Déli Hírlap, 1985. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
a miskolciaké a szó Csak csúfság Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225. Kérjiik olvasóinkat, levelezőinket, hogv panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. MITŐL PUSZTULNAK A MALYI-TÓ HALAI? Április 14-én két barátommal és az egyiknek az apukájával horgászni indultunk a Mályi-tóhoz. Döbbenten .láttuk, hogy a parton sok a döglött hal. Láttunk 2-3 kg-os tükörpontyot, sőt még nagyobbat is, valamint számos, 60-70 de- kás halat. Tavaly ugyanebben az időben is nagy hal- pusztulást tapasztaltunk. Mint a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület tagja is kérem Önöket, próbálják megtudni a halpusztulás okát - irja Rigó György miskolci lakos. Kérdését a Magyar Országos Horgász Szövetség helyi irodájához továbbítottuk, ahonnan a következő választ kaptuk: Ott halhattam volna meg! Lapjuk 1983-ban már foglalkozott a tapolcai Bak Dénes utca kettős feliratával. Akkor is szó esett róla. hogy az egykori diósgyőri vasesztergályos, a Tanácsköztársaság salgótarjáni szakaszparancsnoka, akit a feherterroristák Miskolcon végeztek ki, így írta a nevét: Bak. Dénes. Mégis, az utcában továbbra is ott a másik tábla: Bach Dénes utca. Legalább az üdülési főszezon kezdetére le kellene venni, ki kellene cserélni a helytelen feliratú táblát! Pásztor Károly _____ Miskolc Elnézésüket kérem, amiért levelemmel munkát okozok önöknek, de nagyon felháborított és nagyon rosszulesett az. hogy nem segített rajtam senki. Az történt, hogy április 5-én reggel utazni akartam, úgy 200 kilométerre. Reggel tél négykor keltem, lázasnak éreztem magam, bevettem egy lázcsillapítót, és el. is múlt a láz. Amikor elindultam (kb. negyed öt volt), és éreztem, hogy ismét kezdek rosszul lenni, gondoltam, majd elmúlik. Amikor kiértem az Ady-hídhoz, nagyon rosszul lettem, a fejemben hatalmas nyomást éreztem, és az egész testem égett, viszketett. Az Ady-hídnál a butikhoz mentem, mert ott szoktam a villamost várni. Egyszer csak elsötétült előttem a világ, aztán már csak arra emlékszem, hogy a földön fekszem jó tíz perce És senki sem segített rajtam! Mindezt csak azért írtam meg, hogy gondolkozzanak el az illetők: a sors tud szép is lenni és kegyetlen is. Kérem, ezt a kis cikket tegyék bele A miskolciaké a szó című rovatba. De esak a nevem kezdőbetűit írják ki. Köszönöm. F. I. Miskolc A tapolcai elágazásban áll ez a hirdetőtábla — üresen. Évek óta itt csúfoskodik, anélkül, hogy valaki hasznát venné. Le kellene bontani! F. L. Miskolc Park helyett garázsok Kutyákkal a játszótéren Idestova két évtizede lakom a Bulgárföldön. Az utóbbi években — mostanában különösen gyakran — tapasztalom, bogy a reggeli és délutáni órákban a kutyatulajdonosok megjelennek a játszótéren az állatokkal, ‘s elengedik őket. Azok összevissza rohangálnak, viháncolnak, ijesztgetik a játszó gyerekeket, összepiszkítják á környéket. Ezt a kutyatartásra vonatkozó rendelkezések nem engedik meg. De hiába van rendelet, ha nincs, aki betartassa! Ha pedig mi szólunk, csak durva válaszokat kapunk viszonzásul. S még egy dologról hadd szóljak röviden. A bulgárföldi lakótelep parkjai szépek, sok a virág is. Ám az iskolások, akiknek óvniuk kellene a parkokat, inkább kárt tesznek bennük. Nekik is hiába szólnak a felnőttek, csak letörik az ágakat, a virágokat. Jó lenne, ha szüleik jobban odafigyelnének ilyesfajta ténykedéseikre! Cz. J.-né Miskolc A Lányi Ernő, u. 7„ II. em. 1. sz. aiatt lakom. Ablakaink a belső udvarra néznek, ahol valamikor virág és pázsit volt. Ma tákolt garázsok, roncsautók foglal- jáik el a területet. Virágnak, fűnek nyoma sincs. Bennszülött miskolci vagyok. Ismertein a várost korábban is, nem így nézett ki, mint most. Parkok, virágok. zöld gyep volt mindenhol, még a házak között is. Jólesett néha leülni az udvaron. Mindez már a múlté, á kocsitulajdonosok mindent tönkretesznek, noha az udvar azért van, hogy a gyerekeknek, felnőtteknek legyen hova lemenni. Más városban (Győr, Szeged, Gyula és sorolhatnám tovább) óvják, védik a parkot Budapesten egyenesen dróthálóval veszik körüL Lehet Még mindig kétféleképpen labdázni, van moegási lehetőség. Szeretném megjegyezni, hogy a saját lépcsőházamból senki sem tart kocsit az udvaron; más lépcsőházból és más utcából tartják itt az autójukat és garázsukat. Ha valaki a saját telkén akar garázst építeni, többféle engedélyre van szüksége. Én ugyanakkor szagolom az összes kocsi bűzét, hajnali 4 órától hallgatom a túráztatást. Mindennap reggel 5-kor kelek, vegyi gyárban dolgozom, ennélfogva nagy szükségem van a jó levegőre és a pihenésre a hétvégeken, de erre a fenti okok miatt nincs lehetőségem ... Elhatároztuk, hogy zöldövezetet alakítunk ki, kosár- és tollaslabdázásra alkalmas lehetőséget is teremtünk. A mi környékünkön nincs klub, nincs sportterem, ahova el lehetne menni. A rádió és a tv állandóan foglalkozik a mozgással, így kérjük ennek a biztosítását is! Egyszer és mindenkorra tiltsák ki az autókat és számolják fel a garázsokat. A tejgyár háta mögött óriási terület van, ahol sok garázs elférne. Az udvart adják vissza a gyerekeknek és azoknak a felnőtteknek, akik rendeltetésszerűen fogják használni! Szükség van a mozgásra, a levegőre és az üde zöld területre. Szegedi Tiborné Miskolc, Lányi Ernő u. 7. Bűzlik a pocsolya A Baross Gábor utcának a Tiszai pályaudvar felé eső „alsó" szakaszán, a keleti o- dalon, a Zöldért-Cse- mege előtt évek óta kátyus az út. Eső sem kell hozzá, hogy bűzl- jön a pocsolya; az autók felcsapják a járókelőket, mert szinte sosem tud kiszáradni. Nemegyszer tettük már szóvá ezt különféle fórumokon, hiszen sokan itt hordják óvodába a gyereküket, s a reggeli-délutáni kis „séta” vége az, hogy sáros a cipő, a ruha. Lapjuk hétfőn foglalkozott a kátyúk megszüntetésével. Felhívjuk a kátyútalanítást végző vállalat figyelmét erre a fontos útszakaszra! A Baross Gábor utcán közlekedő gyalogosok „Boldog, ki fákat ültet... Az emberi barbárság, gyatraság, felelőtlenség kelléktára kimeríthetetlen. Oldalakat lehetne róla írni. Mégis inkább néhány elkeserítő, szomorú példával hadd éljek most. Az ideiglenes buszmegállóban, a Népkert előtt, úgy egyengették el a zúzott követ, hogy a most rügyező fiatal fa a legelemibb mennyiségű vizet sem kaphatja meg — víztároló tölcsér hiányában; milyen lelketlen, gondatlan kezek műve ez? Az utasok közül többen árkot ástak, kézzel. Mondanom sem kell, nem az ő dolguk. Karnyújtásnyira innen, az Arany János a. 9. számú ház mellett építési terület található; valaha városrendezési szakember lakott itt. A gyönyörű fenyők java része kipusztult, az alkalmi parkolók irtották őket. Talán még menteni lehetne, ami menthető; úgy érzem, a térség jó kezekben van, a későbbiekre is gondolva, amikor szép parkot lehetne itt kialakítani, ha már eddig élni hagyták a növényzetet. Hiszen éppen ilyen célra hívták fel a figyelmet régebben a város felelős vezeíöi, amikor bontás kezdődött a Hadirokkantak utcája végén, most egy irodaépület áll ott. Ezen a területen városszerte ismert kertészkedő lakott. Az illetékes. okító szót a bontók semmibe vették, és a gyönyörű kertet letarolták. Néhány megmaradt fa dacol a régiekből, a diófák, díszfák a semmibe hulltak. Vadfű, csorbóka, gaz, gyom csúfítja a területet évek óta, s nem lendül kéz a térség szépítésére, ha már az egészséges díszfák nem maradtak meg. miként az öreg, árnyat adó vadgesztenye, mely nemcsak látványnak szép, de hasznos is Ha szólni tudna, bizonnyal megróná az ott játszadozó gyerekeket, akik a tárolókból szalagot, papírt kiszedve, a parkban szórják széjjel azokat, a felnőttek derültsége közben, akik a friss gyepet sétatérnek használják, és aki szólítani meri őket, „kollektíván” lehurrogják. Az itt található boltok előtt minden megtalálható, de éppen a tisztaság nem. A látvány annyira lehangoló, hogy nem is részletezem; talán a Szárnyas ételbár előtti terület elfogadható. De az is csak aránylag. Sajnos, ezzel nem dicsekedhet a Tanácsköztársaság városrész környezete. De ami a legmegdöbbentőbb és felháborító, hogy éppen a Szabó Lőrinc sétány előtti területen ékeskedő két fiatal fenyőt mésszel öntözte le valaki. A fák pusztulnak, a tettes ismeretlen. Nyugodtan alhat, aligha nyeri el büntetését. Fazekas Mihály szavai csakis úgy nyerhetik el értelműket, s úgy válhatnak valóra, ha cselekedünk is érdekében. Akác István Miskolc Előfizetési díj — elromlott tévé után Még a tavalyi év végén meghibásodott a televízióm. A következő napon bejelentetem ezt a szervizben, ahol készségesen álltak rendelkezésemre. Ki is jött a szerelő, majd a készüléket beszállították. Ám megjavítani nem tudták. — alkatrész- hiány miatt. (A szükséges alkatrész azóta is hiánycikk!) Vártam két hónapig, aztán meguntam az egészet, s a Bizományinál vásároltam egy Junoszty készüléket. Ezt követően írtam a Postának, hogy a korább) készülékemet két hónapig nem tudtam használni — erre a szerviztől igazolásom van —, s ezért vettem egy újat; egyben kérem a két- hónapi előfizetési díj elengedését. Kérelmemre nem kaptam választ, viszont a postai kézbesítővel (!) üzentek, hogy — mivel az alkatrészhiány miatt rossz készülék nem volt 28 napig a szervizben — fizessem be a havi dí.iat is. különben letiltják a fizetésemből. Ezt a békát azóta sem tudom lenyelni. Becsületesen jártam el, amikór bejelentettem a Bizományinál vásárolt Junoszty készüléket. De miért fizessek díjat olyan szolgáltatásért, amit nem kaptam meg? Ez a két- hónapi előfizetési díj. amíg nem volt televízióm. Egyébként a korábbi tévéhez az a bizonyos alkatrész a mai napig sem kapható. Tíz tanúm is van arra, hogy a készüléket hónapokon át nem használtam. S ilyen szempontból szerintem teljesen mindegy, hogy 28 napot meghaladóan a szervizben áll-e, avagy otthon a sarokban. Még én jártam rosszabbul, hiszen helyet foglalt el otthon, illetve helyet kell neki biztosítanom számára azóta is. Természetesen a két hónapra, amíg nem volt televízióm, a tv-antennadíiat is meg kellett fizetnem, s így most már — a telefonokkal, utáni árással stb. együtt — a 300 forintos költségnél tartok. amelyet meg nem kapott szolgáltatás után fizetek. Gondolom, sokan egyetértenek velem, hogy ilyen esetekben a Posta lehetne egy kicsit megértőbb. Pálócziné Fehér Magda Miskolc. Thököly u. 30. VI/5. "TÄllliiililiiili kxx*m „mind a Miskolci Közlekedési Vállalatot, mind a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalatot értesítettük arról, hogy a Zó ja téren elhelyezett hulladékgyűjtők ürítése nem rendszeres, illetve hogy a járdáról a villamossínek közé seprik a szemetet. ahelyett, hogy összegyűjtenék s elszállítanák.” (A választ a Szemét a villamossínek között címmel megjelent olvasói észrevételre kaptuk a Miskolci Városgondnokságtól.) „ .. . a város tavaszi rendbetételével kapcsolatos bejárás során április 27-ét jelöltük meg a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat számára határidőként a sótároló konténerek elszállítására. Minden remény megvan arra, hogy a vállalat ezt végre is hajtja.” (A választ a Tavaszi sózás címmel megjelent olvasói észrevételre kaptuk, ugyancsak a Miskolci Városgondnokságtól.) — Hazánkban halpusztulásról akkor beszélünk, ha egy négyzetméter területen legalább három kilogramm haltetem található. Ügy gondoljuk — mivel a halőrök sem jeleztek semmi komolyabbat —. hogy jelen esetben másról lehet szó. A kemény és hosszú tél miatt a későn ébredő halaknak elfogyott az oxigénjük, s ezekből láthattak néhány példányt a panaszosok. Hadd tegyük mindjárt hozzá: megyénkben és Észak-Magyarorszá- gon, az országos: átlaghoz képest, ritkán tapasztalni halpusztulást. Komolyabb bajunk az utóbbi időbén csupán az Arlói-tónál volt. Á Mályi-tónál esetenként előfordulhat, hogy a mélyebb rétegekben kevés az oxigén, de ez eddig nem vezetett tömeges halpusztuláshoz. Visszatérve az elmúlt télre: igen nagy erőfeszítéseket tettünk a halpusztulás ellen területünkön, a megbízottak szipte. egyemberképt vigyázták a halállományt —? sikerrel. Még csupán any- nyit: ha valaki legközelebb haltetemet talál akármelyik vízparton, ne sajnálja a fáradságot, s vigyen be egyet az Állategészségügyi Intézetbe, ahol szakemberek ki tudják deríteni a pusztulás okát, s intézkedést lehet kérni a vízügyi hatóságtól. mizenefek F. T. F. (Miskolc).: A ,,Kálvin” presszóról írt levelében foglaltakkal egyetértünk. Azóta ä helyzet azonban már megváltozott, a kivitelezők megkezdték a munkát. Meg egye szer utána kell néznünk a do^ lógnak, s ha még áll mindaz, amit leírt, közreadjuk. Várjuk további leveleit.
