Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-28 / 23. szám
Ráfizet a wemfágíáió Festék A műanyag fólia ellenáll... Gyerekek és adagok jlc Mennyit kíván ebédre, egy madárétkű kin elsős, egy kamaszodó felsős, vagy egy felnőtté érő középiskolás? Egyre- megy. Ugyanannyi pénzből kell, hogy előállítsák mindegyikőjük ebédjét a gyermekélelmezéssel foglalkozó vállalatok. Az egészséges táplálkozás nagyon szép jelszó, de megtenni: nagyon drága. A Magyar Tudományos Akadémiának a néptáplálkozásunk helyzetével foglalkozó kutatásai, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet számításai szerint a közétkeztetés normái a legtöbb helyen — különösen az oktatási intézményekben — elmaradnak a biológiailag szükségestől. Egyelőre itt tartunk, amikor általában, és Miskolcon is, újra és újra előbukkannak panaszok a gyermekélelmezéssel kapcsolatban. A legjellemzőbb kifogás, hogy kicsik aZ adagok, s ha ebből a tálaló személyzet még félre is tesz magának, akkor valóban parányi lesz a tányéron. Vita tárgyát képezi nemegyszer a minőség, és az étrend összeállítása is, s nem utolsósorban az étkezés körülményei. LEHETNE REPETA tS Min tudnak változtatni, és min nem azok a vendéglátóipari váíllalatok, amelyek, a megyében a legnagyobb részt vállalják a gyermekétkeztetésből? A nyersanyagnormák most bevezetett emelése javít valamit az általános iskolások étkeztetésének helyzetén. A központi költségvetésből fedezik a plusz egy forintot, ami azt jelenti, hogy egyes korosztályok esetében az adagok megközelítik az élettani szükségletet. Ám a differenciálás még mindig elmarad. Mert a vendéglátók szerint nincs akkora adagra szüksége egy elsőosztályosnak, mint egy nyolcadik osztályos, erősen fejlődésben levő kamasznak, vagy egy középiskolásnak. Ha mindenütt a hivatása magaslatán állna a személyzet, és megfelelők lennének az étkezési körülmények, nem tartanák kizártnak a differenciált tálalás lehetőségét sem. Ez azt jelentené, hogy a kisebb étkű gyerekek kisebb adagot választanának, a többiek pedig akár tapétázhatnának is. Meg kell jegyezni, hogy az iskolai és óvodai melegítőkonyhákban, ahol nem főznek, nem a vendéglátóipari vállalat dolgozói osztják szét az ebéA televízió basic-tanfolya- mának adásában hangzott el. hogy a miskolciak számára az ÉMÁSZ Dózsa György ut- eai székházában három személyi számítógépe' helyeznek üzembe. Ezeken a masinákon mindazok gyakorolhatnak, akik a tévéadástól kedvet kaptak a programozáshoz. Volt-e már jelentkező? — kérdeztük Nagy Sándort, az ÉMÁSZ főosztályvezetőjét. — Már sokan érdeklődtek személyesen és telefonon is. A televízióban a bejelentés egy kicsit túl korán hangzott el. Megkaptuk a Naumann Jáno6 Számítógéptudományi Társaságtól a három darab Primo személyi számítógépet, s megvettük a det. Amikor például az Ifjúság étteremből óvodáknak vagy iskoláknak szállítanak, a termoszedényekben levő mennyiséget ellenőrzik. Iskolai, óvodai melegítőkonyhák ellenőrzése során viszont olyasmit is tapasztaltak, hogy a „gyerekeknek nem kellett” megjegyzéssel, szelet húsokat találtak a hűtőszekrényben. MIÉRT HIDEG , AZ ÉTEL? Gyakori panasz: a kiszállított étel hideg lesz, mire a rendeltetési helyére érkezik. A melegítőkonyha azért melegítőkonyha, hogy ott, ha kell — előírás is — akár felforralják a levest, és kellő hőfokon tálaljanak minden ételt. Sem a Bükkvidéki, sem a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak nem lették aranybányái az oktatási intézményektől átvett konyhák. Sok hozzá szükséges kijelzőket, az érdeklődőknek azonban még nem hozzáférhetők a komputerek, mivel jelenleg a szakemberek foglalkoznak velük: üzembe helyezik a gépeket, s kipróbálják a programokat. Ha a munkájuk véget ért, s ez február elejére várható, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Óránként öt forintot kell csak fizetni a Primok használatáért, ami tulajdonképpen névleges összeg; ebből fedezzük az üzembentartást. A basic-kel ismerkedőknek, de a haladóknak is módjuk lesz igénybe venni kész — főleg játék — programjainkat. Aki viszont jobban szeretne maga összeállítani egy ilyet, az is megtalálhatja rá a lehetőséget volt köztük az elavult, de a felszerelésükben korszerűek is, méretüknél fogva, gazdaságtalanok. Budapesten három-négy, sőt tízezer adagot főző konyháról látják el a gyermekintézményeket. Szolnokon tíz-tizenöt évvel ezelőtt felismerték, hogy nagy báziskonyhára van szükség. Miskolcon tervek vannak, de ezek sem elérhető közelségben. Gazdálkodási szempontból tehát az elaprózottság okozza a gondot. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat 361 ezer forint, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat egymillió 506 ezer forint veszteséget könyveit el a múlt évben a gyermekélelmezésen. Az alkalmazható 20 százalékos árrés ma már a felmerülő költségekre sem elegendő. A PANASZ AMI DICSÉRET Az egyik népi ellenőrzési' vizsgálat alkalmával hibául rótták fel: túlságosan gyer- mekízűek az ételek. A vendéglátók azt vallják; ezt akár dicséretnek is vehetik. Mert ők elsősorban gyermekeknek. s nem a felnőtteknek főznek. Ebben a korban kellene változtatni az étkezési szokásokon. Tapasztalatuk szerint ez nehezen megy. Amikor megkérdezik a gyermeket, miért nem ette meg a sertésborda hentes módra nevű fogást, azt mondja: nem szereti. És mit szeret? A rántott húst. Ám ezt nem lehet mindennap készíteni. S megint nemcsak a vendéglátókon múlik, hogy a gyerekek nyugodtan, kulturáltan étkeznek-e. Előfordul, hogy egy-egy turnus nem érkezik időben, s rohanás, kapkodás lesz az ebéd. Az iskolának van ugyan konyhája, de a folyosó az étterem. S amikor villámgyorsan kell megebédelni. nincs idő késsel-villávai pepecselni. A vendéglátóipari vállalatokkal szemben a legfontosabb követelmény az volt, hogy minél maximálisabban elégítsék ki a mennyiségi igényeket. Ez sikerült. A további. minőségi javulás most már nemcsak rajtuk múlik. Oláh Erzsi Számítógépek az EMASZ-nál Basic — bárkinek Téli garázspótlóh a homlokzatra Az idén javítja a magánerőből építkezők homlokzatfestékkel való ellátását a Budalakk Festék- és Mű- P''antagyár. Thermotek nevű homlokzatszigetelő-rendsze- rükből tavaly még alig volt kiskereskedelmi forgalomban. Előállítását a tavalyihoz hasonlóan az idén is megduplázzák. így várhatóan az építőipari vállalatok növekvő igényének kielégítésén kívül mind több jut ebből az energiatakarékos rendszerből a lakosságnak. Növelik Cehalin nevű homlokzatfestékük gyártását is. amire az ad lehetőséget. hogy a termék készítéséhez szükséges importanyagok nagyobb részét sikerült hazaival helyettesíteniük. Ki fizeti a Minden télen kitör a pánik a „csilIaggarázs”-tulajdo- nosok körében. A különféle autóvédő-takarókért kocsipe- lerinekért, autókapucnikért, az autót egészen vagy félig befedő különhöző ponyvagarázsokért, inváziót indítanak az autósok. De bízhatunk-e a gépkocsi kát védő takarókban? Ezek alapanyaga ma már polietilén. poliviniklori.i (pvc) és más. ezekkel rokon származék Az egyes részek összeillesztése ragasztás, illetve varrás helyett a korábbihoz képest jóval praktikusabb hegesztéssel oldható meg. Ezzel teljesen vízátnem- eresztő anyaghoz, termékhez, illetve varratokhoz lehet reklámot? jutni. A fóliák ezenkívül a légnedvességgel szemben ig ellenállóak. Még a legsűrűbben szőtt, impregnált vitorlavászon is átengedi a vizet, mihelyt valamire ráfektetjük. a műanyag fólia ellenben nem. A behegesztett gumibevonatokat a takarókat a szélJ lel szemben ellenállóvá tették. A takarókon kikénzett «szellőzőnyílások hozzájárulnak ahhoz, hogv alattuk természetes levegőcirkuláció jöhessen létre, és ezzel a lég- nedvesség kondenzációját,’ kicsapódását, csökkentsék A fólia alapanyagát továbbfejlesztették. hő- és fagvállósáJ gát. valamint az ultraibolya-' sugarakkal szembeni ellen-J állóképességét, s ezzel a fólia-alapanyag használati ér-i fékét fokozták. E tekintetben további léoé.st ielentett a nedvességtaszító -szövetek betoldása, amelvek kétoldali mtíanvag bevonatukkal a vitorlavászon és az úi olasz- tikfólia előnyeit egyesíte-t-J ték Praktikusak az úgynevezett autókaoucnik, ame'vela csuoán a tetőrészre húzhatók. és ezzel a szélvédőket^ valamint az ablakokat megJ óvják az eljegesedéstől. iH lot ve más időjárási viszonJ tagságoktól. Ennek előfeltétele, hogy pontosan méretre szabottak legyenek, és célszerűen. rendesen húzzuk rá az autóra, a gumihuzalból készült rögzítőket a sárvédőkre akasztván. A kapucnik alá fektetett szövettakaró fokozza a védőhatást. Nem tanácsos a takarókat huzamosabb időn át a kocsin hagyni anélkül, hogy hébe-hóba le ne vennénk azokat, mert a legkiválóbb minőségű anyag alatt sincs kizárva a párakicsapódás, vízképződés. , Egy olvasónk telefonálta, hogy hanglemezt vásárolt a napokban. Előírásszerűén becsomagolták a 100 forintos lemezt, ám ő kérte, hogy a pulton látható fehér nylonszalyorha tegyék. Az eladó készségesen meg is tette volna, ha a vásárló hajlandó lelt volna ezért 3 forint 20 fillért áldozni. Mint kiderült. a mintás reklámszatyor csak pénzért kapható. Mivel ez merőben szokatlan, megkérdeztük az üzletvezetőt; miért pénzért árusítják a máshol díjmentes csomagolóanyagot? Megtudtuk, hogy a vállalat több ezer „Ajándékozzon” feliratú, embléma nélküli reklámszatyrot rendelt a Tiszai Vegyi Kombináttól, és ennek az árát nem építhették az áru eladási költségébe/ Bármennyit vásárolunk is a boltban, a reklámszatyrot csak pénzért kaphatjuk meg. A vállalat mentségére szóljon, hogy erre a szatyorra nem nyomatták rá az emblémájukat. Ezzel szemben a Hanglemezgyártó Vállalat saját reklámjával díszítette a díszes szatyrokat, amit öt forintért árusítanak. A hanglemezboltok ezeket minden haszon nélkül adják tovább azoknak a vásárlóiknak, akik igénylik. Mindezek után jogos a kérdés: mennyit fizet a vásárlónak a hanglemezgyár, ha a reklámjukkal díszített műanyag szatyorral korzózik le és fel a sétálóutcán? Elvégre, ha a szatyrot öt forintért vesztegetik, mi sem számíthatjuk olcsón a gyár termékeinek propagálását. (szántó) Még szemüveg nélkül olvas Az ország legidősebb férfia Nagyon kevés férfi éli túl a 100. születésnapját. A nők közül viszont jó néhányan dicsekedhetnek magas életkorral. Emlékezzünk csak a pásztói özvegy Sztrécho Bol- dizsárnéra. aki 111 éves korában hunyt el évekkel ezelőtt, mint az ország legidősebb embere. Ma Flöchel Emilné a rangidős, 106 éves, a férfiak közül pedig Burján Károly, aki június 7-én lesz 104 éves. Őhozzá látogattam el. Az idős férfi 76 éves lányával él együtt Budapesten, a Nagyszöllősi utcában. Látogatásomkor éppen vacsorázott. Nem lepődött meg a hívatlan vendégen, megszokta már. — Mióta betöltöttem a századik évemet, sokan jönnek, hogy megnézzenek. Én vagyok az országban a legidősebb férfi, hát ez,ért a kíváncsiság. — Hol született, Karcsi bácsi? — Nagypiriten, Vas megyében. Vékonyka legény voltam, ezért bátyáim szabóinasnak adtak. Jánoshá- zán tanultam ki a szakmát, majd Pápára kerültem. Ott ismertem meg a feleségem, ott is ragadtam. Szegény, huszonöt évvel ezelőtt halt meg. Csak néhány éve költöztem Budapestre, a lányomhoz. — Hogy érzi itt Imagát? — Köszönöm, jól, Júlia mindenben segít. Csak a lábam fáj kicsit. — Kilencvenéves korában szenvedett combnyaktörést. Azóta mankóval jár. Tavaly karácsonykor ismét elesett. Szerencsére nem történt komolyabb baja — árulta el a lánya, s nagy szeretettel simogatta meg édesapja fejét. A napjairól így beszólta rangidős honpolgár: — Tíz órakor kelek, megreggelizem. utána elolvasom a Népszabadságot. Szemüveg nélkül is mégy! Aztán pi•hengetek. beszélgetek, tévét nézek. A híradóra mindig kíváncsi vagyok. Jaj, majd elfelejtettem, mindennap.kapok a lányomtól fél deci konyakot, s estig elkortyolgatom — Mit eszik Karcsi bácsi? — Csak könnyű, diétás kosztot. Szeretem a főzelékféléket. — Kire, illetve mire emlékszik vissza szívesen? — Jakab Áronra, ő volt az első tanítóm Papnalfl szánt ez a kedves ember. Tőle sokat tanultam. Az első világháborúban káplár voltam, és a szabórészleget vezettem, mert a sorozó bizottság alkalmatlannak talált a harctéri szolgálatraj 1919-ben pedig vörös őr voltam Pápán. Egyébként 78 éves koromig dolgoztam. Burján Károlynak hat gyermeke született, öt fi új egy lány Már csak egy fia; és a lánya él. Nyolc unokája és ugyanennyi dédunokád ja van Búcsúzáskor Júlia néni mondta: — Éljen maga is száa évet' — Száznégyet I — vágta rá Karcsi bácsi Temesi László
