Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-21 / 68. szám

Negyven éve a végeken Jubilál a határőrség A városért dolgoztak A MIBER mindenütt j|c Ismerkedés a fegyverrel, a határőrség munkájával egy honvédelmi napon... Jeles évfordulót ünnepel­nek ma a BM Határőrség Miskolci Kerüleíparancsnok- ságán: 40 évvel ezelőtt ala­kult meg a megyében az új magyar, demokratikus had­sereg keretében a határőr­ség. Az államhatár őrizete min­denkor nagy feladatot rótt a határvédelemmel megbízot­takra. A honvéd határőrség, illetve a határportyázó szá­zadok felállításáról 1945. feb­ruár 23-án jelent meg a Honvédelmi Minisztérium rendelete. Ettől a naptól az év júniusának végéig 27 ->cr- tyázó század és 150 határőr őrs alakult. Borsodban Zemp- lénagárd. Riese, Pácin, Ka­ros, Sátoraljaújhely. Vily/i- tány. Pusztafalu és Holló­háza községekben alakulta* őrsök, Sátoraljaújhelyen, Hidasnémetiben és Bánré­vén portyázó századok. Az állapihatár őrzése nem kis feladatot jelent ma sem: békében is harci fel­adat. A határőröket mun­kájukban segítik az önkén­tes határőrök, az ifjúgárdis­ták, s az úttörő határőr egy­ségek. A miskolci határőr kerü­let határőr őrsöik, forgalom­ellenőrző pontok (határát­kelő állomások) munkáját irányítja. A végeken szol­gálatot teljesítők tudják, s értik, milyen fontos feladat hárul rájuk. Ma ünnepelnek. Negyven évvel ezelőtt alakultak meg. Munkájukért délelőtt meg­kapták a BM Határőrség Élenjáró Magasabb Egység címet, s az ezzel járó zász­lót. A határőrség KISZ-bi- zottsága Kiváló KlSZ-szer- vezet zászlót vehetett át. Az ünnepség azonban egy pillanatnyi szünetet sem en­gedélyezett a határőrség­nek. Az államhatár védel­me nem enged egy csöpp A társadalmi munkában felépült parkok, épületen, utak egyben szellemi alkotá­sok is: nemcsak a lapát, csá­kány végét kell megfogni an- hoz, hogy létrejöjjenek, ha­nem valakiknek intézni keb a hivatalos ügyeket, mozg ts- ban kell tartani az épitő- gépezetet. Ezek a „valakik” a Miskolci Beruházási Válla­latnál dolgoznak, és tavaly fejenként több mint har­mincezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Az összeg óriási. Vajon hogyan számítják ki a szel­lemi teljesítményt? Szekré­nyt Jenő, a MIBER igazga­tója: — Ugyanúgy történik minden a társadalmi mun­kánál is, mintha megszokott Városi beruházásról lenne szó: lakótelepről, útról, is­koláról. Ellátjuk a lebonyo­lítói műszaki ellenőri fel­adtokat, s a beruházási ösz- szegek néhány százaléka a „lebonyolítói díj”: ez az. amiből kijött tavaly a két­millió-hatszázezer forintos összeg, hiszen fizetni nem kellett, önként, ingyen dol­goztunk. Azért nemcsak szellemi termékről van szó, hiszen kétszázezer forint ér­tékben a vállalat szocialis­ta brigádjai részt vettek a közvetlen munkában is: rendezték a Népkertet, sok iskolában, óvodában takarí­tottak, festettek, dolgoztak a szociális foglalkoztató bőví­tésénél és a Herman Ottó- emlékparkban. Nem árt tudni: attól még, hogy társadalmi munkáról van szó, ugyanúgy kell do­kumentálni, ellenőrizni, szer­vezni egy építkezést, mintha fizetőnek a kivitelezőknek. A szabályok nem tesznek kü­lönbséget ... Szekrény! Je­nő: — Talán egy ikácsit nehe­zebb társadalmi munkában dolgoznunk, ugyanis nem kö­tik szigorú szerződések a ki­Kezébe vett minden hatalmat.,. Jutalom a legjobbaknak Újítók konferenciája Megyei újítási konferenci­át tartottak tegnap Miskol­con, a Rónai Sándor Me­gyei Művelődési Központban. Tóth József, az SZMT ve­zető titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Gál Lászlót, a SZOT titkárát és dr. Pusztai Gyulát, az Or­szágos Találmányi Hivatal elnökét. Dr. Balogh András, az SZMT tanácsadó bizottsá­gának elnöke a megye vál­lalatainak elmúlt évi újítá­si eredményeiről adott szá­mot. Elmondotta, hogy az újítás, az újítómozgalom az innováció egyik hatékony eszköze, a műszaki haladás és a gazdasági megújulás forrása. Tavaly csaknem 15 ezer újítást nyújtottak be a megyében, ebből 8850­et hasznosítottak. Az újítá­sokkal megtakarított összeg 720 millió forintra rúg. Az újitások elsősorban a mun­ka- és üzemszervezés javí­tását, a hatékonyság növe­lését, a termelő berendezé­sek jobb kihasználását, az anyag- és energiatakarékos­ságot, a minőség javítását, a környezetvédelmet és a biztonságosabb munkavég­zés feltételeinek megterem­tését szolgálták. Azok a vállalatok, ahon­nan a legtöbb és legjobb újításokat benyújtották, ván­dorserleget és emléklapot kaptak. Húsz kiváló fiatal újító külföldi jutalomutazá­son vesz részt. A konferencián felszólalt dr. Pusztai Gyula is; az újí­tómozgalom országos hely­zetéről adott tájékoztatót. Vörös vándorzászló az ÉPFl-nak A 3. számú EPFU Válla­lat ifjúkommunistáit az if­júsági mozgalomban elért ere a ánveiert vörös ván- ivrzaszlóval tünteti ki ma délután 3 órakor a KISZ Központi Bizottsága. Az ün ­nepséget ifjúsági nagygyű­lés keretében rendezik meg a vállalat díszterméban. „Ki vezesse a proletariátust a harcban?" — olvashatjuk a kér­dést a Kommunisták Magyarországi Pártjának programjában, amelyet a Vörös Újság első száma közölt 1918. december 7-én. És a folytatás a párt fontos feladatát fogalmazza meg: „Azért állunk mi, kommunisták a magyar munkásság elé, hogy őt a szükségszerűen elkövetkező, sőt már itt levő új, proletár forra­dalomra előkészítsük”. A polgári kormányzat azonban szerette volna megakadályozni a forradalom győzelmét, ezért Kun Bé­lát, a magyar kommunista mozgalom vezéralakját és a párt töb­bi vezetőjét a Gyűjtőfogházba zárták, 1919 februárjában. A po­litikai erőviszonyokat azonban ez az intézkedés sem változtatta meg tartósan. Küldöttségek keresték fel a börtönt, s így az szin­te pártszékházzá alakult át. Az eseményeket felgyorsította, hogy 1919. március 20-án Vyx francia alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője jegyzék formájában átadta Károlyi Mihály köztársasági elnöknek a pá­rizsi békekonferencia határozatát, amely az ország jelentős ré­szének megszállását helyezte kilátásba. A koalíciós kormány felbomlott, a Gyűjtőfogház előtt egyre növekvő tömeg kiszabadította a kommunistákat. Március 21-én, éjjel az egyesült párt vezetői megalakították a Forradalmi Kor­mányzótanácsot. A csepeli munkástanács parancsára a gyár munkásőrsége el­foglalta a csepeli szikratáviró-állomást, és másnap, 1919. már­cius 22-én innen sugározták világgá a híres .kiáltványt: „Min­denkihez! Magyarország proletársaga a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat... A proletárság diktatúrájának döntő alapfeltétele a proletárság teljes egysége. Éppen ezért, a történelmi szükség parancsára, teljes egyesülését mondotta ki Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A kormányhatalmat a párt megbízásából a Forradalmi Kormányzótanács veszi át . . . Magyarország Tanácsköztársasággá alakult. A forradalmi kor­mányzótanács . . . kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagy­üzemek, bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot, nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre .. ." A nemzetközi közvélemény élénken reagált a magyar esemé­nyekre. Lenin őszinte üdvözletét küldte, és tolmácsolta az Orosz- országi Kommunista Párt kongresszusának mérhetetlen lelkese­dését. A Francia Szocialista Párt újságírója így méltatja az ese­ményeket: „Mennyire termékenyek voltak a magyar forradalom első napjai! A magunk részéről szemléljük, tanulmányozzuk és vizsgáljuk kezdeményezéseiket, miként Szovjet-Oroszországét ;s, hogy annak idején, amikor a mi óránk üt, mi is meghozzuk eze­ket. a legkevesebb tévedéssel-.." vitelező feleket. Sokféle, sok­féléi érkező munkaerő talál­kozik egy helyen, és gya­korta van szükség gyors változtatásokra. Az sem ti­tok, hogy általában nagy év­fordulókhoz, jeles ünnepek­hez kötődik az átadás, s kés­ni nem lehet. Ez pedig a legtöbbször kemény hajrát jelent az utolsó hetekben. A MIBER kis cég: a ta­karítónőtől az igazgatóig összesen nyolcvanheten van­nak. A tizenöt-tizenhat mil­liós évi árbevételükhöz mér­ve kitűnik: teljesítőképessé­gük tizenöt százaléka min­den évben a társadalmi mun­káé, a városé. És ez már jó néhány éve így van, 1971. a vállalat alapítási éve óta. Csak a munka mennyisége nőtt meg az elmúlt fél év­tizedben. Tavaly például a MIBER részt vett a már em­lített Herman Ottó-emlék- park, a Besenyői úti gyalo­gos-felüljáró, valamint a fo­gyatékos gyermekek napközi otthona és a szociális foglal­koztató építésében. Tavalyi és idei feladat is a vér- transzfúziós állomás létreho­zása a Semmelweis Kórház­ban. Az idén sem adják alább: ott vannak a műjég­pálya és az MTESZ-székház építői között. Mindenütt, ahol a városért tenni lehet... (kiss) Mennnyit gurul az okfatókocsi? Jogosítvány, ötödszörre Drágább lett a gépjármű- oktatás, mégis minden esz­tendőben egyre többen je­lentkeznek az Autóközleke­dési- Tanintézet tanfolyamai­ra. Nem sokáig kell várni a jogosítvány megszerzésére, hiszen az iskola oktatói üt­vén kocsival rendelkeznek. A gépjárműparkban vala­mennyi szocialista gyártmá­nyú autó megtalálható, így mindenki olyan típust vá­laszthat a tanuláshoz, ami­lyet vásárolni akar. Egyéb­ként egy-egy oktató egy esz­tendő alatt nyolcvan gép- járművezetőt képez ki. Előfordul, hogy aki há­rom esztendővel ezelőtt szer­zett jogosítványt, csak jövő­re kapja meg az autóját, s közben nem gyakorolja a vezetést. Ilyen esetben is szí­vesen adnak órákat a leen­dő gépjárművezetőknek, hogy felfrissíthessék elméleti és gyakorlati ismereteiket. Ko­rábban megtörtént, hogy pa­naszkodtak a tanulók: ke­vesellték a gyakorlati fog­lalkozás idejét, és sokallták a parkolási időt. Mostaná­ban az oktatók szigorúan betartják az ezzel kapcsola­tos rendelkezéseket, mind­egyik tanulókocsi 50 percig gurul, s mindössze tíz perc pihenőt tartanak. Régebben a tanulók több­sége középkorú volt, nem­ritkán 50—60 éven felüli. Számukra nehezebb volt a gépjárművezetés elsajátítása, legfeljebb ráadásórák árán sikerült. Mostanában a fia­talok tekintélyes része csak­nem az érettségi bizonyít­vánnyal együtt megkapja a jogosítványt is. S mi taga­dás, a fiatalokat könnyebb és egyszerűbb megtanítani a gázpedál kezelésére, a volán forgatására. Bár mostanában is akad egy-két antitalentum: van aki ötödszöri nekirugaszko­dásra sem tud levizsgázi ve­zetésből. A rendelet szerint az ötödik vizsgát megelőző­en pályaalkalmassági vizsgá­latra küldik az illetőt. S ezután már két vizsgabiztos jelenlétében bizonyíthatja, hogy talán mégis alkalmas a forgalomban való részvétel­re. Többeket érdekel, hogy a gépjárműoktatás idején ki a felelős az esetleges balese­tekért? Igaz, hogy a volánt a tanuló forgatja, ám az ok­tató a felelős mindenért. Egyébként a gépjárműokta­tók megemelt összegű cas­cót fizetnek, így a többlet­rizikót magára vállalja a biztosító. (szántó) ülést fartőit a megyei KBT elnöksége Tegnap, dr. Túrós And­rás rendőr ezredes, megyei főkapitány, az MKBT el­nöke vezetésével ülést tar­tott a Borsod megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nöksége. A testület megvi­tatta a múlt esztendőben végzett munkát, majd tájé­kozódott a megye közleke­désbiztonsági helyzetér 11. Harmadik napirendi pont­ként a BÁÉV kiváló baleset­megelőző tevékenységéről volt szó. Az elnökség végül Lassú áradás Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság terüle­tén lassan áradnak a folyó*. Ennek megfelelően tegnap a Tiszán Nagycsécs és Tisza- valk között elrendelték az elsőfokú árvízvédelmi Ké­szültséget. A Bodrog is árad. ezért Felsőberecki és Zalkod között elsőfokú árvízvédelmi készültséget tartanak. A Sa­jó teljes magyarországi sza­kaszán elsőfokú, az igazga­tóság működési területéhez értékelte a közlekedésbizton­sági tanácsok egymás közöt­ti versenyét. Ma délelőtt, ugyanezeket a témákat megtárgyalandó, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ült össze. Sor került legjobb aktíváinak megjutal- mazására is. A megye közlekedésbizton­sági helyzetének részletesebb ismertetésére lapunk holna­pi, Stop! Közlekedünk! fel­című rovatában számolunk be. a folyókon tartozó Heves megyei Tár­nán másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Valamelyest csökken a belvizes terület. A szivattyú­telepek és szivattyúállomá­sok folyamatosan üzemelnek, naponta másfél millió köb­méter vizet emelnek át a befogadókba. Ennek ellenére még mindig 14 ezer hektár területen van belvíz, amely­ből több mint 6500 hektár a bevetett terület 3<c Ellenőrzés a bánrévei határátkelő állomáson. A határ- rend és a határbiztonság védelme, őrzése a feladatuk.

Next

/
Thumbnails
Contents