Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-07 / 5. szám

Nem volt pénz a cserére Lyukadnak az írpád utcai radiátorok Az Árpád u. 46. szám alól telefonált szerkesztőségünkbe olvasónk a panaszával: áz­nak és fáznak, mert az utca lakóházaiban rendre kilyu­kadnak a radiátorok. S a gond nem egyedül öt érinti. Három héttel ezelőtt tol­dozták meg egyik radiátorát a szobában, majd karácsony utón arra értek háza. hogy áll a víz a konyhában. De továbbra is fáznak, mert a távhőszolgáltató vállalat sze­relői azt sem tudják, hova szaladjanak javítani az Ár­pád utcában. Ha ugyanis egy lakásban javítani vagy cse­rélni kell a radiátort, gyak­ran egy egész ház vagy ház­tömb fűtését ie kell állítani. A Borsod megye i Tavhö- szolgáitató Vállalat igazgató­ja. Hönigh Mihály tud erről a nyomasztó gondról. Az Ár­pád utca lakóházainak ra­diátorai megértek a cserére, de a tulajdonos, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat 1 Kelt­ben nem tudott pénzt bizto­sítani erre. Az ügyeleti szol­gálat dolgozói szinte mást sem tesznek, mint tűzoltó­Tél Lillán — Ha Lillafüred, akkor Paiotaszálló — mondta pé­csi ismerősöm. Így él az em­berek tudatában Miskolc egyik ékessége, és ez nem véletlen. A Pólót aszal ló lu- xusszailónak épült 1928-ban. most a SZOT egyik legna­gyobb és legkedveltebb üdü­lője. Jelenleg 282 vendége van. többségük fővárosi — mint erről: Kinigopulos Sztra- tisiié igazgatóhelyettes tájé­koztatott. Egyébként 311 be­utalt fogadására alkalmas a szálloda. Néhány éve lehető­ségük van arra. hogy — amennyiben van hely — ön­költséges alapon fogadhat­nak vendégeket. A szerve­zett dolgozók 170 forintért tölthetnek el egy napot, a szakszervezeten kívülieknek ez 300 forintba kerül. Az üdülőben jelenleg is van hely. és érdekes módon né­ha még miskolci családok is igénybe veszik ilyen alapon. Kéthetenként, szerdán.,van: a váltás. A beutaltak azt pa­naszolták. hogy túlságosan messze van a városi autóbusz megállója, ilyenkor télen, a havas, jéges úton igen nehe­zen jutnak el súlyos cso­magjaikkal az üdülőhöz. Már az első napon arról beszél­tek. hogy ezt az utat két hét múlva meg kell tenniük visz- szafelé is. Közel félezer em­berről van szó. mivel az üdülőnek több mint száz dol­gozója van. És mindenféle­képpen ide kell sorolni a turistákat is. akik az üdü­lőben pihennek meg rédsze- rint. Ez sem szegi azonban a vendégek, a turisták kedvét Mint ahogy a kemény, a mí­nusz 15—16 fokos télben is szívesen tesznek sétákat, ki- rándúlásokat A városban köd van, itt szinte szikrázik a napfény a havas sziklacsú­csokon, a fák hókoronáján, a jégcsapokon. A vízesés mű­remekké fagyott, párja le­hetne bármelyik karsztos eredetű barlangnak. A Há­mori-tavat jég borítja, csak a Szinva- és a Garadna-pa- tak párafátyola remeg a friss levegőben. Az üdülő dolgozóinak fi­gyelmessége. a szolgáltatások sokasága, az ellátás minősé­ge valóban felejthetetlenné teszi a vendégek számára az itt eltöltött két hetet. O. X A fiatal szülők és a kisgyerekek egyaránt örülnek a hó­nak. ill bn, receplre Fszcm az alföldi barna kenyér téglaalakú veknijének első sz - etet. s nem esik igazán jól. Nem az ízével van baj, az ' libán kitűnő. Pult alól kapott áru lett, és ez rontja a száj­íz*. De hogy miért nincs elegendő ebből a különleges ke- rr .rből. nehéz megérteni. A sütőipari vállalat képviselni egy erokesztdl-beszélgetésen épp azt panaszolták, hogy sok új termékkel „befürödtek”. Például az alföldi barna kenyeret is megjelentették, eleinte fogyott, aztán egyre kevesebbet ad­tak el belőle a boltokban. Az egyik legnagyobb forgalmú miskolci élelmiszerüzlet vezetői viszont ma rendre .jóval ke­vesebbet kapnak a rendkívül keresett veknikből, mint ameny- nyit rendelnek, s el is tudnának adni. F.zt a sötét színű, sokak által feketének nevezett kenyeret neves belgyógyász professzorok is propagálták a városban, elmondva, mennyire .jót tesz az emésztőrendszernek, ha eszünk belőle. De lehet, hogy még megérjük: receptre adják jd az alföldi barnát, szeletenként. (kiss) munkában az ottani meghi­básodott radiátorokat javít­ják. Az ezzel kapcsolatos technológiai beavatkozás vi­szont nem egyszerű, mert mentesíteni kell a víztől az egész, rendszert, majd hideg vízzel feltölteni, es utána újból felfűteni. A másik, sokkal időrablóbb elfoglalt­ság. amíg a szerelők a laká­sokban. a garázsban, vagy a pincében "hozzájutnak azok­hoz a szerkezetekhez, ame­lyek a hibaelhárításhoz szük­ségesek. A házfelügyelők nem ismerik a tula;donost, a bér­lőt. alkalmasint fel kell tör­ni a pincét vagy a garázst. Pedig rendelet van rá. hogv az ilven bérlemények kul­csából egy Déldánvt le kell adni a házflügyelőknek. A távhőszolgáltató vállalat csak a türlmét és a megérté­sét kérheti a lakóknak. Tol- doznak-foldoznak, ahol le­het. igyekeznek lerövidíteni a hibajavítás idejét, s főleg napközben elvégezni ezt a kellemetlenséggel járó mun­kát. Tudják, hogv a fűtés-ki­esés ideje alatt lehűl a la­kás, s ebben a zimankós téli időben nehezen melegszik fel újra. A megnyugtató megol­dás csakis a radiátorok, vég­leges cseréje lesz. amit a jö­vő nyárnál előbb nem lehet elvégezni. Ha felépülne a hulladékhasznosító mű... Milesz a szeméthegyekkel ( Rendőrségi közlemény A Miskolci Rendőrkapi­tányság vezetője január 10- én 9 órától 12 óráig fogadó­napot tart. Helye: Miskolc, I.. Rudas László utca 14. szám, II emelet, 1-es számú helyiség. Bár a füstje már jó ideje nem kaparja a -torkokat, Miskolcot mégis lassan meg­fojtja a szemét. Nem sokáig lehet már a Nádasretre hor­dani a város szemetét: új telep kell. De jo lenne egy hulladékhasznosító mű is, ugyanis hosszú távon csak ez jelenthet megoldást, kü­lönben nehány évtizeden be­lül szeméthegyek nőnek a város körül. A hulladékhasz­nosító mű építése ötletének keletkezése óta már eltelt pár év Az illetékesek ma is meg vannak róla győződ­be, hogy szükség lesz rá. s áz ügyben mégsem sikerült előrehaladni. + ELLENTÉTES VÉLEMÉNYEK A megyei tanács 1982-ben készíttette el egy nyugatné­met mérnöki irodával a mis­kolci hulladékhasznosító mú tanulmánytervét. „A java­solt technológia európai szín­vonalon is korszerű, és hosszú távon megoldást nyújt a Miskolcon és környékén keletkező kommunális hulla­dék gazdaságos elhelyezésé­re” — így vélekedett az el­készült tanulmánytervről a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. ,,A tanuimánvterv eljárásokat ismertető része esetenként tájékozatlanságra, a gyakorlati tapasztalatok, eredmények ismeretének hiá­nyára is utal. Az ajánlott megoldáshoz képest a más változatoknak szinte kizáró­lag a hátrányos, vagy ked­vezőtlen szempontjai emeli ki. A tervezők úgy vélik, hogv a feldolgozáskor kelet­kező komposzt feltétlen el­adható. holott a hazai tál pasztalatok épp az ellenke­zőjét bizonyítják.” Ezeket a véleményeket pedig nyolc országos főhatóság sz.akértői A Sokszor nemcsak a konténerekből buggyan ki a szemét lassan betelik a város szeméttelepe is. írták le, a tanulmánytervet bírálva. 1984 augusztusának végé­től a hulladékhasznosító mű beruházási programjának tervezése szünetel. Mi tör­tént a két ellentétes véle­mény megszületése közötti időben? Kiderült: a feladat túl nagy falat a városnak, de a megyének is. Nem jó­indulat vagy tehetség kér­dése ez: hulladékhasznosító mű még nem épült sehol az országban, és az egész világ­ban is csak kevés bizonyít­hatóan gazdaságos és jó technológia létezik. + TISZTA LAPPAL Hazai tapasztalatok híján dönteni meglehetősen nehéz, pedig az idő nagyon sürget: öt-hat éven belül meg kel­lene építeni a művet. Az Magakímélő vasúti Az imént mondta be a han­gosbeszélő, hogy 40-—45 per­cet késik a gyors. Van tehát elegendő idő bosszankodni és nézelődni az alföldi varos állomásán. A magakímélő Vasúti emberre a meg-meg- újuló telefonberregés hívja fel a figyelmemet. Ül az In­formáció feliratú ablak mö­gött, öklére támasztott fej­jel. és — csak úgy unalom­űzőnek — utálkozva nézi az utazóközönséget. A veszettül csörgő készülék mellett . . . Az információra éhes em­ber — valahol a vonal túl­só végén. — bizonyára azt hiszi: a munkával túlterhelt vasutasnak arra sincs ideje, hogy felvegye a készüléket. Ezért kicsit vár, maid pró­bálkozik megint. Az üvegab­lak mögött azonban a hely­zet változatlan. Azaz még­sem : az én emberem hom­lokára lökte a tányérsapká­ját, és elmélyülten vakargat- ja a fejebúbját. Most mint­ha az értelem fénye is fel­csillanna a szemében, sőt felvidul az ábrázata is. Nem kétséges, hogy ránk unván, gondolatai haza kószáltak. Ta­lán azon tűnődik, hogv a só­gor torában készült kolbász az idén fűszeresebbre, ízlete- sebbre sikerült, mint az övé. Jövőre talán ő is azt a bél­iért fogadja fel, aki a rokon­hoz jár. A telefon — ki tudja, há­nyadszor? — ismét megcsör- ren. Az információk teljha­talmú »ra — csak nem? — rövid habozás után. fáradt mozdulattal felveszi a kagy­lót. Nem értem pontosan, milyen választ ad a vonatin­dulással kapcsolatos kérdés­re, de azt már tisztán hal­lom, hogyan fejezi be a tá­jékoztatást: I — Mi sem vagyunk gépek, aram. Tudja, mennyi a dol­gunk ilyenkor, ünnep táján? Mindenki csa-k utazik, és kér­dezősködik. Ffogy honnan van ennyi idejük az embe­reknek? . .. Alighanem mentegetődzik az. érdeklődő, mert a tányér- sapkás elégedetten bólint, dörmög valamit köszönéskép­pen. ás leteszi a kagylót. Me­gint csöröghet egy darabig. Veszem a kofferoiji, és fej­csóválva — hátha észreveszi — átballagok a váróterem túlsó sarkába. Ide is hallom a berregést, de megpróbálok elfeledkezni róla. Megpróbálom elfelejteni — hisz’ van nekem bajom, bosz- szúságom a késés miatt ép- nen elég —, hogy mennyire ismerős nekem ez a maga- kmtélő ember. Igaz. az idő­sebb korosztályhoz tartozik már, és lehet, sőt biztos, hogy megszolgálta a könnyű beosztást De ha már egy­szer úgyis ott kell lennie a telefonkészülék mellett. . . Nem erőőrlő munka véla- szolaatni a kérdésekre, noha kissé eevhangú. Egyhangú? Es nézni, bele a nagyvilág­ba? Én már csak unalom­űzőnek is felvennem azt a fránya kagylót. Nem tudom, azon a dél­utánon hány embernek oko­zott bosszúságot, hogv a hí­vott szám nem jelentkezett. És hányunknak okoz ennél is több mérget.1 hogy — képletesen szólva — nem je­lentkezik, nem végzi a dol­gát valahol valaki. Egyszer már elmeséltem e hasábokon, hogyan indulnak munkába a lakásomhoz kö­zeli építkezésen dolgozók. Ügy mozognak, mint egy las­sított filmen a szereplők. Meg-megállnak, körülnéznek, beszélgetnek, csak hogy tel­jen az idő. és később kelljen megfogni a szerszám nyelét. És a hivatalokban? És reg­gel a boltban, amikor az is­ten tudja hány pénztársán közül csak egy vagy kettő működik, mert a személyzet még a raktárban kávézik, reggelizik? Sokan mindkét végén ége­tik a gyertyát, egészségüket is pockára vetve „hajtanak” Ez sem jó. De olyan fokú magakímélést, mint amilyen­ről ez a vasutas és a hasonló felfogású társai tanúbizony­ságot tesznek, még az orvo­sok sem javallanak. Számuk­ra lenne egy javaslatom : ren­delkezésükre áll a 18-°z.3-as telefonszám. Csak ne 1úi so­kan. és ne túl sűrűn! — El­végre én sem vagyok gép. (békés) otlen születésé óta nemcsu: az idő haladt előre, a körül ­mények is alaposan megvá toztak. A várható költségek egymilliárd forint felé. kö­zelítenek, s ennek jelent- - hányada kemény valuta. M < a tervet a város gondozz;:. De az anyagi kilátások bi­zonytalanok, hiszen ma s holnap Miskolc kevesebb pénzből gazdálkodik, mint régebben, és a város kasz- száját terheli olyan égé: gondok megoldása is, mii t a lakásépítésé. Annak id* jén, amikor megszületett a tanulmányterv, központi tá­mogatásra számítottak a ta­nácsiak. Ma ez sem látszi könnyen elérhető eshetősés nek. KeH a hulladék hasz nos* mű, de jobban meg ke! alapozni a döntést. — Ezé tiszta lappal indulva új mindenre kiterjedő tanul mányterv készül egy magya; vállalatnál — ma itt tart az ügy. ♦ HOMOKÓRA PEREG... A Nádasrét. a város jelt légi szeméttelepe már csu tig van. és megoszlanak vélemények, hogy medo lehet még tovább tölte Függetlenül a hulladékha nősítő mű építésétől, új s: méttelep is kell. Eleii Bükkaranyos térségét jelt ték ki. ám az ott lakók t takoztak a szeméttelep eile és a tanácsiak is ügy vé ték: talán lehet jobb helyi lelni. Most hat variáció ki zül válogatnak, s a legest Ívesebb helyszínnek a várt és Sajóbábony közti terült látszik. A döntés csak komf romisszumon alapulhat, h szén minden érdeket, szert pontot egyszerre nem tue nak kielégíteni. De lesz-e hulladékhasznc sító mű. pontosabban sík« rül-e először az országbal úttörő szerepet vállalva a kezdeni, s befejezni ezt vállalkozást Miskolcon? Borsod megyei Környezetve delmi Bizottság úgy ítélt meg: komoly esélyt az. jt lent hét. ha központi támc gatást kap a beruházás, or szagos üggyé válik a m létrehozása. Az idő azonba fölöttébb szorít Képzel.iün el egv homokórát, ami he mokszemek helyett szemete perget fentről lefelé S a alsó tartályba mi vagyunk. (kfss)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents