Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-28 / 74. szám

TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XIII. KONGRESSZUS Gáspár Sándor Körültekintsen képviseljük a dolgozók érdekeit Gáspár Sándor, kifejezvén egyetértését a beterjesztett dokumentumokkal, azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták és az egész szakszervezeti mozgalom — hivatásának megfelelően —, hogyan tudja minél ered­ményesebben szolgálni a do­kumentumokban megfogal­mazott célok elérését. Készülünk a szakszerveze­tek XXV. kongresszusára. Feladataink kialakításában figyelembe kell vennünk az új vállalatvezetési formákat, a megváltozott ösztönző- és szabályozórendszerünket, a vállalati gazdasági munka­közösségek tapasztalatait. Vannak tehát jó eszközei a vállalati önállóság növelésé­nek, a hatékony termelés­nek. Azt várjuk ezektől a hajtóerőktől, hogy növeked­jék a népgazdaság jövede­lemtermelő, értéktermelő ké­pessége. A szakszervezetek támogatják ezeket a törek­véseket, és a maguk eszközei­vel segítenek minden hasz­nos kezdeményezést, ameiy növeli az ország gazdasági és morális erejét. A szak- szervezetek segítik a rend, a fegyelem megszilárdítását, a szervezettség növelését, a fokozott takarékosságot, . minden alkotóerő kibontako- *■ zását. Arra törekszünk, hogy .előbbre lépjünk a műszaid fejlesztésben, a gazdaságos termelésben, az emberi té­nyezők kamatoztatásában. A szakszervezetek XX 7. kongresszusára való felké­szülésben feladott leckénk, hogy csökkentsük munkánk .formális vonásait, visszaszo­rítsuk a bürokratikus meg­kötöttségeket, a hivatali jel­leget, erősítsük szerveze­tünk mozgalmi arculatát, belső életünk demokratizm j- sát és kapcsolatunkat a szak- szervezeti tagsággal, a dol­gozók millióival. A szakszervezetek hivatá­sa bonyolult. A beszámoló­ban is jelzett gazdasági es .Szociális problémák vitái­ban az életszínvonallal ösz- szefüggő kérdések kapcsán a dolgozók szóvá tették: ezek­ben a folyamatokban hol Volt a szakszervezet, mi volt az álláspontja? Jogos a kérdés. Nálunk a szakszervezetek nélkül egyetlen olyan kérdést sem Je'net eldönteni, amely a dolgozók elet- és munkakö­rülményeit érinti. Ott vol­tunk tehát ezeknél a dönté­seknél. Az ilyen döntés so­hasem könnyű. Ezek kény­szerintézkedések voltak. Az ország jövője érdekében a nagyobbik helyett a kiseb­bek rossz mellett döntöttünk. Ezt az utat kellett .válasz­tanunk. Ilyenkor vizsgázik igazán a szakszervezetek <et- t :s funkciója: az. hogy egy- ’ részt erősíti:ik a mnnkásha- ia’mat. másrészt képvisel­őn- ó5 virpük a dalsozók er- de'-°'t Ezért a legszélaseob óraiamban réczt vállal a ymks-rervezet a szocialista érv'ben. A szál-'szervezetek érdek- v ni t- rksnysége iránt •nnkrétabban fogalma­it mea az igények. Tár- s álmunk egvik legfájóbb ?d /--sása a nyugdíjasok hely- ■rte Azoké. akik egy egész é’e'et becsülettel ledolgoz­tak. szerencsére sokáig él­nek. nyugdíjuk viszont dé­vai'/ í:ódott. és koruknál fog­va jövedelemkiegészítő mun­kára már nem kénesek. Fő­ként ezen a nyued’jas réte­gen kell segítenünk. De el kell érnünk, hogy a munka­hely is többet törődjön nyug­díjasaival, és nem utolsósor­ban, hogy a család — min­den társadalmi kényszer nél­kül — nagyobb figyelmet fordítson az öregekre. Lázár elvtárs beszédében utalt bányász elvtársaink fel­szólalására, arra, hogy a jobb időben a kormány majd nem feledkezik el a bányászokról. Igen, nem feledkezik el. A kormánnyal együttesen már dolgozunk azon, hogy a bá­nyászok helyzete javuljon. Az eddigieknél jobban kell foglalkoznunk azzal is, hogy a munkaerőt és a béralapot hogyan és milyen módon használjuk fel. Megfogalma­zódtak a kongresszusi fel­szólalásokban — szerintem helyesen — a különböző tár­sadalmi rétegek bérigényei­vel kapcsolatos elképzelések. Természetesen szóvá kell tenni nemcsak a pedagógu­sok, a műszaki értelmiségi­ek, hanem egyéb társadalmi rétegek vonatkozásában is. Nagy értéke politikai gya­korlatunknak, hogy a SZOT és a kormány együttműkö­dése jelentős eredményeket hozott A partnerség termé­szetesen vitákkal jár. Nap­jainkban ezek a viták —az érdekek felszínre kerülésé­vel, ütközésével — felerő­södtek. De felelősséggel, oly módon kell megegyezni, hogy az a közös ügy hasznára váljon. A szakszervezetek minden állami és gazdasági vezetővel, minden szervezet­tel valóságos partnerként akarnak dolgozni. Nem akar­nak valamiféle, csak végső esetben igénybe vett konzul­táns szerepébe visszavonulni. A kongresszusi dokumen­tumokban ajánlott program gazdaságpolitikánk folytatá­sára szólít fel. Ez helyes, reális program. Célunk, hogy a lehetséges mértékig növel­jük a gazdasági fejlődés Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a kongresszus tegnap délelőtti szünetében találko­zott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségek, a pártonkívüli szövetségesek kénviselőinek egy csoportjá­val. Kádár János a párt Köz­ponti Bizottsága nevében üd­vözölte a megjelenteket, a munkásokat és az értelmi­ségieket, az idősebb és if­jabb nem7edék képviselőit, az elméleti és gyakorlati szakembereket, az irodalmi es művészeti élet kiválósá­gait. Hangsúlyozta: az MSZMP szövetségi politikája is kife­jeződik abban, hogy a párt legfelső fórumára immár ha­gyományosan meghívják a pártonkívüli küzdőtársakat, barátokat, a közös boldogu­lásban nélkülözhetetlen szö­vetségeseket. A kongresszuson is kitű­nik, hogy a nyílt politikát folytató MSZMP megbecsüli szövetségeseit, s megosztja örömeit, gondjait velük. Ta­pasztalhatják, hogy a ta­ütemét. Tovább kell enyhíte­ni a tőkés adósságainkból származó terheket. Meg kell állítani a reálbérek csökke­nését, hatékonyabbá kell tenni — a jövő érdekében — a termelői beruházást. Az emelkedő termelésnek növekvő fogyasztással és re­áljövedelemmel, nagyobb jö­vedelmi biztonsággal kell járnia. Törekedni kell arra, hogy a fogyasztói árnöveke­dés üteme a jövőben a ko­rábbinál alacsonyabb le­gyen. Ha a gazdasági növe­kedés üteme gyorsul, növel­ni lehet a felépített laká­sok, főleg az államiak szá­mát. Fontos, hogy a lakáso­kat valóban azok kapják, akik a leginkább rászorul­nak. A kongresszus és a hazánk felszabadulásának negyvene­dik évfordulója tiszteletére indított munkaversenyre ala­pozva, nagy tömegeket meg­mozgatva, minden munkahe­lyen tovább lehet lépni. A dolgozók, a szocialista bri­gádok őszinte tenniakarását köszönettel fogadjuk. A munka- és versen ymozgal- rnak alapvető feladata vál­tozatlanul az, hogy húzóerői legyenek a szocialista építő­munkának, a szocialista em­berformálásnak. Célunk változatlanul, hogy szebbé, jobbá, gazdagabbá, emberibbé tegyük életünket. A dolgozók készek ennek a megvalósítására. Támogatnak minden olyan törekvést, amely az eddigi eredmények megszilárdítására, az ország gondjainak mérséklésére, a szocialista fejlődés elősegí­tésére irányul. nácskozáson a felszólalók fe­lelősen — gyakran kritiká­val, sőt önkritikával — áll­nak ki amellett, hogy né­pünk azon az úton kíván to­vábbhaladni, amit az előző nemzedékek az utóbbi évti­zedekben sikerrel kijelöltek, megalapoztak. A Központi Bizottság első titkára köszönetét mondott a szövetségeseknek a szocia­lizmus építésének minden­napjain nyújtott támogatá­sukért. Ez nagy és nélkülöz­hetetlen hozzájárulás terve­ink megvalósításához. A közvetlen hangú talál­kozón Keresztúry Dezső aka­démikus. a fényes szelek korszakát felidézve utalt ar­ra, hogy hatalmas változás ment végbe az országban, az emberek gondolkodásá­ban. A párt következetes po­litikájának köszönhetően, a magyar nép visszanyerte ön­bizalmát, minden nehézség ellenére hisz jövőjében, és mérhetetlenül büszke elért eredményeire. Az MSZMP XIII. kongresszusán már ed­dig is kifejezésre jutott, hogy a párt és szövetségesei együttműködésével épülhet, szépülhet tovább az ország, boldogulhat a nép. Kádár J« lalálhazója Pozsgay Imre Erősödött a nemzeti Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a Bács-Kiskun megyei küldöttcsoport tagja kiemelte: a felszabadulás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusának légkörében él ezekben a napokban az ország. Az évforduló esemé­nyei és a kongresszus előké­születei egyaránt azt mutat­ják, hogy népünk jól em­lékszik felszabadulásának es új élete kezdetének történel­mi eseményeire, az azóta megtett út eredményeire, buktatóira, tanulságaira. A Hazafias Népi ront olyan kiterjedt, az egész népet magában foglaló politikai mozgalom, amely közéleti keretet ad a párttagok és pártonkívüliek, hivők és nem hivők együttműködésé­nek. A közmegegyezés szel­lemében a népfrontban egye­sültek az ország társadalmi, politikai szervezetei, ame­lyek a közösségi érdek je­gyében képviselik a külön­böző osztályokat, rétegeket, előmozdítva ezzel a szövet­ségi politika érvényesítését, a szocialista nemzeti egység megerősítését. A legújabbko- ri magyar történelem a kommunisták és a párton­kívüliek együttműködésének sajátos, tartalmas formáját találta meg a népfrontban. Pártunk kezdeményezője, s irányító tagszervezete en­nek a mozgalomnak. A társadalmi viták számá­nak gyarapodása, a párt- és állami szervek döntéselőké­szítő munkájának további demokratizálása jótékony ha­tással van a népfrontra is. Amilyen mértékben a köz­kiadásokkal való takarékos­ság megnövelte a helyi kez­deményezés szerepét a tele­pülésfejlesztésben. olyan mértékben erősödött a nép- írontbizottságok és a taná­csok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a területen. Mozgalmunk szempontjá­ból különleges jelentősége van az egyházakkal kiála- kult együttműködésnek. Po­litikailag jó feltételt biztosí­tott ehhez az állam és az egyházak viszonyának konst­ruktív alapokra helyezése, hosszú távra mutató elren­dezése. A vallásos hivők nemcsak tudomásul vették a szocializmust, hanem dolgos, tevékeny építői lettek. Jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfrontban a nemzetiségi szövetségek­kel. Egyetértek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a Központi Bizottság beszá­molója tartalmaz mind a hazánkban élő nemzetisége­ket, mind a határainkon túl élő magyarságot illetően. To­vábblépésünk nélkülözhetet­len nemzetközi feltétele, hogy a szocialista országok közösségében itt, Közép-Ke­let Európában, együtt boldo­guljanak a népe<k, megsza­badulva előítéletektől, rossz közérzettől és későn jött, de annál kihívóbb nacionaliz­musoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megta­nulva becsülni egymást és becsülni a családi körbe tar­tozó kisebbségek, nemzetisé­gek létjogát, közösségterem­tő szándékát. Civilizált ál­lam rangját a XX. század- bad csak az az ország igé­nyelheti. amelyik megtanul­ta és alkalmazza a lenini el­vet, hogy a többségi nem­zetnek kell előzékenységet tanúsítania a kisebbségi nemzettel szemben: amely megtanulta, hogy a kisebb­ségek ném gátjai, hanem előmozdítói lehetnek a több­ségi nemzet államalkotói, társadalomfejlesztési szere­pének. szocialista egység A hazánkban élő nemze­tiségeket és a határokon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az Al­kotmány szellemében, a hu­manista politika jegyében így gondolkodik erről, s eb­ben kifejeződik népünk nagy többségének gondolkodás- módja is. A felszólaló ezután a tár­sadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldásáról, le­hetőségeiről, szükségességé­ről beszélt, hangsúlyozva: — Az utóbbi negyedszázad sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy -a párt a társadalomban ke­letkező feszültségeket képes volt idejében feloldani. E konfliktusfeloldó képesség összefüggött a hatalomgya­korlás módjában bekövetke­zett változással, azzal, hogy a párt érdekegyeztető, konf­liktusfeloldó politikájában tá­maszkodott társadalmi, gaz­dasági és politikai intézmé­nyeink érdekkifejező, érdek- képviseleti tevékenységére. A felszólaló szólt a nép­frontnak a fogyasztói érdek- védelem területén végzett munkájáról, majd a válasz­tás törvényről, s a válasz­Hámoti Csaba tások előkészítésével kapcso­latos feladatokról. Az új választási törvény legalapvetőbb új rendelkezé­se — mondotta — az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok többes jelölésé­nek általánossá tétele. Ez már önmagában is nagymér­tékben növeli a választások politikai jelentőségét, fokoz­hatja a választópolgárok ak­tivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocialista de­mokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy fele­lősséget ró az arra illetékes párt-, állami és népfront- szervekre. A választásig ter­jedő időszak mind a nép­frontaktivistáknak, mind a választópolgároknak betanu­lási szakasz lesz, hiszen há­rom és fél évtizedes meg­szokással kell szakítani. Min­den eddiginél nagyobb és tartalmasabb tájékoztató és propagandamunkára lesi szükség. Az ifjHság felelés feladatokat kér Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: a statisztika tanúsága szerint minden má­sodik magyar — még nincs harmincéves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak sú­lya, felelőssége van. Nem­csak a jövőnek részese és formálója, hanem itt és most a jelennek is. — Pártunk mindig meg­különböztetett figyelmet for­dított az ifjúságra. Ez a program, amelyet a határo­zattervezet ajánl, egyidő- ben képes megerősíteni a párt politikájának bevált, a gyakorlat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait, és választ adni korunk új kér­déseire. Ez az ifjúság érde­ke is, ezért támogatjuk a programot. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehe­tőséget kérnek. A gondok nem az indulás pillanatá­ban fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe te­lik. Ám, ha egy fiatal négy­öt év elteltével még mindig képességétől és képzettségé­től messze elmaradó felada­tokat kap, ha bére nem ke­rül arányba az elvégzettek­kel, elkedvetlenedik, vissza­húzódik, vagy mással pró­bálkozik. A pályakezdők alacsony jövedelme tehát tü­net, ami mögött nem társa­dalompolitikai megfontolások húzódnak, hanem elégtelen munkaszervezés, s a változta­tásra bátortalan munkahelyi vezetés. A fiatalok zöme tehát nem egyszerűen több pénzt, ha­nem igényesebb feladatokat akar, s olyan elbírálást, amely a valós eredményeket forintban is jól mérhetővé teszi. Az országszerte sza­porodó vállalkozások tagjai­nak többsége is fiatal. Nem­zedékünk nem menekül a munkától. Az otthonteremtés esélye az utóbbi években — főként a városokban — alig javult. Bár az új lakások zömébe fiatalok költöztek, a gyerme­kes fiatal családok harma­dának még sincs önálló la­kása. Ma az otthonhoz ju­tás esélye elsősorban a szü­lők anyagi viszonyaitól függ. Ám sokan vannak, akik er­re egyáltalán nem számíthat­nak. A határozattervezet is követelményként fogalmazza meg egy arányosabb támo­gatási és hitelezési rendszer kialakítását. Ügy véljük, kulcskérdés az építési árak növekedésének megfékezése, így lehet csak esély arra, hogy a fiatal családok reá­lis erőfeszítéssel, belátható időn belül lakáshoz jussa­nak. A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes po­litikai tömegszervezete. Ha­tékonyabb működéséhez a különböző rétegekben és kor­osztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell vál­toztatnunk. Terveink kidol­gozása megkezdődött. El­gondolásainkat a párt Köz­ponti Bizottsága elé fogjuk terjeszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents