Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-23 / 46. szám
3^ A hosszon elnyóló homlokzat. Az épület szépen alkalmazkodik a lejtős terephez Kultúrcentrum lesz Gimnázium épül az Avason Elöljáróban két tény: Miskolcon egyetlen olyan gimnázium van - a Kilián —, melynek épületét a felszabadulás után emelték; a demográfiai hullám 1987-88-ra eléri a középiskolákat. Alapos indok van tehát arra, hogy a városi tanács a szűkös időkben is egy új gimnázium felépítését határozta el. Ezután már csak az lehet a kérdés, hogy miért pont az avasi lakótelepen jelölték ki az oktatási intézmény helyét. Nos, azért, mert ez a teljes felépülése után körülbelül ötvenezer lelket számláló városrész szűkölködik kulturális célokat szolgáló létesítményekben, az új gimnázium pedig - a szűkén vett oktatási feladatokon túl — valóságos kultúr- és sportcentrum lesz. Dézsi János, az Északterv Ybl-díjas építésze, a gimnázium tervezője így beszél erről: — A 16 tantermes gimnázium tágas előadója alkalmas lesz arra is, hogy körülbelül négyszáz ember számára filmet vetítsenek benne. Közismert, hogy menynyire elavultak a miskolci mozik, így ez a helyiség hiányt pótol — legalábbis az Avason. Ezenkívül olyan helyiségeket is kialakítottunk, melyekben kisebb kiállításokat rendezhetnek. Sőt, arra is gondoltunk, hogy később ide költözhessen majd a miskolci tévéstúdió, mely az első években az avasi lakótelepen élők számára sugároz műsort. Az építész rövid te ív ismertetőjéből még azt is megtudtuk, hogy az ugyancsak külön épületben elhelyezett tornacsarnok alkalmas lesz versenysportra is, ■ hiszen 30x45 méter az alapterülete, lelátóján pedig 200 szurkoló foglalhat helyet. Mind az előadó, mind a tornacsarnok teivezésénél gondoltak arra, hogy egyik ajtajuk a lakótelepre nyíljon, s a vendégeknek, nézőknek ne kelljen keresztülmenniük az iskolán, ha nem kifejezetten gimnáziumi rendezvényt látogatnak. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az intézmény 600 adagos saját főzőkonyhával és étteremmel rendelkezik majd. A tanulóifjúság ellátásán túl ez is szolgálhat majd más célokat is. Értve ez alatt, hogy segítheti a közétkeztetést. Dr. Környey László. a városi tanács művelődési osztályának vezetője azzal egészítette ki az építésztől hallottakat, hogy a körülbelül 130 millió forintba kerülő beruházást előreláthatóan az idén megkezdik, és 1987-re be is fejezik. Hogy az átadás után azonnal be tudják népesíteni a tantermeket, négy osztályt indítanak más gimnáziumokban, illetve iskolákban azzal az elkepMOZI A TÁRSALGÓBAN TORNACSARNOK, VERSENYSPORTRA IS KILÁTÁSSAL KELETRE zeléssel, hogy ezek a tanulók már az új, avasi gimi- ben érettségiznek. Az oktatási intézmény helyét a III. ütemben épülő házak között jelöltek ki, az aluljáró északi tengelyében. A tervező szerint az iskola épületéből ragyogó kilátás nyílik majd kelet felé, jó időben akár Tokajig kalandozhat a tanulók tekintete. (Természetesen csak a szünetekben, mert ugyebár az órán a jó diák tekintete szüntelenül tanára ajkán függ.) Békés Dezső ^ Az épületcsoport felülnézeti rajzán jól megfigyelhető a külön tömbben elhelyezett társaolgo, illetve a tornatermek Az idei jubileumi lesz Májusban: filmfesztivál Huszonöt esztendővel ezelőtt Budapesten kezdődött a rövidfilmek visszatérő szemléje, s néhány év elteltével Miskolcra került a rendezvény, amikor a város „adoptálta" az eseménysorozatot. Még másfél évtizeddel ezelőtt is csak rövidfilmfesztivál volt Miskolcon, néhány éve kapcsolódott be a miskolci fesztiválok sorába az ide kívánkozó műfajokkal a televízió. Ezért van az, hogy páros években tévé-, páratlan esztendőkben filmfesztiválok vannak, és az egység, a folytonosság kedvéért törés nélkül növekedett a sorszám. A 25. miskolci filmfesztivál előkészítő bizottsága tartotta meg tegnap a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban a májusi nagy rendezvény első, széles körű munkaértekezletét. Gá- pelné Tóth Rózsának, a városi tanács elnökhelyettesének és Szűcs Lajosné SZMT- titkárnak a társaságában György István, a filmfesztiválok igazgatója tájékoztatta az előkészületekről a résztvevőket. Városi és megyei közművelődési intézmények képviselőit, azokat a szervezésben, rendezvények lebonyolításában jártas szakembereket, akik közül nem egy valóban 20—25 éve kötelező, de szívesen fogadott munkaként kezeli a miskolci fesztiválokat. A negyedszázados múlt értelemszerűen visszatekintést is parancsol; az idén májusban az elmúlt filmfesztiválok díjazott, annak idején legjobbnak ítélt műveiből retrospektiv vetítéssorozatot terveznek. Ennek a „regi idők mozijának” az Ady Endre Művelődési Ház ad majd otthont. A fesztiválvetítések a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban, illetve a Hevesy Iván filmklubban lesznek. Két évvel ezelőtt is ez volt a gyakorlat, ugyanis a rövidfilm ma már nem biztos, hogy rövid film. Az úgynevezett hosszú dokumentumfilmek élvezhe- tőségének is más a ritmusa, mint az egy-két perces, más műfajban született alkotásoké, ezért választják külön az időtartamban elkülönölö filmek vetitési rendjét. A MAFILM stúdiói a kétévenként visszatérő megmérettetésre az idén 68 filmet neveztek, a fesztivál tiszta vetítési ideje 28 órányi lesz. A filmfesztivál a közönségre társadalmi zsűrik formájában, illetve úgy figyel, hogy a stúdiók műhelymunkáját, versenyen kívüli kínálatát a város és a megye közművelődési intézményeiben bemutatja. A május 8-tól 13-ig tartó hat nap fonté* programja a Közművelődési Filmfórum, amelynek részt vevői elsősorban a legújabb technika legújabb lehetőségeiről beszélgetnek. A film már régen nemcsak a mozivászonról jut el a nézőhöz: a videotechnika alkalmazásának napi feltételei izgalmas beszélgetések témáját kínálják. És szót kért ezen a fórumon egy nemrég született sajátos műfaj, a diaporáma is. (M—) Vetélkedő Vágó Istvánnal A rádióban hallottuk Bükki szlovákok Vasárnap, a Petőfin Szabó Lőrinciül a Társalgóban A Társalgó című, irodalomkedvelőknek szóló rádióműsor kedden beszélgetést sugárzott Szabó Lőrinc közelgő 85. születésnapja alkalmából. A házigazda ifj. Szabó Lőrinc volt, aki a költő egykori budapesti dolgozószobájában miskolci vendégekkel beszélgetett. A műsorban megszólalt Cápelné Tóth Rózsa, a városi tanács elnökhelyettese. Aradi Mária, a megyei és Pigay Im- réné, a városi pártbizottság munkatársa, a városi tanács művelődési osztályáról Bócz Sándor és Hrotkó László, Hernádi Istvánná, a városi könyvtár igazgatója, továbbá Kovács Marianna, a Herman Ottó Gimnázium igazgatója és Kovács Fe- rencné szakfelügyelő, a Herman Ottó Gimnázium tanára. A műsort holnap megismétli a rádió. A Petőfin este 9 óra 5 perckor kezdődik a Társalgó, amelynek szerkesztő-műsorvezetője Kulcsár Katalin. A felszabadulás utáni ellentmondásos nemzetiségi politika olyan következményekkel járt, hogy tanácstalanság alakult ki a hazánkban élő nemzetiségek körében. Az itt élő németek, szerb-horvátok, szlovének, románok, szlovákok felejteni kezdték anyanyelvűket és ősi hagyományaikat. Az elmúlt negyedszázadban bekövetkezett változások tették lehetővé, hogy újjászülettek a nemzetiségi lét formái, amelyek jál szolgálják a kultúra, a szokásrend, a hagyományok ápolását. Létrejöttek és funkcionálnak a korszerű nemzetiségi tudat kialakításának közösségi formái is. Kétségtelen, hogy a nemzetiségi tudat formálásában kiemelkedő szerepe van a tömegkommunikációs eszközöknek. a sajtónak, a televíziónak és a rádiónak. Ezekben a napokban immár másodszor rendezi meg a rádió a nemzetiségi hetet. Jól illeszkedik ebbe a miskolci stúdió Bükki szlovákok című összeállítása — riporter Mács Ildikó és Nagy István —, amelyet csütörtökön délben hallhattunk a Kossuth rádió műsorában. Három bükki kisközség — Répáshuta, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló — szlovák anyanyelvű lakóit keresték fel. Ezeken a településeken már a 18. század óta két nemzetiség él. Aki járt ezekben a hegyi falvakban, azt is láthatta, hogy a két nyelvű táblák jelzik az utcákat, boltokat, iskolákat, hivatalokat. Korábban kizárólagosan az erdő adott munkát, megélhetést az itt élő embereknek. Ma már sokan a közeli nagyüzemekben dolgoznak. Érdekes módon megszűnt az elvándorlás, megszűnt a közeli nagyváros, Miskolc elszívó hatása — mint a riportokból megtudhattuk. A fiatalok újabban nemcsak úgy ragaszkodnak szülőföldjükhöz, hogy csak laknak ott, hanem ott is élnek. Hosszú távra rendezkednek be, nemcsak a saját házukat építik fel. hanem társadalmi összefogással közösségi létesítményeket is teremtenek. Az idősebbek lassan elfelejtik anyanyelvűket. A fiatalok, az iskolások egyre kevesebb szlovák nyelvtudással jönnek el otthonról — panaszkodott a bükkszentke- reszti Általános Iskola igazgatója. Itt 215 kisdiák tanulja a szlovák nyelvet is, de nehezen sajátítják el. A szülők helyett leginkább a nagyszülőkkel tudnak beszélgetni otthon szlovákul. S ha nincs meg a nyelv gyakorlásának a megfelelő hazai terepe, akkor más utakat próbálnak találni. Leveleznek csehszlovák úttörőbarátaikkal. táborozásra is odautaznak. és felelevenítik a kapcsolatot a határon túli rokonsággal. Miután itt nem létszükséglet a szlovák nyelv tudása. nem is veszik eléggé komolyan. Pedig olyan értékről mondanak le, melyet nehéz visszaszerezni. A legnagyobb baj azonban, hogy ezeken a településeken csökken a születések száma, egyre kevesebb az iskolás korú gyerek, aki a szlovák nyelvet is elsajátíthatná. De ez már egy másik probléma... O. J. Folytatja Hétfőn, hétkor című sorozatát a Diósgyői Vasas Művelődési Központ. Március 11-ére a Magyar Televízió népszerű műsorvezetőjét, Vágó Istvánt invitálták meg. A találkozás első részében kötetlen beszélgetést ígérnek. Nem nehéz kitalálni, hogy valószínűleg szóba kerül a Szivárvány döntője is, amely a miskolciak kedélyét annak idején kissé felborzolA Herman Ottó Múzeum — karöltve más intézményekkel, szervezetekkel — az idén is meghirdeti az Istvánffy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázatot. A XXIV. gyűjtőpályázat kiemelt témái közül néhány: A földosztás története, körülményei egy település életében; Az esztendő jeles napjaihoz, vagy az emberi élet fordulóihoz fűződő szokások egy település néphagyományaiban; Visszaemlékezések az első és a második világta. A terefere után rögtönzött Fele sem igaz vetélkedőt ajánlanak. A válaszadók népszerű miskolci személyiségek lesznek, a játékosokat a nézők közül sorsolják ki. A beszélgetést ismét dr. Erős Zoltán vezeti. Hétfőn hétkor sorozat rendezői áprilisban a Tóksó hazai elindítóját, Vit- ray Tamást szeretnék vendégül látni. naborúra; Égy jó mesemondó meséinek lejegyzése.. A pályázat nyílt, egy pályázó több pályamunkát is benyújthat. több pályázó vagy szakkör közösen is készíthet pályaművet. A beküldési határidő: augusztus t5. Felnőtt é.s ifjúsági kategóriában értékelik a dolgozatokat, amelvek legjobbjai országos pályázaton is részt vesznek. A pályázni szándékozók bővebb felvilágosítást a Herman Ottó Múzeumban (Felszabadítók útja 28.) kapnak. A batáridő augusztus 15. Néprajzi és telvMicli piáiról
