Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-12 / 36. szám

Segítséget, s ne szánalmat!.,. Ellenőrzés után a pénzügyőrök plombát tesznek a kamion ajtajaira, s a hivatalos pa­pírok birtokában indulhat az áru: irány Hegyeshalom. • • Ot tonna elindult Ausztriába Ezek a csokoládékacsák is a húsvéti termékek közé tar- oznak. Mindenki a nyuszikat •/ simogatja Az utcára kidobott fenyő­fák. no meg a frissen esett hó még a karácsonyra em­lékeztet, a Diósgyőri Édes­ipari Gyárban viszont már a húsvélra készülnek. Március 10-ig, egyhetes késéssel — ennek oka a fó­liaellátás akadozása — befe­jezik a húsvéti csokoládéfi­gurák gyártását. Most min­den kézre szükség van, szin­te az egész üzem a tojáso­kat. a nyuszikat simogatja. (Így vonják be a színes fó­liával.) Először a exportigé­nyeket elégítik ki, 109 ton­nát küldenek a tőkés piacra. Tegnap reggel begördült a diósgyőri üzem udvarára a Volán 3. sz. Vállalatának' pótkocsis kamionja Ezer kar­tonban összesen 5 tonna csokoládéfigura várta a ra­kodást, ami a pénzügyőrök jelenlétében meg is történt. Bécs mellől jött a megren­delés. oda kell tehát szállí­tani a 200 grammos húsvéti zacskókat, bennük nyuszik, kacsák, tojások... Az oszt­rák Hofer cég négy éve vá­sárolja a diósgyőri figurákat karácsony, illetve húsvét előtt. Vannak rendszeres ve­vőik az NSZK-ban, Hollan­diában, Franciaországban, de tavaly szállítottak már Ka­nadába is. A tőkés exportot gazdasá­gosabbá is lehetne tenni, ha Ismét hideg van, s az idő­járás kedvez a hűléses be­tegségeknek. Papírzsebkendő­ből több van, mint tavaly —, de mi legyen az egészen kis gyerekekkel, akik még az or­rukat sem tudják maguk fúj­ni? Nélkülözhetetlen volna számukra az ötletes orrszí­vóka — ha lenne. A háztartási és illatszer­boltokban nem kapható. A megyei gyógyszertári központ illetékesei szerint pedig az utóbbi öt évben egyáltalán nem foglalkoztak a szívókák értékesítésével. A Borsodi Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának dolgozói elmond­ták : az NDK-ból származó Pofra szívókát másfél-két éve nem tudják beszerezni, a hazai csomagolóanyag megfelelne a vevők kényes ízlésének. A nálunk besze­rezhető fólia négyszínnyo­mású. ezt a külföldi partner nem fogadja el, helyette ők küldenek hétszínnyomásút, aminek a felülete lakkozott, így a figura sokkal esztéti- kusabb. Gondot jelentenek az exportnál azok a bizo­nyos cserearányok. A nálunk megdrágult cukor ára nem építhető be a termék árába, ezt a tőkés vevő nem venné figyelembe. azt sem tudják, hozzájut- nak-e az idén. Más a hely­zet az olasz Chiccóval. Ezt a Délkertől veszik, de a kapott mennyiség még sohasem bi­zonyult elegendőnek. Ráadá­sul az idén minden eddiginél nagyobb a kereslet iránta. Az mindenesetre bizonyos, hogy március elején az üzletekbe kerül az orrszívók, s a olasz termékcsalád többi tag­ja is. * Jó volna, ha a babakozme­tikumokat gyártó hazai cé­gek felvennék termékeik lis­tájára ezt az olcsó műanyag szerkezetet, s akkor a vevők nem lennének kiszolgáltatva a külföldi beszerzés egyenet­lenségeinek. B. A. Ebben az évben a Diós­győri Édesipari Gyárból 300 tonna figurát exportálnak, ennek egyharmada húsvétra, kétharmada karácsonyra ké­szül. Szokásos irodai kép fogad. A deresedé hajú főnök fotelben ülve diktál Az írógép nögött bájos fiatal hölgy veri c. bil­lentyűket. Érkezésemre félbe­szakítják a munkát, és kedve­sen beljebb invitálnak. A férfi feláll - ám ugyanakkora ma­rad, mint ülve volt. Két sámli­szerű alkalmatosság segítségé­vel viszi be magát a belső szo­bába. A rokonszenves titkárnő is nehezen lépked, amint gyü­mölcsléért indul... A Mozgás- korlátozottak B.-A.-Z. megyei Egyesületének hivatalos helyi­ségében vagyunk. László Vilmos, az egyesület elnöke céltudatos, határozott ember benyomását kelti. — Az én státuszom csak tisztség, és nem beosztás. De mint egy érdekképviseleti szerv képviselőjének, mindig az a sorstársam a legfonto- tosabb. aki valamilyen prob­lémával megkeres. Járni vi­szont nem tudok. A telefon az egyetlen gyors segítő esz­köz, és persze a levél. Tün­diké, vagyis Németh Zol­tánná adminisztrátor a meg­mondhatója: 1983. május 7. óta —, ekkor vettem át ezt a tisztséget — 2861 hivata­los levelet küldtünk el. Ezt a 38 négyzetméteres irodát — mert korábban még hiva­talos helyiségünk sem volt — ’83 augusztusában kaptuk meg.- Sokkal több a mozgás­sérült a megyében, mint az egyesület létszáma. Miért? — Egyesületünkben hiva­talba lépésemkor 96, ma 317 tag van. a megyében viszont lényegesen több a mozgássé­rült. Tízfős vezetőségünk ugyanis megnézi, kit vesz fel. Belépés előtt mindenkivel elbeszélgetünk. A belépő le­gyen büszke erre a tagság­ra! Vallom, hogy itt is rend­nek és fegyelemnek kell len­nie. 1981 után a sok ajándék­tól kissé elkapatott volt a rokkant emberek nagy része. De mi nem kéregetni aka­runk. hanem dolgozni, alkot­ni, tanulni. Segítségre per­sze szükségünk van, mert ugyanolyanok nem lehetünk, mint egészséges embertársa­ink,- Az 1981 és 1991 közötti tíz esztendő, az ENSZ fel­hívása alapján, a rokkantak évtizede. Az első, a rokkan­tak évének nevezett tizenkét hónap hatásosan fordította rá a figyelmet a több mint 350 ezer magyar mozgássé­rült helyzetére. Nemes fel­ajánlások, nagy tettek szü­lettek. A kampányév elmúl­tával azonban a lelkesedés alábbhagyott: az ígéretek fele (!) a mai napig sem teljesült. önöknek miféle támogatás jönne a legjob­ban napjainkban? — Még 1981-ben kezdtünk hozzá Műhibán a rehabilitá­ciós üdülőpark építéséhez. Tettük ezt azért, hogy tag­jaink itt majd családjukkal együtt pihenhessenek, illetve az állandó testi és lelki fáj­dalmak ellenére bennük le­vő becsvágyat és a tenni akarás kényszerét kielégít­hessék. Az építkezésen a mezőgazdasági dolgozóktól kezdve a katonákig 1748-an dolgoztak eddig társadalmi munkában, köztük kúszva- mászva a mi mozgássérültje­ink is. Az üdülőparkot ha­zánk felszabadulásának jubi­(Folytatás az 1. oldalról) Sok kereskedő elsiratta ja­nuárban a téli szezonvégi vá­sárt. Kevés az áru, a vásár­lóknak pedig kevés a pén­zük. S honnan, honnan nem, került mind a kettő. Áru is és pénz is. A vásár első félidei mér­lege a Centrum Áruházban csaknem azonos a műit évi­leuma és a XIII. pártkong­resszus tiszteletére 1985. má­jus 4-én szeretnénk átadni, de még sok minden nincs kész. Ehhez várunk segítsé­get. Alapkőletételre ugyan nem került sor de alapítot­tunk egy zászlót, amelyre mindazok szalagot köthetnek, akik legkevesebb százezer forinttal gyarapították az üdülőpark értékét. Már hét selyemcsíkot lenget a szél a zászlórúdon.- Ön szerint hogy viszo­nyul a társadalom a moz­gáskorlátozottakhoz? — Általában kedvezően, de már elvárnánk a folyamatos gondoskodást, hogy ne kell­jen mindent külön kémünk. Á lakótelepekre tervezhetné­nek például olyan házakat, melyek földszintién közülünk is kaphatnának lakást, és ide a kerekes szék számára felhajtókat is kialakíthatná­nak. Vagy: rendszeressé vál­hatnának a részünkre rende-* zett bevásárlónapok, és így tovább. Azt hiszem, sokkal többet tennének az egészsé­ges emberek értünk, ha elő­re tudnák: egyszer netán maguk is ilyenekké válhat­nak. Kovács A. Gábor vei. Az első két nap alatt re­kordforgalmat bonyolítottak le. S a hét egészében a női konfekcióosztályon kínált, öl­tözékeknek volt a legnagyobb sikerük. Több ezer kabát, ruha és kosztüm talált gaz­dára. Az erősebb nem kép­viselői is eredménnyel válo­gathattak maguknak a férfi- konfekcióosztályon. Együtt­véve hárommilliós forgalmat bonyolított le a két osztály az első héten, kizárólag a kedvezményes áron kínált holmikból. Ezerszámra kelt el csizma és téli cipő is, hi­szen javában benne vagyunk a télben. Az első héten két­milliós forgalmat jegyeztek a dpőosztályokon. Utánpótlásról a lehetősé­gekhez képest még gondos­kodnak. de akkora választék már nem lesz. mint az első napokban. A visszaköszönő télben nagy sikere van a kis­méretű. cipőre szereit kor­csolyáknak s a leértékelt 59,50-es hócsuszinak a játék­osztályon. Magyarország nemzeti atlasza Ebben az évben hozzákez­denek Magyarország nemze­ti atlaszának elkészítéséhez a Kartográfiai Vállalatnál. Hazánk ilyen átfogó ..feltér­képezésére” először — és mindeddig utoljára — 1964- ben került sor, s az atlasz újbóli összeállítását az az­óta bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások tették szükségessé. A Magyar Tudományos Akadémia több kutatóintézetének közremű­ködésével készülő nemzeti atlasz várhatóan 1988-ban jelenik meg; a Kartográfiai Vállalat 20 munkatársa dol­gozik maid állandóan az el­készítésén. (kerényi) A városi pártértekezlet küldötte Az első eladó A Miskolc városi pártértekezletet február 23-án, szombaton tartják. A küldöttek között ott fog ülni Petró Mária is, a Tulipán di­vatház dolgozója. Lapunk régi olvasói talán még emlékeznek rá, hiszen öt évvel ezelőtt szintén küldött volt, s akkor irtunk róla. A fiatal eladónő már 11 éve dolgozik a Tulipánban. Itt volt tanuló, majd sokáig el­adó a gyermekosztályon, később első eladó lett. A kereskedők között ez rangnak szá­mít, hiszen nemcsak a vevőkkel keil tö­rődnie — munkatársainál gondosabban is —, hanem részt kell vennie a bolt vezeté­sében, az adminisztrációs munkában. A több mint egy évtized alatt hozzánőtt az üzlethez, s napjai nagy részét itt tölti. Az időbeosztása miatt olykor nehezen tud sza­kítani néhány órát a mozgalmi életre, pe­dig ez is tetemes részt foglal el az életében. 1981-ig alapszervezeti KISZ-titkár volt, a rákövetkező évben a vállalat KlSZ-bizott- ságának titkára lett. Munkahelyén vált párt­taggá, s 1980-ban választották meg a ke­reskedelmi pártbizottság . tagjává. Kezdetben csak sejtette, hogy milyen munka vár itt rá, de ma már úgy látja: sikerült megfelelnie a bizalomnak, s meg­becsülik azért, amit tesz. Tudatossá válá­sában nagy szerepe volt a tanulásnak: a szakközépiskola után ideológiai képzés kö­vetkezett. jelenleg elsőéves a marxizmus— leninizmus esti egyetemen. öt éve eljutott a pártkongresszusra. Ügy látja, ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a tagtársai bíztak benne: el tudja j majd mondani azokat a gondokat, melyek- j kel valamennyi kereskedőnek számolnia j kell: a kereseti lehetőségek alakulásával,a munkaerő-vándorlásból adódó bajokkal. Ha I szót kapna a városi pártértekezleten Petró Mária, erről szeretne beszélni. Persze a közéleti szereplés, s a bolti mű­szak után rendszerint fáradtan ér haza Másnap korán kell ébrednie, hiszen bejáró: Taktaharkányban lakik édesanyjával. Meg­szokta már az utazást, de könnyebb dolga lenne, ha közelebb lakna munkahelyéhez. B. A. A magyarok nem gyártják az orrszívókát Náthás gyerekeknek Ilócsuszi és télikahát Elteli a szezonvégi ám java Teloszekbez, mankóhoz kötve

Next

/
Thumbnails
Contents