Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-07 / 32. szám

kát felváltották a vízveze­tékkel, központi kérdéssé vált a csatornázás, s a ve­zetékes gáz kiépítése. Kel­lene végre egy nagy ABC- áruház is, s több utca lakói sürgetnek járda- és útbur­kolatot. Ráadásul vannak még szorító „apróságok” is: legalább még egy tanterem kell az új iskolához — a gyermekáldás Mályiban pél­daadó —, kell egv házas­ságkötő-terem. s fel kéne végre építeni a ravatalozót. Mindez pedig pénz — s nem is kevés! —, amit csak­is akkor lehet összehozni, ha az állampolgárok is meg­nyitják bukszájukat. Ez pe­dig a számok nyelvén úgy szól; ha megszavazzák a csa­tornázást. családonként 35 ezer forintos hozzájárulást kellene fizetni, havi 200 fo­rintos törlesztéssel. Ugyan­is csak akkor kapnak a me­gyéből költségkeretet rá, ha az állampolgárok is vállalják ezt a hozzájárulást. Ezerkét­száz forint lenne az idei te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás portánként, s ötszáz fo­rint egyszeri befizetés biz­tosítaná a ravatalozó felépí­tését. • Ml LEGYEN ELŐBB? Óránál tovább tartott az elnöki beszámoló, s szünetet sem kérve indult a vita a falugyűlésen. Huszonkilen­cen mondták el véleményü­ket, voksoltak és rukkol­tak elő javaslatokkal az el­hangzottakról, az elhang­zottakhoz. S nem a pénz körül folyt a szó — noha jó néhánéán' 'emlékeztették rá a község vezetőit: differenci­álni kell a hozzájárulások mértékét a jövedelmek sze­rint —, sokkal inkább a rangsorolást firtatták. Mi le­gyen előbb: a szennyvízcsa­torna vagy a vezetékes gáz? Mindkettő mellett súlyos ér­vek szólnak, csakhogy egy­szerre mindenre nem futja. Hogy mily’ felelősséggel gondolkodtak együtt, arra apró példa: A vita egyik résztvevője vetette fel, hogy nem árta­na, ha a ravatalozó építé­séből az egyházak, s hivőik is részt vállalnának, elvégre közös használatú • lesz, ha megépül az oly régen hi­ányzó kegyeleti létesítmény. Mire a katolikus plébános kért szót. hangsúlyozva: a maga részéről természe­tesen ugyancsak megfize­ti az ötszázforintos hozzájá­rulást, s nyilván a hívők sem zárkóznak el, ámde azon felül még pluszt kérni tűlük csak azért, mert hi- vők, nem volna igazságos. Ellenben nyilván meg lehet találni a módját annak is, hogy az egyház a saját anya­gi javaiból szaporítsa a ra­vatalozó építéséhez szüksé­ges forintokat. S ilyen irány­ban a maga részéről támo­gatja a javaslatot... • KÉTSZER „MELEGSZENEK” A KÖZSÉG VEZETŐI Mindennapos gondok is te­rítékre kerültek: a tej- és a pékáru-ellátás egyenetlen­ségei, a terebélyesedő község belső közlekedésének fele­más helyzete, a köztisztaság megteremtéséhez szükséges feltételek bosszantó hiányai. A vita végén nem is tit­kolta a tanácselnök, hogy már a felsorolásoktól is „me­legük lett” a községi veze­tőknek. S tudják jó előre, hogy kétszer melegszenek ki tőlük: másodszor majd akkor, mikor rendre meg kell oldani a problémákat. S csak természetes, hogy szá­mítanak rá: a falugyűlésen tapasztalthoz hasonlóan jó partnere marad a tanácsnak — a munkában is — a la­kosság. Mindüknek meg kell tanulni ezt az új stílust, ezt az új formát. Mert csakis — és csakis akkor alakul jól ki a községben a tanácsi önállóság 1 Négy órán át tartott a sa­játos beszélgetés a falu né­pe és választott vezetői kö­zött. S noha voltak, akiket korábban elszólított teendő­jük, sokan kitartottak az utolsó búcsúszóig. S már ez a türelem is demonstrál va­lamit ... (r) Ellenőrzik a boltokat Fel kell tüntetni az új árat A vásárlók joggal igény­lik hogy az árukon feltün­tessék a megváltozott ára­kat. Mi a kereskedők fel­adata ilyenkor? Ambriskó Dezső, a Miskol­ci Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat osztályvezetője: — Az új árakat azonnal fel kell írni a termékekre. Vannak olyan áruk, melye­ket nem lehet címkével el­látni, s nehézségbe ütközik a tollal történő átárázás is. így történt ez legutóbb a tej esetében. Ilyenkor vala­mennyi üzletben ártábláza­tot helyezünk el, jól látható helyen, hogy a vásárlók kel­lőképpen tájékozódhassanak. Egy rendelet szerint az ár változását követő 30. nap után már új csomagolásban kellene megkapnunk a ter­mékeket, de ez csak nagyon ritkán történik így. A gyár­tók ugyanis felhasználják a régi csomagolóanyagot, mivel rendszerint bőven van belőle raktáron. így a kereskedőkre hárul a nem csekély munka. De megköveteljük, hogy va­lamennyi üzletben időben megtörténjen az átárazás. — S ezt ellenőrzik is? — Ahol hiányosságot ta­pasztalunk, számon kérjük az üzlet vezetőjén. Nem ma­radhat el a büntetés sem. Fontos feladatunknak tart­juk, hogy a vásárlók kellő­képpen tájékozódjanak min­den árváltozásról. B. A. I Fagy ette betonalap A lillafüredi lépcsők Mályiban, az új iskola au­lájában gyülekeztek a község lakói, ahol is a tanácselnök — Lukács János — a párt- titkárral és a Hazafias Nép­front titkárával együttesen drukkolt: ugyan mekkora lesz a nép figyelme .a falu­gyűlésre? Hanem öt óra tájt már pontosan tudni lehetett, hogy bizony érdekli a la­kosságot szőkébb pátriájuk jelene, jövője: több százan töltöttek meg a hatalmas au­lában a széksorokat. Öt óra 10-kor meg valaki még be is kiáltotta az időt a „kezd- hetnénk”-kel. Vendéglátók farsangja A Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalat Gasztronómiai Társasága pénteken este 8 órától a Tokaj vendéglátó­házban rendezi meg a ven­déglátósok farsangi bálját. Az ételeket, italokat harmad­osztályú áron kínálják. A részt vevők kétféle menüből válogathatnak. Asztal szemé­lyesen vagy telefonon fog­lalható a Tokaj vendéglátó­házban (telefon: 37-104). A műsorban a Tokaj varieté látható. A Pepsi bárban Ko­mor László ad műsort. A reggelig tartó jó hangulatról a Flamingó együttes gondos­kodik. Papagáj, hörcsög, teknős A miskolci állatkórhazban számon tartják, hogy milyen állatokat tartanak a város­ban. Jelenleg különösebb eg­zotikus állatot sehol sem nevelnek Miskolcon, ezzel szemben nagyon sok helyen tartanak papagájt, arany­hörcsögöt és teknősbékát. Ezeknek azonban jó az egész­ségi állapota, s ritkán szo­rulnak az állatorvos segít­ségére. Egy jó tavaszi nap kirán- dulóseregévcl vetekedett va­sárnap a Lillafüredre láto­gatók száma. Az új lépcső­ket viszont nem ez tette pró­bára a kisvasút állomásának parkja és a következő szin­ten levő parkoló között. Nyil­ván a mínusz 20 fok fölötti hideg mállasztotta szét a be­tont. Jó néhány sétáló hango­san berzenkedett, mondván: néhány hónapra építették ezeket a lépcsőket? Termé­szetesen az első reagálásunk nekünk is az volt, hogy itt valami hibádzik. De jobb, ha illetékeseket' keresünk, akik többet tudnak monda­ni az új lillafüredi lépcsők­Téli csend az avasi pincesoron Fél éve volt legutóbb ha­sonló esemény a faluban — harmadekkora sikerrel —, a tétje viszont az ideinek volt fajsúlyosabb. Szívem szerint — s utólag — fogalmazha­tom így is: az önállóság „fő­próbáját” mutatták be a mályiak. • AZ ÁLLAMPOLGÁROK IS BUKSZÁT NYITNAK Nem volt véletlen, hogy az ország helyzetéből kiindulva közelített a falu eredményei és gondjai felé a tanács­elnök, pontosan taglalva be­számolójában, hogy mivel és miként kell számolniuk' az ott élőknek idei és távolab­bi' jövőjüket illetően. (Hogy a kiindulási alap szemléle­tesebb legyen, fényképes tablót helyeztek a gyüleke­zet elé mementóként, Mályi négy évtizedes gyarapodásá­ról. Hogy a hajdani ezer­lelkes falu háromezresre so­kasodott, hogy a 40 esztpn- deje 253 portás község ma 848 házas ingatlant számol. Nem szólva a tavi üdülők­ről, akik csaknem félezer hétvégi pihenőt siker! tettek a víztükör köré.) A gyarapodás persze a gondokat is szaporítja. A na­gyobb falunak értelemsze­rűen nagyobbak az igényei is. Minthogy az ásott kuta­ről. Mert az nagy luxus len­ne, ha esztétikai és baleseti okokból szinte évente kelle­ne ide új járdát és lépcső­ket építeni. Nos, ezek az utak, lép­csők és szegélyek még fél­kész állapotban vannak. A betonalapozással végeztek — tudtuk meg a városgond­nokság Illetékesétől —, de a kockaköveket csak a jó idő beálltával fogják felrakni. Ezek ugyanis tavaly nem ké­szültek el időben. A Miskol­ci Kertészeti Vállalat dolgo­zói újból felvonulnak tehát. De annyi bizonyos, hogy a fagyette alapot újból rendbe kell hozniuk, mert külön­ben egy év múlva a kocka­köveken billeghetünk. ★ A Borsodi Szénbányák Központi Bányamentő Állomásán. Kazincbarcikán befejeződött az önként jelentkező fiatal bá­nyamentők háromhetes tanfolyama. Két héten keresztül el­méleti oktatást kaptak, a harmadik héten az állomás herbo- lyai gyakorlati tárójában vettek részt a kiképzésen. Itt igazi bányabeli körülmények között. 30 fokos hőségben, füstben kellett megismerkedniük a bányamentés eszközeivel és mű­szereivel. Képünk a gyakorlótáróban készült. (Tamás István felvétele) (Kiss József felvétele) Tábor, évkönyv, archívum Természetvédők tervezik Tavaly 15 200 óra, 1 mil­lió 820 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a Borsod megyei Természet- védelmi Egyesület tagjai — jelentette be Czagányi Jó­zsef vezető titkár a Herman Ottó Múzeum tanácstermében tartott vezetőségi értekezle­ten. A legtöbb időt Kelemé- ren, Füzérradványon, Árkán és a Garadna-völgyben ak­tív természetvédelmi munká­latokra fordították. A tájegységi csoportok te­vékenységéről dr. Cyurkó Péter Miskolc városkörnyéki Kormos Dénes leninvárosi dr. Nagy-Bozsóky József sá­toraljaújhelyi, Radeczky Já­nos encsi és Vaszkun Mária kazincbarcikai területi titká­rok számoltak be. Tavas László, a fotós-szak­osztály vezetője, örömmel adta tudtul az egyesületi archívum magvának, kétezer diának és rengeteg fénvkéo- nek az elkészültét. Dr. Gyulai Iván muzeológus az élővilág- szakosztály életét és a kör­nyezetvédelmi klubvezetők Balatonföldváron tartott első országos tapasztalatcseréjének tanulságait ismertette., Szó esett a nyárra terve­zett természetvédelmi tábo­rokról is. A hat tábor között újdonságként a Zempléni­hegységben, Rostáikén egy olvasótábor, és több barlang- kutató tábor is szerepel. Az ellenőrző bizottság ja­vaslata alapján a vezetőség — a barlangkutatók kivételé­vel — a szakosztályok meg- szünetéséről döntött. Az irá­nyítást ezentúl hattagú kol­lektív tanács látja el. Tudo­mányos tanácsadóként bioló­giai kérdésekben dr. Simon Tibornét, a geológia területén pedig dr. Mátyás Ernőt kér­ték fel. Az ülésen jutalmakat is átadtak. A legaktívabb ter­mészetvédők közül tizenhár­mán vehettek át emlékér­met, a tizennegyediket pedig Grósz Károlynak, az MSZMP KB tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának juttatják el, aki fáradhatat­lanul bábáskodott az egye­sület születésénél. A vezetőség végezetül megalakította az egyesületi évkönyv szerkesztő bizottsá­gát, és elfogadta az 1985. évi költségvetést. ,K. A. G. Falugyűlés Mályiban Az önáSlóság főpróbája

Next

/
Thumbnails
Contents