Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-20 / 67. szám

A szülők főiskolája A gyermeknek egészség és szeretet Leli! Szülőknek, nagyszülőknek szól a Velkey László kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár szerkesztésében és a Medicina Kiadó gondozásában megje­lent, Gyermekeink gondozása, nevelése című könyv. A gyermeknevelésről, -gon­dozásról ’ orvosok, pszicholó­gusok, tanárok és édesanyák könyvtárnyi művet írtak már. Érdekes módon, hazánkban a felvilágosodás kezdetén a legszebb és máig maradandó értékű művet e tárgykörben Domby Sámuel miskolci or­vos alkotta Fontos kérdés címmel. Mikor kezembe vet­tem Velkey professzor köny­vét, mely az első teljességre törekvő, orvosi és pszicholó­gusi, szülői és pedagógusi szempontokat figyelembe vevő munka, arra gondol­tam törvényszerű, hogy vá­rosunk tudósai folytassák azt, amit valaha itt indított el a magyar tudomány. A régi orvosok megállapí­tották, hogy a gyermeknek egészségre van szüksége, amit a természettől kap, és szere- tetre, amit tőlünk vár. Ezek­kel teljes az élete. Velkey László orvosi munkájában is fontos szerepet kapott a sze­retet, s könyvét is áthatja. mit... A jármű egyébként — a terepviszonyoktól füg­gően — óránként akár 80 kilométeres sebességgel is képes haladni. T. L. A tejtermékgyártás nem tartozik a könnyen megta­nulható élelmiszeripari szak­mák közé. Erről bizonyosod­tunk meg tegnap, a Borsod megyei Tejipari Vállalat mis­kolci üzemében. Itt rendez­ték meg ugyanis a szakmun­kástanulók országos verse­nyének gyakorlati vetélkedő­jét. A zsűri öt alapvető mun­kahelyet jelölt meg, ahol a résztvevőknek bizonyítaniuk kellett tudásukat. A tejátvétel fontos műve­leténél Hatos Lajos budapes­ti versenyző munkájában a Mikor permetezzünk? A különböző rovarölő-, gomba- és gyomirtó szerek, valamint a lombtrágyák bio­lógiai hatását igen sokféle tényező befolyásolhatja. Ezek közül az egyik fontos köve­telmény a szerek kijuttatá­si időpontjának helyes meg­választása. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja sze­rint tél végén és kora ta­vasszal, kizárólag nappal, és csak fagymentes napokon szabad permetezni. A nyári időben viszont a hajnali vagy a késő délutáni órák alkalmasak, mert akkor el­kerülhető a perzselés. A hő­ségben permetezve ugyanis a legtöbb készítmény, még a tiszta hideg víz is, per­zselést okozhat a leveleken és a gyümölcsökön. Szeles időben tilos a per­metezés és a porozás, mert a szél a finom cseppeket átsodorhatja a szomszédba, ahol komoly károkat okoz­hat Nagy értéke a könyvnek a család és a családi jó viszony lélekirányító hatásának ki­emelése a gyermekek érde­kében. Ezt a fejezetet Vel­key László írta, s szemlélet- módja az újszülött, a cse­csemő és a kisgyermek gon­dozásának kérdéseinél bon­takozik ki, majd az iskolás- és serdülőkor tárgyalásával fejeződik be. Ö írta a beteg gyermek kórházi ápolásának feltételeiről szóló fejezetet is, amely a kórházi dolgozók tananyaga is lehetne. Köz­ben, a kiegészítő fejezetek a szakkérdések hivatott kuta­tóinak tollából valók, ezért a kötet maga változó stílusú. Külön-külön minden szerző kiválóság a maga területén, de a Velkey László által meghatározott nézőpont még nem egyetemes érvényű e hazában, ezért azokban a fe­jezetekben, melyeket nem ő írt, nézőpontjai nem érvé­nyesülnek hiánytalanul A szülők eddig Spock an­golból fordított Csecsemő- gondozás, gyermeknevelés cí­mű könyvét használták ne­velési, gondozási tanácsadó­ként, mely számos területre nem vet fényt, főként a já­tékra, zenére, érzelmi hatá­sokra való nevelést mellőzi, de egyszerű, jó összefoglalást ad a leggyakoribb gyermek- betegségekről, s tárgymuta­tóval segíti az eligazodást. A Velkey László szerkesztet­te könyv sokkal szélesebb spektrumú, de a tárgymutató hiánya meggátolja a célszerű kutatást egy-egy speciális eset megvilágításához. Ha a S'pock-könyv a szülők általá­nos iskolája, a Velkey-könyv a főiskolája. A kötetet szé­pen egészítik ki Pap Klára illusztrációi. Dr. Gyárfás Ágnes Az 1985-os névsor Telekhez jutnak Nemrég közöltük a lakásnévjegyzékeket. Most azoknak a listáját adjuk közre la­punkban. akik telekhez juthatnak Miskol­con és az agglomerációban, a városkörnyé­ki falvakban. Az 1985-ös telek juttatási név­jegyzéket jóváhagyta a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az igénylő neve, lakcíme Szirma- Berekkert 1. Kocsis Tibor, Árvácska u. 8. 2. Szabó János Akácos u. 7. 3. Nylstyák Sándor, Engels u. 54. 4. Oláh Pál, Miskolci u. 48. 5. Sóváró Csaba. Kreutz R. u. 33. 6. Szoták Tamás, Kelet u. 32. 7. Simon Zoltán. Simon F u. 8. 8. Tóth István, Engels u. 60. 9. Koleszár András. Futó u. 41. 10. Hornyán Tamás, Bertalan u. 18. 11. Boros Gábor. Csorba telep 1. 12. Dr. Soós István, Testvérvárosok u. 36. 13. Korencsik Janos. Vöröskatona u. 44. 14. vízi Tamás Miklós. Bokányi D. u. 3. 15. Bagi János. Gyula u. 19. 16. Kerekes Béláné. Babits M. u. 2. 17. Barát Sándor. Bajcsy-Zs. út 23. 18. Zsoldos József, Koboz u. 21. 19. Bodnár Lajos. Onga. öcsanálos. Árpád u. 1. 20. Matiz János Hevesi A. u. 1/b. 21. Iván Ferenc, Vörösmarty u. 49. 22. Budai István. Vándor S. u. 30. 23. Kiss Kovács László. Hajnóczy J. u. 29. 24. Pataki László. Szentpéteri k. 99. 25. Kirágné Kiss Ildikó, Győri k. 75. 26. Fekete László, Futó u. 45. 27. Zvolenszki János. Középszer u. 46. 28. Szemán Tiborné, Dallos I. u. 41. 29. Veres Miklósné. Korvin O. u. 7. 30. Váradi Albertné. Szálai A. u. 13. 31. Varga Imre Nógrádi S. u. 12. 32. Karmanóczki Béla, Vöröskatona u. 4. 33. Szabó István. Bokányi D. u. 25. 34. Botva János. Dankó P u. 19. 35. Bamóczki Györgyné. Harsány! u. 2. 36. Vislóczki György. Vologda u. 6. 37. Gaál Szabó Zoltán. Kőporos u. 5. 38. Tóth Bálint András. Chlepkó E. u. 39. 39 Bartha Barczi István. Arany J. u. 27. 40. Medve Istvánná. Engels u. 38. 41. Magyar Sándor. Középszer u. 80. 42. Pálinkás Béla András, Katowice u. 1. 43. Dobál Ferenc, Középszer u. 24. 44. Lászka Tibor, Ládi telep u. 13. 45. Czira Bertalanná, Topiczer u. 13. 46. Fazekas József, Bokréta u. 7. 47. Molnár Attila László, Bánhorváti. Lenin u. 18. 48. Kuruc Ferenc, Sáros! Gy. u. 45. 49. Szalánczi István, Tetemvár, K. sor 121. Arnöt — tartalék 1. Viola István. Kuruc u. 25. 2. Ducsai Dénes. Testvérvárosok u. 30. 3. FOtós Bertalan, Testvérvárosok u. 32. Onga 1. Sztupek István, Megyaszó, Alkotmány u. 49. 2. Kiss László, Vologda u. 8. Nyékládbáza 1. Fodorné Szőke Zsuzsa, Nyékládháza, Szentistván u. 36. 2. Deák Sándor, Tízes honvéd u. 22. 3. Ragyák Zsoltné, Temes u. 6. 4. Repei Ernő, Kolozsvári u. 16. 5. Kovács Zoltán, Árpád u. 50. Alsózsolca 1. Mohácsi Gábor, Ságvári u. 9. Szirmabesenyő 1. Babinszki Mihály, Öz u. 2. Tartalék 1. Béres Béláné. Istvánffy u. 2. 2. Brinszki Istvánná, Erkel F. u. 34. Mályi 1. Czibula János, Izsó M. u. 14. 2. Sipos László. Mátyás király u. 22. Tartalék 1. Bohnicsek Gyula, Templom u. 49. 2. Mátrai Imre Karinthy u. 29. Felsőzsolca — tartalék 1. Burghárdt László, Patak u. 6. 2. Csonka Sándor. Kolozsvári u. 13. 3. Csoba Miklós, Rácz A. u, 4. 4. Lajkó József, Fényesvölgyi u. 10. 5. Czél László. Thököly u. 22. (VEGE) Jc A tej zsírtartalmának meghatározása az átvétel fontos mozzanata. (Kerényi László felvételei) Az üzemben kell megtanulni a szakmai fogásokat jó bizonylatolást értékelte a vezetőnő, mondván: ritka­ságszámba ment az a ver­senyző, aki ily precízen, fej­ből tudja a kódszámokat, ami a gépi adatfeldolgozáshoz nélkülözhetetlen. Aztán a fiatalember „műanyag szem­üveget . vett., fel —. hiszen kénsavval dolgozott —, hogy meghatározza a beérkezett tej zsírtartalmát. A titrálás- nál, a tej savfokának meg­határozásakor viszont elkö­vetett egy, kis pontatlansá­got. • A FOLOZOGÉP SEM EGYSZERŰ Egy zalaegerszegi kislány láthatóan sok szakmai segít­ségre szorult, amikor a meg­tisztított fölözőgépet kellett összeszerelnie és üzembe ál­lítania. Bizony ez a legrá­zósabb tantárgy elméletben is, de valószínű, hogy az üzemi gyakorlatok során sem nyílt sokszor mód a be­gyakorlásra. Bár a verseny­zők mentségére a bíráló bizottság tagja elmondta, hogy a különböző üzemek­ben más-más íídusú, kisebb- nagyobb berendezések van­nak, s noha az elv ugyanaz, a méretek megzavarják a tanulókat. Ha nincs jó vajkultúra, le­állhat egv fél tejüzem. Ez az alapanyag biztosítja ugyanis, a termékek jellegé­től függően, az íz- és aro­maanyagot. Itt a precizitás és a sterilitás a legfőbb kö­vetelmény. Matematikus­nak. kémikusnak és bioló­gusnak kell lenni egy kicsit, hogy jó minőségű legyen a vajkultúra. • A MISKOLCIAK ERÖSSEGE Antal Terézia, a miskolci csapat reménysége példás ügyességgel oltotta be a te­jet a laboratóriumi kultúrá­val, amely a hasznos bakté­riumokat tartalmazza. Né­meth Erzsébet budapesti ver­senyző viszont segítségre szo­rult, amikor a százalékok, az ezrelékek kerültek szóba. Egy zalaegerszegi kislány pe­ri ig egyszerűen feladta ezt a versenyszámot. Egy tanárnő, a zsűri képviseletében győz­ködte, hogy ezt tudnia kell... j|c A vajkultúra készítése s tejtermékgyártás alfája es omegá ja. Ez a művelet az alfája és az ómegája a tejtermék­gyártásnak. Ezen áll vagy bukik, hogy milyen minősé­gű lesz a tejföl, a túró. az ízesített krémtúró, a Gervais, Amikor a tanulók ebbeli ne­hézségeit szóvá teszem a MÉM jelenlevő képviselőjé­nek, Schmidt Hedvignek, azt mondja: nem mindegyik vál­lalatnak egyforma a „hozzá­állása” a szakemberképzés­hez. .. • MINT A CSERMAJORI MESTEREK Dr. Czingler Dávid, a Bor­sod megyei TejiDari Vállalat igazgatója így fogalmaz: — A minőség szempontjá­ból meghatározó, hogy mi­lyen útravalót adunk a iövő szakmunkásainak. Szerintem nem a valóságtól elvonatkoz­tatott tanműhelyekben kell az ifjaknak megtanulniuk a szakmát, mert az csak eev álomvilág lehet. Hanem itt. életközeiben, az üzemben. Minket még az sem zavar, ha a végzett tanulók vidéken tejházkezelőként, tejbegyűj- tőként, vagy a kereskedelem­ben helyezkednek el. Hiszen a jól képzett szakember a precíz tárolással, a tej he­lyes kezelésével is óvni tud­ja ennek az érzékeny élel­miszernek a minőségét. Aki pedig a mi vállalatunknál akar elhelyezkedni, van le­hetősége. Érdekünk tehát, hogy beavassuk őket a tei- termékgyártás minden forté­lyába, s szeretnénk olyan ní- res szakmunkásképzők len­ni, mint a szakma példaké­pei, a csermajori mesterek voltak. O. fc. Akik az elmúlt hetekben Bánkúton töltötték a szabad Idejüket, egy motoros szánt littak fel-feltúnni a havas lejtőkön. A jármű két éve van a bánkúti síklub tulaj­donában. Mire is való ez a különleges hó járó? Elsősorban mentési célo­kat szolgál: különösen bal­eseteknél látják nagy hasz­nát : a sérülthöz pillanatok alatt eljuthat az orvos, és szükség esetén el is szállít­hatja a beteget, A motoros­szán kétszemélyes, s hozzá egy másik szán is csatlakoz­tatható, amelyre felfektethe­tik a sérültet. A felvonó üzemzavarait is gyorsabban orvosolhatják a motoros szánnal, amely a klubnak 50 ezer forintjába került Ez igazán nem sok. ha belegon­dolunk. hogy nagyobb sérü­léseknél minden perc szá­Tejesek vetélkedőié Mentőszán a bánkúti lejtőkön

Next

/
Thumbnails
Contents