Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-16 / 64. szám

így tükröződnek a töltésmenti fák a jégtől megtisztított Tisza vizében. Befejezték a jég robbantását Megszűnt a jeoes árveszély A városért dolgoztak Milliomos miskolciak Az enyhére és esősre for­dult időjárás következtében lassú áradás kezdődött meg az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság működési területén levő folyókon, víz­folyásokon. Ez megkönnyíti a jégkárelhárítási munkála­tokat. A robbantó osztagok befe­jezték a Tiszán levő jégtor­laszok lazítással történő meg­bontását, a jégtörő hajók azonban továbbra is folya­matosan dolgoznak. A folyón Tiszalök és Zemplénagárd között III. jégkárelhárítási készültség van érvényben. Csütörtökön a jégtörő ha­jóknak sikerült kiszabadíta­ni a jég fogságából a Váci Mihály anyahajót, amely a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tulajdona. Ez­után a tokaji téli kikötőben helyezték biztonságba. Első fokú árvízvédelmi ké­szültség van a Tisza men­tén Kesznyéten és Zemplén­agárd között. Az igazgatóság —, mint erről hírt adtunk — felkészült egy mértékadó árvízi helyzetre, a védelmi ­és védekezési anyagokat a helyszínre szállították. A Taktaközben valamelyest javult a helyzet, ennek meg­felelően megszüntették az árvízvédelmi készültség I. fokozatát. Annak ellenére, hogy a szivattyútelepek naponta egymillió köbméter vizet emelnek át az elöntött terü­letekről a befogadókba, még mindig nagy területet borít belvíz, illetve jég. Első fo­kú belvízvédelmi készültség van a szivattyútelepeken. Az igazgatóság szakembe­rei, dolgozói — az intézke­dési tervnek megfelelően — most legfőbb figyelmüket az esetleges árvízveszély elhá­rítására fordítják. Ügyelnek arra — többek között —, hogy a töltéskoronák rend­ben legyenek, mivel ez a zavartalan anyagszállítás egyik alapvető feltétele. Az igazgatóság állandó kapcso­latot tart a tiszamenti víz­ügyi igazgatóságokkal és a csehszlovák vízügyi szervek­kel is. Álmatlanság, elektromos Egyre több ember pa­naszkodik alvászavarokra. Ennek a környezetből fa­kadó számos oka van: többek közt erős motor­zaj, erős fény. Lehetnek azonban olyan ingerek is, amelyeket az érzékszer­vekkel nem tudunk ész­lelni. Erről meg van győ­ződve Bernhard Rose, a rosenheimi építésbiológiai intézet munkatársa. Eszerint elektromos és elektromágneses mezők erősen zavarhatják az al­vást. Honnan származnak ezek a láthatatlan erők? Elektromos készülékekből, amelyek elég gyakran állnak az ágy körül; te­lefon, ébresztőóra, televí­zió, rádió és néha szte- reoberendezések is. Még a matrac is árthat: kimu­tatták, hogy a rugós mat­rac befolyásolja a föld­mágneses mezőt —, min­den iránytűt össze lehet vele zavarni. Bernhard Rose ezért azt tanácsolja: „Ne legyenek fémholmik az ágy körül”. Intézetében úgy vélik, hogy az elektromos fe­szültség tartós éjszakai hatása a tudatalattira ide­gen ingerként hat. Azon­kívül a szervezet számos folyamata elektromos ve­zérlésű. A besugárzás kö­vetkezménye: nyugtalanul alszunk, és reggel úgy érezzük magunkat, mint akit kerékbe törtek. Aki egyszer meg akar­ja vizsgálni, vannak-e a hálószobában elektromos mezők, több éjszakára csavarja ki a biztosítékot Ha kiderül, hogy az egészséges alvást az áram zavarja, mindenekelőtt az á*y közelében kell éjsza­kára kihúzni a dugaszo­kat. A tavalyi év sokáig emlé­kezetes marad minden mis­kolci számára, alá tenni akart varosáért, hiszen az eddigieket felülmúlóan, majd száztizenkét millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek el. 1980 óta rendre tízmillióval növekszik min­den évben ez az összeg. így nem csoda, hogy az ötéves tervidőszakra tervezett há­romszázmilliós határt már egyharmadával túl is léptük. AZ EMLÉKLIGETTÖL A FELÜLJÁRÓIG 1984-ben volt városunk fel- szabadulásának negyvene­dik évfordulója, Így a meg­előzőnél jóval nagyratoröbb programot fogadott el a vá­ros lakossága. Felépítjük a Herman Ottó-emlékparkot és Szentpéteri kaput a Bese­nyői úttal összekötő felüljá­rót — ez volt a két legfon­tosabb cél. Ma a felüljáró jó szolgálatot tesz a város keleti iparterületén dolgo­zóknak. az emlékpark pedig messziről is ide vonzza a tu­ristákat. A két létesítmény építői több mint húszmillió forint értékű munkát végeztek el a városért. Mindkét vállalko­zás különleges bravúr volt. Az emlékparkban egyedi ki­vitelezésű épületeket, valódi építészeti alkotásokat hoztak létre, a felüljáró építői pe­dig bebizonyították, hogy a hídépítés igen magas mű­szaki mércéinek is meg tud­tak felelni az önként vállal­kozók. Tovább gyarapodott a vá­rosi vadaspark is. 1984-ben mesterséges tavat mélyítet­tek, voliereket, kiállító épü­letet emeltek. DISZKÓT, AZ IDÉN Ugyancsak társadalmi munkában bővítették váro­sunk szocialista foglalkozta­tóját, és megkezdték a lo­vasiskola építéséi is a 3-as út mellett. (A teljes felépí­tése idei feladat.) Csak az idén lesz kész a várva-várt díszkút a Tanácsház téren, de a közművesítéssel, a dísz- burkolat lerakásával már Városi akciókban és kü­lönféle intézmények karban­tartásában is sokan vettek részt: majd huszonhárom millió forintban mérhető tel­jesítményük. A városfásitá- si akcióban ezerháromszáz díszfát és cserjét ültettek el. Évről évre növekvő fel­adatot jelent a régebben tár­sadalmi munkában épített létesítmények — a Majális­parktól az ifjúsági váltótá­borig — karbantartása gon­dozása. Nem kis értékek sorsáról van szó, ezért ez a feladat tavaly is a kiemelt kategóriába tartozott. HÁZUNK TÁJÁN A jubileumi évben a mis­kolciak többet tettek közvet­len környezetük, házuk tája alakításáért, mint előzőleg: összesen több, mint har­mincnyolc millió forintot tett ki a társadalmi munkaérték. A lakóterületek három új Tíz nap késéssel, március elseje helyett március tize­dikén nyitott ki a rákóczi- falvi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet miskolci gyümölcsfa- és szőlőoltvány- lerakata. Miért e késés? Bodnár András telepveze­tő: — A kemény hideg, a nagy fagy lehetetlenné tette az évek óta megszokott március elsejei nyitást. Hiszen ki vá­sárol akkor csemetefát, ami­kor még hó borítja a kertjét? A kemény fagy miatt még gödröt sem lehet ásni a fá­nak ... Egyébként úgy vé­lem, ez a tizediki nyitás is korainak bizonyult még, hi­szen itt, nálunk is olyan nagy a fagy, hogy csákányt kell használnom a fák kiszabadí­tásához. — Ezek szerint a fák itt, szabadban teleltek. A hi­játszótérrel gazdagodtak, nőtt a zöldterület, folytatták a csapadék- és szennyvízcsa­tornák. utak, járdák építé­sét. Több mint tizenegyezer négyzetméter járda, öt ki­lométer vízelvezető árok, kétszázhatvan kilométer út építésé, javítása, tíz játszó­tér bővítése — ígv fest a gyors le! tár A miskolciak há­romezernyolcszáz dsziát, es több mint ötezer tő rózsát ültettek el a lakóházak kör­nyezetében. Anélkül, hogy tovább hal­moznánk a számokat: 1984- ben annyi társadalmi mun­kát végeztek a miskolciak, mintha minden városlakó több, mint ötszáz forinttal járult volna hozzá a célok megvalósításához. A nagy­szerű eredmények kovácsait, az élenjáró kollektívákat, egyéneket április 4-e alkal­mából tüntetik ki. (k—ó) deg nem okozott kárt ben­nük? — Valamelyest jobban té- liesítve volt a telep.., Egyébként a fagy semmiféle kárt nem okozott a gyü­mölcsfákban. Több vizsgála­tot végeztem metszőollóval, a gyökérzetet, az ágakat, a hajtásokat néztem meg. Mindent a legnagyobb rend­ben találtam. — Mit találnak, illetve mit nem találnak a vevők? — Törzses gyümölcsfák­ból — tehát alma, körte, szilva, kajszi és őszibarack — korlátlanul megtalálnak mindent. Hiánycikk a bogyós gyümölcs, ami ősszel elfo­gyott, s a korán beállt hi­deg miatt eddig még nem kaptunk utánpótlást.., — Az árak? — Nem változtak. Ugyan­annyiba kerül minden facse­mete. mint tavaly. — Sok kiskerttulajdon ng nem ért a fákhoz, csak ül­teti. Szaktanácsadással is tud szolgálni számukra? — Nemcsak tudok, de kö­telességem is tanácsot adni. — Mit és hocryan érdpmpg ültetni tavasszal, s mit ősz­szel? — A gyümlöcsfa ültetése lombhullástól rügyfakadásig, illetve rügypattanásig tart. Ebben az időszakban bár­mikor lehet ültetni, csak fa­gyos ne legyen a föld. s a külső hőmérséklet is olyan legyen, hogy szállításkor a gyökerek meg ne fagyjanak. Mert a fáknak elsősorban a gyökere érzékeny a fagvra... I. S. Magányosok bálja Pécsről, Szekszárdról, Deb­recenből és Budapestről vár­nak mára vendégeket a mis­kolci Magányosok Klubjába. Délután 3 órakor kezdődik az országos találkozó, ter­mészetesen ismerkedéssel. A rendezvénynek a Hámor ét­terem ad otthont, ahol a ven­dégeket egy Miskolcról ké­szült film révén ismertetik meg a város nevezetességei­vel. Este pedig a nagyváro­sokból érkezett klubtagok mutatják be műsoraikat, majd kezdődik a tánc. ik Folyamatosan dolgoznak a jégtörő hajók, rájuk még ne­héz feladatok várnak. (Greutter Zoltán felvételei) A megyei 1SEB vizsgálata Hogyan hasznosították a külföldi kiküldetéseket a gaz­dálkodó egysegek? Többek között ezt vizsgálta a Bor­sod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Kilenc vállalatnál és” szövetkezetnél ellenőriz­ték három evre visszamenő­en, hogy eleget tettek-e a külföldi kiküldetések enge­délyezéséről szóló rendelke­zéseknek. Az összefoglaló jelentés vitáján megállapították, hogy gyarapodott a kikülde­tésben részt vevők száma, több volt az eredményes üz­letkötés, s egyre több vkül- kereskedelmi vállalattal tar­tanak fenn üzleti kapcsola­tot. Hogyan Hogyan védjük a termé­szetet? Ez lesz a témája dr. Gyulai István muzeológus előadásának, 'amelyre hétfőn, Megyénkben jó néhány vállalat mérlegeli az önálló külkereskedelmi jog meg­szerzésének lehetőségeit is. A tapasztalat ugyanakkor arra utal, hogy a vizsgált válla­latok még nem rendelkez­nek kellő szakismerettel és hozzáértéssel a külkereske­delmi tevékenység önálló folytatásához. Ezt alátámasz­tották a külföldi kiküldeté­sek szabályszerűségének elemzései is. Ügy találták, hogy a felmerült hiányossá­gok arra vezethetők vissza: nem minden vállalati vezető ismeri kellőképpen az ide vonatkozó jogszabályokat és irányelveket. védjük? negyed hatra, az Ady Endre Művelődési Házba várják az érdeklődőket. A kései nyitás is korai Didergő gyümölcsfák

Next

/
Thumbnails
Contents