Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-11 / 59. szám
A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET VITÁJA van' -Tato» jjc A pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja. Az előtérben (balról jobbra) Koszorús Ferenc, Herczeg Károly és dr. Prieszol Olga. A pártbizottság szóbeli rr • r (Folytatás az 1. oldalról) nem a végzettséget, hanem a teljesítőképes tudást kell jobban elismernünk! Mind politikai, mind gazdasági szempontból hatalmás 'tárta lékot jelent á megye Hagy létszámú munkásságát' TéftfíflSKaráöSra, cselekvőkészségére és áldozat- vállalására mindig lehetett építeni és számítani. Munkásságaink jogos igénye, hogy javuljon a tisztességes, szorgalmasan végzett munka erkölcsi és anyagi elismerése; hogy jobban odafigyeljünk sorsának alakulására, véleményére; hogy nagyobb szerepet kapjanak — közvetlenül és a képviselőik által egyaránt — a politikai, gazdasági döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében. A magyar gazdaság megújulása és főleg a műszaki fejlesztés kívánatos meggyorsítása mindenekelőtt az értelmiségen, a tudományos kutatók, mérnökök, közgazdászok, agrárértelmiségiek teljesítményén múlik. Mégis gyakran kicsinyesség, szakmai féltékenység, nehézkesség és bürokrácia akadályozza az új gondolatok útját. Az anyagi ösztönzéssel, a szellemi munka elismerésével, a kutatás-fejlesztés tárgyi, anyagi feltételeivel sincs minden rendben. És nem kapnak elég politikai és szakmai támogatást, megfelelő hátteret a nyughatatlan. türelmetlen, újítani, változtatni kívánó emberek. A korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kádermunkára. A tehetséges, újat akaró emberek útját leginkább a szubjektivizmus torlaszolja el, ami mögött legtöbbször pozícióféltés húzódik meg Mind több helyen kell érvényesíteni az érdem és tehetség szerinti kiválasztódást, s ehhez nagyobb nyitottság és nyilvánosság szükséges a káderdöntéseknél. A mai helyzet kiváltképpen magas szakmai, erkölcsi, politikai követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben: a szavak és tettek egységét, a személyes példamutatást, a szakmai hozzáértést, a politikai elkötelezettséget és az erkölcsi tisztaságot. Támogatnunk kell mindazokat — legyenek vezetők vagy beosztottak —, akik rendet, fegyelmet, tisztességes munkát követelnek. A szorosan vett gazdasági kérdések mellett a széles közvéleményt elsősorban az életszínvonal, az életkörülmények alakulása foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is — mondotta ezt követően Fejti György. — Kétségtelen, hogy ezen a téren voltak már jobb éveink — és bizton reméljük, hogy lesznek is —, mégis amit az adott helyzetben e téren elértünk, az nem kevés, a velünk hasonló fejlettségű országokkal összevetve kiállja a próbát. Látnunk kell azonban, hogy csökkent a keresetek és a társadalmi juttatások nagyobbik részének reálértéké, felgyorsult az infláció, számottevő jövedelemkülönbségek jöttek létre, s mindezek hatására a korábbinál nagyobbak és irritálóbbak a különbségek a társadalom szélső pontjain elhelyezkedő rétegek és csoportok fogyasztásában é6 életszínvonalában. Közismertek azok az inflációs hatások, amelyek általunk nem, vagy csak nehezen befolyásolható okokkal magyarázhatók. Az is nyilvánvaló azonban, hogy nem megfelelő a vállalatok költségérzékenysége, laza a költségellenőrzés, alacsony hatásfokú a fogyasztói érdekvédelem. Emiatt a szervezetlenség, az alacsony hatékonyság ^.költségeit” is gyakran a fogyasztókkal fizettetik meg. A közhangulatot erőteljesen befolyásoló kérdés volt és marad az áruellátás. Figyelmeztető, hogy e téren az elmúlt évben a korábbinál nagyobb és tartós zavarok keletkeztek. Ezek egyértelműen a mi belső munkánk gyengeségeit tükrözik: a szervezetlenséget, a kényelmességet. a nemtörődömséget. Világos, hogy változtatni is magunknak kell rajta. Közismert, hogy megkezdődött a szociálpolitikai rendszerünk átfogó áttekintése, azzal a céllal, hogy jobban érvényesüljön a társadalmi igazságosság és a rászorultság elve az elosztásban. Komoly gondokat okoznak azonban -a nyugdíjrendszer belső ellentmondásai, Sokan kénytelenek alacsony nyugdíjból, járadékból élni, ami egyre nehezebb. Nem kielégítő a gyermek- nevelés társadalmi támogatása sem. A lakásépítés, lakásgazdálkodás terén a beszámolási időszakban koncepció- váltás következett be. Ez egyszerre indított el kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. Tény, hogy társadalmilag igazságosabb lett a lakáshoz jutás, racionálisabb a lakásgazdálkodás. Egy sor, a magánlakás-építést ösztönző és segítő támogatás lépett eletbe. Halaszthatatlan feladat azonban a lakásárak irreális, semmivel sem indokolható növekedésének megfékezése, valamint a magánerős lakásépítéshez szükséges kiegyensúlyozott építőanyag-ellátás biztosítása. Meg kell állítanunk az állami lakásépítés ütemének csökkenését, s a tervidőszak második felében növelni kell az arányát. Csak így válik lehetővé a szociális szempontból arra rászorulók — közöttük a fiatal házasok — bérlakáshoz juttatása. A jelenlegi belpolitikai helyzet szükségessé teszi a különböző nézeteket tisztázó, alkotó vitákat — hangsúlyozta ezután Fejti György —. ebben pedig nélkülözhetetlen a párt tagjainak aktív kiállása a párt politikája, a szocializmus ügye mellett. Mai helyzetünkben még inkább igaz, és időszerű az a Kádár elvtárstól származó megállapítás, amely szerint csak annyian követnek bennünket, amennyi embert meg tudunk győzni igazunkról. Ehhez pedig érvek, tények, meggyőzés és szenvedélv kell. A vak hittel vagy a passzív egyetértéssel semmire sem megyünk. A párt eszmei, politikai és cselekvési egységét — amely erőnk legfontosabb záloga — újra és újra a téves nézeteket, az eltérő álláspontokat tisztázó vitákban kell kialakítanunk. A pártfórumokon minden, a tagságot és az embereket foglalkoztató kérdést meg lehet, sőt meg kell vitatni. Nekünk, elvtársak, a párt fórumain, nem pedig a folyosókon kell o- litizálnunk. Nyitottaknak kell lennünk az új gondolatok iránt. Türelmet és megértést kell tanúsítanunk a kétkedőkkel, a kisebbségi véleményekkel szemben is. Ne osztogassunk cimkéket és ne torkolljuk le — hangerővel, érvek helyett — vitapartnereinket. A párton belüli viták természetesen nem lehetnek öncélúak. Tudnunk kell idejében lezárni a vitát. A döntést követően pedig szigorúan meg kell követelni mindenkitől — a kisebbségben maradóktól is — a politika képviseletét és végrehajtását. A szocialista nemzeti egység erősítése és a történelmi, politikai folytonosság biztosítása szempontjából égyaránt fontos á különböző generációk együttműködésé. Ennek már a családban kell elkezdődnie. Közösen kell munkálkodnunk azon, hogy pártunk idősebb nemzedékének képviselői jó közérzettel, megbecsülés és tisztelet közepette vehessenek részt a mozgalomban. Szükségünk van ma is ifjúi hitükre. józan, megfontolt tanácsaikra. Nagyobb cselekvési teret kell biztosítani és több — embert próbáló — feladatot kell adni a fiatal kommunistáknak és a párt ifjúsági szervezete tagjainak is. A ma ifjúságát — erényeivel és hibáival együtt — a mi társadalmunk nevelte. Lehet szeretni vagy haragudni rá, de kötelességünk megnyerni es felkészíteni társadalmi törekvéseink folytatására, céljaink valóra váltására. Meggyőződésünk, hogy az ifjúság lényegesen többre képes az élet szinte minden területén. mint amit ma nyújt, mint amennyit igénylünk tőle — fejezte be a szóbeli kiegészítő előterjesztését Fejti György. + Pillantás a tévé boszorkánykonyhájába Kecskés Sándor, a miskolci tévéstúdió vezetöie egy parányi teremből irányította az operatőrök munkáját. Dr. Maróihv László: Felelős számvetés Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá- gána tagja, a kormány elnökhelyettese a Központi Bizottság nevében köszöntötte a pártértekezletet, majd átadta Kádár János első titkár szívből jövő jókívánságait. A megyei pártbizottság jelentését úgy jellemezte, hogy sokrétű, nagy felelősséggel és hozzáértéssel készített sum- mázata az elmúlt öt évben végzett munkának. Igaz képet ad a küldötteknek a megye fél évtizedes fejlődéséről, gondjainkról, de egyben arra is választ keres: hogyan tovább. Véleménye szerint a párt XIII. kongresszusa jól tudja majd kamatoztatni mindazt, amit a megye kommunistái az írásos jelentésben, az irányelvek vitája nyomán született dokumentumban és itt, a pártértekezleten megfogalmaztak. A Központi Bizottság elégedett Borsod- Abaúj-Zemplén megye kommunistáinak elmúlt ötévi tevékenységével. E számvetésnek van egy sajátossága is — mutatott rá dr. Maróthy László —, Grósz Károly elvtárs ugyan nincs jelen a pártértekezleten, de meg kell említeni, hogy ő személyesen is sokat tett mindazért, amiről most a megyei pártbizottság fiatal vezetősége számot adhatott. — A vitára bocsátott dokumentumokból és a hozzászólásokból is kicsendül: osztatlan a bizalom a párt politikája iránt — emelte ki a Dudla József: felszólaló. Megelégedéssel uyugtuzia azt is, nogy a megye fiatalabb generácionöz tartózó kommunistái a part- ertekezitíten is megadjak a tiszteletet az idősebbeknek, azoknak, akik 945-től vagy meg korábbtól tagjai a pártnak. Mostanában divat generációváltásról beszélni, ám ez nem úgy történik, hogy az egyik generáció megy, a másik jön, hanem úgy. hogy az idősebbek gazdag tapasztalatait átvéve, azt továbbra is hasznosítva, közéleti tevékenységükre ezután is ! igényt tartva folytatjuk az általuk megkezdett utat. A nemzetközi helyzetről szólva utalt arra, hogy szinte teljesen egyidőben a megyei pártértekezlettel kezdenek tárgyalni Genfben a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok képviselői. Hogy mi lesz e tárgyalások eredménye, azt ma még nem lehet tudni, de önmagában is biztató bizonyosság, hogy asztalhoz ülnek. Nehéz öt esztendőt tudhatunk magunk mögött, de bármennyi volt is a goH- dunk-bajunk, a magyar népgazdaság ezekben az években is fejlődött, s a fejlődés . mértéke megfelelt a közepesen fejlett országokénak^-A következő évek gazdaságid feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy továbbra is a fizetőképesség, a gazdasági- egyensúly megőrzése a legfőbb feladat, de bizonyos fokú élénkülésnek is be kell következni a gazdasági életben. " « Politikánknak hitele van A városi pártbizottság első titkára - hangsúlyozta, hogy a kongresszusi felkészülés egyaránt mozgósította a kommunistákat és a pártonkivü- lieket Miskolcon és környékén. Politikánknak hitele van, ezért az emberek a jövő reális útjának kijelölését is pártunktól várják. A továbbiakban arról szólt, hogy az ipari jellegű városban és környékén a munkások — különösen a nagyüzemekben dolgozók — helyzete feszültséggel terhes, politikánk mégis tőlük kapta és várhatja ezután is a legtöbb támogatást. Ezért ők is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a párttól. — Jól érzékelhető az is, hogy az elmúlt években megszaporodtak a gondok, s egyúttal — abból a felismerésből kiindulva, hogy van mit féltenünk és védenünk — megszaporodott a munkánkat illető kritika is — folytatta az első titkár. — A bírálatok többsége megalapozott, azaz olyan dolgokra irányul, melyek változásra érettek. Dolgozunk is a megoldásukon. Gondot okoznak az időskorúak és a pályakezdők jelentős részének szociális problémái; a ma szinte megoldhatatlannak látszó lakáshelyzet: Miskolc belvárosának műszakilag leromlott állapota: a vállalatoknál a műszaki fejlesztésre felhasználható eszközök szűkös volta; gazdaságpolitikánk ellentmondásosan megítélt helyzete. Szólt arról is Dudla József, hogy a megyeszékhelyen ék környékén meglehetősen sok" panaszt, problémát okoz a közbiztonság. Biztatónak nevezte viszont, hogy mind többen érzik: jogukban áll, hogy rámutassanak a hibákra — de ezek kijavításából is részt kell- vállalniuk. ‘ A ' megoldást az emberek nem a politika lényegének módosításában keresik, hanem az öntevékenyebb. következetesebb végrehajtásban, a nagyobb szervezettségben, á rendben, fegyelemben. Nagy teret szentelt felszólalásában a Miskolcon és környékén dolgozó iparj üzemek. termelőszövetkezetek gazdasági munkájának, s a pártszervek, pártszervezetek eredményes gazdaságszervező tevékenységének. Végezetül arról szólt hogy a fejlődés emberi hajtóerejének kibontakoztatásában kulcskérdés az egységesebb közgondolkodás. A maaas szintű szakmai és politikai műveltséget, a felelős kockázatvállalást, a szorgalmat, a fegyelmet, a takarékosságot kell népszerűsítenünk, és őrködnünk afölött, hogy az érdekeltség is ebbe tíz. iráirrW ' hasson.
