Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-17 / 14. szám

A gyors beszédet jobban értik Angol kutatók azt vizs­gálták, hogy miként reagál­nak a gyermekek a legkü­lönbözőbb . gyorsaságú be­szédre. Nagy számú kísérlet után azt a következtetést vonták le, hogy a gyerme­kek a lassú beszédet rosz- szabbul értik, mint a gyor­sat. Megállapították, hogy a legkönnyebben a percenkén­ti 175 szót pergető sebessé­gű beszédet fogják fel, a legkevésbé pedig a percen­ként 100 szavas beszédet kedvelik. Az is kiderült, hogy a vak gyermekek — akik környezetükből az ér­tesüléseket főleg hallás út­ján szerzik — a nagyon gyors, percenként 275 sza­vas beszédet értik legjob­ban. Szlovák televízió: Hl.40: Né­met nyelvtanfolyam. — 17.00: Utazó kamera. — 17.25: Riport- műsor. — 17.40: Orvosi taná­csok. — 17.50: Autósok-motoro- sok magazinja. — 18.30: Tévé­magazin. — 19.30: Tv-híradó. — 20.Oö: Hangverseny. — 21.25: A tudomány és a technika vilá­ga. — 22.05: Fekete-fehér gyön- gyöcskék. — 22.35: Orosz nyelv- tanfolyam. Kiállítások: Vasas Galéria (14 >“19) : Kolozsvári Dezső festmé­nyei. — Miskolci Galéria (10— 18) : Kondor Béla életmükiállí- tása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyarországról. — A Palócföld népi bútorai. — 1919 —1944—1984. Munkásmozgalmi kiállítás Miskolc felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkalmából. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Herman Ottó-emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és mun­kássága. — A Bükk élővilága. Miskolci Nemzeti Színház (7): Dankó Pista. (Goldoni bérlet.) Filmszínházak: Béke (3): A király és a madár (mb. szí. francia) — (f8): Seriff az égből (szí. olasz, III. helyár!) — (n6): Elvis Presley (mb. szí. ameri­kai, III. helyár!). — Béke ka­maramozi (4): A XX. század kalózai (mb. szí. szovjet, II- helyár!) — (6): A karatéző Kobra (mb. szí. japán, 14 éven felülieknek, III. helyár!). r- Kossuth (f3) : Riki-Tiki-Tévi (mb. szí. szovjet—indiai) — (hn5 és 7) : Az istenek a fejükre es­tek (mb. szí. bostwanai, II. helyár!). — Hevesy Iván Film­klub (f5 és f7): Eszkimó asz- szony fázik (szí. magyar, ifi éven felülieknek!). — Táncsics (f5): Magányos farkas (szovjet, 14 éven felülieknek!) — (f7): A Birodalom visszavág (mb. szí. amerikai, III. helyár!). — Tán­csics kamaramozi (6) : őszi al­manach (magyar, 16 éven felü­lieknek!). — Szikra (f5 és f7): Jazz-bolondok (szí. szovjet). — Petőfi (f5): Hófehér (szí. ma­gyar, 14 éven felülieknek!) — (f7): Frissen lopott milliók (mb. szí. lengyel). — Fáklya (4): Barbara királyné sírfelirata (szí. lengyel. 14 éven felüliek­nek !) — (6 és 8) : Egy zseni, két haver, egy balek (mb. szí. olasz—francia, III. helyár!). — Fáklya kamaramozi ff5) : 101 kiskutya (mb. amerikai. II. helyár!). — Ady Művelődési Ház (5 és 7): Harctéri regény (szí. szovjet. 14 éven felüliek­nek!). — Tokaj discomozi (f7): Óvakodj a törpétől! (mb. szí. angol. 16 éven felülieknek!). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5 és 7): Az egyiptomi utas (mb. francia. 14 éven felüliek­nek. II. helyár!). — Hámor (f6l : HiúZ a vadászösvényen (mb. szovjet). — Pereces (6): Jazz- bolondok (szovjet). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Vesszőparipáink. — 8.50: Zenekart muzsika. — 9.33: Cic- kóm, mackóm. — 9.53: Lottó­sorsolás. — 10.00: Hírek. — in.05: Hóolvadás. — 10.10: Klasszikus operettekből. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Rézfúvós együttesek játszanak. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. ■— 8.05: Zenés játékokból. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Iskolarádió. — 9.38: A Melos Vonósnégyes felvételeiből. — 11.02: A bibliás ember. — 13.45; Mahler: VI. (Tragikus) «imfó* nia. Tizenöt év — kétezer mű Kondor-kiállítás A Kondor-emlékszobát a hetvenes években rendez-.ék be Miskolcon, abban az időben, amikor a hagyatékot megvette az állam. Ebben a városban még mindig sokan vannak, akiknek sóba nem jutott eszé­be o.yan művészettörténeti sztereotípiákban gondolkodni hogy például Kondor Béla volt a mai magyar grafika meg- újítója. Egy-egy lapot őriznek, amelyet egy régi estén nekik rajzolt, és nem voiíak ott egy hete az életmű-kiállítás meg­nyitóján. Kondor körül még ma is úgy csapnak össze az indulatok, mintha élne. Nagy T. Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria fiatal művészettörté­nésze 1972-ben, a művész ha­lálának évében legfeljebb 12 éves volt. — Mit jelent neked Kon­dor Béla? — Többet tanultam tőle, mint az egyetemen. Termé­szetesen elsősorban szakmai­lag, és arról a világról is, amelyben élünk. Egyszeri élet volt az övé, de (niszen a kortársak, barátok, né­hány nagyon hiányzó kivé­teltől eltekintve köztünk vannak) sok-sok tanulsággal rekonstruálható. Az évtized elején született meg a gon­dolat, hogy katalogizáljuk a Kondor-életművet. Bolgár Kálmán oldalán két eszten­dőt dolgoztam azért a nagy­alakú, vaskos könyvért, az életmű-katalógusért, amely a Nemzeti Galéria egy évvel ezelőtti kiállítására jelen* meg. Bereczky Loránd és Németh Lajos írtak hozzá rövid ajánlást és értékelést, a többi tulajdonképpen il­lusztrált adattár. Azt hi­szem. hiteles forrás lehet a következő időkre. Amíg utá­najártunk, hogy az ország­ban kinek a birtokában van festmény, grafika vagy rajz. az életem legizgalmasabb időszaka volt. — Mekkora a Kondor-ha­gyaték? — Megközelítőleg 2000 mű. félelmetes anyag. Ma még senki sem veszi magának a bátorságot, hogy a feldolgo­zásához hozzáfogjon; egy- egy képről külön könyvet le­hetne írni. Félelmetes a lé­lek mélysége, felmérhetetle- nül gazdag a gondolatisága. A szarkazmusát is csak az közelítse meg, aki ismeri ezt a gondolkodásformát. Racio­nálisabban: alig 15 éve volt a munkára, és amit isme­rünk, annak a nyolcvan százaléka remekmű. — Elmondanád az alkotói korszakait? — Csalódással indult, az 1959-ben készült Óvoda volt az első goromba jelzés. Nem fogadták el, merthogy miféle gyerekek ezek, megijednek tőlük az emberek. Legismer­tebb munkáit, a Dózsa-so- rozatot három évvel koráb­ban kezdte. Azután volt egy hosszabb időszak, amit iko- nos korszakként ismerünk. Párhuzamosan születtek az első monotípiái, évek alatt dolgozta ki a legcélraveze­tőbb és legkülönfélébb gra­fikai eljárásokat. A legna­gyobb baj talán az volt, hogy kevés megbízást ka­pott, és a nagy munkái kö­zött vannak olyanok, ame­lyeknek szerencsétlen volt a sorsuk. A balatonföldvári templom korpusza és három Vers és közönsége Serfőző Simon a Keletnél + A Kondor-emlékszoba egyik féltve őrzött darabja a sajtó gyönyörű üvegablaka min­dig féltett kincs volt arra felé, a sajőszentpéteri temp­lomban hagyott munkáját egyszerűen nem találtuk meg. 1968-ban kapott egy nagy megbízást, néhány év­vel ezelőtt ezért is szót kel­lett elmelni; nem volt egé­szen méltó körülmények kö­zött a Szent Margit legen­dája című parmó a margit­szigeti Nagyszállóban. 1965- ös felkérés az Auschwitzi Lásermúzeumé. ez az anvag a 70-es években hazajött. Még egy nagy munka, az 1972-ben a Kereskedelmi Kamara felkérésére festett Szentek bevonulása. Az élet­mű-kiállításon ezt is lát­hatjuk. Hasonlóan itt van a balatonszárszói József Attila Múzeum számára készült Mama, illetve a Hazám. — Milyen nagy a Miskol­con kiállított anyag? — Alig kisebb, mint egy évvel ezelőtt a fővárosi kiál­lításé, hiszen az a célunk, hogy minél teljesebb képet adjunk. Itt vannak a gyö­nyörű nagy munkák és a sok-sok grafika, amelyek egy részét a Miskolci Galé­ria termeiben, másik részét pedig a Kossuth utcai Bor­sod—miskolci Múzeumban tudtuk elhelyezni. A Kondor- emlékszoba miskolci gyűjte­ményét most monotípiák, könyvillusztrációk, fotók gazdagítják. — Mibe kerül ma egy Kondor-grafika? — Egy rézkarc 8—10 ezer forint; ami ritkaság, az ter­mészetesen több. A festmé­nyeknek egyszerűen nincs ára, és a hagyaték túlnyo­mó része az állam tulajdo­na. Kondor-képhez ma lehe­tetlen hozzájutni. Meghök- kenve fedeztem fel nemrég az egyik „munkáját” egy pes­ti kirakatban. Sajátos érték­mérő, de biztos: a Kondor­képeket ma már hamisítják is. (makai) Az elmúlt év végén jelent meg Sertozo Simon Holddal vi­lágítottunk cimü verseskötete. Sorrendben ez az ötödik, de más, több, mint a megelözöek. Ebben a gyűjteményes kötet­ben ott vannak azok a versek, amelyek elsősorban nem tema­tikai megfontolásokból, hanem a költő akaratából a korábbi vá­logatásokba nem kerültek be, amelyek most érettek meg szá­mára is elfogadhatóan. És fon­tos útjelzőként ide illettek a leg­újabb, az érett munkák. A Ke. let Alkotókor legutóbbi vitaest­jén szerettem volna a kötetről hallani. A Serföző Simonnak - mint minden alkotónak - na­gyon fontos legújabbról, de a könyv csak okot adott a talál­kozásra. Az esten volt jó néhány egészen fiatal ember; nyil­ván az ő kedvükért idézték fel a költő pályafutását. Hogy Zagyvarékason szüle­tett, hogy a kisgyerek, aki egy, ebben az országrészben élő parasztcsaládban nevel­kedett, hogyan kereste az út­ját később. Hogy került vagy két évtizeddel ezelőtt a Nap­jaink versrovatának mosta­ni szerkesztője az akkori folyóirat vonzáskörébe, hogy a mindennapjait is mi ala­kította úgy, hogy az ötödik verseskötetében összegezni akarja a megtett utat. Mit tagadjam: csalódás volt szá­momra, hogy a háromórás beszélgetésből elég sok idő a város egyik legközismertebb embere, Serfőző Simon ön­életrajzi adatainak az azo­nosításával telt el. Indokolhatóbb volt a be­szélgetésnek egy másik vo­nulata: a mai magyar iroda­lom és ezen belül a líra helyzete olyan társaságban, ahol a jelenlevők maguk is ismerten művelik a szó mű­vészetét, nagyon izgalmas té­ma. Az ember szeretné hin­ni, hogy az olvasó számára is az, hogy az ezúttal is megfogalmazott evidenciákra fogékonyak vagyunk. Ha a vers, a novella vagy a re­gény igényt tart a maradan­Őszi almanach £ Virág Öten élnek Hédi lakásában. A jócskán korosodó nőn kívül annak felnőtt fia, János, ba­rátjával, Tiborral, a volt ta­nárral, valamint egy ápolónő és kedvese, Miklós. Vagyonnal egyedül Hédi rendelkezik: övé a lakás, s pénze is van, igy mindnyájan tőle remélik éle­tűk jobbra fordulását. Szaka­datlan harcukat mutatja be Tarr Béla legújabb filmje, az Őszi almanach. A pénz megszerzéséért fo­lyó lélektani háborúban Hé­di elmagányosodik, magára marad, de a többiek sem járnak jobban. A történet in­dulásakor még morális mér­cével mérhető emberi kap­csolataik szétzilálódnak, s már nem az ész, hanem a harács-ösztön uralkodik vi­lágukban. Az így folyó harc­ban pedig nem válogatnak az eszközökben: a minden­napos verekedéseket gyilkos fenyegetésekkel, nemi erő­szakkal tetézik. Állandósul a képmutatás. Ezt az állapotot egyedül Tibor, a tanár rúgja fel, igaz, egyoldalúan. Meglopja Hédit, aki Miklós javaslatá­ra feljelenti őt. Ezzel már csak négyen maradnak a koncra. Tarr Bélának ötödik film­je az Őszi almanach, bele­számítva a televíziós Macbe- thet is. A 30 éves rendező munkastílusára jellemző a kísérletezőkedv. Mostani al­kotása valószínűleg nem fog találkozni a moziba járók széles körének ízlésével. Bár a történet hihető, s jól nyo­mon követhető benne a bomlás folyamata, mégis rá­telepszik a nézőre. Unalmas­sá válik a két órán keresz­tül tartó közelkép-sorozat, az állandó piros és barna tó­nusú színeivel. A három operatőr, Kardos Sándor, Pap Ferenc és Gulyás Bu­da időnként érdekes beállí­tásokat mutat: verekedés alul-, borotválkozás felülné- zetben. Pauer Gyula pszeu- do-díszletei sajátságos han­gulatot adnak a laza cselek- ményű történetnek. A sze­replők: Temessy Hédi (Hé­di). Bodnár Erika (Anna, az ápolónő), Székely B. Miklós (Miklós), Hetényi Pál (Ti­bor, a tanár), valamint Der- zsi János (János, a brutális fiú) szövegmondásukkal gyakran maradnak magukra a történetben. Hangjuk néha érthetetlen motyogásba me­rül. Az Őszi almanach feltehe­tően a lélek rejtelmei, vál­tozásai iránt érdeklődő film­barátok körében válik majd Izgalmas néznivalóvá, eré­nyeivel és hibáival, vala­mint a kétórás vetítési idő­vel együtt. dóságra, nem gondolkodhat másképp, csak „népben és nemzetben”. Efölött nemigen lehet vita, de a gondolat megjelenésének formája bi­zony nagyon sokféle napja­inkban. Irodalomszervezők, folyóiratok, kiadók döntései nyomán sokszínű a paletta. Serfőző Simon a másokat vállaló közösségi lírát kép­viseli egyes szám első sze­mélyben is. A kedd esti beszélgetésnek volt még egy, Miskolcon, és ebben a megyében hasznos tanulsága. Serfőző Simon a Magyar írók Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezetének titkára. író emberekkel beszélgetett az olvasókról is. Igaz is: miért nem ismeri őket érdemük szerint mondjuk az a há­romezer fiatal, aki az Egye­temvárosban él? M— CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- riika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása. — 13.00: Zenekari muzsika. — 13.40.-Kap­csoljuk a pécsi körzeti stúdiót. — 14.00: Hírek. —■ 14.10: A ma­gyar széppróza századai. — 14.25: Mozart: Klarinétötös. — 15.00: Olvasókör. — 15.30: Zenei tükör. — 16.00: Hírek. — 16.05: Rév­kalauz. — 17.00: Délutáni Rá­diószínház. Lebontott világ. — 17.32: Az új zene szolgálatában. —- 18.07: Filmzene. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15; Gyer­mekkultúra 1985. — 20.15: Bee­thoven: c-moll szonáta. — 20.32: Zenekari muzsika. — 21.30: Gyógyszerek helyett. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Rádiózenekar fúvósötöse játszik. — 23.30: Hangszeres népzene. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió; 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvósesztrád. — 12.25: Pillanatkép. — 12.30: „Énekel­tem én: Karsai Zsigmond”. — 12.45: Egressy Béni verbunkos muzsikájából. — 13.00: Hírek.— 13.05: Pophullám. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Zöld telefon. — 18.30: Slágerlis­ta. — 19.00: Hírek. — 19.05: Sport. — 19.15: Operettkedvelők­nek. — 20.03: Sport. — 20.10: A Poptarisznya dalaiból. — 21.00: Hírek. — 21.05: A Rádiószínház bemutatója. Csőd. — 21.33: Elvis Presley össze felvételei. — 22.38: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.20: Kellemes pihenést! — 24.00: Éj­féltől hajnalig. 3. műsor: 13.00: Hírek. —13.05: Háttérbeszélgetés. — 13.35: Ró­meó és Júlia. — 14.25: Népdal­kórusok. — 14.45: Magyarán szólva. — 15.00: Csak fiatalok­nak! — 15.55: Régi muzsika. — 16.20: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: A Bikini együttes. — 18.00: Rádióhangver­senyekről. — 18.30: In limba materna. — 19.00: Hírek. —19.05: Iskolarádió. — 19.35: A zeneiro­dalom remekműveiből. — 20.15: Lukács György és a világiro­dalom. — 21.15: „Ember vagyok és semmi, ami emberi, nem idegen tőlem”. — 22.00: Zenekari operarészletek. — 22.48: Napja­ink zenéje. — 23.30: Hírek. Televízió, 1. műsor: 16.15: Hí­rek. — 16.20: Szúnyog. — 17.15: A bohóc és a macska. — 17.50: Perpetuum mobile. — 18.30: Te­lesport. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó — 20.00: Alfa Holdbázis. — 20.55: Hírháttér. — 21.45: Tv-híradó. — 21.55: Himnusz. Televízió, 2. műsor: 17.55: Kép­újság. — 18.00: Állatmesék. — 18.25: Tudományos? Fantasz­tikus! — 18.40: Nas Ekran. — 19.00: Demokrácia és gazdálko­dás. — 19.30: Törékeny szépség. — 20.00: A találmányok történe­te. — 20.50: Tv-híradó. — 21.15: Hirdetés. — 21.50: Képújság. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-maeyarorszá«i kéneslap. Szerkesztő: Pon<?rácz Judit. (A tartalomból: Téli életkének: korcsolyázók. — Kisközségek négy évtizede: Sajóbábony. — Régi házak mai arca. — A kot- lós. Gyarmati Béla jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarorszőgi Kró­nika. (Jelentés a Szuhavölgyi Bányaüzemből. — Tájékoztató Salgótarjánban az új pénzügyi rendszerről.) — 18.25: Lap- mutor előzetes. 0». »4

Next

/
Thumbnails
Contents