Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-14 / 11. szám

Munkaerőhiány, bérkiegészítés Korszerűsítés, nagyjavítás a téglagyárakban Né«ry megyében, Borsod­ban, Nógradban, Szabolcs­ban, Hajdúban összesen 11 g.vara, illetve szolgáltatási üzeme van az Észak-magyar- országi Tégla- és Cserépipa­ri Vállalatnak. A múlt év­ben folyamatosan, sőt túl­órában is termeltek. így si­került a termelési tervet va­lamelyest túlteljesíteni; ösz- szesen 288 millió kistégla- egységnek megfelelő, hatféle falazóanyagot és 10 millió te­tőfedő cserepet gyártottak. Az eredetileg tervezett 2,2 százalékos béremelés helyett átlagosan. 5 százalékos bér- fejlesztés történt a vállalat­nál az államilag engedélye­zett, összesen 2 millió 300 ezer forint bérkiegészítéssel együtt. Jávorcs&k István igazgató az év elején arról adott tá­jékoztatást, hogy az idén a már halaszthatatlan nagy­javítások, valamint a put- nefci és a Széchenyi gyár korszerűsítése miatt lényegesen kevesebb. 265 millió kistégla-egységnek megfelelő falazóanyagot készítenek. Mátra derecskéi gyárukban viszont — ahol gáztüzelésre tértek át — az idén 11 mil­lió darab ikerfüles tetőfedő cserepet állítanak elő. A putnoki és a Széchenyi gyár korszerűsítéséhez már hoz- zákedtek. A 175 millió fo­rint, illetve a 152 millió fo­rint értékű beruházás kere­tében mindkét gyár agyagásvány­bányáját modern szállító­rendszerekkel látják el. Hasznosanyagot gyűjtöttek Díjak, úttörőknek A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége és a MÉH Nyersanyaghasz­nosító Tröszt az elmúlt év­ben is meghirdette az úttörő- csapatok országos hasznos- anyaggyűjtési versenyét. A díjkiosztást a Szerencsi Édes­ipari Vállalat Művelődési Házában tartották meg. Népgazdasági érdek, hogy a háztartásokban, az iparban feleslegessé vált anyagok új­ra visszakerüljenek a kohók­ba. üzemekbe, szereldékbe. Ebben a tevékenységben a fiatalok, az általános iskolás diákok, az úttörőcsapatok te­vékenyen részt vesznek. Az elmúlt évben csaknem 44 millió forint értékű hasznos­anyagot gyűjtöttek a pajtá­sok. Borsodban több, mint 8 és fél millió forint volt az az érték, amelyet az általános iskolák diákjai visszaadtak a népgazdaságnak. Megyénkben 1984-ben a szerencsi Hunvadi János ne­vét viselő általános iskola úttörőcsapata szerezte meg az elsőséget. A tanulói létszám­hoz viszonyítva — az orszá­gos értékelés szerint — szin­tén az első helyen végeztek Második lett Szikszóról a II Rákóczi Ferenc iskola. Álta­lános iskoláink fiataljai a pedagógusok közreműködése­vei a különféle kategóriák­ban szép sikereket értek el hiszen Hejőbába, Tiszapalko- nya, Bükkábrán.v. valamint Rudabánya diákjai is a leg­jobbak közé kerültek az or­szágos értékelésben. A jövő év végére befejeződő felújítások révén a két gyár kapacitása lényegesen bővül. A múlt évben a vállalat­nál nagymértékben nőtt a munka termelékenysége. A jelentős tervtúlteljesítést a tervezettnél 35 fővel kisebb létszámmal érték el. A vál­lalat több mint 1500 nvugdí- jasa közül sokan, különösen a nyári időszakban, rendsze­resen vállalnak munkát. A kulcsembereknek szá­mító iparosokra van nagy szükségük, legalább 30 szakmunkást és félszáz egyéb munkavállalót tudnának azonnal elhelyezni. A mályi gyár vezetőjének. Kókai Józsefnek és munka­társainak is a kemény hideg okozza a legtöbb gondot. Az agyagbányában levő dízel­üzemű gépek „melegen tartá­sa” nem olcsó mulatság. A gyár depójába tömörre fagyott állapotban érkezik meg a kötélpálya-csillében az agyag. Már a kiürítésük is sok misnkával jár. Az agyag fel­dolgozásához nemcsak gőzt, h a írem meleg vizet is hasz­nálnak. A gépek, berendezé­sek, a technológiai sorok sem „kedvelik” ezt a hide­get, a nem kellően megmun­kált, előkészített agyagot. Ha csökkentett kapacitással is. de diolgozik a gyár, melynek az udvarán már emeletma­gasságban torlódott fel a sok építőanyag. O. J. Amint a rádió reggeli kró­nikájában megoszlanak, úgy Miskolcon is eltérnek a vé­lemények a „nyitott kórház­ról". Néhány egészségügyi in­tézményben már bevezették, ami mindennapos látogatást jelent, időbeni inegkötötlség nélkül. Mit tartanak erről a rendszerről a megyei és a miskolci kórházak igazgatói?-t- Én azzal a rádióban nyilatkozó beteggel értek egyet, hogy ot kifejezetten zavarná. Ä kőrtéremben in­jekcióznak, tisztáznak a nő­vérek, s az ágyhoz kötött betegek köztudottan olyan helyzetekbe is kerülnek, amit olykor betegtársaik előtt is restellnek, nemhogy kívülállók előtt — ez a vé­leménye dr. Ditrói Sándor­nak, a Vasgyári Kórház igazgatójának. — Higiéniai okai is vannak, hogy ellen­zem a kötetlen látogatást. A mostani tisztaságot is csak nagy nehézségek árán tud­juk fenntartani, mert taka­rítószemélyzet alig van. Azokban a kórházakban képzelhető el igazán a kö­tetlen látogatás, ahol egy külön fogadóteremben leül­het a beteg és hozzátartozó­ja. Azon rrfajd lehet gon­dolkodni nálunk is az új se­bészet átadása után — az osztályvezető főorvosokra bízom majd a döntést —, hogy ott gyakoribb legyen a látogatás. A többi osztályon nem tervezünk változást, marad a hetenként kétszeri látogatás. • A TÖBBIHEZ IGAZODVA — Mi humánus okokból, és a zsúfoltság elkerülése végett vezettük be a min­dennapos látogatást — mond­ja dr. Jánváry Anna. a Sem­melweis Kórház igazgatója. — Szerdán és vasárnap, a többi kórház látogatási ide­jéhez igazodva. 2-töl 4-ig, a Pedagógusba! a Hámorban Pedagógusbálat rendez ja­nuár 26-án este 7 órai kez­dettel a Hámor étterem ösz- szes helyiségében a Pedagó­gusok Szakszervezete Mis­kolci Körzeti Bizottsága és a városi pedagógus KISZ-bi- zottság. Meghívók a Kossuth utca 11. szám alatt igényel­hetők. több napokon fél 5-től fél 6- ig van nyitva a kapu. A ta­pasztalatunk az, hogy így kulturáltabban látogathatják a hozzátartozók a betegei­ket; de azt a kérésünket még kevesen teljesítik, hogy ne csoportosan érkezzenek. A másik gond — mindennapos viták okozója —, hogy be- hozák a hat éven aluli gyer­mekeket is. ök egy-két órán keresztül nem bírnak csönd­ben megülni, így a folyosó a játszóterük lesz. és zavar­ják a betegeket. Nem beszél­ve arról, hogy az egészséges gyermek itt megfertőződhet. • ÉS A VIDÉKIEK? Dr. Molnár György, a me­gyei kórház igazgatója: — A mi betegeink 80—90 százaléka vidéki, így a hoz­zátartozóknak eleve minden­nap utazniuk kellene. És ha egy-egy vonat vagy busz ér­kezése és indulása között szeretnék megejteni a láto­gatást, nem biztos, hogy sor kerülhetne a találkozásra, mert a hozzátartozót éppen kivizsgálásra, röntgenre küld­ték, vagy kezelik. Egyébként indokolt esetben az osztály- vezető főorvos, az igazgató vagy a helyettesei állandó vagy korlátozott időre szóló látogatási engedélyt adhat­nak. O. E. Taggyűlés, teadélutánnal Ünnepi taggyűlést tarta­nak ma az avas-déli Vö- röskereszt-aiapszervezet tag­jai. Értékelik a múlt évi munkájukat, és megbeszélik az idei tennivalókat. Tegzes Béláné, az országos vezető­ség tagja, az alapszervezet titkára beszámol arról a ta­lálkozóról, amely Budapes­ten zajlott a Vöröskereszt es a Vörös Félhold világszerve­zet elnökének látogatása al­kalmával A teadélutánnal egybekötött rendezvényen a 42-es Általános Iskola diák­jai adnak műsort. Mivel ezt az összejövetelt fél 6-kor tartják, a 20-as számú, Oszip ístván utcai bölcsődében ar­ról is gondoskodnak, hogy a kisgyerekek ne maradianak felügyelet nélkül, ha az édesanyák részt akarnaK venni a taggyűlésen. Katonapolitika Az Első kézből című sza­badegyetemi sorozat követke­ző előadását szerdán délután fél 5-től tartják a TIT bemu­tatótermében (Széchenyi út 16.). Időszerű katonapolitikai kérdésekről ad tájékoztatást Tóth Elek őrnagy. Rory Gallagher Miskolcon A blues-rock zene egyik világhírű képviselője, a kor­szakos jelentőségű Taste együttes megalapítója és ve­zetője, Rory Gallagher ja­nuár 23-án a miskolci vá­rosi sportcsarnokban szere­pel — kaptuk a hírt az If­júsági Rendező Irodától. Deb­recenben, Pécsett és termé­szetesen a fővárosban is fel­lép az ismert zenész. Rory Gallaghert immár klasszikussá vált nagyleme­zeiről ismeri és szereti a ma­gyar közönség. Számai európai és az amerikai rock zene élvonalába tartoztak hatvanas és a hetvenes évek ben. Népszerűségükre jellem ző, hogy másfél évtized alatt több mint 60 millió (!) hang lemez kelt el e darabokkal A fehér blues-zene egyik leg nagyobb képviselője most szerepel először Magyaror­szágon. Izzó hangulatú, ér zelmeket felkavaró zenéje remélhetőleg Miskolcon is nagy sikert arat majd. Az első előadás: január 20-án Mvárva várt bábszínház A felújított malomépület az otthona ^ Ketten a jégpáncélba dermedt Tisza partján..'. Most már biztos: lesz báb­színház Miskolcon! Igaz, idcig-óráig már évekkel ez­előtt is működött, de nem voltak meg hozzá a tárgyi és személyi feltételek. A báb­színház új otthonában, a fel­újított malomépületben (Fá­bián u. 6/a) a múlt héten tartott sajtótájékoztatón a következőket tudtuk meg. Pigay Imre, a Városi Mű­velődési Központi igazgató- helyettese: — Arra törekedtünk, hogy végleges otthona legyen a város bábszínházának, ami nem azt jelenti, hogy csak itt lesz mindig előadás. Olyan műsorrendszer kiala­kítását tervezzük, hogy szin­te minden vasárnapra jus­son program, amelyen a gye­rekek jól szórakozhatnak. A terem ugyan nem nagy, száz néző fér be, de legalább a feltételeket megteremtettük miskolci bábszínház fejlődé­séhez. Felmérjük, milyen igény van rá — ez már az első előadások alatt kiderül —, és ha nagy lesz az ér­deklődés, szívesen vendéges­kedünk művelődési házak­ban, sőt üzemekben is. Azt szeretnénk, ha nemcsak Mis­kolcon lépne fel az együttes, hanem a városkörnyéki köz­ségekben is. A törzshelyen a belépőjegyek ára 15 forint lesz. Az első előadást január 20-án tartjuk a malomépü­letben. Czikora János, a bábszín­ház vezetője és rendezője: — Az Ezüstfurulya című kétrészes mesejátékot mu­tatjuk be, ez 5—10 éves gveJ rekeknek szól. Hetente két­szer tartunk próbát, és egy évben négy bemutatót ter­vezünk. Jelenleg tíz bábjá­tékosunk van. természetesen szeretnénk növelni a létszá­mot. Éppen ezért mindenkit várunk, aki kedvet éré- a bábozáshoz. A bábokat egye­lőre készíttetjük, de hama­rosan műhelyt kapnak aa épületben, és akkor önellá­tók leszünk. Terveink között szerepel az is. hogy a ké­sőbbiekben ne csak gyere­keknek, hanem a felnőtt korosztálynak is bemutas­sunk darabokat. (temesi) A Lófő-lisztás hava alatt Kint jártam a minap a Bükkben. A Eófö-tisztáson sétál­va, s a hófehér, mozdulatlan tája* szemlélve, nyári emlék­képek sora villant fel bennem. Ragyogó nansiités. zöld. illa­tos fű, s a lepkék tánca. Aztán pgy másik, szomorú kén, a rengeteg papír, konzervdoboz és szemét, az «'hervadt, el­dobott virágok és letépett ágak kiszáradt karja. Az »mber járt itt, a földgolyó legintelligensebb teremtménye. Aki c«ak néhány ólára ruccant ki, pihenést keresve, a hős lombok alá, s aki ez idő alatt mérhetetlen károkat okozott a természet­nek. S bár minden l«*tépert virágért, e'öohái* szemétért ko­moly pénzbírság jár, tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a Bükki Nemzeti Park munkatársa; sem lehetnek «tt mindenütt. Mint ahogy az is tény, hogy az emh»r és a ter­mészet viszonya megromlott. Az ember birtokolja, .asznáija és kihasználja a természet adta lehetőségeket. És számta­lanszor visszaél vele. Ezért örülök ennek a mo-dnI«.<Ian hó­fehér csöndnek, a vastag takarónak, amely beborítja és el­takarja a sebeket. Alatta békésen és zavartalanul alhat, gyógyulhat a természet. •fi ács) * Miskolc felszabadulásának 40. évfordulóján nyitotta ki kapuit a Herman Ottó-emlékpark. Azóta is naponta 9-től délután 2-ig várja a látogatókat. Hétközben főleg iskolások vagy a Bükk felé induló buszokra várakozók térnek be ide, de hétvégén megnő a forgalom. Sokan kifejezetten az emlék­park ritkaságaira kíváncsiak, míg mások túra közben keresik fel. A havas park most is gyönyörű. (Kiss József felvétele) nyitott lep-t a Máz? Miskolcon nem terveznek változást

Next

/
Thumbnails
Contents