Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-17 / 14. szám
A gyors beszédet jobban értik Angol kutatók azt vizsgálták, hogy miként reagálnak a gyermekek a legkülönbözőbb . gyorsaságú beszédre. Nagy számú kísérlet után azt a következtetést vonták le, hogy a gyermekek a lassú beszédet rosz- szabbul értik, mint a gyorsat. Megállapították, hogy a legkönnyebben a percenkénti 175 szót pergető sebességű beszédet fogják fel, a legkevésbé pedig a percenként 100 szavas beszédet kedvelik. Az is kiderült, hogy a vak gyermekek — akik környezetükből az értesüléseket főleg hallás útján szerzik — a nagyon gyors, percenként 275 szavas beszédet értik legjobban. Szlovák televízió: Hl.40: Német nyelvtanfolyam. — 17.00: Utazó kamera. — 17.25: Riport- műsor. — 17.40: Orvosi tanácsok. — 17.50: Autósok-motoro- sok magazinja. — 18.30: Tévémagazin. — 19.30: Tv-híradó. — 20.Oö: Hangverseny. — 21.25: A tudomány és a technika világa. — 22.05: Fekete-fehér gyön- gyöcskék. — 22.35: Orosz nyelv- tanfolyam. Kiállítások: Vasas Galéria (14 >“19) : Kolozsvári Dezső festményei. — Miskolci Galéria (10— 18) : Kondor Béla életmükiállí- tása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyarországról. — A Palócföld népi bútorai. — 1919 —1944—1984. Munkásmozgalmi kiállítás Miskolc felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Herman Ottó-emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. Miskolci Nemzeti Színház (7): Dankó Pista. (Goldoni bérlet.) Filmszínházak: Béke (3): A király és a madár (mb. szí. francia) — (f8): Seriff az égből (szí. olasz, III. helyár!) — (n6): Elvis Presley (mb. szí. amerikai, III. helyár!). — Béke kamaramozi (4): A XX. század kalózai (mb. szí. szovjet, II- helyár!) — (6): A karatéző Kobra (mb. szí. japán, 14 éven felülieknek, III. helyár!). r- Kossuth (f3) : Riki-Tiki-Tévi (mb. szí. szovjet—indiai) — (hn5 és 7) : Az istenek a fejükre estek (mb. szí. bostwanai, II. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (f5 és f7): Eszkimó asz- szony fázik (szí. magyar, ifi éven felülieknek!). — Táncsics (f5): Magányos farkas (szovjet, 14 éven felülieknek!) — (f7): A Birodalom visszavág (mb. szí. amerikai, III. helyár!). — Táncsics kamaramozi (6) : őszi almanach (magyar, 16 éven felülieknek!). — Szikra (f5 és f7): Jazz-bolondok (szí. szovjet). — Petőfi (f5): Hófehér (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — (f7): Frissen lopott milliók (mb. szí. lengyel). — Fáklya (4): Barbara királyné sírfelirata (szí. lengyel. 14 éven felülieknek !) — (6 és 8) : Egy zseni, két haver, egy balek (mb. szí. olasz—francia, III. helyár!). — Fáklya kamaramozi ff5) : 101 kiskutya (mb. amerikai. II. helyár!). — Ady Művelődési Ház (5 és 7): Harctéri regény (szí. szovjet. 14 éven felülieknek!). — Tokaj discomozi (f7): Óvakodj a törpétől! (mb. szí. angol. 16 éven felülieknek!). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5 és 7): Az egyiptomi utas (mb. francia. 14 éven felülieknek. II. helyár!). — Hámor (f6l : HiúZ a vadászösvényen (mb. szovjet). — Pereces (6): Jazz- bolondok (szovjet). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Vesszőparipáink. — 8.50: Zenekart muzsika. — 9.33: Cic- kóm, mackóm. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — in.05: Hóolvadás. — 10.10: Klasszikus operettekből. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Rézfúvós együttesek játszanak. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. ■— 8.05: Zenés játékokból. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Iskolarádió. — 9.38: A Melos Vonósnégyes felvételeiből. — 11.02: A bibliás ember. — 13.45; Mahler: VI. (Tragikus) «imfó* nia. Tizenöt év — kétezer mű Kondor-kiállítás A Kondor-emlékszobát a hetvenes években rendez-.ék be Miskolcon, abban az időben, amikor a hagyatékot megvette az állam. Ebben a városban még mindig sokan vannak, akiknek sóba nem jutott eszébe o.yan művészettörténeti sztereotípiákban gondolkodni hogy például Kondor Béla volt a mai magyar grafika meg- újítója. Egy-egy lapot őriznek, amelyet egy régi estén nekik rajzolt, és nem voiíak ott egy hete az életmű-kiállítás megnyitóján. Kondor körül még ma is úgy csapnak össze az indulatok, mintha élne. Nagy T. Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria fiatal művészettörténésze 1972-ben, a művész halálának évében legfeljebb 12 éves volt. — Mit jelent neked Kondor Béla? — Többet tanultam tőle, mint az egyetemen. Természetesen elsősorban szakmailag, és arról a világról is, amelyben élünk. Egyszeri élet volt az övé, de (niszen a kortársak, barátok, néhány nagyon hiányzó kivételtől eltekintve köztünk vannak) sok-sok tanulsággal rekonstruálható. Az évtized elején született meg a gondolat, hogy katalogizáljuk a Kondor-életművet. Bolgár Kálmán oldalán két esztendőt dolgoztam azért a nagyalakú, vaskos könyvért, az életmű-katalógusért, amely a Nemzeti Galéria egy évvel ezelőtti kiállítására jelen* meg. Bereczky Loránd és Németh Lajos írtak hozzá rövid ajánlást és értékelést, a többi tulajdonképpen illusztrált adattár. Azt hiszem. hiteles forrás lehet a következő időkre. Amíg utánajártunk, hogy az országban kinek a birtokában van festmény, grafika vagy rajz. az életem legizgalmasabb időszaka volt. — Mekkora a Kondor-hagyaték? — Megközelítőleg 2000 mű. félelmetes anyag. Ma még senki sem veszi magának a bátorságot, hogy a feldolgozásához hozzáfogjon; egy- egy képről külön könyvet lehetne írni. Félelmetes a lélek mélysége, felmérhetetle- nül gazdag a gondolatisága. A szarkazmusát is csak az közelítse meg, aki ismeri ezt a gondolkodásformát. Racionálisabban: alig 15 éve volt a munkára, és amit ismerünk, annak a nyolcvan százaléka remekmű. — Elmondanád az alkotói korszakait? — Csalódással indult, az 1959-ben készült Óvoda volt az első goromba jelzés. Nem fogadták el, merthogy miféle gyerekek ezek, megijednek tőlük az emberek. Legismertebb munkáit, a Dózsa-so- rozatot három évvel korábban kezdte. Azután volt egy hosszabb időszak, amit iko- nos korszakként ismerünk. Párhuzamosan születtek az első monotípiái, évek alatt dolgozta ki a legcélravezetőbb és legkülönfélébb grafikai eljárásokat. A legnagyobb baj talán az volt, hogy kevés megbízást kapott, és a nagy munkái között vannak olyanok, amelyeknek szerencsétlen volt a sorsuk. A balatonföldvári templom korpusza és három Vers és közönsége Serfőző Simon a Keletnél + A Kondor-emlékszoba egyik féltve őrzött darabja a sajtó gyönyörű üvegablaka mindig féltett kincs volt arra felé, a sajőszentpéteri templomban hagyott munkáját egyszerűen nem találtuk meg. 1968-ban kapott egy nagy megbízást, néhány évvel ezelőtt ezért is szót kellett elmelni; nem volt egészen méltó körülmények között a Szent Margit legendája című parmó a margitszigeti Nagyszállóban. 1965- ös felkérés az Auschwitzi Lásermúzeumé. ez az anvag a 70-es években hazajött. Még egy nagy munka, az 1972-ben a Kereskedelmi Kamara felkérésére festett Szentek bevonulása. Az életmű-kiállításon ezt is láthatjuk. Hasonlóan itt van a balatonszárszói József Attila Múzeum számára készült Mama, illetve a Hazám. — Milyen nagy a Miskolcon kiállított anyag? — Alig kisebb, mint egy évvel ezelőtt a fővárosi kiállításé, hiszen az a célunk, hogy minél teljesebb képet adjunk. Itt vannak a gyönyörű nagy munkák és a sok-sok grafika, amelyek egy részét a Miskolci Galéria termeiben, másik részét pedig a Kossuth utcai Borsod—miskolci Múzeumban tudtuk elhelyezni. A Kondor- emlékszoba miskolci gyűjteményét most monotípiák, könyvillusztrációk, fotók gazdagítják. — Mibe kerül ma egy Kondor-grafika? — Egy rézkarc 8—10 ezer forint; ami ritkaság, az természetesen több. A festményeknek egyszerűen nincs ára, és a hagyaték túlnyomó része az állam tulajdona. Kondor-képhez ma lehetetlen hozzájutni. Meghök- kenve fedeztem fel nemrég az egyik „munkáját” egy pesti kirakatban. Sajátos értékmérő, de biztos: a Kondorképeket ma már hamisítják is. (makai) Az elmúlt év végén jelent meg Sertozo Simon Holddal világítottunk cimü verseskötete. Sorrendben ez az ötödik, de más, több, mint a megelözöek. Ebben a gyűjteményes kötetben ott vannak azok a versek, amelyek elsősorban nem tematikai megfontolásokból, hanem a költő akaratából a korábbi válogatásokba nem kerültek be, amelyek most érettek meg számára is elfogadhatóan. És fontos útjelzőként ide illettek a legújabb, az érett munkák. A Ke. let Alkotókor legutóbbi vitaestjén szerettem volna a kötetről hallani. A Serföző Simonnak - mint minden alkotónak - nagyon fontos legújabbról, de a könyv csak okot adott a találkozásra. Az esten volt jó néhány egészen fiatal ember; nyilván az ő kedvükért idézték fel a költő pályafutását. Hogy Zagyvarékason született, hogy a kisgyerek, aki egy, ebben az országrészben élő parasztcsaládban nevelkedett, hogyan kereste az útját később. Hogy került vagy két évtizeddel ezelőtt a Napjaink versrovatának mostani szerkesztője az akkori folyóirat vonzáskörébe, hogy a mindennapjait is mi alakította úgy, hogy az ötödik verseskötetében összegezni akarja a megtett utat. Mit tagadjam: csalódás volt számomra, hogy a háromórás beszélgetésből elég sok idő a város egyik legközismertebb embere, Serfőző Simon önéletrajzi adatainak az azonosításával telt el. Indokolhatóbb volt a beszélgetésnek egy másik vonulata: a mai magyar irodalom és ezen belül a líra helyzete olyan társaságban, ahol a jelenlevők maguk is ismerten művelik a szó művészetét, nagyon izgalmas téma. Az ember szeretné hinni, hogy az olvasó számára is az, hogy az ezúttal is megfogalmazott evidenciákra fogékonyak vagyunk. Ha a vers, a novella vagy a regény igényt tart a maradanŐszi almanach £ Virág Öten élnek Hédi lakásában. A jócskán korosodó nőn kívül annak felnőtt fia, János, barátjával, Tiborral, a volt tanárral, valamint egy ápolónő és kedvese, Miklós. Vagyonnal egyedül Hédi rendelkezik: övé a lakás, s pénze is van, igy mindnyájan tőle remélik életűk jobbra fordulását. Szakadatlan harcukat mutatja be Tarr Béla legújabb filmje, az Őszi almanach. A pénz megszerzéséért folyó lélektani háborúban Hédi elmagányosodik, magára marad, de a többiek sem járnak jobban. A történet indulásakor még morális mércével mérhető emberi kapcsolataik szétzilálódnak, s már nem az ész, hanem a harács-ösztön uralkodik világukban. Az így folyó harcban pedig nem válogatnak az eszközökben: a mindennapos verekedéseket gyilkos fenyegetésekkel, nemi erőszakkal tetézik. Állandósul a képmutatás. Ezt az állapotot egyedül Tibor, a tanár rúgja fel, igaz, egyoldalúan. Meglopja Hédit, aki Miklós javaslatára feljelenti őt. Ezzel már csak négyen maradnak a koncra. Tarr Bélának ötödik filmje az Őszi almanach, beleszámítva a televíziós Macbe- thet is. A 30 éves rendező munkastílusára jellemző a kísérletezőkedv. Mostani alkotása valószínűleg nem fog találkozni a moziba járók széles körének ízlésével. Bár a történet hihető, s jól nyomon követhető benne a bomlás folyamata, mégis rátelepszik a nézőre. Unalmassá válik a két órán keresztül tartó közelkép-sorozat, az állandó piros és barna tónusú színeivel. A három operatőr, Kardos Sándor, Pap Ferenc és Gulyás Buda időnként érdekes beállításokat mutat: verekedés alul-, borotválkozás felülné- zetben. Pauer Gyula pszeu- do-díszletei sajátságos hangulatot adnak a laza cselek- ményű történetnek. A szereplők: Temessy Hédi (Hédi). Bodnár Erika (Anna, az ápolónő), Székely B. Miklós (Miklós), Hetényi Pál (Tibor, a tanár), valamint Der- zsi János (János, a brutális fiú) szövegmondásukkal gyakran maradnak magukra a történetben. Hangjuk néha érthetetlen motyogásba merül. Az Őszi almanach feltehetően a lélek rejtelmei, változásai iránt érdeklődő filmbarátok körében válik majd Izgalmas néznivalóvá, erényeivel és hibáival, valamint a kétórás vetítési idővel együtt. dóságra, nem gondolkodhat másképp, csak „népben és nemzetben”. Efölött nemigen lehet vita, de a gondolat megjelenésének formája bizony nagyon sokféle napjainkban. Irodalomszervezők, folyóiratok, kiadók döntései nyomán sokszínű a paletta. Serfőző Simon a másokat vállaló közösségi lírát képviseli egyes szám első személyben is. A kedd esti beszélgetésnek volt még egy, Miskolcon, és ebben a megyében hasznos tanulsága. Serfőző Simon a Magyar írók Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezetének titkára. író emberekkel beszélgetett az olvasókról is. Igaz is: miért nem ismeri őket érdemük szerint mondjuk az a háromezer fiatal, aki az Egyetemvárosban él? M— CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- riika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — 13.00: Zenekari muzsika. — 13.40.-Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. — 14.00: Hírek. —■ 14.10: A magyar széppróza századai. — 14.25: Mozart: Klarinétötös. — 15.00: Olvasókör. — 15.30: Zenei tükör. — 16.00: Hírek. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Délutáni Rádiószínház. Lebontott világ. — 17.32: Az új zene szolgálatában. —- 18.07: Filmzene. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15; Gyermekkultúra 1985. — 20.15: Beethoven: c-moll szonáta. — 20.32: Zenekari muzsika. — 21.30: Gyógyszerek helyett. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Rádiózenekar fúvósötöse játszik. — 23.30: Hangszeres népzene. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió; 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvósesztrád. — 12.25: Pillanatkép. — 12.30: „Énekeltem én: Karsai Zsigmond”. — 12.45: Egressy Béni verbunkos muzsikájából. — 13.00: Hírek.— 13.05: Pophullám. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Zöld telefon. — 18.30: Slágerlista. — 19.00: Hírek. — 19.05: Sport. — 19.15: Operettkedvelőknek. — 20.03: Sport. — 20.10: A Poptarisznya dalaiból. — 21.00: Hírek. — 21.05: A Rádiószínház bemutatója. Csőd. — 21.33: Elvis Presley össze felvételei. — 22.38: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.20: Kellemes pihenést! — 24.00: Éjféltől hajnalig. 3. műsor: 13.00: Hírek. —13.05: Háttérbeszélgetés. — 13.35: Rómeó és Júlia. — 14.25: Népdalkórusok. — 14.45: Magyarán szólva. — 15.00: Csak fiataloknak! — 15.55: Régi muzsika. — 16.20: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: A Bikini együttes. — 18.00: Rádióhangversenyekről. — 18.30: In limba materna. — 19.00: Hírek. —19.05: Iskolarádió. — 19.35: A zeneirodalom remekműveiből. — 20.15: Lukács György és a világirodalom. — 21.15: „Ember vagyok és semmi, ami emberi, nem idegen tőlem”. — 22.00: Zenekari operarészletek. — 22.48: Napjaink zenéje. — 23.30: Hírek. Televízió, 1. műsor: 16.15: Hírek. — 16.20: Szúnyog. — 17.15: A bohóc és a macska. — 17.50: Perpetuum mobile. — 18.30: Telesport. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó — 20.00: Alfa Holdbázis. — 20.55: Hírháttér. — 21.45: Tv-híradó. — 21.55: Himnusz. Televízió, 2. műsor: 17.55: Képújság. — 18.00: Állatmesék. — 18.25: Tudományos? Fantasztikus! — 18.40: Nas Ekran. — 19.00: Demokrácia és gazdálkodás. — 19.30: Törékeny szépség. — 20.00: A találmányok története. — 20.50: Tv-híradó. — 21.15: Hirdetés. — 21.50: Képújság. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-maeyarorszá«i kéneslap. Szerkesztő: Pon<?rácz Judit. (A tartalomból: Téli életkének: korcsolyázók. — Kisközségek négy évtizede: Sajóbábony. — Régi házak mai arca. — A kot- lós. Gyarmati Béla jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarorszőgi Krónika. (Jelentés a Szuhavölgyi Bányaüzemből. — Tájékoztató Salgótarjánban az új pénzügyi rendszerről.) — 18.25: Lap- mutor előzetes. 0». »4