a hasznos tanácsok mellett ér­tékes bélyegekből álló aján­dékokkal is támogatják a fi- latelista-utánpőtlás nevelé­sét. A kisdiákok felnőtt ko­molysággal veszik önként vállalt időtöltésüket! Bizo­nyítja ezt az is, hogy több érdekes előadást tartottak a iskolában hadak útján bélyeggyűjtő pajtások az is­kola különböző osztályaiban, aminek sorra meg is lett az eredménye: újabb és újabb tagok jelentkeztek a szak­körbe. Az elmúlt év végén a MABÉOSZ területi irodá­ja bélyegkiállítást rendezett az iskolában, ami osztatlan sikert aratott. Ez új lendü­letet adott gyűjtőszenvedé­lyüknek; a gyerekek saját bélyegeikből, évfordulós blokkjaikból és alkalmi bé­lyegzéseikből összeállított, gazdag anyaggal emlékeztek meg legutóbb az iskola név­adója, Ságvári Endre, vala­mint II. Rákóczi Ferenc szü­letésének, illetve a Tanács- köztársaság kikiáltásának év­fordulójáról. A mostani, felszabadulási, jubileumi kiállítás — ame­lyet Lezsák Sándor, a MA­BÉOSZ miskolci kiállításfe­lelőse kifejezetten a Ságvá­ri utcai iskola ifjú filatelis- táinak — rendezett — ápri­lis 12-ig tekinthető meg az iskola előcsarnokában. <k. J.) mondtam le róla, amikor ko­molyabb kenyérkereső fog­lalkozás után kellett néz­nem. • A GÉPÉSZKEDÉS MELLETT — 1938-ban, 16 évesen ke­rültem a kohászatba. Néha­napján csaknem sírva men­tem haza, hogy én nem me­gyek többé a gyárba. Két köbméter tüzes salakkal megrakott csillét kellett tol­ni, bizony nem volt gyerek­játék. Napszámos gyerekből később kazánfűtő lettem, majd lakatos, s mint turbi­nagépész mentem - nyugdíj­ba, . 1979-ben. De évtizede­ken át felkeltem mindennap, hajnalok hajnalán, az álla­tokhoz. — Sikerült-e megbabonáz­nia a feleségét, Mária nénit is ezzel a kedvteléssel? — Ö jó feleség módjára tudomásul veszi, de már szeretné, ha kicsit alább ad­nám. • A KEDVES KANÁRIK — Amikor két hónapig trombózisos betegen feküdt a férjem, azt mondtam, nincs tovább. Az orvosa is azt ta­nácsolta, hogy csökkenteni kell a nehéz fizikai mun­kát Én magam is beteges vagyok, egyedül nem bírtam ennyi jószággal. Szépen, áron alul kiárusítottam az állo­mányt, még a ketreceken is túladtam. Üres maradt a porta, csak egy kedves, Gyu­ri nevű sertésünk úszta meg. De az úgy örült a férjem felépülésének, mint egy gye­rek. Aztán egy környékbeli néni újból nyulat ajánlott. 4 4 4 <1 Gondoltuk, hogy majd le­vágjuk. Am, mindig tolódott az idő. Addig-addig, míg megbeszéltük, hogy párt ho- • zunk neki. Ebből lett aztán ismét a mai állomány — meséli Mária néni. — De nemcsak a nyuszi, a kanári legalább ilyen kedvence a férjemnek. Egyszer a szí­vem majd elakadt, amikor megtudtam, hogy 800 forin­tért vett Pesten madarakat — de nem szóltam egy muk­kot sem. — A hangjukért szeretem, a fülbemászó énekükért a kanárikat. A papagájt csak a ruhája végett kedvelem, de a hangja miatt nem. Kettő is olyan lármát csap, mint egy kazalba való veréb. — Mit profitálhatnak nyug- ' díjkiegészítésként ebből a hobbiból? • VALUTÁT ÉS DIJAT HOZNAK — Tavaly háromszáz nyál­ra szerződtem, és három­százötvenet adtam le. Az idén ugyanennyit vállaltam, és már 99-et adtam el. A té­len viszont nagy veszteség ért; még nem fordult elő egyetlen évben sem, hogy ennyi kisnyúl megfagyott volna. Évente 30—35 ezer forint a jövedelmem belőle, de én nem kifejezetten a pénzért foglalkozom vele. Mi már csak szerényen élünk. Az országnak viszont jó jö­vedelmet hoz. A nyugati partnerek 52 forintért ve­szik át a pecsenyenyúl kiló­ját. Az az értékes, ha 2 kiló 40, illetve 3 kiló között tud - juk eladni. A versenyeken mást is számításba vesznek. Az alakjától, a fülméretétől kezdve a maximális tíz pon­tig értékelik a jószágokat. A fehér a legértékesebb, a sző­re miatt. A tenyésztés során a saját tapasztalatomra sem hagyatkozom mindig, olva­som a szaklapokat, s mint az Unió Áfész nyúltenyész­tő szakcsoportjának tagja, minden tanácskozáson ott vagyok. A táp- és takar­mánybeszerzés így sem megy mindig simán. Májustól en­gem már nem lehet itthon találni, lekaszálok a környé­ken minden portát, amit fel­ajánlanak. Ezért rendsze­rint nyúl a fizetség. Ná­lunk viszont, hiába nagy a család, senkinek sem ked­vence a nyúlpecsenye. A hét unoka már csaknem mind felnőtt, s az öt déd­unoka is jobbára csak né­zegetni szereti a tapsifülese­ket ... Oláh Erzsi <1 4 4 4 4 4 4 T . Jtf OX ><lí H ad Feri bácsi fülének a kanári éneke a legkedvesebb (Kiss József felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents