Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-15 / 12. szám

Csilingeltek a csengettyűk Lakásárak 1985 Ropogott alattunk a hó, a rakonca és az oldaldeszka nyikorgott. A lovak lassan bandukoltak a meredek emel­kedőkön, gőzölgött a testük. Lefelé a lejtőn fékeveszetten futottak, bizony nem ártott ilyenkor kapaszkodni... Lo­vasszánnal barangoltuk be a Bükk legszebb részeit. Többek gyerekkori álma vált valóra vasárnap: lo­vas-szántúrára készülődtek Bükkszentkereszten. A Bo­rostyán étterem udvarán volt a gyülekező, a hét szán már várta a Miskolcról ér­kezőket. Gyorsan előkerül­tek a pokrócok, és a más­féle melegítők — a ió erős házi pálinka, valamint a forralt bor... A mínusz tíz fokban jólesett kortyolgatni belőlük. Négyen—hatan ju­tottak a kocsikra, s nem sokkal kilenc után már in­dultak is a szánok. A fe- hérkőlápai turistaház volt a cél. A lovakon csengettyűk muzsikáltak, az utasok jó kedve is hamar megjött. A hét szán felverte az erdő csendjét, mesébe ülő táj fo­gadta a kis csapatot. A gye­rekek önfeledten hancúroz- tak á kocsikban. Az arcok jjc A szánkókaraván, útban Fehérkőlápa felé... iäSHg; kipirultak. A havas fenyő­fák látványa megragadó volt. Megérkeztünk Fehérkőlá- pára; a turistaházban egy 3(c Száguldás a téli erdőben Az arcunkat nem tudjuk felöltöztetni Az orvos és a kozmetikus tanácsolja Most van a szezonja az Ilyenféle orvosi tanácsoknak: öltözzünk rétegesen, fogyasz- szunk sok C-vitamint, és hi­deg ellen ne szesszel, hanem meleg teával fűtsiik szerve­zetünket. Igen, rétegesen ... Csakhogy az ember kemény fagyok idején sem tudja fel­öltöztetni az arcát és a kesz­tyűtől is kénytelenek va­gyunk megválni hosszabb- rövidebb időre. Hogyan védjük tehát az időjárás viszontagságaina« kitett testrészeinket? — kér­deztük dr. Farkasdy Jó­zseftől, a Bőr- és Nemibe- teg-gondozó Intézet igazga­tójától, különösen azok ne­vében. akik munkaköri fel­adataiknál fogva huzamo­sabb ideig vannak kitéve olykor a 15—20 fokos fa­gyos időjárásnak. — Véleményem szerint nem bőrgyógyászati téma ez, már csak azért sem. mert az ember homloka, orrtája és álla nem szokott megfagyni. Legfeljebb a ki- állóbb részek — gondolok az orra és a fülekre — ige­nyelnek vagy igényelnének nagyobb védelmet. Fülünket egyszerűbb megóvni a hideg ártalmaitól, melegebb sap­kával vagy kendővel. Or­runkat azonban csupán időnkénti dörzsölgetéssel vé­delmezhetjük. Az érzéke­nyebb bőrűek számára aján­latos félzsíros krémek hasz­nálata. Egyébként az a ta­pasztalatom, hogy a kevésbé kemény tél veszélyesebb az emberre nézve ilyen szem­pontból. A nagy hideg­ben felkészülünk a fagyásoit kivédésére: öltözetünket úgy választjuk meg, hogy ne kellessen dideregni, míg az enyhébb telek csalókábbak: tavaly a fagypont körüli hő­mérséklet idején találkoz­tam olyan vadásszal, akinek hólyagosra fagyott a füle mert nem érzékelte megfe­lelően a hideget. A „szebbik nem” számára a fodrászszövetkezet 5. szá­mú szalonjának kozmetiku­sa, Kralicsek Lászlóné — Lívia — mondott néhány megszívlelendő jó tanácsot: — A reggeli mosakodás után lehetőleg fél óráig még ne menjünk a levegőre. A mosdás alkalmával ajánla­tos arcbőrünket is hideg­meleg zuhannyal edzeni. Ezt követően jól felszívódó zsí­ros krémet használjunk. Ke­rüljük a hidratáló krémeket. A kevésbé érzékeny bőrűek folyékony púderrel kendőz­hetik arcukat, mert az is vé­delmet ad a szélsőséges idő­járás ellen. Sportolásnál — síelésnél, szánkózásnál — szintén ajánlatos a sportkré­mek használata. nemcsak nőknek, de férfiaknak és gyerekeknek is. kis pihenő: falatozás, boroz­gatás, beszélgetés. Még egy­két kilométer szánkózás a környéken, és vissza Bükk- szentkeresztre! Kellemes délelőttöt hagytunk magunk mögött, a Vörösmarty Mű­velődési Ház által szervezeti nem mindennapi „túrán”. (temesi) Mennyiért értékesíti a tanács? A lakásgazdálkodással kap­csolatos jogszabály szerint 1081-től az illetékes tanács végrehajtó bizottsága álla­pítja meg a tanácsi értékesí­tést! lakások árát. A laká­sok értékesítése pedig az Országos Takarékpénztár fel­adata. Ennek megfelelően döntött a Miskolc városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a legutóbbi ülésén az idei la­kásárakról. Mielőtt azonban ismertet­nénk az új árakat, érdemes arról is szólni, mi mendent vesznek figyelembe az árak kiszabásakor. A kiindulási alap a nettó építési költség. Ez pedig megegyezik maguknak a lakásoknak és a közvetlen üzemeltetésüket szolgáló létesítményeknek (lépcső- ház, felvonó, közös helyi­ségek stb.) a teljes költsé­gével. Befolyásolja természetesen az eladási árat a lakás alapte­rülete, ám azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebb lakások fajlagos költsége vi­szonylag magasabb. Tudni keU továbbá, hogy az épüle­A gyilkos só Több nagyvárosban, így Bázelben, Becsben kifejezetten megtiltották, hogy sózzák az utakat. Ha csúszósak, jegesek, akkor homokot, vagy apró kavicsot szórnak rájuk. Ezek is csökkentik a csúszásveszélyt, s nem rombolják a környe­zetet. Nem tévedés! A só nemcsak jeget old: pusztítja az úttest burkolatát, kifehéríti a cipőt, marja a gépjármű karosszé­riáját. Ám legnagyobb rombolását kétségkívül olyan terü­leten viszi végbe, amire kevesen gondolnak. A növényvilág sínyli meg a legjobban a városban a telet... Ha a talaj­vízben oldható teljes sótartalom eléri a fél százalékot, a fák és a cserjék — tűrőképességüktől függően — sorra kárt szenvednek. A sónak még a hars- és juharfák se tudnak ellenállni, egészen rövid idő alatt kipusztulhatnak... A pusztulás oka voltaképpen az — írja egy tudományos cikk —, hogy a sózott helyeken télen nagy mennyiségű ol­vadó jég és hóié kerül a gyökerekhez, tetemes oldott nát­rium- és klóriontartalommal együtt. Amikor tavasszal újra megindul a gyökerek víz- és ionfelvétele, a többi tápanyag­gal együtt magukba szívják az ilyen töménységben már va­lósággal sejtméregként ható nátrium- és klórionokat is. Meg­indul a pusztulás lassú folyamata. Az ütemet gyorsítja a járművek elhaladásakor a fákra felcsapódó sós lé is. A só­zott utak. járdák és terek mentén mintegy 10 méteres sáv­ban a talaj valósággal elszikesedhet. Miskolcon egy átlagos télen háromezer köbméter só—fű­részpor keveréket szórnak ki az utakra. Fél kiló tiszta só is juthat egy-egy négyzetméterre! Óriási mennyiség ez... Megbízható kísérletek igazolják: csak 15 gramm (!) sót bír el egy négyzetméter, különösebb károsodás nélkül. A sót lehetne helyettesíteni magnéziumkloriddal is, ám ez rendkívül megnövelné a téli költségeket. Maradna a ho­mok, az apró kavics. Ez olcsó, csak éppen nem használjuk. Hatásosabb a só — érvelnek az illetékesek. Valóban. De ilyen áron? A Miskolci Kertészeti Vállalatnál százezrekre rúg az az összeg, amit fák, cserjék pótlására fordítanak. A vállalatnak nincs laboratóriuma, a talajanalízist nem tud­ják megejteni. De sejtik, hogy mitől pusztul ki évről évre több száz fa, bokor. I. S. Színes acél Az NSZK-ban új eljárást dolgoztak ki, amellyel csak nem az összes rozsdaálló acélfajta tartósan színezhe­tő, a bevonat a további megmunkálás során is az acél felületén marad. A fes­téket színtelen, áttetsző ré­tegekben juttatják . az acél­ra, azok a milliméter ezred­részét sem érik el. Magu­kat a színeket a bevonatot érő fény interferenciája idé­zi elő. A színezőréteg a mechanikai ráhatásoknak és a feszültségeknek ellenáll. A színskála a feketétől, a sö­tétkéktől a kéken, az ara­nyon és a piroson át a zöl­dig terjed, a legkülönbözőbb árnyalatokkal. tekben levő házfelügyelői la­kások nettó építési költsége Is a vevőket terheli. Ha viszont kereskedelmi vagy szolgáltató részlege­ket telepítenek az épület bizonyos helyiségeibe, ak­kor e helyiségek építési költségét levonják. Feltéve, hogy a szóban forgó részlegek nem kerülnek a lakásszövetkezet tulajdonába. Ennyit — a teljesség Igénye nélkül — arról, hogy -mi­lyen szempontok alapján dolgozza ki, illetve határoz­za meg évről évre a végre­hajtó bizottság a tanácsi ér- tékesítésű otthonok árát. A végrehajtó bizottság elé két változatban terjesztette javaslatát a pénzügyi osz­tály. A testület végül Is az első mellett döntött, mely alacsonyabb összegben szabja meg az árat. azaz kisebb terhet ró a lakás­vásárlókra, ugyanakkor növeli a tanácsra háruló anyagi terhet. Az előző évihez viszonyít­va 12 százalékkal emelked­nek a lakásárak, azaz négy­zetméterenként 1130 forint­tal. Tanácsi értékesítésű la­kás 121 lesz. és ezek közül kettőt a házfelügyelőknek szánnak. Mivel a házfelügye­lői lakások nettó épitési költ­sége is a vevőket terheli, a szóban forgó két otthon épí­tési költségéből 10—10 ezer forint jut egy-egy lakásra, azaz tulajdonosra. A szóban forgó 121 taná­csi értékesitésű lakást az Avason építik fel, és kö­zépmagas, illetve 11 szin­tes sávházban lesznek majd. Az új lakásokkal egyidejű­leg — külön értékesíthető — négy gépkocsitárolót is építenek, egyenként 17,5 négyzetméter nagyságban. A hírlapdíj-különbözet számlázása A posta tájékoztatja azo­kat az ügyfeleket, akik a hírlapelőfizetési díjakat számlán egyenlítik ki, hogy az év eleji hírlapáremelés­ből származó díjkülönböze­tet a következők szerint számlázza: , ^ .. Azok, akik az OTP-nél vagy a takarékszövetkezet­nél vezetett átutalási betét­számlájukon egyenlítik ki a hírlapelőfizetési díjakat, a februári számlán találják az első negyedévi díjkülönbö­zetet, A második negyedév­től a számlázás már az új díjak alapján, egy összegben történik. A postahivatalokban nyil­vántartott közületi előfize­tések után esedékes díjkü­lönbözetet januárban és feb­ruárban számlázzák. A Posta Központi Hírlap­irodában előfizetők részére — tekintettel az ott nyil­vántartott nagy tömegű egyé­ni és közületi előfizetésre — az első fél évben folyamato­san számlázzák a díjkülön­bözetet. A technika történetéből A Kutub-oszlop Indiában, Del­hiben áll a Ku- wat-Ul-Islam mecset udvarán a képünkön áb­rázolt, kovácsolt vasból készült, ún. Kutub-osz­lop. A több mint 2300 évvel ezelőtt. Samandragupta uralkodása alatt, időszámításunk előtt 330—380 tá­ján készült ha­talmas oszlop 7,5 méter hosszú, át­mérője 40 centi­méter, és a teljes hosszából 6,5 mé­ter emelkedik ki a földből. Neve­zetessége az, hogy évezredek során sem rozsdásodott be, mivel anyaga — a legújabb analizis szerint — szennyeződés­mentes színvas. A hatalmas osz­lop kikovácsolása még a mai kor­szerű eszközeink­kel is nagy telje­sítmény lenne, és a technikatörté­net rejtélye ma­rad, honnan tud­ták előállítani ac anyagát. . K. A. Loraial a temekben

Next

/
Thumbnails
Contents