Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-12 / 36. szám

Ha valakit „begagyisnak Hódít a kvarcóra Egyre kevesebb a javítani való mechanikus óra — pa­naszkodott Forgács Mária, az Órások Szövetkezete Kossuth Lajos utcai fiókjának veze­tője. Ma már a fiatalok és és az öregek egyaránt diva­tos kvarcórát viselnek. Hamar megkedvelték a dá­tumot jelző stopperos, mini­komputeres kronométereket. Ám a tavaszi és a téli idő­átállításkor azt tapasztalják, hogy kevesen képesek „vezé­relni” kvarcórájukat, nincse­nek tisztában vele. miképpen kell beprogramozni. A mis­kolci órások, akik valamikor a mechanikus szerkezeteket tanulták, tanfolyamon ismer­kedtek meg az elektronikus időmérők javításával. Hiába a tudomány, az órák zömét mégsem repará^hatják meg. Az elemellátás jónak mond­ható, csaknem minden kvarc­órában ki tudják cserélni. A Csendélet az óraműtőben hongkongi gyártmányú, a zugkereskedelemben vásárolt órák többségét azonban al­katrész híján nem javíthat­ják. Ezekből az olcsó, egy­két dolláros kvarcórákból hi­Nagy divat az antiknak tetsző, zenélő falióra, de sokuk­ban már mikroprocesszor vezérli a mutatók járását. A technika történetéből A könyvnyomtatás A mozgatható betűkkel való könyvnyomtatás feltalálása Johann Gutenberg német nyomdász érdeme (1448—56). Kultúr- és technikatörté­netünk e rendkí­vül sokoldalú sze­mélyisége nevé­hez, ezzel kapcso­latban több, kor­szakalkotó talál­mány fűződik: a fémből öntött, egy­forma nagyságú és különálló betűk metszése, öntése, azok szétszedésre való előkészítése, maid sajtó útién maga a nyomta­tás. hozzá fésték kikeverése, és an­nak felvitele a nyomólapra. Gu­tenberg sajtója és kézi segédeszközei nem maradtak fenn, csak azok későbbi rekonst­rukciói. Európa- szerte az egyik legkorhűbb ős­nyomdát a prágai műszaki múzeum­ban őrzik. IAz első Guten berg-nyom- tatvány 540 évvel ezelőttről, 1445- ből, Mainzból származik. ezért ezt az évet tartjuk a könyvnyomtatás felfedezése eszten­dejének. Itt nyom­ták a 14 oldalas Donatus-nyelv- könyvet. 1447-ben az „Utolsó ítélet” című verset, és egy 1448-ra szóló csillagászati nap­tárt. Ezek után látott hozzá a mester az ún. „42 soros Biblia” ki­nyomtatásához (ennyi sor került egy oldalra), me­lyen 5 évig dol­gozott, majd ezt követte a Biblia második kiadása, oldalanként 36 sorral. Mind a két munka művészi tökéletességű nyomdatermék volt. és tulajdon­képpen ezek indí­tották el a könyv kultúrforradal- mát. Képünkön: a prágai ősnyomda, melynek egyes da­rabjai Jan Schön­feld egykori nyomdájából szár­maznak. K. A. ányzik a „timrner”, az idő­szabályozó. pedig ezzel lehet­ne pontosabb járásra kész­tetni őket. Nemrégiben egy olyan szá­mológépes Lewis-órát kaptak javításra, amelynek a billen­tyűit kirágta a papagáj. Al­katrész híján, nem pótolhat­ták a nyomógombokat. A sző-, vetkezet által forgalomba ho­zott svájci karórákhoz jónak mondható az alkatrészellátás, ritka, amikor javítás helyett kártalanítják vásárlóikat. Lassan, de biztosan, a kvarc­óráké a jövő. Húsz órást fog­lalkoztatnak. s időnként ke­vés a javítanivaló ennyi em­ber számára. Ezért ebben a tanévben már nem is vettek fel tanulót. A forgalom alaku­lása teljesen kiszámíthatat­lan. bár a legtöbben nyáron javíttatják időmérőiket. Kü­lönös módon, február elején a szokottnál is több krono­métert kaptak reparálásra. Emiatt most a vállalási ha­táridő három hét. Mióta meg­szüntették az avas-déli, En­gels utcai szervizt, onnan is ide hordják a munkát. Az órajavításon kivül ék­szerekkel is foglalkoznak. Díjtalanul eldöntik, hogy a bemutatott karkötő, nyak­lánc, gyűrű valóban arany-e. Sok embert ért már megle­petés itt, amikor kiderült, hogy a kapu alatt vásárolt ékszerrel „begagyizták”. Az itteni üzlet bizsuválasztéka meglehetősen szegényes. A kínálatot a szövetkezet buda­pesti központjában állítják össze, s ha a miskolciak több forrásból is beszerezhetnék, különbet ajánlhatnának. Sz. I. Parlag-mérleg Borsodban Fogyó íöldek A kalászt szárba szökken­tő, örökké megújuló, nem­zedékeket. népet eltartó ter­mőföld mérhetetlen kincs. Értéke hazánkban kétszere­se az összes ismert ásvány- vagyonénak. De egyre zsu­gorodik területe, fogy termő­ereje. Mégis, mintha néhol túl sok lenne belőle: tetemes a hasznosítatlan, a parlag­földek hektárainak száma. Megyénkben kevesebb a jó termőföld, mint másutt: ezért is kell szigorúan vé­deni. • AMIT IGÁVAL ELÉRTEK A földet védő paragrafu­sok egyre keményebbek, szigorúbbak. Ennek ellenére ma is előfordul, hogy sok­milliós beruházás eljuthat egész a megvalósításig anél­kül, hogy az elfoglalt ter­mőföldre gondolnának — hallottuk nemrég egy tanács­kozáson a megyei földhiva­tal vezetőjétől. A földvédel­met úgy általában mindenki helyesli, mindaddig, amíg saját gazdasági érdekeit nem sérti. Ilyenkor kezdődik azután a kivételes bánás­módért, a segítségért való futkosás. Mindez a lassan formálódó szemléletet jel­lemzi, és nem mond ellent annak, hogy több évtized óta először, 1983-ban me­gyénkben nem csökkent, ha­nem nőtt a szántóterület, másfél ezer hektárral. Ma a termőterület évi zsugorodá­sa megyénkben háromszáz hektár: ennyi az, amit fel kell áldozni a településfej­lesztés, ipartelepítés oltárán. Takarékosabbak lettek a bér ruházók, ha főidről van szó. A legnagyobb dilemmát a településfejlesztés, a telek­kialakítás jelenti, hiszen a legjobb termőföldek épp a falvak, városok peremén te­rülnek el: ez volt évszáza­dokon át az igával elérhető, legtöbbet művelt terület. Nem könnyű ilyenkor jó kompromisszumot kötni. • TALAJVÉDŐ GYEP? A határszemléken minden évben mérlegelik, merre bil­len a parlag-mérleg nyelve, megművelik-e a gazdák a földjeiket? A földhivatal sze­rint a mezőgazdasági üze­meknél gyakorlatilag nincs parlag. De elgondolkoztató, Vendégváró Fehérkőlápa A MiskoIch07 legközelebbi turistaház 575 méter maga­san fekszik Fehérkőlápán. Lillafüred vagy a Fehérkő felől közeledve, a magas fe­nyők közül vidáman bodoro­dó füst csalogatja be most az arra járót. A gondnoknő férje, Balázs Árpád — egyben a büfé ve­zetője — eredetileg szövő­mester. Miért cserélte fel a szövőszéket egy ilyen világ­tól távoli munkahellyel? — Feleségemmel. Istvánkó Margittal együtt nagyon sze­retjük a természetet. És azt akartuk, hogy ikergyermeke­ink, a most négv és fél éves Szilárd és Árpád, jó levegőn, egészséges környezetben cse­peredjenek fel. — Mióta élnek itt? — Hat éve. A DVTK ek­kor kezdte el rendbe hozatni a házat, amely korábban a debreceni BIOGÁL Gyógy­szergyár tulajdonában volt. Nyolcvan elején nyitottunk ki. Tavaly megint belső fel­újítást végzett az egyesület, jelenleg két kétágvas, és egv- egy öt-, hat- és nyolcágyas szobánk van. — Sokan töltik itt a sza­bad idejüket? — Ha az évszaknak meg­felelően szép az időjárás, ak­kor — különösen hétvégeken — telt ház van. Ennek elle­nére nincs eléggé kihasznál­va a létesítmény, sokan még a környékbeliek közül sem nagyon ismerik. Pedig akik töltöttek már itt néhány kel­lemes napot és éjszakát, azok általában mind visszajárnak. Szilveszterkor és február ele­jén például budapesti kira­katrendező tanulók szórakoz­tak fenn. ók is törzsvendé­gek. E hét végén leszerelő és bevonuló katonák fognak itt megemlékezni a nevezetes eseményről. — Mit tud nyújtani a ven­dégeknek? — III. osztályú árakon üdí­tő, meleg szendvics, tea és büféáru állandóan kapható, de előzetes megrendelés alap­ján komplett reggelit, ebédet, vacsorát is tudunk adni. No, és itt a környezet, ami ugyan nejn áru, de bárki számára hozzáférhető: a Fehérkő szik­lakilátója, az Áfonyás kiter­jedt, lankás tisztása, a fölöt­tünk húzódó Nagy-hegy ol­dalában fakadó Hajnalka­forrás, a pormentes levegő és a csodás panoráma. A most lehullott nagy hó a téli spor­tok szerelmeseinek, a szán- kózóknak és síelőknek is mó­dot ad szenvedélyük kielégí­tésére, a turistaház közelé­ben. K. A. G. hogy mit rejt a szemérmes talajvédő gyep elnevezés — ami ugyan nem számít így parlagnak, legalábbis a sta­tisztikában nem. Borsodban a gyepterületek negyven szá­zaléka talajvédőként van el­könyvelve ... De általában jellemző a legelőink „Ár­pád-kori” állapota — szin­tén a már idézett tanácsko­záson hangzott el —, pedig jól tudjuk, mit képes a szakszerű művelés profitálni egy zsebkendőnyi legelőből is Svájcban vagy Ausztriá­ban. Megyénkben évente átla­gosan hétszáz hektárral nö­vekszik a parlag: a főleg magánosoktól a tanácshoz kerülő földek szétszórtak, rossz minőségűek, így újra­hasznosítani is nehéz őket. • ELFUT A TALPUNK > ALÓL Rekultiválni, állami támo­gatással — ez jó receptnek tűnik a parlagok hasznosítá­sára, 1990-ig van erre prog­ram megyénkben, s a vég­rehajtása jól halad. De még mindig fenyeget a veszély: talpunk alól elfut a föld. hi­szen Borsodban a művelt terület több mint a fele lej­tőn fekszik, elhordja a hu­muszt a víz. Savanyodnak, nitrásodnak is a földek: in­tő jel, hogy a nemkívána­tos vegyületeket már a mustban is kimutatták. A talaj ereje, ha elvész. igen nehezen, óriási anyagi ál­dozatokkal szerezhető csak vissza, s hosszú idő alatt. Napjaink egyik legnagyobb dilemmája a mezőgazdaság­ban: tudunk-e annyit fordí­tani a termőföld élővilágá­nak. szerkezetének, csodás belső világának megőrzésére, hogy ez a vagyonunk ne apadjon el néhány évtized múltán ... (kiss) Kötött ágynemű A BUDAPRINT Pamut­nyomóipari Vállalatnál el­készültek az első mintada­rabjai annak az új, kötött ágyneműnek, amelyből — ha a laboratóriumi vizsgála­tok eredményei és az úgy­nevezett viselési tapasztala­tok kedvezőek — még az idén 80 ezer garnitúrát gyártanak. Hasonló termék külföldön már kapható, s az ágynemű a vállalat piac­kutatói szerint rövid időn belül hazánkban is közked­veltté válhat, mert a kelme formatartó, lágy. nem igé­nyel vasalást, és a legdiva­tosabb mintázattal készül. Tudják, mi az a Herbicid? Előrebocsátom, semmi köze a Germicid lázcsillapítóhoz. Ha a morzsolás — pontosabban a kukoricamorzsolás — jut az eszükbe, akkor már közeljár­nak az igazsághoz: a kártyanaptár szép termést ígér. Valamikor a rossz gyerekeket térdepeltették kukoricasze­mekre. S Iám, most meg keresni lehet vele, ha valaki ilyen csinos, és ráheveredik egy egész halomra. A munkaegység­be biztosan beszámítottak egy kis fájdalomdíjat is. S hogy mennyivel drágította meg a naptár árát, hogy ilyen ruhájá­tól fosztott fotómodell hirdeti a vegyszert? — azt nem tud­ni pontosan. Tény, a csereárfolyama sokkal magasabb a naptárgyűjtő gyerekek körében: megér tíz kevésbé izgalma­sat. A kisfiam naptárgyűjtö szenvedélyének célja van. Ügy hírlik a köreikben, hogy 3 ezerrel már be lehet kerülni a Leg-leg-Ieg-be. S lehet, hogy széles kis hazánkban gyártot­tak is ennyifélét: hiszen minden valamirevaló cég, ha más­sal nem is, ezzel legalább kedveskedik kuncsaftjainak. Ám ha ez így igaz, szép pénzt költünk erre az össznépi csere­berére. Egy tízezer darabos tételért több mint 20 ezer, 30 ezer darabosért 30 ezer forint körüli összeget keil fizetni. Egy kereskedő így vélekedik erről: a kártyanaptár a leg­jobb reklám. Valaha elpártolt egy másik fűszereshez a ve­vő, ha az szebb naptárral ajándékozta meg. S azt is mond­ta- a reklám fele mindig kidobott pénz. Csak azt nem tud­juk, hogy melyik fele ... Tehát a másik fele megtérül. Akkor lehet, hogy népgaz­daságunk felvirágoztatásában nagy szerepük van a kártya­naptáraknak? Már prognosztizálok: a Herbicidtől kétszer akkorára nőnek a kukoricacsövek, tehát megduplázható a sertésállomány. Ergo: felére csökken a hús ára. Hiába, az áremelkedésen nevelkedett háziasszony már csak ilyen mak­kal álmodik. A ház ura másként vélekedik e naptár láttán: vele együtt beérné a puliszkával is. H- U i II tengerin tengernyi jó

Next

/
Thumbnails
Contents