Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-06 / 31. szám
A boltosok mumusa a pénztárgép Jó lenne válogatni A boltvezetők, a pénztárosok mumusa nemcsak a leltárhiány, hanem a pénztárgép is. A Hét legutóbbi televíziós adásából tudjuk, hogy nincs minden rendben a hazai gyártás, a forgalmazás és a szervizszolgálat körül. Hasonló gondokról számolnak be a megyei és a miskolci illetőségű vállalatok is. Mátyás Lajos, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója szerint a jelenleg működő pénztárgépeik 1—2 éves használat után felmondják a szolgálatot, s utána rendkívül gyakran javításra szorulnak. Egy-egy forgalmas üzlet életében nagy gondot okoz, ha a pénztárgépet ki kell vonni a forgalomból. Az igazgató szerint az ideális az lenne, ha a vállalatoknak módjuk lenne különböző pénztárgépek között válogatni. Egy nagyobb forgalmú üzletben érdemes lenne áldozni a drágábbra is. Például a Pátriában, ahol egész nap ütikji a pénztárosok a gépeket, tartósabbra, megbízha- tóbbra lenne szükség. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Rad- ványi Géza is jól ismeri a pénztárgépügyet. Tartalékuk alig van, hiszen a javítás nehézkes, az alkatrész-utánpótlás megoldatlan. A szerviz gyakran csak hathónapos ^átfutási idővel, tudja vállalni a javítási munkálatokat. Gyakori panasz, hogy amit javítottak, az is hamar elromlik. A műszakilag megbízhatatlan pénztárgépek a társadalmi tulajdon megsértésének veszélyét is magukban hordják, hiszen az utólagos ellenőrzésre alig nvilifc’jmiSpL u , Ha.’ az import lehetőségek nem“Vá!töznak, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az üzletek. Az ügyvitel-gépesítés idejét éljük. Ha megelégszünk a most forgalomban levő pénztárgépek „tudásával”, féllábas lesz a gépesítési rendszer. Ma már olyan gépek lennének az ideálisak, amelyek bizonyos csoportosításokat is lehetővé tesznek, és az értékesítési forgalmat is regisztrálni tudják. ' Ózbírálat Özbirálat és -selejtezés címmel tart vetített képes előadást a miskolci Vadászklubban pénteken délután 5 órától dr. Szidnai László, az Országos Trófeabíráló Bizottság elnöke. A rendezők minden érdeklődőt szívesen látnak. Tárjuk fel tartalékainkat Gazdaságpolitikáról, fiataloknak Jégburokban az egyik közkút Nem volt gáz Kiolvasztott közkutak Az elmúlt hetekben igen sok gondot okozott a vízműveknek a rengeteg elfagyott miskolci közkút kiolvasztása. A munkával a múlt hét végére végeztek a szakemberek. Nem minden kútnál volt viszont elegendő csak az olvasztás, néhány esetben cserélni kellett a berendezést is. Miért volt erre szükség? Kiss Zoltán, a Miskolci Vízmüveik. Fürdők és Csatornázási Vállalat osztályvezetőhelyettese: — Néhány esetben a lakosság nem rendeltetés szerint használta a közkutakat. A nyomókart különféle tárgyakkal pöckölték ki. Talán így akarták elejét venni a lefagyásnak. A vékony sugárban csordogáló víz azonban megfagyott, s tönkrement az a rendszer, amelyik gondoskodik róla, hogy a kiolvasztás után ne maradjon víz a vezetékben. Emiatt januárban összesen hét kutat cseréltünk ki. mivel a károsodásuk maradandónak bizonyult. Az elmúlt hét végére valóban végeztünk a kiolvasztással. Ezt a munkát sokáig gátolta, hogy nem jutottunk gázhoz, így sok helyen csak a tervezettnél jóval később láthattunk a javításhoz. A cseréknél pedig elsősorban az okozott gondot, hogy a föld egyméteres mélységig fagyos volt. Remélhetőleg az újabb közkútelfagyások esetén már kevesebb lesz a gondunk, különösen ha az idő is tartósan megenyhül. A hálózatot egyébként szerelőink rendszeresen ellenőrzik, de továbbra is számítunk a lakossági bejelentésekre. A kiolvasztást végző külön brigádunk felkészülve várja az újabb munkákat. A KISZ Miskolc városi Bizottsága a korábbi években rendszeresen aktivaér- tekezleteken tájékoztatta városunk ifjúkommunista vezetőit, időszerű kérdésekről. Tegnap ismét gazdaságpolitikai aktívát rendeztek. Az érintett ifjúsági vezetők három előadást hallgathattak meg Szeghö Istvánnak, a KISZ Miskolc városi Bizottsága titkárának bevezetője után. A gazdaságpolitika időszerű kérdései és továbbfejlesztésének fő irányai. A vállalatok irányításának vezetési és szervezeti rendszerének változásai. E két témakörről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Tímár Vilmos, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára. A bevezetőben arról szólt: a VII. ötéves terv kimunkálása szükségessé teszi, hogy megvonjuk az elmúlt időszak mérlegét. A megelőző ötéves terv készítésekor úgy számoltunk, hogy a tervidőszak végére — 1985-re — megállíthatjuk a kedvezőtlen folyamatokat, s az azt követő években már kedvező lehetőségekkel számolhatunk. A helyzet számunkra előnytelen változása miatt azonban a tervidőszak közepére el kellett érni az 1985-re kitűzött célokat, s ennek érdekében jelentős importkorlátozásokra volt szükség. Az előadó számadatok egész sorával igazolta. milyen eredményeket hozott a gazdaságpolitika ilyen irányú változása, majd azt hangsúlyozta: mindezek eredményeként jelentősét léptünk előre önmagunkhoz képest, de ugyanakkor keveset a világgazdasági kihíváshoz viszonyítva. Tímár Vilmos a továbbiakban arról szólt: sem a Sajtótájékoztató az MTESZ-ben Műszakiak tervezik Minden eddiginél gazdagabb éve volt az MTESZ Borsod megyei Szervezetének 1984 — mondotta dr. Horváth Béla tegnap délelőtt, az MTESZ miskolci székhazában tartott sajtótájékoztatón. A megyei szervezethez tartozó, összesen 88 intéző bizottság, egyesületek, szakosztály 1150 rendezvényén A Rádiótól kérdezték — a DH válaszok Késiin kötik be a gázt A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiójának Benn vagyunk a télben című fórumműsorából időhiány miatt kimaradt két kérdésre Katona Zoltán, a TIGÁZ igazgatója válaszol. • A múlt év elején megrendeltem a gázbekötést, de azóta sem készült el. Állítólag amiatt, hogy az F813-típusú konvektorokat a TIGAv nem tudja beszerezni. Mikorra várhatom a munka befejezését? — kérdezi Tóth Józsefné a Templom utca 1. szám alól. — A mostoha időjárás, a munkák felhalmozódása és egyéb nem várt akadályok miatt március 31-ére igazoltuk vissza a gázbekötést. Igaz, ez nagyon hosszú idő- MK tűnik, hiszen ilyen munkának nem volna szabad egy évig elhúzódnia. A konvektorhiány és a belső építési nehézségek azonban nem tették lehetővé, hogy korábban eleget tudjunk tenni a megrendelésnek. A múlt hónap végéig nagyrészt elkészültünk a munkával, beépítettük a tűzhelyet, valamint a vízmelegítőt, és a két darab, kéménybe köthető konvektort. Sajnos, a kért F—8/13 típusú konvektort egyelőre nem kaptuk meg. A jövő hónap végéig azonban ezt, és a csatlakozó vezetéket bekötjük. • Van-c lehetőség arra, hogy családi ház építésekor a gázhálózatot önerőből kiémtsünk. — kérdezi Tajti Aladár, miskolci lakos. — Természetesen! Ezt a városi tanács építési és közlekedési osztályán kell kezdeményezni. A tervezésről, a kivitelezésről és az üzembe helyezésről ott gondoskodnak. Ennek feltétele, hogy a tanács megjelölt számlájára az összeget befizesse. Egy lakásnak 54 négyzetmétert tekintünk, s ha ennél kicsivel is nagyobb, már két lakásnak számít. Így telkenként tíz-, illetve húszezer forintot kell befizetni. A telek határán belül mindenki egyénileg, a saját költségére építtetheti meg a gázvezetéket. Az összeg itt annak a függvénye, hogy milyen messze van' a lakás a telekhatártól és milyen rendszert kíván beépíteni. nem kevesebb, mint 40 ezer borsodi—miskolci műszaki szakember vett részt. Tavaly igen sok volt (23) a kiállítás is, vonzerejüket bizonyítja a több, mint ötezer résztvevő. Az idén számos nagy feladat megoldása vár a Műszaki és Természettudományi Egyesületek megyei szervezetére. Megkezdődnek a tisztújító közgyűlések; az országos vezetőségválasztás azonban 1986-ra nyúlik át. Már elkészültek az egyesületek, intéző bizottságok idei munkatervei. A Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezetei például az idén is megrendezik az NME-en 10, 20, illetve 30 éve végzett hallgatók találkozóját. Áprilisban Miskolc ad otthont a géptervezők országos szemináriumának, augusztusban pedig a nemzetközi szerszám- és szer- számanyag-konferenciának. A kémikusok a 11. alkalommal rendezik meg a borsodi vegyipari napokat, a megye nagyüzemeinek környezetvédelmi tevékenysége lesz a fő téma. Az Agráripari Tudományos Egyesület helyi szervezetei országos konferenciát rendeznek a zeolit felhasználásáról, a közlekedéstudományiak pedig azt vizsgálják egyebek között, hogy milyen hatással van a Széchenyi út rekonstrukciója Miskolc belvárosának közlekedésére. Az Idén ismét megrendezik a borsodi műszaki heteket. beruházásokat, sem az importot nem lehet tovább visszafogni. A termelés anyagellátása, s a lakosság áruellátása egyaránt komoly gondokat okozott. Váltani kell tehát, s ennek 1985 a kezdete. Külső források nem segítenek bennünket, tartalékaink további feltárására van tehát szükség. A vállalati irányítás vezetési és szervezeti rendszerének változásairól szólva kiemelte: a jövőben lényegesen csökken a központi irányítású vállalatok száma — Miskolcon és körzetében például csak a Borsodi Szénbányák, a Diósgyőri Gépgyár, az Északmagyarországi Vegyiművek és a Volán 3. sz. Vállalata tartozik majd e körbe —. míg a többi vállalatnál vagy vállalati tanács gyakorolja a döntési és munkáltatói ;o- gokat, vagy a vállalati közgyűlés dönt ezekről a kérdésekről. (Ez utóbbi forma az 500-nál kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalatok esetében lehetséges.) Az előkészületek e változások bevezetésére megtörténtek, azokat 1986-ig kell végrehajtani. Több kérdés megválaszolása, majd az ebédszünet után dr. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára az ifjú- kommunisták feladatairól szólt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése kanosán, s előadást tartott Dékány Béla, a Pénzügvmi- nisztérium Ellenőrzési Igazgatóságának osztályvezetője is. a gazdasági szabályozórendszer főbb változásairól. Hiába divat a Hiányzik kalapanyag Nagy divat a kalap. Kabáthoz, bundához kis és nagy karimájú kalapot viselnek a nők. Furcsa, hogy a kalapkészítők nem használják ki a keresletet, nincs az üzletekben női kalap. Miért? — kérdeztük Nagy Józsefnétöl. a MÉRUSZ Széchenyi úti kalapszalon vezetőjétől. — Szívesen meglovagolnánk a kalapkonjunktúrát, de nem tehetjük. A szalon négy kalapkészítő mestere csaknem munka nélkül van, mivel nem kapható alapanyag. Ismeretes, hogy gazdaságtalan volt a budapesti kaiapgyár, ezért felszámolták, és átadták a Videotonnak. A televíziógyár természetesen nem készít kalapnemezt, a gépeket megvásárolta egy szövetkezet, amely egyhamar aligha kezdi meg a termelést. A nyúlszőr- nemez, a filc és a velúranyag hiánya miatt nem tudjuk teljesíteni az egyre sokasodó megrendeléseket Mostanában naponta 30—40 tetszetős női, úgynevezett trópusi kalapot adhatnánk el. Jobb híján szövetből, bársonyból, egyéb textíliából próbálunk kalapot készíteni. A gondunkat súlyosbítja, hogy a kalapok keményítőséhez szükséges speciális vegyszer is hiánycikké vált. Így aztán szívesen vesszük, ha hozott anyagból dolgozhatunk, átalakítjuk a régi divatú, megunt női kalapokat. Zeolittal: több hús Az állattenyésztésben jelentős eredményt értek el a hazai gazdaságok a takarmányhoz kevert zeolitőrle- ménnyel, amely az anyagcsere javításával meggyorsítja a baromfi és a sertés fejlődését, növekedését. A baromfitelepeken egyúttal jól hasznosíthatták a zeolitnak azt a hatását, amely semlegesíti az istállóban keletkező ammóniát, és szagtalanító szerként javítja a helyiség levegőjét. Ezzel lehetővé teszi, hogy egységnyi területen 15—20 százalékkal több baromfit neveljenek. A zeolit-i liszttel kevert táppal újabban a nyúl- és a kacsatenyésztésben is jó eredményeket értek el. Az üvegházi es a fólia alatti intezív növény- termesztést pedig a növekedést serkentő új termékkel, a növények életműködésében nélkülöahetetlen ásvánvi nyomelemekkel dúsított zeo- litőrlemény előállításával se-! gítették.
