Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-04 / 29. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyíkes Imre. — Postacím: Déli Hírlap Miskolc, 3501. Pt 39. — Tel.: 18-225. Játszótér lehetne a törmelékhalmok helyén A Sályi István utca és az LKM-hez vezető vasúti sín kö­zött. közvetlenül a bérházak szomszétlságrában, alfélé sen­kiföldje húzódik meg. Nem törődik vele senki... Utánajár­tunk a dolognak, s kiderült, hogy ez a hely az Avas-Ruzsin magánerős lakásépítés területe. Családi házak épülnek majd itt. de hogy egyhamar nem, azt láthatja mindenki. Mint ahogy azt is látjuk, hogy ez az építési terület jelenleg tör­melék- és szeméthalmoknak ad helyet a házalt helyett. Míris rengeteg hulladékanyagot hordtak ide, ami nemcsak csúnya látvány a bérházak szomszédságában, hanem a nyá­ri melegben az egészségre is veszélyes. A lakók egymás között sokat beszélgetnek erről. S így született az a javaslat is, hogy egy dózerrel el kellene te­ríteni a törmeléket és a szemetet — ha az építkezés vala­mikor megkezdődik, úgyis ez lesz a sorsa —, földet, zúza­lékot kellene hordani rá, s remek kis játszóteret lehetne itt kialakítani a bérházi gyerekeknek. Minden bizonnyal szíve­sen besegítenének a munkákba — kapcsolódva Miskolc ez évi társadalmimunka-programjához — az utca bérházainak lakói is. Lehóczky István a 6p/5. sz. lakóbizottság elnöke ........vállalatunk már több ízben kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy csök­kenteni kell a síkosság men­tesítésére felhasznált só mennyiségét, és alkalmaz­kodni kell a téli útviszo­nyokhoz. Az utak síkosság­mentesítésére alkalmazott konyhasó helyett terítésre minden szempontból alkal­mas anyagot azonban ma még nem ismer a szakma. A cikkben javasolt homok, vagy apró kavics alkalma­zására városunk amúgy sem megfelelően működő csapa­dékvíz-elvezető csatornahá­lózatát tenné ki alapos meg­próbáltatásnak, bár meredek utak, hidak, lépcsők síkos­ságmentesítésére, amennyi­ben az időjárási körülmé­nyek úgy kívánják, jelenleg is használunk homokot, illet­ve őrölt salakot. Tervezzük, hogy a környezetet, ezen belül a növényzetet kevés­bé károsító anyagokat hasz­...de hol Lakást cseréltem, a belvá­rosból az Avas-délre. S mert „egy újszülöttnek minden vicc új”, nekem is az volt, hogy az Oszip István utca egyik házában alakult meg annak idején 1978-ban az első tisztasági őrs. Az ese­mény emlékét tábla is őrzi. S idáig minden rendben is volna. Ha viszont körülnéz az új lakó a környéken, mindjárt keresni kezdi a tisztasági őrsöt. Mert az ut­ca képe nemigen arra vall, hogy itt ténykednének. Le­pergett karácsonyfadarabok, székbetétek, rongyok, nylon­darabok, papírok mindenfe­özv. Kovács JánosnC (Mis­kolc. Hoffmann o. u. 27.): Nem tudjuk, miért nem ren­dez nyuediiastalálkozót volt vál­lalata. Lehet, hogy csak a cí­mét nem tudták, vagy nem tud­tak minden volt dolgozót meg­hívni . . . Levelét továbbítottuk a vállalat szakszervezeti bizottsá­gához, hogy a soron következő találkozóra On is kapjon meg­hívást. L. I. (Miskolc): Az On által javasolt mindhá. rom témát jónak tartjuk, fel­dolgozzuk. Reméljük, nem ered­ménytelenül . . . Kérjük. keres­sen meg bennünket máskor is Javaslataival, észrevételeiveL nálunk fel a jövőben a sí­kosságmentesítéshez. példá­ul a magnéziumkloridot. bár költséges volta — a sónál mintegy tízszer drágább —. valamint a hőmérsékleti és hóviszonyok által korláto­zott alkalmazhatósága beha­tárolja a felhasználási kö­rét. Kísérletezünk a kony­hasó helyett különféle mű­trágyák kiszórásával, haté­konyságuk vizsgálatával is, de a fokozott mértékű mű­trágya-felhasználás az élő­vizek minőségét rontja, s károsíthatja a növényzetet is. összegezve: lakókörnye­zetünk és a növényzet vé­delme vállalatunknak is szívügye, igyekszünk min­dent megtenni ennek érde­kében, de csak megértéssel, közös erőfeszítésekkel tu­dunk előbbre jutni.” (A vá­laszt a Miskolci Köztisztasá­gi Vállalat illetékesétől kap­tuk a lapunk január 15-i számában megjelent. „Gyil­kos só” című cikkünkre.) az őrs?.., lé. Azaz: szemét akad bő­ven, tisztaság viszont már nem. S tisztasági őrs sem. Mert ha volnának, létezné­nek, nemigen lenne szeme, tes a környék. Akkor vi­szont minek dicsekszünk ve­lük? Még emléktáblával is!... B. L. Miskolc, Bokányi D. u. Elkelne egy tej csárda A tej erő és egész­ség — hirdeti a rek­lámfelirat. Szeretik is so.can a tejterméke­ket. S ahol van egy tejcsárda, fogy is be­lőle. Jo példa a Baj- csy-Zsiliszky úti. a Hunyadi utcai és a többi tejivó. Ilyenre vágynak régóta a Ki- lián-lakótelepiek is. S hogy hol lehetne elhe­lyezni? Talán az Ott­hon étterem egy ré­szében, vagy az északi oldalon levő üzletsor­nál. de bizonnyal akadna helye máshol is. Még reklámnak is jó lenne, hiszen itt. a közelünkben székel a tejipari vállalat. K. P. Miskolc „Források” a ház tövében Bérházi lakásunk ablaka alatt két és fél hónapja ömlik a csővezetékből a me­leg víz. A lakásban 16—17 fok van. kint pedig „hőfor­rás” zubog, csobog, annyira, hogy éjszaka aludni sem tu­dunk tőle. Minden elérhető helyen szóltam már emiatt. Két hete, egy szombati na­pon kijöttek a szerelők, de a nagy hóban nem találták az aknát. Megegyeztünk, hogy hétfőn reggel vissza­jönnek, addigra, ha kell — mondtam nekik —, vezeték­rajzot is szerzek. Vártam őket, de azóta sem jelent­keztek. A meleg víz viszont továbbra is zubog. Bedő Károlyné Miskolc, Elek T. u. 9. fszt. 3. A mi háztömbünkben vi­szont a hideg víz folyik már hosszú ideje. Eláraszt min­dent. s veszélyeztet bennün­ket. Hiába jelentettük, in­tézkedés nem történik. Pe­dig a hideg víz is érték, a kárról, amit előidéz, már nem is beszélve ... Koralovszky Györgyné Miskolc, Tüzér u. 1. sz. Kidöntötték * Miskolcon, az Alpári Gyula és a Pataki István utca ke­reszteződésében már több hete hever a földön, betonlappal együtt, a kidöntött, elsőbbségadást jelző KRF.SZ-tábla. Ed­dig szerencsére még nem történt baleset emiatt, de úgy­szólván bármikor bekövetkezhet. Ezért lenne jó mihamarább ismét felállítani a helyére. Pásztor Károly Miskolc, Kassai u. 62, í cszélycs u t kereszteződés ije Miskolc legtöbb veszélyes útkereszteződésében jelzőlámpa-rendszer működik. Sokszor lassítja, ám ugyanakkor biztonságosabbá teszi a forgalmat. Néhány helyen azonban még hiányzik. Az Ady-hídnál például a 3-as főútvonal szinte mindenütt lámpával védett. Ám innen valamivel feljebb, a benzinkút elhagyása után, az ózdi út és a Szeles utca találko­zásánál igen nagy a forgalom a nap bármely időszakában; több irányból érkező járművek találkozóhelye az útkereszteződés. Innen feljebb már megint van jelzőlámpa, (ahol a Be­loiannisz utca találkozik az ózdi úttal). Jó lenne ebben a veszélyes útkereszteződésben is jelzőlámpát elhelyezni! F. L. Miskolc Lengyel szakmunkások is segítenek A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat Diósgyőri Főépítésveze­tőségére minden évben nagy feladat hárul az LKM ko­hóinak, kemencéinek átépí­tésénél, javításánál. S a KGYV is csak nehezen tud embert találni erre a nehéz fizikai munkára. A régi kő­műves szakik kiöregednek, fiatalok pedig már nem szí­vesen vállalják az ilyen ke­mény munkát, noha ez a szakma korkedvezményt biz­tosít a nyugdíj bamenetelnél. A vállalat és a főépítésve­zetőség átképző tanfolyamok szervezésével próbálja leküz­deni a munkaerőhiány okoz­ta gondokat. Köztudott ugyanis, hogy e szakmában kimondott iskolai képzés nem folyik, hanem a kőmű­veseket képezik át rá. Az átképző tanfolyamok sem oldanak meg azonban minden gondot. Ezért a KGYV, szerződés keretében, lengyel szakmunkásokat is foglalkoztat. Időszakosan 35 lengyel munkavállaló dolgo­zik Diósgyőrben, a gorzovi POLSERVIC vállalat megbí­zásából. Munkájukkal hozzá­járulnak ahhoz, hogy a diós­győri kohók és kemencék javítása, átépítése határidő­re, jó minőségben történjék meg. Hargittai György KGYV Szavatosság, óh... Fokhagymaolaj-vásár a Vö­rösmarty utcai Csemegeben — engedménnyel. Huszon­kettő valamennyiről tizenhá­rom forintra mérsékelték az árát. Kiveszek egyet a sok közül, s olvasom a haszná­lati utasítást. Milyen prakti­kus — mondom a feleségem­nek —. s betűzöm: egy ká­véskanálnyi 2—3 gerezd fok­hagymával ér fel. Olvasni azonban ő is tud. S mutat­ja: forgalomba hozták: 1984 áprilisában. A szavatossági idő — olvassa tovább — 120 nap Azaz négy hónap. Ápri­listól pedig eltelt ugyebár legalább kilenc hónap! Vagy­is: megint olyan árut hoztak forgalomba árengedménnyel, amelynek lejárt a szavatos­sága. Ez pedig tilos! De hát nem mindenki böngészi vé­gig az aoró betűket... S ígv ez is elkél valahogy. De ha valaki megbetegszik tőle? D. L. Miskolc tzí" KI JOGOSULT BALESETI ÁRVAELLÁTÁSRA? Baleseti árvaellátásra el­sősorban a meghalt dolgo­zónak, illetőleg baleseti rok­kantsági nyugdíjasnak a vér szerinti gyermekei jogosul­tak. A szocialista felfogás­nak megfelelően, jogszabá­lyaink a baleseti árvaellá­tásra való jogosultság szem­pontjából nem tesznek kü­lönbséget házasságból és há­zasságon kívül született gyermekek között. Nincs kü­lönbségtevés aszerint sem, hogy az árvaellátást az apa vagy pedig az anya jogán, illetőleg elhalálozása alapján kérik-e. Közömbös végül, hogy a dolgozó, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdí­jas elhalálozása idején ki tartotta el a gyermekét, to­vábbá, hogy az árvának van-e eltartásra köteles és képes hozzátartozója. A vér szerinti gyermekkel egy sorban jogosult árvaellátásra a dolgozónak, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak a mostohagyermeke és örökbe fo_ gadott gyermeke. A mostoha, gyermeknek ez a joga abból következik, hogy a házastárs köteles háztartásában eltartani a vele egviítt élő házastársának olyan eltartásra szoruló kisko­rú gyermekét (mostohagyerme­két), akit házastársa az ő bele­egyezésével hozott a közös ház­tartásba. Az örökbefogadott pe­dig azért részesül ugyanabban az elbírálásban, mint a dolgozó vér szerinti gyermeke, mert csa­ládi jogunk szerint a kiskorú az örökbefogadás révén az örök- befogadó gyermekének a jogál­lásába lép. Ennek azonban a fordítottja is igaz! Nevezetesen nem kaphat baleseti árvaellá. tást az örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülőjének halá­la alapján, kivéve, ha vér sze­rinti szülőjének a házastársa, például a mostohaanya fogad­ta őt örökbe. Nem korlátozza az örökbefogadás annak a gyer­meknek a baleseti árvaellátásra való jogát sem, amit vér sze­rinti szülőjének a halála után, tehát már mint árvát fogadnak örökbe. Ellenben a nevelt gyermek­nek, a testvérnek és az unoká­nak csak feltételesen jár bal­eseti árvaellátás, mégpedig ak­kor, ha a nevelt gyermeket, a testvért, illetőleg az unokát a meghalt nevelőszülő, testvér, il­letőleg nagyszülő a saját ház­tartásában eltartotta, s a gyer­meknek az ő eltartására köte­les és képes hozzátartozója nincs. A baleseti árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig jár, tekintet nélkül az iskolai ta­nulmányokra. A régebbi szabá­lyok szerint a 16. életév be­töltése után az árvaellátás csak a közép- vagy középfokú isko­lai tanulmányok folytatása ese­tén járt, ekkor is legfeljebb a 19. életév betöltéséig. Az isko­lai tanulmányokat folytató ár­vák fokozottabb támogatása ér_ deliében a törvény nemcsak a középiskolai, hanem a felsőfokú tanulmányok idejére is — de legfeljebb a 25. életév betölté­séig — biztosítja az árvaellá­tást. Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti a baleseti árvaellátás, aki az iskola igazo­lása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi. Ha pedig az árva még az ellátásra való jogosultságá­nak megszűnése előtt, például 16. életévének a betöltése előtt vagy iskolai tanulmányainak a folytatása alatt megrokkan, a baleseti árvaellátás a rokkant­ság tartamára életkorra való te­kintet nélkül megilleti. A baleseti áravellátásra való jogosultság érvényben marad akkor is, ha az árva vagy élet­ben maradt szülője házasságot köt, vagy ha — mint már hang­súlyoztuk — az árvát örökbe fogadják. A baleseti árvaellátás összege a baleseti özvegyi nyugdíjhoz igazodik, mégpedig árvánként a nyugdíj összegének a fele. An­nak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt, a baleseti öz­vegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár. Ugyan­csak a baleseti özvegyi nyugdíj összegével azonos árvaellátás jár annak, akinek életben levő szü­lője rokkant, vagy akit életben levő szülője elhagyott, s nem gondoskodik róla. A baleseti árvaellátás legki­sebb összege 1984. január 1-től havi 1670 forint. A madarakat védjük, vagy a környezetet? Érdekes írást olvastam ro­vatukban a környezetvéde­lemről. ezen belül a mada­rak védelméről. Az Augusz­tus 20. utca bérházainak ia- kói közül többen is etetik a téli zord időben szárnyas ba­rátainkat — én is. Etetőt tet­tem ki az ablakba a cinkék­nek. Jöttek is. de még több veréb! Aztán a szemközti tán fészkelő két gerle, s csa­patostól érkeznek a kiszórt kukoricára az elvadult házi­galambok. Ezekből van a legtöbb. S mert sokan van­nak. mindent bepiszkítanak; némelyik ablakpárkányon vastagon díszeleg a madár­ürülék De elrondííják pél­dául a lépcsőházi belárati ajtót is. Hasonló eset láttán aztán sokan tanácstalanok lesznek: mit védienek: a ma­darakat, vagy a környezetet? Mert a kettő együtt nem megy... M. F. Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents