Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-04 / 3. szám
SSS&íSSSSSS 3k Sűrű köd, csúszós, havas út... Sajnos, a járművezetők egy része még ilyen időjárási viszonyok között sem kapcsolja be a tompított fényt. (Herényi László felvétele) STOP! KÖZLEKEDÜNK! A tél veszélyei A közelmúltban számoltunk be arról, hogy Borsodban 6,2 százalékkal nőtt 1984- ben a közúti közlekedési balesetek száma. A megyei közlekedésbiztonsági tanács ülésén is hosszasan foglalkoztak a testület tagjai az okok feltárásával, a megelőzés módjaival. Tényként kell elfogadnunk, hogy a megyében és Miskolcon is megnőtt a különféle típusú közúti gépjárművek (segédmotorkerékpárok, motorkerékpárok, személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, munkagépek) száma, az úthálózat. pedig a forgalom nagyságához, sűrűségéhez képest nagyrészt elavult. Ám a balesetek okait nemcsak ebben kell keresni. Napjainkban szomorú látványt nyújtanak a behavazott utak mentén összetört gépkocsik. Magunk is tapasztaljuk, hogy igen sok járművezető fittyet hány a csúszós, nyálkás útburkolatra. Nemcsak Ügyfélfogadás az igazgatás- rendészeten A Miskolci Rendőrkapi- ínyság ismételten értesíti liskolc város és a város- örnyéki községek lakossá- át. hogy az igazgatásrendé- jeti osztályon az ügyfélfo- adás rendje az alábbiak serint' van szabályozva: Személyi igazolvány ügy- ntézése: Hétfőn, kedden, csütörtö- ön 8—12 óráig, délután 14— 6 óráig, szerdán 7.30—12 ráig, és 14—17.30 éráig, énteken 8—12-ig. Útlevél-ügyintézés: Hétfőn, kedden, csütörtö- ön 8—11 óráig, délután 5.30—16.30-ig, szerdán 7.30— 1 óráig, délután 15.30—17.30 ráig, pénteken 8—11 óráig. Fegyverügyek és egyéb en- edélyek intézése, kiadása: Hétfőn és szerdán 8—10 ráig, délután 15—16 óráig. Lakcímtudakolás. lakcím- gyekben panaszok, kéretlek benyújtása, lakbizon ltok kiadása: Kedden, szerdán és pénte- ;en 8—11 óráig, hétfőn és sütörtökön 15—16 órái» A külföldi állampolgárok akcímének bejelentését fo- yamatosan intézzük a rend- irkapitányságon. Az igazgatásrendészeti osz- ályvezető és a rendészeti ilosztály vezetője hétfői nunkanapon 8—12 óráig igyfélfogadást végez. A Miskolci Rendőrkapitányság vezető;;: az országutakon, hanem a belvárosban is vállalják a gyorshajtás veszélyeit, miközben végigfröcskclik a gyalogosokat latyakkal. Különösen nagy veszélyforrást jelentenek azok az újdonsült jogosítványtulajdonosok, akiknek ez az első telük a volán mellett. Á’tálában — éppen a rutinhiány miatt — csökken a veszélyérzet úk, bátran tapossák a gázpedált, úgy előznek, mint a száraz utakon, s egykönnyen megtörténik a baj. A statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a friss jogosítványosok, s azok, akik egész héten a garázsban pihentetik a kocsijukat és csak szombaton, vasárnap merészkednek ki az utakra, a balesetek nagy részének előidézői. Ami még ugyancsak a télhez tartozik: gyakorta találkozunk útjainkon olyan járművezetőkkel, akik a ködben, a szürkületben nem kapcsolják be a tompított világítást. Így nehéz őket idejében észrevenni, s különösen előzéseknél idézhetnek elő váratlan tragédiákat. Az ilyesfajta „takarékosság” igen sok baleset előidézője. A tél, az időjárás, a rossz látási viszonyok megnehezítik a közlekedők dolgát. Az úticél eléréshez jobb korábban elindulni, hiszen így nem kényszerülnek gyorshajtásra. S azt is figyelembe kelltene?) venni, hogy az „úton társak vagyunk”, más is lehet ideges, türelmetlen, követhet el közlekedési szabálytalanságot. Mert csak egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva kerülhetők el a közúti tragédiák. F. Gy. Családi körben ki egyik sebész, a másít fogász Nincs pontos statisztika, hogy hány ember őriz „műtéti emléket” dr. Kardos Géza scbészfőorvostól. Nyugdíjba vonulása első napján próbálunk egy kis összesítést készíteni: évente 400—500 beteget operált, s ez a 42 éves praxisában több mint húszezer. A páciensek sohasem felejtik operáló orvosukat. — Mindig tiltakoztam, hogy a sebészeket különleges embereknek tartsák. Bár Goethe szavait magaménak vallottam, aki azt írta. hogy a sebész csodák nélkül gyógyít és szavak nélkül csodákat tesz. Ehhez társult aztán a magam sebészi filozófiája: zsonglőrtechnikával nem szabad operálni, mindig igyekeztem a legegyszerűbb, a legcélratörőbb megoldást választani. © KOLLÉGA VOLT A BORBÉLY Ehhez a szakmai bölcselethez egy eredményekben’ gazdag életpálya vezetett. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1943-ban vette kézhez a diplomáját. Akkor az Egymalom utcában a Szeif sebészborbélyhoz még úgy járt, miht a kollégájához. Ez is példázza, hogy a 40-es években a‘ sebészetnek nem volt1 olyan tudömártyós rangja és becsülete, mint ma. Azóta left az évszázad tudománya, s a szakmai műveltség' karbantartását naprakész feladattá kellett ten-’ ni. Eszerint a műtét rriár- csak egy epizód. Rendkívül Válasz egy levélre Kezelő, kontra üzemeltető örömteli eseményről adott hírt lapunk még az elmúlt év december 4-én. Arról tudósítottunk. hogy Miskolc felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére az építők — az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói — jócskán az eredeti határidőn belül átadták a varosnak jelképét, a felújított avasi kilátót. A cikk egy „szépséghibát” is megemlített: „A presszórész jelenleg használhatatlan. A beruházó — a MIK — ugyanis .•elfelejtette- megrendelni a felújítás terveit. Persze télén, a fűtési nehézségek miatt, amúgy sem üzemelne a presz- szó.” Cikkünkre a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat műszaki igazgatóhelyettese válaszolt, s a fentebb idézett három mondatról — többek között a következőket írta’ „ ... e megállapítás vállalatunkat rendkívüli módon sérti, illetve elmarasztalja ... ezért a cikk nagyon egyértelmű helyesbítését kérem ...” Sajnáljuk, hogy a MIK- nél ellenérzést keltett írásunk. Épp ezért mindhárom mondatot egyenként vesz- szük: 1. „A presszórész jelenleg használhatatlan.” — Ügy véljük — s ebben bárki megerősíthet bennünket, aki belép a Tv-presszó helyiségébe —, hogy itt semmiféle vendéglátóipari tevékenység nem végezhető. Nincs viz, nincs szennyvízelvezető csatorna. nincs világítás, nincsenek mellékhelyiségek, nincs burkolat 2. „A beruházó — a MIK — ugyanis »elfelejtette- megrendelni a felújítás terveit. — Nos, tény, hogy a presszó felújítása elmaradt. Hogy miért? — ez itt a kérdés! A kilátó kezelője a MIK, a presszó üzemeltetője pedig a Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat. Az ingatlankezelő vállalat műszaki igazgatóhelyettese ezt írja levelében: „Tudok a kivitelező december 4-i (december 3-i! — a szerk.) vállalásáról, de nem vagyok biztos benne, hogy elkészül-e a kilátó. Kisebb hiányosságok biztosan lesznek, egy ilyenről már tudok is: a tervező a presszórész Víz-nyomóvezeték- és szennyvízvezeték-cseréjét nem tervezte. Már felszólítottuk a hiány térítésmentes kijavítására. Ha a terv elkészül, a munkát is elvégeztetjük. Ez nem hátráltatja a presszó üzemeltetését (Nem??? — a szerk.), mivel az csak áprilisban, vagy májusban nyit, mivel fűtése nincs, nem is volt soha . . . Egyébként a presszó belső helyreállításának a fentieken túli része az üzemeltető feladata és költsége.” Tehát a kilátó kezelője — a MIK — szerint a presszó helyreállítása, a felújítás tervdokumentációinak elkészítése az üzemeltetőre, vagyis a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatra tartozik. Mielőtt meghallgatnánk a vendéglátósokat is, néhány dologról szólnunk kell. A kilátó felújításának tervein 1981. januári dátum szerepel. Ha a tervek már akkor elkészültek, miért nem tűnt fel senkinek sem. hogy hiányosak, hiszen „a tervező a presszórész víz-nyomóvezeték és szennyvízvezeték-cseréjét nem tervezte”. Négy év alatt — a terv megszületésétől a kilátó elkészültéig eny- nyi idő telt el — talán lett volna idő a korrigálásra. A Miskolci Vendésrlátóiparj Vállalat igazgatója jogszabályokkal támasztotta alá az üzemeltető feladatait, kötelességeit: vállalatukra tartozik a bútorok, pultok, gépi berendezések beszerzése, elhelyezése, a közművezetékek csatlakozási pontjaitól a víz, a villany elvezetése kellő helyükre. De nem tartozik rájuk a mennyezet, a padló és a falburkolat elkészítése, a víz-, a villany- és a szennyvízvezeték bevezetése, a meUékhelyisé- gek kialakítása. Amikor a vendéglát« visszaadta a kezelőnek, azaz a MTK-nek a presszó kulcsait — balesetveszélyre hivatkozva —, s felmondta a bérleti viszonyt, akkor a presszóban még volt víz, villany, W. C„ burko.at. így joggal várhatják — mondja az igazgató —. hogy ezekkel együtt kapják vissza a presszót! A MIK 1982. január 28-án írt egy levelet a vendéglátó- ipari vállalatnak, melyben jelezte, hogy a torony felújítási tervei elkészültek. Vajon miért írta ezt, Ha a presszó felújítása (szerintük) az üze. meltető feladata és kötelessége? Vagy mégsem az övé lenne? Ha már akkor elkészültek a tervek, akkor hová lett a presszó felújítási ter- ' ve? Vagy mégsem készült el? 3. Végül a fűtésről. Irtuk, hogy „télen a fűtési nehézségek miatt amúgy sem üzemelne a presszó”. A MIK műszaki igazgatóhelyettesének levelében ez áll: „ ... óriási különbség van a fűtési nehézség és a nincs fűtőberendezés, nem is volt, nem is lesz között!” Tudjuk, hogy az adóállomás közelsége miatt a presszót csak egyféleképpen lehetne fűteni: elektromos árammal. Tény hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között az elektromos energiával való fűtés rendkívül drága, gazdaságtalan lenne. De ez nem jelenti azt, hogy bátran ki lehessen mondani: nem is lesz fűtés! Miskolc jelképéről, idegenforgalmi látványosságáról van szó, így elképzelhető. hogy a város egyszer majd „megengedheti” magának, hogy télen is üzemeljen a presszó. Végezetül: december 4-i cikkünk. mint említettük, ..szépséghibákról” is tudósított. Ismételten sajnáljuk, hogy a MIK- nél ilyen fogadtatásra talált . . . De talán felhívta az illetékesek figyelmét arra. hoev a hiányosságokat pótolni kell! j)c A kollégáktól kapott fotóalbum örök emlék marad alapos kivizsgálásnak, mű- téti előkészítésnek kell megelőznie. A technikai, a személyi feltételek, az utókezelés, a beteggel való lelki kontakíusteremtés olyan gyógyító tényezők, mint a biztos szikekezelés. • A MŰTÉTI IZGALOM 1 .— Sokan azt tartották Önről, hogy már bekötött szemmel vagy tükörből is tudna operálni. — Ezt éri nem mondom még utólag sem. Minden műtét előtt izgultam. Az angol szóösszetételben nem hiába mondjákj hogy műtő-színpad, hiszen' a legtöbben ’ olyan stresszállapotban vagyunk egy-egy operáció előtt, ••mint a művészek színpadra" ,lépéskdr.. ''\Nekerri’ „az egyik legizgalmasabb .„fellépésem” á lányorp műtétjéhez fűződik, akit „nem lehetett le- ; beszélni, hogy. ne én operáljam. Egy kollégám azt mondta: te, már letetted a gondokat, fgy igaz, de ha elölről kezdhetném, ma sem választanék más pályát •— Melyek voltak e pálya emlékezetes állomásai? i — Debrecenben a Kórbonctani Intézetben, majd a Kórélettani Intézetben dolgoztam. Ezek bizonyultak az igazi elméleti-gyakorlati alapoknak: a műfógásokat az idősebbektől lestem el, a mű- tősegédektől tanultam gipCivilben, utoljára a műtőben (Herényi felv.) szelni. A háború után a romokból a laboratóriumot „támasztottam fel hamvaiból”, majd urológiát tanultam, később pedig ortopédiából és traumatológiából szak vizsgáztam. Szegeden éppen erre volt szükség, és ortopédiát tanítottam nyolc éven át, mint megbízott előadó, ugyanekkor a sebészeti klinika igazgatóhelyettese, majd megbízott vezetője lettem. Az ózdi éveimre azért emlékszem szívesen, mert a klinikai allűrökkel szakítva, egy olyan intenzív terápiás részleget sikerült kialakítani, ami valóban a heveny életveszély elhárítására szolgált. Ezután következett a csaknem húszéves, miskolci Semmelweis kórházbeli munkásságom. ©A FŐORVOS RECEPTJE — Az egészségügylak vezetnek a hazai megbetegedési ranglistán, ön nem járult hozzá e statisztikához, egyetlen napot sem volt táppénzen. Mi erre a receptje? — Meglehet, szervezet dolga. de nem tettem érte semmit, hogy ne így legyen. Nem iszom, nem dohányzóm, és a tréfa kedvéért hozzáteszem, hogy a vért sem bíróm látni. Túrázni annál inkább szeretek, most már az eddiginél még többet is. Nem tervezek magánpraxist. a családomnak és magamnak szeretnék élni. Sok a restanciám: könyvek, múzeum, zene. Fel akarom eleveníteni angol és német nyelvtudásomat. Kedvtelve gondolok rá. hogy barkácsolhatok is egy kicsit. Játszani, villanyvasutazni .és szánkózni akarok az unokáimmal. Felesége, dr. Majoros Katalin fogorvos csak mosolyog, amikor a házimunkában, való részesedése felől faggatom : — Ahhoz nincs elég kézügyességem. tehetségem Mire én eltervezem, a feleségem már el is felejti. Egv nagy vággyal indultam az új évnek: addig olvashassak, amíg kedvem tartja. S mílven kötet van most éppen kézközeiben? Elpirul, mint egy kisdiák akit rajtakaptak. hogy nem neki valót olvas. Egy sebészeti tanulmány ... Oláh Erzsi Csiroü! Ssfíesaiórs! Nem csökken az építkezési kedv. Ezt bizonyítja az is, hogy a Cement» és Mészművek Hejőcsabai Gyárában idén is jelentékeny mennyiségű cementet gyártanak majd. Tervük 1 millió 300 ezer tonna. A cement mellett 120 ezer tonna mész is elhagyja a gyárat
