Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-23 / 46. szám

Villantó Begyűjtés Bél Mátyás halaskönyve A Miskolci Közúti Igazgató­sig Belyeggyüitö Köre február 22—25. között bélyegbemutatót rendez a Miskolc városi párt­értekezlet alkalmából az MSZB té X. sz. alatti MSZMP-székház- ban. A küldöttek a bélyegek tükrében megismerkedhetnek Lenin életével az SZKP kong­resszusaival. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyes eseményeivel, a Magyar Tanács­köztársaság. a felszabadulás mozzanataival, az űrkutatás eredményeivel ♦ Február 23—24-én Budapesten emlékeznek meg alkalmi bé­lyegzéssel a XIII. Magyar Hír­lap Kupa — Közalkalmazottak sakk tömegversenyről. Március 1-től április 10-ig a Debrecen 1. sz. postahivatal hirdető bé­lyegző használatával propagálja a Debrecenben április 1—10. kö­zött megrendezésre kerülő 23. országos ifjúsági bélyegkiálli- tást. A Magyar Posta 19*5. évi bé­lyegkibocsátási terve szerint különleges liliomokat is bemu­tatnak maid bélyegeken, s az ó pusztaszeri Fesztv-körképet is bélyegsorral reprodukálják. Blokk jelenik meg egyebek kö­zött a 9* éves Magyar Olimpiai Bizottságról és a moszkvai VIT- röl. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepi blokk köszönti. A jövőre megrende­zendő európai kulturális fórum­ról szintén blokkot adnak ki, s az új Nemzeti Színház felépí­téséhez feláras blokkal járul hozzá a Magyar Posta Az év­fordulók — események sorozat keretén belül bélyeggel emlé­keznek meg Rudas László, Lu­kács György és Ries István születésének 100. évfordulójáról, a nemzetközi nőnapról, vala­mint a 350 éves fennállását ün­neplő Eötvös Loránd Tudomány- egyetemről. Bélyeg jelenik meg a Tótfalusi-bibliáról, a turisz­tikai világnapról és az ökölvívó Európa-bajnokságról is. R. L. A hosszúra nyúlt kemény télben horgászoknak való szellemi csemege az a szép küliemú és gazdag tartalmú kiadvány, amelyet a Vízgaz­dálkodási Múzeum jelente­tett meg „A magyarországi halakról és azok halászatá­ról” címmel. Az eredetileg latin nyelvű mű szerzőjét, az 1648-tól 1749-ig élt Bél Mátyást kor­társai a „decus Hungáriáé — Magyarország dísze” kitün­tető titulussal illették, mivel a klasszikus tudományok­ban. valamint a pedagógia, a történelem és a földrajz újabb keletű ismereteiben egyaránt kitűnt. A néprajz- tudomány is egyik úttörőjét tiszteli benne. Csak kézirat­ban fennmaradt néprajzi jellegű művében külön fe­jezetet szentel a halaknak, s azok fogási módjainak. Ez a fejezet jelent meg most magyarul. Deák András mí­ves fordításában. A jeles szerző sorra veszi azokat a vizeinket, amelyek „halban kimeríthetetlenül gazdagok”. S éppen a Ti­szával és a Bodroggal kezdi a sort: „Tokaj váránál, ahol a halban nagyon gazdag Bod­rog a Tiszába ömlik, ezernyi pontyot, amit egyesek sze­retnek potykának hívni, vá­logatás nélkül, úgy ahogy jött. száz magyar aranyért, azaz flprénáért, miként erre mondják, adták, melyről az itt érvényben lévő árfolyam szerint ötven ér fel egy arannyal. Csaknem ugyan­iban olcsó a csuka is a tél eleje körül.” Ügy tetszik, a csuka külö­nösen kedvelt hala. Részle­tesen ismerteti életmódját, megemlíti, hogy mindenütt megél, a mocsarakban ugyan­úgy talál élelmet, mint a fo­lyókban. „És mivel falánk, a saját faját sem kíméli.” Okleveles adatra hivatkozva ír egy 267 évet megélt csu­ka-matuzsálemről is. ÍA ne­vezetes példány kopoltyúját egv tóba telepítésekor meg­gyűrűzték, ezért számíthat­ták ki pontosan a korát zsákmányul ejtésekor.) A könyvecske értékét jócs­kán növeli az a hasonmás térképmelléklet, amelynek eredetűét a 18. század tu­dós térképésze. Mikoviny Sámuel készítette 1753-ban. Mai megyénk vizei közül fel­tüntette a Tisza, a Bodrog, a Hernád. a Sajó és a Bód- va korabeli folyását. (berecz) Háziasszonyoknak ajánljuk Války Tibor mesterszakács receptje Remekeltek Szolnokon ZEMPLÉNI VADDISZNOPORKOLT kát, a húst, a sót, az őrölt köménymagot, a zúzott fok­hagymát és a többi fűszert. Az edényt visszatesszük a tűzre, és kevés csontié vagy víz többszöri hozzáadásával puhára pároljuk. Amikor a hús puha, megszórjuk liszt­tel, hozzákeverjük a lecsót, amellyel 1—2 percig még pi­rítjuk, majd annyi csőn tié­vel vagy vízzel öntjük fel, hogy híg krémsűrűségű, tar­talmas levet kapjunk. Ezt még egyszer kiforraljuk, majd a tűzről levéve hozzá­keverjük a vörösbort, de ez­zel forralni már nem sza­bad. Köretnek sós burgonyát vagy párolt rizst ajánlok. Szolnokon hat megye leg­jobb vendéglátóipari szak­embereinek részvételével ren­dezték meg a Jász-Nagykun Farsang rendezvénysorozat szakács- és cukrászverse­nyét. Az ínyecmesterek ve­télkedőjén ott voltak Mis­kolc képviselői is, s reme­keltek. A hidegkonyhai sza­kácsok versenyét Kandik Fe­renc, a Miskolci Vengéglátó- ipari Vállalat központi hi­degkonyhai üzemének veze­tője nyerte. A cukrászok kö­zött az értékes második he­lyezést szerezte meg Németh Zsuzsa, a Miskolci Vendég- látóipari Vállalat Szeles ut­cai cukrászüzemének dolgo­zója. Hozzávalók (5 személyre): 1 kg vaddisznóhús, 20 dkg vöröshagyma, 4 dkg fok­hagyma, 2 dkg pirospaprika, 2 dkg köménymag, 5 dkg füstöltszalonna, 20 dkg zsír, 15 dkg gomba, 1 dkg őrölt bors, 3 dkg liszt, 10 dkg le­csó. 1 dl vörösbor, só, ma­joránna, kakukkfű, — ízlés szerint. Elkészítése: a kockára vá­gott vaddisznóhúst bő víz­ben 2—3 percig forraljuk, utána leszűrjük. A füstölt- szalonna-kockákat megfony- nyasztjuk, hozzáadjuk a zsírt, a finomra vágott vö­röshagymát. amelyet üveges­re pirítunk. Ekkor adjuk hozzá a felszeletelt, megmo­sott gombát, s ezzel tovább pirítjuk A tűzről levéve, hozzákeverjük a pirospapri­Túra a Ma^as-Tátrába A Magas-Tátrába és kör­nyékére vezetett túrájukról színes diavetítéses előadás­ban számol be a Helyiivari Természetbarát Egyesület tit­kára, Ferenczi Lajos hétfőn délután fél ötkor a városi tanács testnevelési és sport- osztálya Szabadság tér 5. szám alatti tanácstermében. Érdeklődőket szívesen látnak. A technika történetéből A vasúti A vasúti sínpá­lya története a 16. században, a né­met bányákban kezdődik. A ter­melés üteme ugyanis azt dik­tálta, hogy a bá- nyakocsikon mi­nél nagyobb ter­het lehessen szál­lítani, és hogy az út vezesse is a bányakocsit. 435 évvel ezelőtt, 1550-ben jelent meg Sebastian Münster kozmog­ráfiája, melyben a szerző részlete­sen ismerteti a vasúti sín ősét. A sínt két, hossz­irányban kereszt­be fektetett fage­renda alkotta, amelyen a négy­kerekű bányako­csit kézzel tolták. A két gerenda kö­zött kialakított sín őse résben pedig a jármű fenekére erősített pecek siklott, amely megakadályozta a kocsiknak a nyom­pályáról való ki­esését. így a fa­nyompálya vezet­te is a bányako­csikat, kormány­zásra nem volt szükségük. Ké­pünkön : Sebasti­an Münster így ábrázolta a vas­úti sín ősét. K. A. Jól halad a Haladás Zárszámadás Bócsött if A varroda harminc sajóládi asszonynak ad munkát (Balogh Imre felvételei) A bocsi Haladás Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet sze­kere tíz esztendővel ezelőtt el­indult egy sima és egyenes úton. (Az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy voltak s vannak néha döccenök, ám a Hala­dás ezeket sikerrel vészeli át.) A csúcsra - persze, bíznak benne a böcsiek, hogy ez is csak egy állomás - tavaly ju­tottak fel. Krakkai Bélával, a szövet­kezet elnökével a tegnapi zárszámadó közgyűlés előtt beszélgettünk:- Elégedett ember? — Végül is annak kell lennem. Tavaly olyat produ­kált a termelőszövetkezet kollektívája, amire fennállá­sunk óta még nem volt pél­da. Persze, ez az elégedett­ség viszonylagos és múló. Lehet, hogy holnap történik valami váratlan, s oda a jó­kedv. Most örülünk 1984 si­kerének, de már kaptam olyan jelzéseket, hogy ezt a nagy hideget bizony meg­sínylette a vetés ...- Maradjunk még 1984- nél. A legaszályosabb évek egyike - mint mondotta — sokáig emlékezetes lesz ... — Nos, ez valóban így van. Nekünk is, akár csak a magyar mezőgazdaságnak, ki­emelkedő esztendőnk volt a tavalyi. Most először sike­rült hat tonna fölé tornáz­nunk a búza hektáronkénti átlaghozamát, nőtt az árpa és a kukorica termésátlaga is, nyereséges lett a juhága­zatunk (A szarvasmarha­ágazat sajnos, veszteséget könyvelhetett el — egyéb­ként minden más nyeresé­ges.) Szép pénzt hozott az ipari tevékenységünk. A szö­vetkezet árbevétele három és fél millió forint híján két­százmilliót tett ki, 36 millió­val többet, mint egy évvel korábban. A tiszta nyereség- növekedés 48,6 százalékos, vagyis a korábbi 18.5 millió­ról 27,5 millióra ugrott. Száz forint bérre 87,5 forint tiszta nyereség jut...-* Mi hozta a több pénzt? Az alap-, vagy az ipari te­vékenység? — Mi mindig ügyeltünk arra, hogy a mérleg ne bil­lenjen fel. Nem vagyunk rossz adottságú termelőszö­vetkezet, s így csak termé­szetes, hogy a mezőgazdasá­gi tevékenységünk dominál. Az ipari ágazatok' jól kiegé­szítik munkánkat. Egyébként az ipar a 196,5 milliós árbe­vételünkből 80 milliót pro­dukált ... Helyben, s Buda­pesten dolgoznak ilyen szé­pen az emberek. Egyébként munkájukat meghatározza, hogy milyen a háttér.- Mivel foglalkoznak? — Helyben van egy ka- 1 vicsbányánk, s építőipari té- ií vékenységet is végzünk. Sa- | jóládon harminc asszonynak ad munkát — szakcsoport! keretek között — a varro­dánk. Budapesten építőipari és bedolgozói ágazattal ren­delkezünk. Különben nem jelent veszélyt — mint oly sok termelőszövetkezetnek —, hogy Budapest messze van a központtól. Megmond- H tűk a pesti ágazat—vezetői»..- nek, hogy sorsukat-ők ..dög--, tik el. Ha nyereségesek, ak- ■ ji kor marad az ágazat, ha nem, megszüntetjük. így ter­mészetes, hogy igyekeznek...- Említette, hogy egyedüli veszteségforrásuk a szarvas­marha-tenyésztés volt... — Nyilvánvaló, hogy eb- be nem nyugszunk bele. ■ Idén megkezdjük — kerül, amibe kerül — a szarvas- jj marhatelep rekonstrukcióját, -j] korszerűsítését.- A zárszámadó közgyű­lés egyben tervközgyűlés is. Az elmúlt év eredményeinek ismertetése után az idei ter­vekről is szó volt. Mit ter­veznek 1985-re? — A tavalyi év kiugró v volt. Nem biztos, hogy még egyszer minden ennyire ősz- : szejön, épp ezért óvatosab­bak vagyunk, egy kicsit rá­tartással készítettük el ter­veinket. öt és fél tonna bú­zaterméssel, 7,5 tonna kuko­ricával, 4 tonna tavaszi ár­pával számolunk hektáron­ként. Az elmúlt években fej­lesztési forrásainkat a nö­vénytermesztésre összponto­sítottuk — világbanki hitel- konstrukció keretében kor­szerűsítettük gépparkunkat, hatezer tonnás magtárat épí­tettünk —, s ha az időjárás is úgy alakul, akkor telje­sülnek elképzeléseink A munkásokban (561-en va­gyunk), a vezetőkben eddig nem csalódtam, bízom ben­ne, így lesz ez a későbbiek­ben is. Most 2 millió forint részesedést fizettünk ki, s idén is azt szeretnénk, hogy a személyes jövedelmek ne csökkenjenek, s hogy min­denki büszke legyen rá: a bocsi téeszben dolgozik ... I. S.

Next

/
Thumbnails
Contents