Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-26 / 48. szám

Fűszer-kollekció, történelemmel ni, Gála Tavaly csaknem 30 millió forint értékű vetőmagot ér­tékesítettek megyénkben. Az idén 2 százalékkal akarják túlszárnyalni ezt a mennyi­séget. A forgalmazásban ki­emelt szerepet kapott a mis­kolci Kertész Áruház. A Bú­za téri üzlet forgalma or­szágos viszonylatban is je­lentős. Az áruházban már felké­szültek a kiskerttulajdono­sok igényeinek kielégítésére. Főleg hazai nemesítésű. ma­gas biológiai értékű vető­magvakat kínálnak. A vá­lasztékban szerepel szentesi fóliás kelkáposzta, primáta El fejes káposzta, „minicor” és „bercoro” sárgarépa, no- vired és Tavaszgyöngye re­tek, Edina orfeo fejes salá­ta. valamint Módi és Gála paradicsom. Különleges ajánlatuk a fűszernövény- kollekció. Ezt Hollandiában állították össze, mindenegyes dobozban 24-féle fűszer ta­lálható, s egy kis könyvet is mellékelnek hozzá. A könyvből ízelítőt kapunk a fűszerek történelméből, va­lamint arról, miképpen hasz­nosíthatjuk ezeket a magva­kat a kiskertekben. Ráadá­sul mindehhez műanyag pál­cákat is adnak, amelyekre ráírhatjuk, hogy melyik par­cellán mit vetettünk el, s ez a földbe szúrva hosszú ideig megmarad. Nem csupán hobbi TÖM) is teremhet a kiskertekben Nemrég volt húszéves a Miskolc városi, illetve a Bor­sod megyei kertbarátmozga­lom. A két évtized alatt a gazdasági szerepe megerősö­dött, egyre nagyobb hang­súlyt kap az árutermelő te­vékenység Bár erre pontos adatok nincsenek, bizonyos, hogy a házi kertészkedés nélkül kátyúba kerülne az ország zöldség-gyümölcs-el- látása. A mozgalom megyei vezetői — a Hazafias Nép­front megyei bizottságának támogatásával — nemrég felhívást tettek közzé. A cél: korszerűbben többet, s szer­vezettebben kell termelni. További kertbarátközössé­gek létrehozását javasolják, hogy meg lehessen oldani az értékesítés gondjait, hiszen még most is sokszor ve­szendőbe megy a család szükségletén felül megter­melt gyümölcs-zöldség. Töb­bet termelni persze nemcsak több munkával lehet, ha­nem új termelési eljárások­kal, a fajtaválaszték változ­tatásával is. A szakemberek azt ajánlják: ne sajnáljuk az öregedő fákat, ültessünk he­lyettük hamar termőre for­duló, korszerű fajtákat. Nemcsak a termésátlag nő­het így, hanem jó kiválasz­tással a helyi klimatikus és talajadottságoknak megfelelő növények kerülnek a föld­Letörni az árakat Virágbolt a főutcán Városunk legnagyobb és legforgalmasabb virágüzlete a Pátria-házban található; az elmúlt hónapokban milli­ós forgalmat bonyolítottak le. Juhász Barnáné üzletveze­tő elmondotta, hogy gondosan számon tartják az úgyneve­zett „virágos” ünnepeket, s a nagyobb névnapokat. Sok virág fogyott Zsuzsanna- és Julianna-napon, ám az Er- zsébet-napi forgalmat egyik sem szárnyalta túl. S már most megkezdtük a felké­szülést a nőnapi virágkereső rohamra. A szokásosnál is több tetszetős, nagyobb mennyiségű ajándéknak va­lót-akórnak kínálni, olcsón; így akarják letörni az ilyen­kor elszabaduló virágárakat. Amikor az utcán mínusz 20 fokos zimankó van, eb­ben az üzletben akkor is meghaladja a húsz fokot a hőmérő higanyszála. Kell a meleg a sok kényes fréziá- nak, nárcisznak, gerberának és tulipánnak. Az utóbbi idő­ben ezek a virágok a sláge­rek, belőlük vásárolnak a legtöbbet a miskolciak sze­retteiknek, ismerőseiknek. A boltban gyakran felteszik a kérdést: miért olyan drágák a virágok? A válasz igen egyszerű: sok energia kell a melegágyak fűtéséhez, s ez korántsem olcsó. Így aztán, ha egy-egy • Szép csokorral akarunk kedveskedni, ki kell nyitnunk a pénztárcánkat. £ A kirakat előtt mindig állnak érdeklődők. be, s azokból a termények­ből lesz sok, amelyre a piac is igényt tart. A Miskolci Kertészeti Vállalat hajlandó a szaporítóanyagok előállítá­sára, ha idejében értesül az igényekről. A kertbarátkö­zösségek vezetői írják össze a szaporítóanyag-szükségle­tet, s küldjék meg sürgősen a Hazafias Népfront városi bizottságának vagy a Mis­kolci Kertészeti Vállalat fő­mérnökének. Növelni kell a kertészkedők szervezettségét is, szakköröket, szakcsopor­tokat, egyesületeket alapít­va. Az egyesület a legfej­lettebb forma: közösen szer­zik be a tagok az anyago­kat, a gépeket, együtt érté­kesítenek, elárusítóhelyeket nyitnak, s gondoskodnak a szakszerű irányításról. Kece- len már jól működő egye­sület van: a jó példa nyu­godtan követhető! Mennyi alvásra van szükségünk? „Az alvás a butáknak való!” — vélte Napóleon, hiszen mindössze 4 óra alvással is beérte. Való­ban lehet ilyen kevés al­vással élni? Erre vannak átlagok. Ezek szerint a 19—30 évesek hét órát alszanak, 50 év felett — mondja a statisztika •— csak hat órányi alvásra van szükség. A modern alváskutatók azonban ma már egyetértenek abban, hogy az alvásnak nem a mennyisége, hanem a mi­nősége a lényeg. És ez elsősorban a mély alvás szakaszának hosszától függ, amely mindenkinél más. Angol tudósok ál­lítólag arra is rájöttek, hogy az alvás hosszánál sokkal fontosabb az op­timális időben való le­fekvés. Ezt az időpontot maga a szervezet jelzi: amikor a 24 órás ciklus­ban a testhőmérséklet a legalacsonyabb. Az ember maga is meg­állapíthatja optimális al­vási idejét, ha több na­pon keresztül rövid idő­közönként megméri a hő­mérsékletét. Ha ez 36,5 °C alá süllyed, akkor a természetes fáradtság észrevehető. Ez a meg­felelő idő arra, hogy le­feküdjünk. „...az Óperenciás■ tengeren is túl...” Molnár Rálné száz esztendeje Tornyosnémeti, Gazdósz ut­ca 11. A sárfalhoz lába - itt így mondják - alacsonyab­ban fekszik, mint a mellette húzódó út. Kékre festett falai a kemény télben hideget árasztanak. Ezen a vidéken a januári hideg hajnalokon mí­nusz 35 Celsius-fokot is mér­tek. Most már február van, megenyhült kissé a fagy, de ezzel együtt nagy hó hullott. A ház gazdái alig győzik el­takarítani az udvarról. Az osz­lopos tornác előtt öreg szőlő­tőkék várják a rügyfakasztó ta­vaszt ... A konyhában hideg az asz­tali tűzhely. Felette egy szál dróton villanyégő pislákol. A mennyezeten barnára-feke- tére pácolta az idő a geren­dákat, deszkákat. Falnak tá­maszkodik a csipkével díszí­tett stelázsi, rajta öreg edé­nyek, tálak, lábasok, befőt- tesüvegek. A falról szívét mutató Krisztus néz a láto­gatóra. olcsó nyomat, üveg­nélküli keretben. Balra nyí­lik a tisztaszoba. Ágyak, asz­tal, székek, a sarokban fió­kos komód. Rajta gyertya­tartó, poharak, dobozok. Fe­lette a falon fényképek. Az jfc Hazatérőben Nem kell az invyeo-kirakat? •• Üres vitrinek as aluljáróban A Tanácsköztársaság vá­rosrészben, a Vörösmarty utca alátti aluljáró egyik oldalában tárlók sora húzó­dik. Korábban mutatós, a természetvédelemmel kapcso­latos, színes képekkel il­lusztrált kiállítási anyag volt látható a portálok mö­gött, egy idő óta azonban a vitrinek fele üresen tá­tong... — Jó szolgálatot tett ügyünknek az ottani propa­ganda, mégis kénytelenek voltunk elhozni onnan a tablókat — sajnálkozik dr. Simkó József, az OKTH Észak-magyarországi Fel­ügyelőségének igazgatóhe­lyettese. — Létszámhiány­nyal küzdünk, és emiatt nem tudtuk megoldani a ki­rakatüvegek tisztántartását, a neoncsövek cseréjét. A vitrinek tulajdonosa a városgondnokság: — Forgalmas helyen van ez az aluljáró, az ott elhe­lyezett reklámokat sokan látják. Éppen ezért érthe­tetlen, miért nem használ­ják ki jobban a felkínált propagandalehetőséget a vál­lalatok — tűnődik Varga Zoltán, a városgondnokság vezetője. — Évente felajánl­juk a tárlókat a gazdálkodó egységeknek, de nemigen kapnak rajta. Pedig 1 haszná­latuk ingyenes, még bérleti díjat sem kérünk. Egyetlen kikötésünk: ízléses, esztéti­kus, színvonalas legyen a kirakat, es bizonyos időkö­zönként cseréljék a kiállí­tott portékákat. Ezért csak annyit kérünk, hogy a hasz­nálók gondoskodjanak az üveg tisztántartásáról, a vi­lágítás és a zárak karban­tartásáról. Ez egyébként a propagáló cégnek is saját jól felfogott érdeke. Nehe­zen magyarázható, mi az oka mégis a közömbösség­nek. Biztosra veszem, hogy például a fővárosban ver­sengenek egymással akár egy négyzetméter, aluljáróban levő kiállítási területért is. Mi azon vagyunk, hogy ne legyen üres egyik sem. Több vállalatot kerestünk meg ajánlatunkkal, reméljük, fel­ismerik saját érdekeiket, és nem sokáig kong az üres­ségtől a vitrinsor. K. A. G. # A tornácon utcára nyíló ablakon függöny szűri meg az amúgy is ha- lovány téli napfényt. A be­járat mellett öntött vázú, le­fedett, öreg Singer-varrógép porosodik. Molnár Pálné, született Kiss Erzsébet az ablak mel­lé húzott széken ül. Prémes, fekete télikabát rajta, feke­te kendő takarja ősz haját, barna színű patentharisnyás lábán fekete, magas szárú posztócipő. Ősz szemöldöke alatt szemei szinte színtele­nek, ezekkel nézi a függö­nyön túli világot. Két cson­tos kezét egymásra helyezi ölében. Emlékezik ... Van mire. Száz esztendő­vel ezelőtt, 1885. február 23- án született abban a házban, ahol ma is él. Szülei táz- holdnyi, kevés kenyeret adó földön gazdálkodtak. A két nagyobb gyerek, a fiúk ki­vándoroltak a tengerentúlra, a jobb élet reményében. Pennsylvaniában, Pittsburg- ban dolgoztak, szénbányá­ban. Maguk után hívták alig tízéves húgukat. Sírva hagy­ta el szüleit, szülőházát, szü­lőföldjét. Nagy hajó vitte át az óceánon, „az óperencián is túlra”. Hét esztendeig és még gyerekként ette a szolgáló­lányok keserű kenyerét. Lát­ta a gazdagok világát, és együtt élt nehéz sorsú bá­nyásztestvéreivel. Levelek jöttek-mentek a nagy tenge­ren. Odahaza édesanyja sú­lyos beteg lett, itt nem tért haza az egyik napon egyik bátyja. Eltemette a bánya. S ekkor hét év után, 17 éve­sen újra nagy hajón utazott sok ember között a „nagy külsejű tengeren”. Hazatérte után eltemette az édesanyját, aki alig múlott 50 éves, az­(Ádám István felvételei) tán az édesapját is. A ma­gyar kór, a tüdőbaj végzett velük. Egyedül maradt. Férj­hez ment, aztán ketten dol­goztak látástól vakulásig a tíz hold sovány földön. Jor­szágot, szarvasmarhát tartot­tak, ökrök helyettesítették a lovakat. Két világháború, forradalmak és ellenforra­dalmak viharzottak át fölöt­tük. Aztán ők is beléptek a közösbe. Pali bácsi most téesz-nyugdíjas. Gyerekük nem volt, magukra marad­tak. Erzsi néni — mindenki így hívja a faluban — még most is maga vásárol be. gondoz­za a kertet. A tanács ked­vezményes áron ebédét biz­tosít számukra, a gondozónő pedig minden nap rájuk nyitja a kaput, segít, amire kérik, amire szükség van. Erzsiké néni — mondott* — montanában sokat álmo­dik. Néha nappal is elszu- . nyóikál a komód melletti szé­ken. Angol szavak jutnak eszébe, lehunyt szemmel hangtalanul ki is mondja. Aztán magyarul hangosan: „ember, munka, kenyér...’* A komódon néhány szál el­hervadt krizantém jelzi, hogy ismét eltelt egy év. Kint. az ablakon túl az öreg szőlő­tőkék új tavaszról álmod­nak ... Szombaton a tomanádas- kai iskolában Matisz Ká­roly tanácselnök köszöntötte a százéves Molnár Pálnét, született Kiss Erzsébetet, és jó egészsgéet kívánt. A ven­déglátó kalácsot a helyi Vö­röskereszt asszonyai sütötték, a virágról a legkisebbek, az úttörők gondoskodtak. Oravec János Gyakorlati tudnivalók Mező iimWs Hazánkban új közművelő­dési forma, a levelező isme­retterjesztés bevezetésével kí­sérletezik a Szolnok megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont, valamint a TIT Szol­nok megyei szervezete. A külföldön már elterjedt módszert nálunk a debreceni Kölcsey Művelődési Központ kezdeményezte, s a kísérlet­be most a Szolnok megyeiek is bekapcsolódtak. A cél az. hogy a mindennapi, életben felmerülő problémákhoz kap­csolódva tudományosan meg­alapozott és gyakorlati hasz­nú ismereteket nyújtsanak levelezés útján, mentesítve az érdeklődőket a tanfolyamok, előadások kötöttségeitől. Az első levelező „kurzus” résztvevői lányok és asszo­nyok. akik a befizetett rész­vételi díj — 650 forint — el­lenében február közepétől kéthetente kis füzeteket kap­nak kézhez postán. E füzetek elsősorban az egészséges öl­tözködéssel. a testápolással, a párválasztással és a beteg­ségek megelőzésével foglal­koznak. Az első kísérlet befejezése után a szervezők értékelik a tapasztalatokat, s kedvező fogadtatás esetén szélesebb körben is bevezetik az új módszert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents