Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-06 / 31. szám

Játék, presztízs, patriotizmus Mennyit ér egy vetélkedő? A képernyő előtt néztem végig a Szivárvány cimü té­vévetélkedőt: a néző szól be­lőlem. Amíg az elődöntők tartottak ugyanis nemegyszer eszembe jutott, hogy mit szólnék ehhez a nagy jószán­dékkal, nemes elhatározással, hatalmas asszisztenciával és rengeteg helyi izgalommal bonyolított játékhoz, ha nem lennék miskolci. Az elődöntők során szíve­sen helyeseltem a szerkesz­tőnek: bizony eljárt felettünk az idő. Igenis elképzelhető, hogy egy országos vetélke­dőn meghatározó kérdésként szerepeljen például a Kör­hinta című magyar film leg­ismertebb képsora, az, ami­nél a nemzetközi filmművé­szet sem tudott soha többet: a Körhintát ma már nem vetítik a mozik. Sok, ehhez hasonló kérdés volt az első fordulókban, és először jóvá­hagyólag bólogatott is hozzá az ember; ha az elmúlt negy­ven esztendőt veszik számba zenében, képzőművészetben, irodalomban, filmben, akkor bizony fel kell idézni ezeket. Kötelező akkor is, ha eviden­ciák, hiszen régen „öregnek” számítanak például azok a zeneiskolások is, akik Ko­dály Zoltántól hallhatták: autogramot csak akkor adok. ha elénekel egy népdalt. Nem­zedékek születtek a mai ma­gyar kultúra meghatározó ál­lomásain innen, és a megis­merésért a televízió sokat te­het. De az egyes városok csa­patainak tagjai között még véletlenül, még kivételkép­pen sem láttam egészen if­jút. Olyan fiatalt, akinek a könyvtárban ülés, az utána­járás valóban primér él­ményt jelentett volna. Olyat, ami túlmegy egy ..szivárvá- nyos”. tehát alkalmasint a paletta minden színét felvil­lantó, de csak felvillantó él­jjc A kamerák mögött sokan elsősorban nézők voltunk. mény határán, ök nyilván a képernyő előtt ültek (remél­jük). Az egyenes adások hely­színein az érettebb generáció állt ringbe. Negyvenen túl is megőriz­heti játékos kedvét az em­ber, de egy-két forduló után már nemcsak játékot láttunk: a résztvevő városokat első­sorban a bizonyítani akarás, a versenyzőket a bizonyítani kell szükségessége vezette. Negyven, ötven, hatvan év körül (bocsánat bármelyik csapat bármelyik tagjától) senki nem kockáztatja évti­zedek kemény munkájával megszerzett hitelét. Elfogja a játékvágy. és inkább növelni szeretné, ám ha ezt milliós nyilvánosság előtt teszi, ak­kor a kockázat már hatal­mas. Mondhatnánk, hogy lel­Hírünk az országban A diósgyőri üzemóriások két országos lap figyelmé­nek a fókuszába kerültek a napokban. A Diósgyőri Gép­gyárról a Képes Űjság idei 5. száma közöl kétoldalas ve­zető riportot. „Ha a sporthoz hasonló­an, a gazdasági életben is létezne mondjuk »Az év vál­lalata« elismerő cím, akkor arra 1984-ben minden bi­zonnyal egyik esélyesként pályázhatott volna a Diós­győri Gépgyár.” Az eredmények aranyfede­zete, hogy „utat tört itt magának egy valóban új vezetői szemlé­let és irányítási módszer . .. A vállalat sikeres működé­sében oroszlánrésze van an­nak is, hogy a piaci lehető­ségek és igények ismerete nem szűkül a döntéseket ho­zó vezetőkre. Ennél a válla­latnál az a stílus, hogy a dolgozókat személyesen is beavatják a döntéselőkészí­tés »rejtelmeibe« ... A va­lódi üzemi demokrácia min­dig nagyon egyszerűen ér­vényesíthető.” A jövőt illető felelősségre utal egy figyelmeztető ész­revétel is: „Az iskolából kikerülő fia­tal szakmunkások a »fel­nőtt« norma ötven százalé­kát ... is csak nagyon ke­vesen tudják teljesíteni... A fiatalokat — ahogyan ez régen volt — még tanuló korukban be kellene osztani idősebb »szaki« mellé, aki megtanítaná őket dolgozni. Az idősebb, jó szakmunká­sokat anyagilag is érdekelt­té kellene tenni ebben.” A „szomszédvár” LKM- ben tavaly bevezetett új ösz­tönzési módszerről a Nép­szava február 4-i, hétfői szá­ma emlékezik meg, „Egy po­hár sör a vezérigazgatóval” című terjedelmes cikkében. A brigádok csekkfüzetének lényege, hogy a jobb telje­sítményért járó tetemes rá­adás összeg 40 százalékát a brigádvezető utalványozhat­ja. A Fazola brigád vezető­je, Szilágyi Miklós bevallja, először maga se hitte, hogy az ő aláírására fizetnek a pénztárban. „De fizettek... a jó mi­nőségért a brigádom egy hó­napban plusz 30 ezer forin­tot kapott.” A mozgatórugók is figyel­met érdemelnek: „Ennek az egész kísérlet­nek a több pénzen kívül az a legnagyobb jelentősége, hogy van egy úgynevezett »dudásfüzet«. Ebbe írjuk a termelést gátló tényezőket. A vezetőknek 24 órán belül intézkedniük kell az okok megszüntetésére.” A Műemlékvédelem némi késéssel most megjelent 84/4. száma összegző értékelést kö­zöl a legutóbbi 20 év hely­reállítási munkálatairól. Igaz örömünkre, az elismerő pél­datárban megyénk s Mis­kolc műemlékei többször is szerepelnek. A történeti ér­tékek „feltámasztásának” kö­szönhető, hogy „A bo'drogolaszi r. k. temp­lom ... megközelíti a XII századi román hatását, hi­telesen visszaállított részle­teivel : a torony és hajó ere­deti ablakaival... a déli ka­puzattal.’ Egész oldalas kép szemlél­teti a diósgyőri vár rondel­lájának helyreállítási mód­szerét is. ' összeállította: Bereez József segítettek. A képernyőn innen (Kerényi felv.) ke rajta, aki felvállalja, de nem mondja az ember, mert tudja, hogy a személyes presztízsen túl bizony patrio­tizmusról van szó. Kár, hogy arról a „patriotizmusról” is, ami a finisben a szó szoros értelmében versenytársakká tette a két döntőbe jutott csapatot. Tévés nyelven szól­va „lejött a képernyőről” a minden áron győzni akarás. Ha város játszik várossal, a játékos színezet mögé ka­rakteres tartalom kerül: a jupiterlámpás ünnepnapok, az egyes találkozások mögé éppen annak a produktum­nak az alapján egyfajta kép rajzolódik. A versenyláztól fűtött helyzettel adekvát, de nem valós kép. Nem baj ez, bár az ország nyilvánossága még a gesztusnak is felfo­kozott hangsúlyt ad... Győzni nyilván jobb lett volna, de a második helyezés ugyanaz. A Szivárvány című vetélkedő nem minősített. De arra feltétlenül figyelmeztet, hogy az esztendő 365 napjá­ból 360, vetélkedő nélküli napon számba lehet, és szám­ba is kell szedni a többi vá­ros mellett Miskolc kultu­ráltságát is. Arra feltétlenül felhívta a figyelmet, hogy itt és most ne tévesszük szem elől; minden településen, kis- és nagyvárosban nagyon sok kiművelt emberfő van, hogy vannak megmutatásra érde­mes értékek. Második, vagy tizedik helyezés, semmi baj. Azon inkább érdemes elgon­dolkodni; miért kell ahhoz •televíziós vetélkedő, hogy egy nagyváros felmérje a lehető­ségeit ... M— A tétlenség szellemi leépülést okoz Deres fejjel is tanulnak (Folytatás az 1. oldalról) Több, mint félszázan vál­lalkoztak arra, hogy részt vegyenek a Nyugdíjasok Fő­iskolájának foglalkozásain, az Ady Művelődési Házban. A kétéves kurzuson elsősor­ban azokat a történelmi is­mereteket sajátítják el, amelyeket az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola hallgatói nyolc félév alatt — tudtuk meg dr. Molnár Jó­zseftől, a főiskola nyugdíjas tanárától, aki Egerben az előadásokat tartotta, s most a miskolciakat oktatja. Az ősközösségtől így jutnak el a modern kor históriájáig, de közben — a résztvevők kívánságára — más témákat is közbeiktatnak. A hevesi megyeszékhe­lyen gyakorta hallgatták meg a résztvevők a geron­tológusok tanácsait, ame­lyek az időskori életvitelre vonatkoztak, szívesen fog­lalkoztak pszichológiával és pedagógiával (nyilván jó hasznát vették az unokák nevelésében), érdekelte őket a művészettörténet, vala­mint a szép és' helyes ma­gyar beszéd is. Mindezt dr. Szabados Lajostól, az egri nyugdíjas-főiskola veztőjétől hallottuk, aki a miskolci ta­gozat létrehozásán is bábás­kodik. S hogy az idősek is mennyire képesek még fel­sőfokú ismeretek elsajátítá­sára, erre meggyőző példát említett. Az egri tagozatban öten kedvet kaptak arra, hogy „igazi” diplomát sze­rezzenek, s a művelődési miniszter külön engedélyé­vel, felvételi vizsga nélkül, ősszel felvételt nyertek a Ho Si Minh Tanárképző le­velező tagozatára. Vizsgázni Miskolcon is le­het majd minden félévben, bár nem kötelező. A vég­zettek emléklapot kapnak. De talán nem is a hivatalos papír a lényeg. Dr. Szegő Imre, a Heves megyei Szo­ciális Otthon igazgató főor­vosa, akinek fejében e szer­vezett képzés gondolata megszületett, megszívlelendő megállapításokat tett a teg­napi megnyitón. Sok embe­ri tragédiának volt már ta­núja, hiszen a nyugdíjaskor­ban az elszigeteltség érzése, de főleg a tétlenség testi és szellemi leépülést okoz. Elsősorban az értelmiség különféle rétegei nem talál­+ A csipke, mint az öltözködés dísze, ma is él, szívesen alkalmazzák a hölgyek ruháinak díszítésére is. A Kiskun­halast Csipkeházban élénk munka folyik, együtt dolgoznak idős csipkevarrók fiatal tanítványaikkal. A bonyolult művé­szi munkát hajszálnál is vékonyabb, erősen sodrott lenfonal­lal, varrótű segítségével végzik. A halasi csipke az európai nemes csipkék között rangos helyet foglal el, igen keresett a bel- és külföldi piacokon. Képünkön: jellegzetes halasi csipke: fiú-leány motívum. (Tóth István Csaba felvétele) ják a helyüket, miután el­búcsúztak az aktív munká­tól; az átmenet némelyikük­nél komoly megrendülést idéz elő. Nemcsak társasá­got jelent a Nyugdíjasok Fő­iskolája, de segít megterem­teni a harmonikus élet le­hetőségét is. A hivatalos megnyitó és az első előadás megtartása után a résztvevők kérték, hogy a történelem mellett német haladó tagozatot is indítsanak. A tandíj egy fél évre 300 forint lesz, az előadásokat hetente, szerdai napokon, délelőtt 10 órától tartják — tudtuk meg Min- kó Tibornéiól, aki a műve­lődési ház munkatársaként a főiskola szervezője. S el­árulta, hogy nem gördíte­nek akadályt az elé, ha va­laki még be akar kapcso­lódni a tagozat munkájába. Szociofotók 1932-ből A szolnoki Magántisztvise­lők Egyesülete 1932-ben ren­dezte meg először a Mi éle­tünkből című szocioíotó-ki- állítást. A megnyitóra azon­ban már nem kerülhetett sor. mert a rendőrség a ké­pek összeállításában, elhe­lyezésében és felirataiban a fennálló társadalmi rend el­leni izgatást vélt felfedezni, s emiatt a kiállítást betil­totta. Ezt. a munkásmozgalom és a fotótörténet szempont­jából egyaránt kiemelkedő jelentőségű anyagot mutatja be péntektől a miskolci Fo­tógaléria. a Molnár Béla If­júsági és Üttörőház kiállító­helyisége. A tárlatot Tabák Lajos fotóművész nyitja meg fél 6-kor. A kiállítás már­cius 4-ig tekinthető meg, na­ponta 10-től 6. szombaton 9-től 2 óráig. ábjáfék a (bohus) A Mackó Mukik kaland­jai című produkcióját mu­tatja be a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban az Állami Bábszínház társulata csütörtökön délelőtt 10 és délután 2 órától. A belépő­díj 20 forint. Jegyek váltha­tók a DVMK és a színház jegypénztárában, valamint a közönségszervezőknél. Műsor SZERDA Kossuth rádió : 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.15: Törvénykönyv. — 13.00: Zenekari muzsika. — 14.00: Hí­rek. — 14.10: A magyar szép­próza századai. — 14.25: Opera­slágerek. — 15.00: Zengjen a muzsika! — 15.30: Herve ope­rettjeiből. — 16.00: Hírek. — 16.05: MR 10-14. — 17.00: Olvas­tam vaianol. — 17.20: Mi a tit­ka? — 18.02: Kritikusok fóruma. — 18.15: Hol volt, Hol nem... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádiószinház. Magnificat. — 20.35: Emlékezetes hangverse­nyek. — 21.14: Jeney Zoltán fu- folázik. — 21.30: Háttérbeszélge­tés. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Köny- nyüzene, hangszerszólók. — 22.45: Van benne ráció. — 23.00: Két Haydn-trió. — 23.30: Leonie Ry- sanek operaáriákat énekel. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvóspolkák. — 12.25: Né­hány szó zene közben. — 12.30: Nóták. — 13.00: Hírek. — 13.10: Popnullám. — 13.45: időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Lelátó. — 15.00: Hírek. — 15.05: Nyug­díjban is, nem is. — 16.00: Rá­diók és szünetjelek. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: A Living Strings zenekar filmzenét játszik. — 17.20: Diákfoci. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: A Kaláka együttes népzenei felvételei. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tiptop­parádé. — 19.35: Az elmúlt év nótáiéi vételeiből. — 20.05: Az Eloy együttes felvételeiből. — 20.5U: Szocializmus 1906—1938. — 21.00: Hírek. — 21.05: Beszélni nehéz. — 21.17: Mit olvashatunk a Partélet februári számában? — 21.22: Elvis Presley összes fel­vételei. 22.24: Fecsegő felügyelő esetei. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Éjfél­től hajnalig. 3. műsor: 12.00: Magyar mű­vészek operaíelvéteieiből. — 13.00: Hírek. — t3.05: Bioritmus. — 13.25: Az udvarlo. — 13.55: A Deller-enekegyüttes Gibbons- feiveteleiboi. — 14.25: Töltsön egy orat kedvenceivel! — 15.25: Zenekari muzsika. — 16.15: Mag­nóról magnóra. — 17.00: Iskola­rádió. — 17.30: Az új magyar zene a Rádióban. — 18.30: V ma- terinskom jazyku. — 19.00: Hí­rek. — L9.05: Iskolarádió. — 19.35: HändeJ-müvek. — 20.15: Teljesítmények nyomában. — 20.45: Pálóczi Horváth Ádam da­laiból, Bemei Adám verbunko­saiból. — 21.07: Operatörténeti ritkaságok. Nielsen: Saul és Dá­vid. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 17.10: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Pályázat — veze­tőknek. — Rudabányán a hely­zet változó. — Abaújszántó segít a jármüveknek.) Felelős szer­kesztő: Paulövits Ágoston. Szer­kesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (Téli talajerőpótlás £a- jóhidvégen.) — 18.25: Lap- és műsorelözetes. Televízió, 1. műsor: 16.20: Hí­rek. — 16.35: Rohan az idő. — 17.05:: Alpesi sí-világbajnokság. — 17.55^ Műkorcsolya Europa­bajnokság. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Krimileckék. — 21.00: A velünk élő történelem. — 22.00: Tv-hír- adó. — 22.10: Himnusz. Televízió, 2. műsor: 17.05: Igé­ző. — 18.15: A nyelv világa. — 19.00: Tévé-basic-tanfolyam. — 19.30: Mendelssohn: Olasz szim­fónia. — 20.05: Beszélgetés Lord Balogh Tamással. — 21.10: Tv- híradó. — 21.30: A rozsomák nyomában. — 21.55: Képújság. Szlovák televízió: 16.05: Ipari tanulóknak. — 16.35: A tudo­mány és technika világa. — 17.15: Sportrevü. — 17.45: Sí-vi­lágbajnokság, felvételről. — 18.30: Kék fény. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ramon Y Cajal. — 20.55: Találkozás Jan W eri eh színész­szel. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18: Kondor Béla életműki­állítása. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyarországról. — Her­man Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássá­ga. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10 —18): Kondor Béla-emlékkiállí- tás. Miskolci Nemzeti Színház (7): Dankó Pista (Shakespeare bér­let). Filmszínházak: Béke (f8): A seriff és az idegenek (mb. §zi. olasz, n. nelyár!) — (3): Gumi Tarzan (mb. szí. dán) — (n6): Feketeszakáll szelleme (mb. szí. amerikai—angol, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Egy trom­bitás Szocsiban (szovjet) — (6): Kaliforniai lakosztály (amerikai, 14 éven felülieknek. III. helyár!) — Kossuth (f3. hnö): Hair (szí. amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyár!) — (7): Kilenctől Ötig (mb. szí. amerikai, III. helyár !) — Táncsics (f5 és f7): Bombajó bokszoló (mb. szí. olasz, 14 éven felülieknek, ki­emelt és III. helyár!) — Ady Művelődési Ház (5): A kicsi ko­csi újra száguld (mb. szí. ame­rikai, III. helyér!) — (7): Szer­ződés (szí. lengyel. 14 éven fe_ lülieknek!) — Tokaj-discomozi (f7): Hat gézengúz (mb. szí. amerikai) — Krúdy (f7): Ki kém, ki nem kém (mb. szí. amerikai, III. helyér, 14 éven felülieknek!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Érdekeltség és anyagias­ság. — 8.30: Benda: A falusi vá­sár. — 9.28: Lugosi Tibor klari- nétozik. — 9.44: Nefelejcs. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfél­óra. — 10.35: Nádihegedű. — 10.05: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. — 11.39; Wilhelm Meister tanulóévei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Behár György feldolgozá­saiból. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Szimfonikus zene. —10.44: Könv- nyűzene trombitára. — 11.05: Felhívjuk a figyelmet! — 11.10: Magyar művészek operettfelvé­teleiből. — 11.44: Romantikus kamarazene«

Next

/
Thumbnails
Contents