Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-09 / 58. szám

Villantó Primőr fogások A hosszúra nyúlt téli kényszerszünet után sok horgász indul „vízkóstolóra” már az első fagymentes na­pokon. A tavakon, s a nap­sütötte folyószakaszokon már jó néhány helyen kiszaba­dult a szegélyvíz a jég fog­ságából. A déli, s a kora délutáni órákban érdemes alig egy-két négyzetméter­nyi szabad víztükrön is ki­próbálni: mozdulnak-e a halak? Mindenekelőtt azt vegyük figyelembe, hogy a halak szervezete, hőmérséklete a zord. téli időszakban hozzá­idomult a teljesen lehűlt víz­hez, s táplálkozási módjuk is ehhéz igazodott. Ezért, ha eszlelni akarjuk a kora ta­vaszi kapást a horgon, ak­kor .a lehető legérzékenyebb felszereléssel próbálkozzunk. Hajszálvékony — legfeljebb 12—16-os — zsinórra pi­hekönnyű úszót tegyünk, s a legkisebb méretű — 14—16- os — horgot kössük. Csali­nak ilyenkor az apró trágya- giliszta-darab a legalkalma­sabb. (Ezt a gilisztafélét a kiskertek komposztgödreiben is megtalálhatjuk már.) S ha soha máskor, leg­alább az évad kezdetén győz­zék meg magukat a legigé­nyesebb horgászok is. hogy a kis hal is jó hal. Mert úgy­is hiú ábránd ilyentájt kapi­tális zsákmányról fantáziái­nk Barátkozzunk a gondo­lattal, hogy például a 4—5 dekás sügér is jobb a sem­minél, különösen, ha sűrűn kap. Már pedig erre van esé­lyünk most is, ha tudjuk, hol keressük ezt a falánk kis ragadozó halat. A tavakban a növényzettel benőtt sze­lláziasszonyoknak ajánljuk huh Béla mester• és kiváló cukrász receptje CSOKOLÁDEKRÉM-TORTA Hozzávalók: 1 db csokolá- dé-piskótakarika, 1 csomag csokoládés pudingpor, 0,5 1 tej, 3 dkg kakaópor, 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor, csoko­ládé. Elkészítése: a pudingpor­ból, a tejből a kakaóporral előírás szerint krémet fő­zünk. Hagyjuk kihűlni. A vajat a porcukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a kihűlt krémet, és átkever­jük. A tortalapot három részié vágjuk, krémmel megtöltjük, lekenjük, piskó­tamorzsával planírozzuk. Sze­letenként csiliagcsöves zsák­ból krémmel díszítjük, re­szelt csokoládéval meghint­jük. Ezután 2—3 órán át hűtőben tartjuk, s utána szeleteljük. gélyvizet kedveli, a folyók­ban pedig a visszaforgó vagy pangó vizű öblöket. Csapat­ban jár, tehát ahol jelent­kezik az első sügér a hor­gon, ott érdemes tovább pró­bálkozni. A hideg vízben is viszonylag mohón kap, az úszót nyomban lehúzza, ap­ró rángatásokkal. A kapás után gyorsan be kell vágni, hogy mélyre ne nyelje a horgot. A kora tavasz másik pri­mőr hala a bodorka. A Her- nádon. a Bodrogon az úszó jégtáblák mellett is horogra csalható. A tavakban a nap­sütötte szegélyekre gyűl csa­patostól a dél körüli idő­szakban. A kemény altalajt kpdveli, ahol az áramlás so­dorta természetes táplálék nem süllyed el az iszapban. Vegyes táplálkozású hal, de márciusban, áprilisban még a gilisztát részesíti előnyben a növényi eredetű csalival — főtt tarhonyával, kenyér­gyurmával — szemben. Ez idő tájt a kisebb példányai jelentkeznek inkább, de a 6 —10 dekás „bodrik” is ínyencfalatnak számítanak paprikáslisztben megforgat­va, s ropogósra kisütve. A szezon eleji horgászat sikerének is előfeltétele a jól eltalált etetés. Ilyenkor ta­nácsos erősebb íz- és zamat­anyagokat keverni a hagyo­mányos kenyérázalékba, mert a hideg vízben lassúbb az ol­dódás. nehezebben terjednek a csalogató illatok. íberecz) /V BELYEGGYUJTES A m. nemzetközi ásvány- gyűjtő-találkozó alkalmából már­cius 10-én a miskolci Egj'etem- várostjan működő alkalmi pos­tahivatalban fogják alkalmazni az eseményre utaló postai bé­lyegzőt. A helyszínen emlékla­pot is árusítanak. '*CQl f-..AQ Debrecenben április 2—10. kö­zött rendezik meg a 23. orszá­gos ifjúsági bélyegkiállítást. En­nek a hirdetőbélyegzését április 10-ig használja — jelenleg is — Elrendelték a seprést Söprik már a Széchenyi utat... Ez nem valami újsütetű népdal kezdete, hanem egyszerűen arról van szó: a városi tanács elrendelte, hogy március I5-től a szűkén vett belvá­ros útjainak járdáit a Közterületíenntartó Vállalat söpörje, főleg géppel, napi négyszeri alkalommal. Mit jelent a szú­ken vett belváros? A Széchenyi utat, a Tanácsház és a Sza­badság teret, a Korvin Ottó utcát, a Bajcsy-Zsilinszky utat a Katalin utcáig, a Szemere—Széchenyi kereszteződés, a „villanyrendőr” környékét és a Zsolcai kaput. A seprés a nyári időszakra szól: márciustól novemberig. Árát — tizen­egy fillér négyzetméterenként naponta — az ingatlantulaj­donosok és az ingatlanok kezelői fizetik meg. Eddig csak paragrafusok voltak és vitázó felek, de a tisz­ta járdák hiányoztak. Hiába írta elő tanácsrendelet, hogy a járdák, házak előtti szakaszokat söpörjék, vagy söpörtessék, mégsem akart tisztaság lenni. Helyette állandó vita dúlt; ha megjelent egy tanácsi ellenőr, méricskélték, kinek a terü­letére esett a csikk... Kissé drasztikusan hangzik, hogy egyszerűen elrendelték a seprést, és ezért sokaknak fizetni kell. De az az igazság, hogy előzőleg felajánlották, nem kö­telezően, a szolgáltatást: aki nem akarja, nem tudja a jár­dát tisztán tartani, elvégzik helyette. Csak éppen jelentkező nem volt, aki igényt tartott volna a szolgáltatásra... Most tehát söpörni fognak. Ha így valójában tisztább lesz belvárosunk, megbékélnek majd azok a közületek, illetve magánosok is, akiket a pénztárcájukba nyúló rendelkezés aémileg bosszússá tett. (kiss) Debrecen 1-es számú postahiva­tala. A budapesti 72-es számú postahivatal március 14-én al­kalmazza a 7 „OL-IMPHIEEX '81? ÍÜnncpi Repülés Budapest — Zü­rich” feliratú bélyegzőt. Márci­us 16-án a XXII. kér., Nagy­tétény—Baross Gábor telepi ál­talános iskolában működő al­kalmi postahivatalban fogják használni a ,,BéIvegbemutató hazánk felszabadulásának 40. évfordulóján” szövegű bélyeg­zést.-f A postai előrejelzések szerint március 14-én 4 és 5 forintos bélyeg jelenik mee a Lausanne- ban tartandó OUMPHILEX ’85 bélyegkiállítás alkalmából. Az eseményre utaló alkalmi bélyeg­zést a budapesti 4. sz. posta- hivatal fogja alkalmazni, illetve ezen a napon az arra kijelölt postahivatalok — Miskolcon az 1-es és a 10-es — használják az elsönapi bélyegzőt is. R. L. ik Több mint négyszáz hektáron vetettek tavaly napraforgómagot a bácsi Haladás Me­zőgazdasági Termelőszövetkezetben. A terméshozam valamivel elmaradt a. megelőző évitől, de még így is megközelítette a hektáronkénti két tonnát, s ezáltal SOI tonna naprafor­gómag betakarítását könyvelhették el. A napraforgót ezekben a napokban szállítják a feldolgozóhelyekre, üzemekbe (képünkön; a szállítás előtti pillanatok). Mivel ennek az olajos magnak a termesztése jó pénzt hoz a szövetkezet konyhájára, az idén minden ed­diginél nagyobb területen vetik majd. Hektáronként 2,3 tonnás terméssel számolnak. A városkörnyéki mezőgazdaság számvetése Nincs veszt termelőszövetkezet Befejeződtek a zárszám­adások a városkörnyék té- eszeiben. Nem kellet szé­gyenkezniük a vezetőségek­nek, mikor az 1934-es esz­tendőről» adtak számot tag­ságuknak: a legtöbb helyen a terv túlteljesítéséről, si­kerekről szólhattak. Míg a megyében növekedett a vesz­teséges téeszek száma és a pénzügyi hiányplp. qggysaga,, Miskolc" városkörnyék azon’ kevés terület közé “űírtőziRV ahol 198'4-ben nem volt vesz­teséges közös gazdaság A 134 millió forintos nyereség 10 százalékkal -magasabb a tervezettnél, és másfélszere­se a tavalyinak. A 100 fo­rint költségre jutó nyereség 10 forint fölé emelkedett. Három téesz kivételével mindenütt nőtt’ az eredmény, a jók közül is kiemelkedő mértékben Harsányban, Hernádnémetiben, Bőcsön. • A REKORDOK ÉVE Ha a sikerek titkait ku­tatjuk, örömmel kell megál­lapítani, hogy a nyereség­A technika történetéből Naptár­óra A képünkön ábrázolt mecha­nikus naptár-órát a budapesti Ipar- művészeti Múze­umban őrzik. A 16. század folya­mán Augsburg- ban készítette egy ismeretlen mes­ter. A finoman cizellált, aranyo­zott szerkezet az órák mellett a napokat és az éveket is mutatja, valamint felvilá­gosítást ad a Hold és a Nap állásá­ról. K. A. többlet döntő hányada a me­zőgazdaságból, és elsősorban a növénytermesztésből szár­mazik. A csapadékszegémy tél és tavasz után az agrár­szakemberek még álmukban sem mertek olyan rekord- termésekre gondolni, amit a kalászosok produkáltak. 24 év óta a legmagasabb gabo­natermést takarították be Sajóvámoson, és minősége is a legjobbak között szere­pelt. A hernádnémetiek, kesznyéteniek búza- és ku­korica-termésátlagai pedig túlzás nélkül világszínvona­lúak. A gabonaprogramhoz való csatlakozás — a szán­tóföldi vetésterület 67 száza­lékán termeitek búzát, ár­pát, kukoricát gazdaságaink — meghozta eredményét. Ja­vultak a tárolás feltételei is, új magtár épült Kesznyé- tenben, Bőcsön, és kedvez­ményes hitelek segítették a gépesítést. Az eredmények­ben a termelési rendszerek­nek és a gazdaságok faj­takísérleteinek is jelentős szerepe van. • AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS GONDJAI Az állattenyésztés mujtatói szerényebbek, csupán a veszteség csökkent, az sem mindenütt. Növekedtek a fajlagos hozamok, négy té- eszben is 4000 liter felett van az egy tehénre jutó tej­termelés. Több okra vezet­hető vissza, hogy tavaly sem állt meg az állatállo­mány csökkenése: a szabá­lyozórendszer nem teszi ér­dekeltté a gazdaságokat, több helyen elavult az esz­közállomány, rosszak a tar­tási körülmények, és az ál­lattenyésztés munkafeltételei sem vonzóak a szakemberek számára. A fejlesztés na­gyon beruházásigényes. A téeszeknek pedig 7 százalék­kal kevesebb pénzük volt beruházásra 1984-ben, mint azt megelőzően. Az árak emelkedése miatt ez meny- nyiségben még kevesebbet jelent. Áthidaló megoldás le­het a háztáji szorosabb in­tegrálása, a kisebb állomány bérbe adása, amire jó példa a sajópetriek vállalkozása. • MELLÉKÜZEMÁGAT, DE HOGYAN? Sok gondot és fejtörést okozott a téeszekben az alaptevékenységen kívüli te­vékenység 1984-ben. A leg­nagyobb különbségek e té­ren jelentkeztek az üzemek között. Az eddigi dinamikus fejlődés megállt, csökkent az ágazatok nyereségtermelő képessége. A sok helyen fe­szült pénzügyi helyzet kiala­kulásában, a banki sorbán- állások gyakoriságának nö­vekedésében is szerepet ját­szották a melléküzemágak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddiginél szigorúbb belső ellenőrzésre, közgazda- sági számításokra, alapos piackutatásra és jó partneri együttműködésre van szük­ség a talpon maradáshoz. A szirmabesenyőiek kereske­delmi kooperációja, a sajó- vámosiak helyi ipari tevé­kenységének megerősödés'3, a hernádnémetiek mezőgazda­ságot kiszolgáló ipari tevé­kenységének fejlesztése, a harsányiak miskolci kapcso­latai, vagy a kesznyéteniek, bőcsiek a többiekénél fejlet­tebb belső érdekeltségi rend­szere a követendők közé tartoznak. A sikeres év zárása után 1985 terveit hagyták ióvá a küldött- és közgyűlések. Nem lesz kis feladat a rekordo­kat újra megközelíteni, a szabályozók pedig további el­vonásokat közvetítettek a mezőgazdasági ágazatnak: a városkörnyék tsz-eiben ez 35 millió forintra tehető. A ter­vek azonban bizakodást, és a keményebb munkára való felkészülést, programot tük­röznek. , Ehhez felelősséggel választják majd ki a szá­mukra megfelelő bérezési formát. A mezőgazdaságban dolgozók az idén is szeret­nének megfelelni a népgaz­daság elvárásainak dr. Szepesy Edit, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának politikai munkatársa 4­f Si­ns Jí ■-£>

Next

/
Thumbnails
Contents