Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-04 / 29. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyíkes Imre. — Postacím: Déli Hírlap Miskolc, 3501. Pt 39. — Tel.: 18-225. Játszótér lehetne a törmelékhalmok helyén A Sályi István utca és az LKM-hez vezető vasúti sín között. közvetlenül a bérházak szomszétlságrában, alfélé senkiföldje húzódik meg. Nem törődik vele senki... Utánajártunk a dolognak, s kiderült, hogy ez a hely az Avas-Ruzsin magánerős lakásépítés területe. Családi házak épülnek majd itt. de hogy egyhamar nem, azt láthatja mindenki. Mint ahogy azt is látjuk, hogy ez az építési terület jelenleg törmelék- és szeméthalmoknak ad helyet a házalt helyett. Míris rengeteg hulladékanyagot hordtak ide, ami nemcsak csúnya látvány a bérházak szomszédságában, hanem a nyári melegben az egészségre is veszélyes. A lakók egymás között sokat beszélgetnek erről. S így született az a javaslat is, hogy egy dózerrel el kellene teríteni a törmeléket és a szemetet — ha az építkezés valamikor megkezdődik, úgyis ez lesz a sorsa —, földet, zúzalékot kellene hordani rá, s remek kis játszóteret lehetne itt kialakítani a bérházi gyerekeknek. Minden bizonnyal szívesen besegítenének a munkákba — kapcsolódva Miskolc ez évi társadalmimunka-programjához — az utca bérházainak lakói is. Lehóczky István a 6p/5. sz. lakóbizottság elnöke ........vállalatunk már több ízben kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy csökkenteni kell a síkosság mentesítésére felhasznált só mennyiségét, és alkalmazkodni kell a téli útviszonyokhoz. Az utak síkosságmentesítésére alkalmazott konyhasó helyett terítésre minden szempontból alkalmas anyagot azonban ma még nem ismer a szakma. A cikkben javasolt homok, vagy apró kavics alkalmazására városunk amúgy sem megfelelően működő csapadékvíz-elvezető csatornahálózatát tenné ki alapos megpróbáltatásnak, bár meredek utak, hidak, lépcsők síkosságmentesítésére, amennyiben az időjárási körülmények úgy kívánják, jelenleg is használunk homokot, illetve őrölt salakot. Tervezzük, hogy a környezetet, ezen belül a növényzetet kevésbé károsító anyagokat hasz...de hol Lakást cseréltem, a belvárosból az Avas-délre. S mert „egy újszülöttnek minden vicc új”, nekem is az volt, hogy az Oszip István utca egyik házában alakult meg annak idején 1978-ban az első tisztasági őrs. Az esemény emlékét tábla is őrzi. S idáig minden rendben is volna. Ha viszont körülnéz az új lakó a környéken, mindjárt keresni kezdi a tisztasági őrsöt. Mert az utca képe nemigen arra vall, hogy itt ténykednének. Lepergett karácsonyfadarabok, székbetétek, rongyok, nylondarabok, papírok mindenfeözv. Kovács JánosnC (Miskolc. Hoffmann o. u. 27.): Nem tudjuk, miért nem rendez nyuediiastalálkozót volt vállalata. Lehet, hogy csak a címét nem tudták, vagy nem tudtak minden volt dolgozót meghívni . . . Levelét továbbítottuk a vállalat szakszervezeti bizottságához, hogy a soron következő találkozóra On is kapjon meghívást. L. I. (Miskolc): Az On által javasolt mindhá. rom témát jónak tartjuk, feldolgozzuk. Reméljük, nem eredménytelenül . . . Kérjük. keressen meg bennünket máskor is Javaslataival, észrevételeiveL nálunk fel a jövőben a síkosságmentesítéshez. például a magnéziumkloridot. bár költséges volta — a sónál mintegy tízszer drágább —. valamint a hőmérsékleti és hóviszonyok által korlátozott alkalmazhatósága behatárolja a felhasználási körét. Kísérletezünk a konyhasó helyett különféle műtrágyák kiszórásával, hatékonyságuk vizsgálatával is, de a fokozott mértékű műtrágya-felhasználás az élővizek minőségét rontja, s károsíthatja a növényzetet is. összegezve: lakókörnyezetünk és a növényzet védelme vállalatunknak is szívügye, igyekszünk mindent megtenni ennek érdekében, de csak megértéssel, közös erőfeszítésekkel tudunk előbbre jutni.” (A választ a Miskolci Köztisztasági Vállalat illetékesétől kaptuk a lapunk január 15-i számában megjelent. „Gyilkos só” című cikkünkre.) az őrs?.., lé. Azaz: szemét akad bőven, tisztaság viszont már nem. S tisztasági őrs sem. Mert ha volnának, léteznének, nemigen lenne szeme, tes a környék. Akkor viszont minek dicsekszünk velük? Még emléktáblával is!... B. L. Miskolc, Bokányi D. u. Elkelne egy tej csárda A tej erő és egészség — hirdeti a reklámfelirat. Szeretik is so.can a tejtermékeket. S ahol van egy tejcsárda, fogy is belőle. Jo példa a Baj- csy-Zsiliszky úti. a Hunyadi utcai és a többi tejivó. Ilyenre vágynak régóta a Ki- lián-lakótelepiek is. S hogy hol lehetne elhelyezni? Talán az Otthon étterem egy részében, vagy az északi oldalon levő üzletsornál. de bizonnyal akadna helye máshol is. Még reklámnak is jó lenne, hiszen itt. a közelünkben székel a tejipari vállalat. K. P. Miskolc „Források” a ház tövében Bérházi lakásunk ablaka alatt két és fél hónapja ömlik a csővezetékből a meleg víz. A lakásban 16—17 fok van. kint pedig „hőforrás” zubog, csobog, annyira, hogy éjszaka aludni sem tudunk tőle. Minden elérhető helyen szóltam már emiatt. Két hete, egy szombati napon kijöttek a szerelők, de a nagy hóban nem találták az aknát. Megegyeztünk, hogy hétfőn reggel visszajönnek, addigra, ha kell — mondtam nekik —, vezetékrajzot is szerzek. Vártam őket, de azóta sem jelentkeztek. A meleg víz viszont továbbra is zubog. Bedő Károlyné Miskolc, Elek T. u. 9. fszt. 3. A mi háztömbünkben viszont a hideg víz folyik már hosszú ideje. Eláraszt mindent. s veszélyeztet bennünket. Hiába jelentettük, intézkedés nem történik. Pedig a hideg víz is érték, a kárról, amit előidéz, már nem is beszélve ... Koralovszky Györgyné Miskolc, Tüzér u. 1. sz. Kidöntötték * Miskolcon, az Alpári Gyula és a Pataki István utca kereszteződésében már több hete hever a földön, betonlappal együtt, a kidöntött, elsőbbségadást jelző KRF.SZ-tábla. Eddig szerencsére még nem történt baleset emiatt, de úgyszólván bármikor bekövetkezhet. Ezért lenne jó mihamarább ismét felállítani a helyére. Pásztor Károly Miskolc, Kassai u. 62, í cszélycs u t kereszteződés ije Miskolc legtöbb veszélyes útkereszteződésében jelzőlámpa-rendszer működik. Sokszor lassítja, ám ugyanakkor biztonságosabbá teszi a forgalmat. Néhány helyen azonban még hiányzik. Az Ady-hídnál például a 3-as főútvonal szinte mindenütt lámpával védett. Ám innen valamivel feljebb, a benzinkút elhagyása után, az ózdi út és a Szeles utca találkozásánál igen nagy a forgalom a nap bármely időszakában; több irányból érkező járművek találkozóhelye az útkereszteződés. Innen feljebb már megint van jelzőlámpa, (ahol a Beloiannisz utca találkozik az ózdi úttal). Jó lenne ebben a veszélyes útkereszteződésben is jelzőlámpát elhelyezni! F. L. Miskolc Lengyel szakmunkások is segítenek A Kohászati Gyárépítő Vállalat Diósgyőri Főépítésvezetőségére minden évben nagy feladat hárul az LKM kohóinak, kemencéinek átépítésénél, javításánál. S a KGYV is csak nehezen tud embert találni erre a nehéz fizikai munkára. A régi kőműves szakik kiöregednek, fiatalok pedig már nem szívesen vállalják az ilyen kemény munkát, noha ez a szakma korkedvezményt biztosít a nyugdíj bamenetelnél. A vállalat és a főépítésvezetőség átképző tanfolyamok szervezésével próbálja leküzdeni a munkaerőhiány okozta gondokat. Köztudott ugyanis, hogy e szakmában kimondott iskolai képzés nem folyik, hanem a kőműveseket képezik át rá. Az átképző tanfolyamok sem oldanak meg azonban minden gondot. Ezért a KGYV, szerződés keretében, lengyel szakmunkásokat is foglalkoztat. Időszakosan 35 lengyel munkavállaló dolgozik Diósgyőrben, a gorzovi POLSERVIC vállalat megbízásából. Munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a diósgyőri kohók és kemencék javítása, átépítése határidőre, jó minőségben történjék meg. Hargittai György KGYV Szavatosság, óh... Fokhagymaolaj-vásár a Vörösmarty utcai Csemegeben — engedménnyel. Huszonkettő valamennyiről tizenhárom forintra mérsékelték az árát. Kiveszek egyet a sok közül, s olvasom a használati utasítást. Milyen praktikus — mondom a feleségemnek —. s betűzöm: egy kávéskanálnyi 2—3 gerezd fokhagymával ér fel. Olvasni azonban ő is tud. S mutatja: forgalomba hozták: 1984 áprilisában. A szavatossági idő — olvassa tovább — 120 nap Azaz négy hónap. Áprilistól pedig eltelt ugyebár legalább kilenc hónap! Vagyis: megint olyan árut hoztak forgalomba árengedménnyel, amelynek lejárt a szavatossága. Ez pedig tilos! De hát nem mindenki böngészi végig az aoró betűket... S ígv ez is elkél valahogy. De ha valaki megbetegszik tőle? D. L. Miskolc tzí" KI JOGOSULT BALESETI ÁRVAELLÁTÁSRA? Baleseti árvaellátásra elsősorban a meghalt dolgozónak, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjasnak a vér szerinti gyermekei jogosultak. A szocialista felfogásnak megfelelően, jogszabályaink a baleseti árvaellátásra való jogosultság szempontjából nem tesznek különbséget házasságból és házasságon kívül született gyermekek között. Nincs különbségtevés aszerint sem, hogy az árvaellátást az apa vagy pedig az anya jogán, illetőleg elhalálozása alapján kérik-e. Közömbös végül, hogy a dolgozó, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjas elhalálozása idején ki tartotta el a gyermekét, továbbá, hogy az árvának van-e eltartásra köteles és képes hozzátartozója. A vér szerinti gyermekkel egy sorban jogosult árvaellátásra a dolgozónak, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak a mostohagyermeke és örökbe fo_ gadott gyermeke. A mostoha, gyermeknek ez a joga abból következik, hogy a házastárs köteles háztartásában eltartani a vele egviítt élő házastársának olyan eltartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermekét), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. Az örökbefogadott pedig azért részesül ugyanabban az elbírálásban, mint a dolgozó vér szerinti gyermeke, mert családi jogunk szerint a kiskorú az örökbefogadás révén az örök- befogadó gyermekének a jogállásába lép. Ennek azonban a fordítottja is igaz! Nevezetesen nem kaphat baleseti árvaellá. tást az örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülőjének halála alapján, kivéve, ha vér szerinti szülőjének a házastársa, például a mostohaanya fogadta őt örökbe. Nem korlátozza az örökbefogadás annak a gyermeknek a baleseti árvaellátásra való jogát sem, amit vér szerinti szülőjének a halála után, tehát már mint árvát fogadnak örökbe. Ellenben a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának csak feltételesen jár baleseti árvaellátás, mégpedig akkor, ha a nevelt gyermeket, a testvért, illetőleg az unokát a meghalt nevelőszülő, testvér, illetőleg nagyszülő a saját háztartásában eltartotta, s a gyermeknek az ő eltartására köteles és képes hozzátartozója nincs. A baleseti árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig jár, tekintet nélkül az iskolai tanulmányokra. A régebbi szabályok szerint a 16. életév betöltése után az árvaellátás csak a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén járt, ekkor is legfeljebb a 19. életév betöltéséig. Az iskolai tanulmányokat folytató árvák fokozottabb támogatása ér_ deliében a törvény nemcsak a középiskolai, hanem a felsőfokú tanulmányok idejére is — de legfeljebb a 25. életév betöltéséig — biztosítja az árvaellátást. Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti a baleseti árvaellátás, aki az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi. Ha pedig az árva még az ellátásra való jogosultságának megszűnése előtt, például 16. életévének a betöltése előtt vagy iskolai tanulmányainak a folytatása alatt megrokkan, a baleseti árvaellátás a rokkantság tartamára életkorra való tekintet nélkül megilleti. A baleseti áravellátásra való jogosultság érvényben marad akkor is, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy ha — mint már hangsúlyoztuk — az árvát örökbe fogadják. A baleseti árvaellátás összege a baleseti özvegyi nyugdíjhoz igazodik, mégpedig árvánként a nyugdíj összegének a fele. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt, a baleseti özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár. Ugyancsak a baleseti özvegyi nyugdíj összegével azonos árvaellátás jár annak, akinek életben levő szülője rokkant, vagy akit életben levő szülője elhagyott, s nem gondoskodik róla. A baleseti árvaellátás legkisebb összege 1984. január 1-től havi 1670 forint. A madarakat védjük, vagy a környezetet? Érdekes írást olvastam rovatukban a környezetvédelemről. ezen belül a madarak védelméről. Az Augusztus 20. utca bérházainak ia- kói közül többen is etetik a téli zord időben szárnyas barátainkat — én is. Etetőt tettem ki az ablakba a cinkéknek. Jöttek is. de még több veréb! Aztán a szemközti tán fészkelő két gerle, s csapatostól érkeznek a kiszórt kukoricára az elvadult házigalambok. Ezekből van a legtöbb. S mert sokan vannak. mindent bepiszkítanak; némelyik ablakpárkányon vastagon díszeleg a madárürülék De elrondííják például a lépcsőházi belárati ajtót is. Hasonló eset láttán aztán sokan tanácstalanok lesznek: mit védienek: a madarakat, vagy a környezetet? Mert a kettő együtt nem megy... M. F. Miskolc
