Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-15 / 12. szám

Kombájnok Dentocar vagy fluor Bereuten jártunk a Velencei-tavon Próbára tette a nádarató­ikat az utóbbi napokban a tél a Velencei-tavon, a tó je­gén ugyanis még a parti hő­Mi rnérséklecnél is hidegebb van egy-kéi fokkal, metsző szél fúj. A munka azért sem za­vartalan, mert a nádasok kö­zötti vékony jégréteg még gyakran beszakad a nehéz SEIGA-kombájnok alatt, s olykor csak egy másik gép­pel, valamint emberi segít­séggel lehet kivonszolni a masinát. December eleje óta 250 ezer kévét takarítottak be, s raktak kupacokba. Megkezd­ték a nád feldolgozását is. Ügy tervezik, hogy 300 ezer negyzetméter nádszövetet ké­szítenek; ennek egyharmadát a nyugat-európai országokba exportálják. A gyógyszerészek nagy könyvében van egy tablet­ta, amely a Dentocar névre hallgat. Nem életmentő, lét- fontosságú készítmény, még­is jó lenne, ha lenne. Ez a szer ugyanis arra szolgálna, hogy pótolja azt a fluor­mennyiséget, ami az Ivóvi­zünkből hiányzik. (A mis­kolci vízben 0,02 milligramm mennyiség található, szem­ben a literenkénti ideális 1 milligrammal.) A fluor be­leépülne a fogakba, s azok nem romlanának olyan ag­gasztóan, mint ahogyan azt a fogorvosi statisztika jelzi. Már a hároméves gyerekek körében is sok a beteg fogú, a tizenkét éves korúaknak pedig átla”"“"'' •""'le foguk hibás. A fogorvosok a fogbeteg­ségek megelőzésében látják az egyetlen kiutat. S az el­tervezett programjukhoz len­ne szükség erre a íluortar- t,almú készítményre. A Den­tocar szerepel is a Chinoin Gyógyszergyár terméklistá­ján, s eddig is forgalmazták. A múlt esztendőben a meg­előző program részeként az Egészségügyi Minisztérium fel is kérte a gyárat, hogy készítsen ebből a tablettából évente 300 milliót. Ennek az igénynek viszont — nem az alapanyag, hanem tablettá- zó- és csomagológép-kapaci­tás híján — nem tudnak ele­get tenni. Előállítása, csak más gyógyszerek rovására történhetne. Császár János­tól, a gyár termelési főmér­nökétől azt is megtudtuk, hogy hitelből tervezik azt a nagyszabású beruházást, amellyel bővíteni lehet a tablettagyártó kapacitást. De legalább két-három évet vár­ni kell, amíg a Dentocarból is ezt a maximális igényt ki tudják elégíteni. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem adagoljuk a víz be. vagy a sóba a szervezet számára szükséges fluort? Ennek is anyagi hátulütője van. A Miskolci Vízművek főmérnöke szerint 120 ezer köbméter vizet használunk naponta Miskolcon, s ebből mindössze 1000 köbmétert fo­gyasztunk el. Rendkívül nagy mennyiséghez kellene hoz­záadni tehát a hatásosan ér­ződő fluort. A sóba úgyszin­tén Csak oldott állapotban lehetne bevinni, ami újfent nagy anyagi ráfordítást igé­nyelne. Berentén jártunk tegnap és láttuk, milyen hősies, megfeszített munka folyik a vasúti kocsik kiürítésénél. Buktatással nem tudják ma­radéktalanul megfosztani őket tartalmuktól, ezért a bányászok közül is többen rakodnak, csákányozzák, vasdárdával lazítják a jeges tömbbé fagyott szenet. De így sem képesek kiüríteni a vasúti kocsikat. Akad olyan vagon, amely, félig telítve a fagyos szénnel, már több­ször megjárta az utat a bá­nya és a szénosztályozó kö­zött. • MEGNYITOTTÁK A DEPÓKAT Tapasztaltuk, hogy időn­ként kisebb üzemzavarok hátráltatják a szénosztályozó és a mosó termelését, le­fagynak a szállítószalagok, a drótkötélpályákon érkező csillékbe sokszor belefagy a szén. Emiatt kénytelenek — ideiglenesen — a központi szénosztályozó területén is raktározni a szenet. Tegnap reggel 6 órakor 7890 tonna aknaszén várt feldolgozásra. A későbbiek folyamán mind az aknánál, mind pedig a központi szén­osztályozó területén a földön raktározott szén felrakása, a feldolgozóhelyre történő szállításra való előkészítése ismét komoly nehézségeket jelenthet, és többletköltséggel jár. A tegnap reggeli mí­nusz 17 fokos hidegben 50 föld alatti dolgozót vezé­nyeltek át a központi szén­osztályozóba, hogy a vago­nokba befagyott termelvényt, Szentpéteri Ernő, az Or- mosi Bányaüzem igazgatója (a feketevölgyi akna hoz­zájuk tartozik) érdeklődé­sünkre elmondotta, hogy már péntek délután meg­nyitották a depót. Emberek­kel, gépekkel készenlétben várták a Tüzép-utalvá- nyokkal rendelkező vásárló­kat. Ám hétfő délelőttig egyetlen kilónyi szenet sem adtak el a felgyülemlett tíz­ezer tonnából, érdeklődés hiányában. A Putnoki Bá­o ÖTMÁZSÁS TÉTELEKBEN Sajnos, a Sajó-parti Tüzép- telepen továbbra sincs elegendő tüzelő, megrende­lést nem vesznek fel. El­mondták, hogy megállapod­tak a lyukói bányával: a következő időszakban napon­ta 1000—1200 tonna szenet kapnak majd, s ebből adnak el naponta 5 mázsás tételek­ben bizonyos mennyiséget a lakosságnak. Valamelyest ja­vul tehát az ellátás, mérsék­lődik a feszültség. Sz. I.—I. S. Kötvényből építik iparcikk-áruház a Domusszal szemben A Borsodi Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat miskolci üzleteinek zöme a Széchenyi úton helyezkedik el, s a közlekedés változásai után csökkent a forgalmuk. A vá­rosi hálózatuk is meglehető­sen elavult, korszerűsítést kíván. Az átalakítás szerepel ugyan a BIK tervei között, de nem elégedhetnek meg pusztán ennyivel. Ezért kezdték meg egy új Ipar­cikk-áruház építését a Do­musszal szemben. Mint megírtuk, harminc­millió forint értékben kötvé­nyeket bocsátottak ki — eb­ből az összegből kívánják fedezni a munkák költségeit. Az új áruház várhatóan 1986 áprilisában készül el. Vas- és műszaki felszerelé­seket, alkatrészeket fognak benne árusítani, két szinten. A 2000 négyzetméteres alap­területen a leendő kereske­dők oktatására alkalmas ka­binetet is kialakítanak, s ezzel — remélik — megoldó­dik régi gondjuk: csak ke­vés tanuló helyezkedik el a végzés után a BIK-nél. A Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalattal, vala­mint a Miskolci Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalattal közösen, a Marx téren még egy, 6200 négyzetméteres áru­házát szeretnének megépíte­ni. A munkákhoz már idén tavasszal hozzáláttak volna, ám még nincs birtokukban a tanácsnak a terület biztosí­tására vonatkozó szerződéses nyilatkozata. Pedig ez ga­ranciát jelenthetne számuk­ra; az építésre ugyanis mind­három vállalat lakossági köt­vényt bocsátana ki. Az ere­deti tervekhez képest így négy hónap késedelemben vannak. Ugyancsak a három válla­lat — egyelőre még távla­ti — elképzelései között sze­repel az Ady-híd sarkán egy harmadik áruház létesítése. Most készül az ÉSZAKTERV- nél a terület rendezési terve. A maidan felépülő áruhá­zak mellett nem feledkez­nek meg az elavult belvárosi üzlethálózatról sem. Felújítá­sa és további működtetése létérdeke a Borsodi Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat­nak. (bujdos) if Munkában az ügyeletes team Bár kemény, télies az idő­járás, a havas sportok ked­velőit nem riasztják a „mí­nuszok". Az elmúlt hét vé­gén is ezren és ezren keres­tek felüdülést a bánkúti sí­pályákon. Sajnos, van a vi­dám sportolásnak árnyoldala is: a kórházak sebészeti am­bulanciáin ilyenkor mindig több a kéz- és lábtöréssel, zúzódással beszállított beteg. Képeink a Semmelweis Kór­ház sebészetén készültek, a január 12-éről 13-ára virra­dó éjjel. Dr. Palágyi István volt az ügyeletes sebész, akinek Kónya Sándor szak­ápoló és Juhászné Földházi Mária műtősasszisztens se­gédkezett a sérültek kezelé­sében. El kellett látniuk egy fiatalembert, aki síbal­esetet szenvedett, és bizony gipszbe került az egyik lá­ba, mert a diagnózis: boka­törés. A másik páciensük egy kislány volt, aki a bük­ki túrán esett el, és — mint megállapították —, a bal csuklója eltörött. A teljes igazsághoz hozzá tartozik, hogy az ügyeleteken néni csupán a téli sportok miatt sok a munka, hanem a szombati, illetve fizetési na­pokon is. Hogy e napokon miért csúszósabb az út egye­seknek, mint máskor, azt ugye nem kell magyaráz­nunk? A röntgenfelvétel szerint: csuklótörés if Mínusz húsz foknál süt a vasdárda, amivel a vagont pisz­kálják (Kiss József felvétele) vagy annak egy részét el lehessen távolítani. Borsodban mintegy 50 ezer tonna lakossági szén hiányzik jelenleg. A hiány enyhítésére a Szénbányák Vállalat a Feketevölgyi és a Putnoki Bányaüzemeknél megnyitotta a széntározó de­póit; e két helyen mintegy 15 ezer tonna feldolgozatlan előkészítetlen, osztályozatlan aknaszén áll a lakosság ren­delkezésére. Egyébként az aknaszén nem más, mint a bányából közvetlenül kike­rülő darabos szén, porral, meddővel. • VEVŐRE VÁR AZ AKNÁSZON nyaüzemnél több mint öt­ezer tonna aknaszén vár ve­vőre, ám mint Cere Miklós üzemigazgatótól megtudtuk, még ők sem értékesítettek ebből a földön raktározott szénből. Az aknaszenet a Szénbányák Vállalat tonnán­ként 905 forintos termelői áron értékesíti a Tüzép- nek. Legfrissebb informáci­ónk szerint az illetékesek meghatározták az aknaszén árát, hétfőtől mázsánként 14 forint 90 fillérén árusítják Kazirtcbarcikán, Mezőköves­den és Szendrőben, amíg a készlet tart. Ebből minden­ki korlátlan mennyiségben vásárolhat. Nemeskéri János vasgyári munkáscsaládban született, 1912. március 29-én. A ko­hászattal már fiatal korában kapcsolatba került, itt kezd­te tanulóéveit 1927-ben. A gazdasági világválság idő­szakának nyomorában csak kiváló tanulmányi eredmé­nyeinek és szorgalmának kö­szönhette, hogy tanulhatott és a gyárban dolgozhatott. Élete fiatal korától kezdve összekapcsolódott a munkás- mozgalommal. A pártnak 1945-től alapítótagja, majd 1949-től függetlenített párt­munkásként tevékenykedett a vasgyárban. A diósgyőri munkások között nagy ta­pasztalatot és megbecsülést szerzett szerénységével és őszinte magatartásával. A párttagság bizalmából 1955- től 1970-ig (nyugdíjazásáig) az LKM pártbizottságának titkára volt, és 1955-től ha­láláig folyamatosan tagja az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának. Egész életében elkötele­zetten, fáradhatatlan tenni- akarással és kitartóan dol­gozott a közös célokért, a párt politikájának megvaló­sításáért. Szerette szülőváro­sát, a vasgyárat, az embere­ket, s ez közéleti tevékeny­ségében nap mint nap meg­nyilvánult. Olyan pártmun­kás volt, akinek egész élete a másokért végzett munká­val telt el: ha a gyárban be­fejezte, folytatta a lakóterü­leten, munkáscsaládok köré­ben. Kiváló szervező, irá­nyító munkájával, humánus, de következetes magatartá­sával környezete tiszteletét és szeretetét érdemelte ki. Kimagasló munkásságának elismeréseként több magas kitüntetésben részesült. Meg­érdemelten viselhette a Szo­cialista Munkáért Érdemér­met, a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Felsza­badulási Jubileumi Emlék­érmet, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, a Honvédelmi Emlékérem arany fokozatát és a Szocia­lista Miskolcért kitüntetést. Tisztelői és életútjának is­merői kegyelettel emlékez­nek Nemeskéri János elv­társra. Temetéséről később törté­nik intézkedés. . Az MSZMP Miskolc városi Bizottsága Az LKM párt-, társadalmi és gazdasági vezetése Eliiunyt Kesédén János Nemeskéri János elvtárs, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának tagja, a Lenin Kohászati Müvek pártbizottsá­gának nyugalmazott titkára 1985. január 12-én — 73 éves korában — váratlanul elhunyt. fogaknak koBtono Bányászok, vasdárdával (Folytatás az 1. oldalról) Á Bükkből az ambulanciára

Next

/
Thumbnails
Contents