Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-26 / 48. szám

Most a Miss El u ró pa a tét Lesz-e miskolci ilágszépe! ? Híre ment, hogy országos szépségversenyt rendeznek az idén. Miss Magyarország részt vehet a Miss Európa vetélkedőn, amelyet előrelát­hatóan decemberben tarta­nak meg Bécsben. Mint is­meretes, tavaly nem minden­napi hazai siker született ezen a versenyen. Tóth Rita Magyarország színeiben a harmadik lett. Hogyan jut­hatnának el idáig a miskol­ci lányok? — kérdeztük Vartus Pétertől, a Magyar Média munkatársától, a ha­zai szépségverseny-sorozat főrendezőjétől. — Bunda nincs, aki a ki­írásban szereplő feltételek­nek megfelel, indulhat a versenyen. Először a terüle­ti elődöntőket tartjuk meg Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Sopronban; a jelentke­zők nagy számára való te­kintettel, a fővárosban két ★ Nehéz helyzetben volt a zsűri tavaly ősszel, a sportcsar­nokban megtartott szépségversenyen. Bizonyára most sem lesz könnyebb dolga . elődöntő lesz. A két közép­döntő után a zsűri választja meg Miss Magyarországot. Csak a 16 és 27 év közötti hajadon nők indulhatnak; az elváltakat kirekesztették a versenyből. S ami nagyon fontos, a pályázni kívánó nem lehet alacsonyabb 160 centinél. Ezeket a szigorú játékszabályokat nem a ha­zai rendezők találták ki, a verseny fő szervezőjének, a Tű/be dobni nem ajánlatos Propán-bután gás a dezodorban A Caola Kozmetikai és Háztartás vegyipari Vállalat­nál probán-buíán gázzal vál­tották fel az aerosoioS készít­mények — dezodorok, rovar­irtó szerek — freongázas hajtóanyagát. Az új hajtóanyag szélesebb körű alkalmazásának határt szab, hogy a pb-gáz nem old mindenfajta hatóanya­got, így azok kijuttatására sem alkalmas. Ezért a Cao­lában a jövőben is alkal­maznak kisebb mennyiség­ben freongázt. Az import­megtakarítás értéke azonban így, is eléri az évi egymillió dollárt. A propán-bután gáz ilyen célú alkalmazása nagy fi­gyelmet kíván a gyártóktól, mert ez az anyag tűz- és robbanásveszélyes. A Caolá­ban ennek megfelelően a munkahelyeken megtették a szükséges óvintézkedéseket, felszerelték az ellenőrző mű­szereket, a biztonsági beren­dezéseket. A pb-gázas ké­szítményeket a fogyasztók az eddig is érvényben levő biz­tonsági előírások mellett használhatják; a freongázt tartalmazó dobozokat sem le­het nyílt láng közelében al­kalmazni, illetve tűzbe dob­ni, amit ezután sem ajánla­tos megtenni. lilló-iraío munkát végzők társadaloinbiztssítása Űj büntetési nemként 1945- től vezették be a szigorított javító-nevelő munka bünte­tést. Miután az erre ítélt sze­mélyek rendszeres munka­végzésre kötelezettek, ezért rendelkezés történt a tekin­tetben, hogy a szigorított ja­vító-nevelő munka 1985. ja­nuár 1-től szolgálati időnek számít. Társadalombiztosítá­si ellátásukra a munkavi­szonyban állókra érvényes szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj szempontjából a ténylegesen elért munkadíj­tól függetleníti, havi 3000 forintot kell alapul venni. Táppénzt, terhességi-gyer­mekágyi segélyt pedig fix összegben (napi 120, illetve 80 forint) kapnak. Az élet királya A vevők a pénztárnál sorakoztak, a férfi pedig az eladók fehér köpenyében néhány lépésre onnan támasztotta lezse­rül a pultot, kezében telefonkagylóval: — Holnaptól lesz irhadzseki olcsón Ferinél, a ... boltban. Én már félretettem kettőt, apám, ennyiért a bolondnak is megéri... A diskurzus túl hangos, mondhatni teátrális. Van is mi­ért, hiszen az alakításnak több tanúja van, a vihogó elacló- iánykáktól a kosárral ácsorgó vásárlókig: ők a közönség. Van aki leplezetlenül odafigyel, bámul, mások látszólag ad­ják a közönyöst, csak a hallóidegeikre koncentrálnak. A te­lefonáló pontosan tudja, mi a különbség közte és a többiek között: ö az ügyesebb! Valóságos Osztap Bender, az élet ki­rálya. Képzeletben két nagy csoportra oszlik elméjében az emberiség. Az egyik részének csak tolongva, kínnal-keserv- vel. vagy épp soha nem jut az olcsó jóból, a másik részé­nek előre, könnyen és kényelmesen. Persze az utóbbiak van­nak jóval kevesebben, hiába tartozik ezúttal a telefonáló is közéjük... Sajnos, nem tudtam tovább hallgatni a telefonos párbeszé­det. Nem értem rá. Rohannom kellett, hogy megelőzve a sok bamba, élhetetlen sorbanállöt, idejében lecsapjak az ir­hadzsekire ... (kiss) Miss Európa Corporation- nak, magyarul polgárjogi üzleti vállalkozásnak hosz- szabb távú tervei vannak a helyezettekkel. Ha netán a hazai első helyezett 28 éves és 158 centis elvált fiatal- asszony lenne, nem nevez­hetne be a Miss Európa ve­télkedőre, ezért kénytelenek voltunk a külföldi játéksza­bályokhoz igazodni. A ver­seny hazai fináléját októ­ber 5-én rendezzük meg a Novotel Kongresszusi Köz­pontban. Az első helyezett szolgálati útlevéllel egyhetes bécsi utat nyer, teljes ellá­tással, és természetesen in­dulhat a Miss Európa ver­senyen. A versenyek házi­asszonya Tóth Rita lesz, aki jó tanácsokkal is ellátja majd a hazai versenyzőket. Nos, akik kellő önkritika után kedvet éreznek a rész­vételhez, egy teljes alakos (nem feltétlenül fürdőruhás) képet küldjenek a Magyar Média címére, Budapest, 1392 Postafiók 276., március 30-ig. Április közepéig min­denki megkapja a visszaiga­zoló lapot, amelyet kitöltve kell visszajuttatni címünkre. Már most fontolgatjuk, hogy Miskolcon hol tarthatjuk meg kedvező körülmények között az elődöntőt, a Miss Miskolc címért. (szántó) Segít-e a homputer? és sorsok A segély szónak ma is fül- bántóan rossz csengese van, és azt sem szívesen mond­juk ki. hogy szegény — mert ez a jelző tagadhatatlanul múltidéző, mára szerencsére kikopott mindennapi mon­datainkból. Inkább körül­írunk: alacsony jövedelmű­nek, segítségre szorulónak titulálva a megélhetési gon­dokkal küszködőket. A szo­ciális segélyezéssel foglalko­zókat a kifejezések árnyalá­sa helyett sokkal inkább a segélyezési gyakorlatunk hamleti kérdése izgatja: ha most x-nek adok, vajon há­nyán maradnak ki a sorból, akik még jobban rászorul­nának? ... o TÖBB HELYRŐL? Több mint 11 millió fo­rintot fordítottak városunk­ban rendkívüli és rendsze­res szociális segélyekre ta­valy. Az összeg évről évre nagyobb, de ennek a sok­szorosa sem volna elég ar­ra, hogy minden kisnyugdí­jason, rokkanton, munka- képtelen embertársunkon je­lentős mértékben segítsen a tanácsi kassza. Most annak is nagyon örülnének az egészségügyiek, ha a megle­vő milliókat valóban igaz­ságosan tudnák elosztani. Ez pedig nem csak jóindulat kérdése... A segélyezési ügyek nem akták, bármeny­nyire közhely, itt tényleg az embert kell látni. De ho­gyan? Miskolcon csak a het­venöt éven felüliek között tizenhatezer alacsony jöve­delmű van, s életkörülmé­nyeiket nem tartalmazza semmiféle nyilvántartás. Nem vált be az sem, hogy a ta­nácsi szociálpolitikai előadók nem az egy városrészben la­kókkal foglalkoznak, hanem segély típusokkal: így nincs egy kézben egy-egy ember, család ügye. Még tovább bo­nyolítja a helyzetet, hogy megfelelő nyilvántartás hí­ján jó néhányan egyszerre több helyről is kaphatnak segélyt — vállalatoktól, a társadalombiztosítótól, szak­Felújítják a Vörös-tornyot Megkezdték a sárospataki vár Vörös-tornyának felújí­tását. A Műemléki Felügye­lőség irányításával a torony körül állványzatot építenek ki. Ezután kiemelik a fal­ból a kőből faragott ablak­kereteket, a felújítás után is­mét visszahelyezik. Gondos­kodnak a toronyépület szige­teléséről, illetve a csapadék elvezetéséről. A munkálatok­ra négymillió forintot fordí­tanak. (Tamás István felvétele) szervezettől, Vöröskereszttől — anélkül, hogy ez kiderül­ne. Es hányán vannak, akik nem kérnek, mert nem is ismerik a lehetőségeket, vagy egyszerűen csak képte­lenek már ügyeik intézésé­re, az irkálásra, hivatalba való járkálásra. • ADATTENGER Számítógép nélkül nem megy! — mondják a taná­csiak, hiszen a becslések sze­rint harmincezer rászoruló adatait kell majd nyilván­tartani Miskolcon. De hon­nan teremtik elő az adathal­mazt, mivel „etetik” a gé­peket? Már megkezdték, s a jövő év végére szeretnék befejezni a felmérést, hogy harmincezer idős, vagy meg­rokkant miskolciról ponto­san tudják: hol a legsürgő­sebb a segély? De a gépagy es az adattenger sem ér semmit, ha nem állandó em­beri kapcsolatokra alapul a munka: szükség van a tár­sadalmi aktívák, a tömeg­szervezetek segítségére, hogy mindenkihez benyithassanak időnként, megkérdezni: hogy van, mire lenne szüksége? Az együttműködés érdekében hamarosan aktívaülést szer­veznek a tanácsiak, s felmé­rik a számítástechnikai és a szervezeti átalakítások lehe-í tőségeit is. • HOGY OSZTOZZUNK? A segélyezés és a tanácsi munka csak egy szelet a szo­ciálpolitikából. A miskolci gondok sem mások, mint bárhol az országban: csak itt talán a hazai átlagnál is töb­ben élnek a kelleténél ke­vesebből. A Minisztertanács már határozatokat hozott a szociálpolitika jobbítására: teformra várnak az elavult jogszabályok, s reméljük, va­lóban küszöbön áll a család­gondozási rendszer megte­remtése. De megtaláljuk-e a választ arra a kérdésre, hogy a magatehetetlenek, betegek, idősek gondozásából mennyi háruljon az államra, és mennyi a családra? Túl so­kan maradnak ma segítség nélkül úgy, hogy a család­tagokból nem a teherbíró képesség, hanem a lelkiis­meret hiányzik ... Sem a családok többsége, sem az ál­lam nem képes egyedül fel­vállalni az összes terhet: osz­tozni kell. A mérleget nehéz kiegyensúlyozni, ha a serpe­nyők súlyát emberi sorsok adják. De muszáj megpró­bálni ... (kiss) Bírság-tarifa Aki téved és aki lop Kereskedők panaszolják: rendkívül sok a bolti lopás. Ha nem tudják tetten érni az új cipőben elsurranót, ha nem veszik észre a zsebbe rejtett pálinkásüveget, az ö pénzük bánja. Ha tetten érik a bolti szarkát, kezdetét ve­szi a szabálysértési eljárás. A kereskedőknek a bírság tarifája ellen van kifogásuk. Mégpedig a következők mi­att: ha ők a 28 deka szalá­mi vagy az egy kiló 78 de­ka hús árában 50 fillért, vagy egy-két forintot téved­nek, a Kereskedelmi Felügye­lőség akár ezer vagy kétezer forintra is megbüntetheti az eladót. Ezzel szemben ők úgy tudják, hogy a bolti tol­vajokat rendre 300 forintra büntetik. Mi ezzel kapcso­latban az igazság? A szabálysértési eljárás tulajdonképpen egy kis „bí­rósági eljárás”. A különbség az elkövetett cselekmény értékében van. Ha valaki a gyárból próbál meglódítani anyagot vagy szerszámot, erdőből fát, mezőről ter­ményt, vagy orgazdaságon érik tetten, kétezer forint értékig terjedően az ügyét a városi tanács vb-hivatalának igazgatási osztályán a sza­bálysértési csoport munka­társai tárgyalják. Ugyanez vonatkozik a bolti lopásokra is. Ha az eltulajdonított ér­ték a kétezer forintot akár pár fillérrel is meghaladja, a bűncselekmény körülmé­nyeinek tisztázása a bíró­ság feladata. Igaz, hogy a tanácsi sza­bálysértési bírság alsó ha­tára 100 forint, de a felső 20 ezer! Az eljárás során itt is figyelembe veszik, hogy az illető büntetlen elö- életű-e vagy sem, s más enyhítő vagy súlyosbító kö­rülményt. Nyilván, ha több­ször értek már tetten vala­kit, amint boltokban ügyes­kedett, a bírság tarifája en­nek arányában emelkedik. Hogy nem babra megy a játék a tanácsi ügyintézés során sem, bizonyítja, hogy tavaly a lopásokért átlago­san 1644 forintot fizettek az elkövetők. Meg kell hagyni, a kereskedők valóban töb­bet fizettek vásárlói megká­rosítás címén, mégpedig át­lagosan 1807 forintot. Hogy a tarifák rendben vannak-e így, azon lehet vitatkozni. Lopni valóban csak szándé­kosan lehet. A vásárlót meg­károsítani lehet szándékosan is, de tévedésből is. Az el­lenőr addig hisz, amíg a ke­reskedővel ez egyszer fordul elő. Mert nekik is vannak „tévedésből” visszaesőik, akik rendre többet számol­nak — és sohasem a saját kárukra. A büntetés össze­gét az ő esetükben is arány­ba állítják a tényleges ösz- szeggel és a kért többlét nagyságával. És nem mellé­kes szempont, hogy az üz­letekben hivatalból, és hiba nélkül kell tudni az alap­műveleteket. O. E. Újra robbantják a jégtorlaszt A Tisza kis vízhozama, az alacsony vízállás miatt feb­ruár 12-én leállították a Ti- szacsermely—Cigánd térségé­ben levő, eredetileg 16 kilo­méter hosszú, 2—3 méter vastag jégtorlasz bontását. A feladat nagy részét elvégez­ték. de az előbbi okok miatt a munkát szüneteltetni kel­lett. A várhatóan enyhe időjá­rásra tekintettel, most vasár­nap ismét bevetették a rob­bantóosztagot. Az 50 kilo­grammos bombákat a Rév­leányvár és Zemplénagárd közötti szakaszon, a meder mentén és a part két olda­lán vetik be, általában 15 méteres távolságban. Az úgy­nevezett parti robbantással elválasztják á vastag jeget a töltéstől, a parttól. így ami­kor megnő a vízhozam, ma­gasabb lesz a folyó vízszint- je, ez várhatóan kimozdítja a helyéről a most még meg­levő jégtorlaszt. A miskolci és a nyíregyházi vízügyi igazgatóság egyesített rob­bantóosztaga hasonló munkát kezd meg ma a torlasz alsó szakaszán, Cigánd térségé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents