Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-26 / 72. szám

1 Tanácskozik a pártkongresszus Folyamatosan meg kell újítani politikánkat Kádár János a szónoki emelvényen. A Budapesti Kongresszusi Központban tegnap megkezd­te munkáját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. A tanácskozást Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. A kongresszus résztvevői egyperces néma felállással adóztak azok em­lékének. akiket az előző kongresszus óta eltelt időben veszített el a magyar, illetve a nemzetközi munkásmozga­lom. Németh Károly köszön­tötte a küldötteket, a meghí­vottakat, köztük a hazánkba érkezett külföldi vendégeket: a kommunista és munkáspár­tok küldöttségeit, valamint több szociáldemokrata és szo­cialista párt megfigyelőjét. A küldöttek ezután egy­hangúlag elfogadták a kong­resszus munkabizottságaira előterjesztett javaslatot. Ugyancsak egyhangúlag el­fogadták a kongresszus na­pirendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatot. A tanácskozás napirendje: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt fel­adatairól. Javaslat a Szerve­zeti Szabályzat módosítása-- ra. Előadó: Kádár János. a« központi Bizottság első tit­kára. 2. A Magyar Szocialista: Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának jelentése. Előadó: Gyenes András, a KEB elnöke. 3. A Fellebbviteli Bizott­ság jelentése. Előadó: Her- czeg Károly. a Fellebbviteli Bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. Kádár János fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Bi­zottság írásos beszámolójá­hoz. Beszédét követően Gyenes András, a KEB elnöke egé­szítette ki — ugyancsak szó­ban — a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Ezután megkezdődött a vita, amelyben az első na­pon felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság * első titkára, Budapest küldötte; Csente Jenő frontmester, a Tatabá­nyái Szénbányák küldötte; Léránt Károlyné. a Pápai Textilgyár KlSZ-bizottságá- nak titkára, Veszprém me­gye küldötte: Radios Sándor, a nagylengyeli Előre Terme­lőszövetkezet elnöke, Zala megye küldötte; Egresi Ká­roly nyugdíjas, lakóterületi pártvezetőségi titkár, Buda­pest küldötte; Martinovics Tibor, az Óbuda Termelő­szövetkezet gépjármű villa­mossági műszerésze,: Pest megye küldötte; Sikula György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Hajdú-Bihar megyei Pártbi­zottság első titkára. Hajdú- Bihar megye küldötte; Ge­rezdet János, a Mosonma- gyarovari Timfoldgyár igaz­gatója, Győr-Sópron megye küldötte; Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Nógrad megye küldötte; Osztafi Béla, az Ózdi Kohászati Üzemek cso­portvezetője, az Ózdi Kohá­szati Üzemek küldötte; Czi- nege Gyuláné, a karcagi Zádori úti Általános Iskola igazgatója,: Szolnok megye küldötte; Szabó Gyula, a Láng Gépgyár Állami-díjas művezetője, Budapest kül­dötte és Fodorné Birgés Ka­talin, a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának ve­zető titkára, Békés megye küldötte. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának első mun­kanapja — amelyen Nemeth Károly, Kardos Ernőné és Varga Gyula elnökölt — be­fejeződött. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Kádár János vitaindító beszéde Kongresszusunk körülmé­nyeit vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy bonyolult világhelyzetben élünk. Itthon gondokkal terhes öt esztendő van mögöttünk. Hangulati­lag szerepet játszott az idei rendkívül hosszú és keserves tét, a vele járó energiaellátási, sőt, a lakosság fűtési gondja­it is szaporító problémák­kal. S végül gondolnunk kell a január végi, kényszerszül­te áremelésre is. Kedvező körülményként vehetjük számba ugyanakkor azt a pártszerű, nyílt és konstruktív vitát, amely az egész párt­tagság kongresszusi felké­szülését jellemezte. A kong­resszusi felkészülés során mindenütt — pártrendezvé­nyeken és szélesebb körben is — méltóképpen emlékez­tek meg felszabadulásunk 10. évfordulójáról — hangsúlyoz­ta szóbeli kiegészítésében Kádár János. A Központi Bizottság mind­végig nyílt politikát folyta­tott. Eredményekről is szól­tunk, amikor az helyes és szükséges volt, de a problé­mákat és a nehézségekét sem titkoltuk soha a párttagság, népünk előtt. Nagyon fontos, hogy a súlyos gondokat és problémákat nem igyekez­tünk a szőnyeg alá söpörni, s ezekről a Központi Bizott­ság mostani beszámolója is nyíltan szól. Pártunk a magyar munkás- osztály forradalmi élcsapata, marxista—leninista, hazafias és internacionalista párt. Tör­ténelmünk során a szocialis­ta fejlődés következtében pártunk a nép pártja, társa­dalmunk vezető ereje lett; igyekszik ennek a küldetésé­nek becsülettel eleget tenni. Pártunk feladatának tart­ja — mert csak így létez­het és dolgozhat —, hogy a tömegekkel összeforrva te­vékenykedjék. Vezérlő gon­dolata és eszméje, hogy a jövőben is kiérdemelje —■_ a munkásosztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történel­mi harcokban vívott ki. Tel­jes mértékben bízik és tá­maszkodik munkásosztá­lyunkra, dolgozó parasztsá­gunkra, egész dolgozó né­pünkre! Ez így volt eddig és így lesz a jövőben is. Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Arra törekszik, hogy a fejlődés új problémáira is megtalálja a helyes, szocialista választ. Ezért folyamatosan meg kell újítani politikánkat. Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek — mondotta Kádár János, majd hangsú­lyozta : a kommunisták magatartását az önzetlenség kell hogy jellemezze; a párt és tagsága legyen mentes mindazoktól a visszásságok­tól, amelyek közül még nem kevés fellelhető társadal­munk életében. Ezekkel szemben fellépni — a párt és a kommunisták becsület­beli kötelessége. (.Folytatás a 3. oldalon) >)c Megyénk küldöttei a tanácskozáson. 1 * P O L 8 T i K A 1 NAPILAP # XVII. ÉVFOIYAM, 72 SZÁM 1985. MARCIUS 26., KEDD ÄRA: 1,00 forint Kohászat és húsipar Kttngresssusi vállalások A Lenir Kohászati Művek szocialista brigádjai, dolgo­zói újabb munkafelajánlá­sokkal köszöntik pártunk kongresszusát. Csatlakoztak a brigádvezető küldöttek vál­lalati tanácskozásának felhí­vásához, melynek célja, hogy az év elején keletkezett vesz­teséget csökkentsék, és az eredetileg tervezett 120—250 millió forintos éves nyere­ségtervet teljesítsék. Az acélmű gyárrészleg kol­lektívája tervének túltelje­sítésével a tűzálló bélés tar­tósságának növelésével, a fajlagos nyers vasfelhasználás csökkentésével, ötvözőfém­megtakarítással, az ötvözött- acél-termelés növelésével, a tőkésimport-beszerzés csök­kentésével. az anyag- és energiamegtakarítással 70 millió forint értékű válla­lást tett. A villamos és műszerau­tomatika gyárrészleg szocia­lista brigádjai az önkezelés­ben végzett beruházási es külső vállalatoktól vállalt szolgáltatási tevékenység bő­vítésével, egyedi termékek gyártásával az előző évi 3,2 millió forintos tervükkel szemben 7 millió forintos árbevételt érnek el. Alkat­rész- és anyagkészletüket 2.2 millió forinttal tervezik csökkenteni. A brigádtagok személyenként 1—1 műsza­kot dolgoznak kikészítői munkában. * A Borsod megyei Állatfor- galmi és Húsipari VáPa'at Petőfi nevét viselő xzoria'is- ta brigádja — amely kora' bi eredményei alapján él nyerte a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntető címet — felhívással fordult az üzem brigádjaihoz, hogy a XIII. pártkongresszus tiszteletére kongresszusi hetet tartsanak március 25—29. között. A felhívásban megfogalmazták, hogy ez idő alatt a terve­zettnél 10 százalékkal több, azaz 2 ezer sertést és 200 szarvasmarhát vágjanak le; emelt szinten biztosítsák a megye és Miskolc húsvéti hús. és húskészítmény-ellá­tását, s 5 százalékkal telje­sítsék túl esedékes export­feladataikat. A kitermelődő melléktermékek gazdaságos felhasználására is felhívták a figyelmet. A vállalat 65 brigádja egyhangúlag csatla­kozott a felhíváshoz. Ma resne/i telefon jegy nélkül Növekedett, vagy esők­ként ebben az évben a blic­celők száma? — kérdeztük Mátyus Lászlót, a Miskolci Közlekedési Vállalat osztály­vezetőjét. Harminc—harmincöt főállású ellenőrünk és a Vo­lánnal közösen, nyolc melJ lékállású ellenőr igyekszik felderíteni azokat az esete* két, amikor az utas ingye» kívánja igénybe venni au­tóbuszainkat, villamosainkat. Köztudott, hogy aki nem lyukaszt, vagy nem a megfe­lelő értékű jegyet kezeli, az,t 100 forintra büntetik, amit a helyszínen, vagy 30 napor» belül kell kifizetni. Ezen túl mar 400 forint a pótdíj. E# ha még ezt sem hajlandó befizetni az illető, akkor kö­vetkezik a bírósági eljárás. A február elsejei áremelés után egyhavi türelmi időt adtunk. Ha hihető volt, hogy az utas nem potyázási szán­dékkal, hanem tájékozatlan­ságból, iigyelmetlensegból lyukasztott fele árú jegyet, elmaradt a büntetés. Ennek ellenére 470 esetben kellett kiszabnunk pótdíjat. Tavaly ugyanebben a hónapban 709 esetben fizettek 50—50 forint büntetést a potyautasok; Március első húsz napjában 560 százforintos pótdíjat könyveltünk el; egy éve, március egész hónapjában 900 bírságolás történt. Tehát, ha a bliccelők számára nem is tudunk pontosan követ­keztetni — kevesebb a fel­derített eset. Egyébként azokkal szemben, akikről be­bizonyosodik, hogy még min­dig nem tudnak a viteldíj árának megduplázásáról, to­vábbra is méltányosan jáy runk eL ■ ' r-nV és érdeklődőknél« egyaránt szól az a kiállítás, amely a Szerúpéieri kapui kórház onko-radiológiai osztályán i nyílt meg. A tablók arról adnak számot: mit tettek itt eddig a I fenyegető kór leküzdéséért. (Tudósítás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents