Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-28 / 23. szám

Bemutató a színházban

Negyedik Henrik király

A Miskolci Nemzeti Színház, péníeke.i múlana be Fust Milan Neg/edik Henrik király című aromáját. Az 1888 és 19ó‘/. között élt Füst Milánt elsősorban költőként ismerjük, az 1931-ben irt Negyedik Henrik király a legjelentosebo drámai müve. Meuatlan mellözteíés után először 1964-ben mutattak be, a Madách Színház vitte színre, majd 1979-ben újítottak fel, a 64-es főszereplő, Gábor Miklós rendezésében. Esztergályos Károly pedig a televízióban rendezte meg.

A színházi műsorfüzet szemelvényeket közöl Somlyó György Füst Milánról írott tanulmányából, ebből idézünk: „A róla évtizedeken keresztül kialakult, irodalmi körökben is közkeletű kép középpontjában egyrészt ez az otthon ülő, ítéleteiben kiszámíthatatlan, egyszerre naiv és agyafúrt különc, másrészt a tolókocsis, a betegségeit szám szerint mindenkinek elsoroló..., ha- rom-négy évtizede folyvást küszöbön álló halálát jósolo, s közben minden kortársát és barátját szorgos munka és hatalmas evések közben túlélő, különösen tettető állott . ..”

Azért e hosszú idézet, mert a darab ismeretében nem nehéz felfedezni, hogy a címszereplőben magát is megírta a szerző. Pazarság és könnyelműség, fogékony szív és fényes elme, csupa fény és csupa lángolás, érzelgős szív — többek között így jellemzi környezete Henriket a darabban, ő maga pedig egyebek között ezt mondja magáról: „Amit beszélek, helytelen, amit próbálok, gyatraság — mit mondjak még? Mikor kell büntetnem vagy megbocsátanom, vagy rátok mily hatást teszek, én nem tudom. Okulni nem tudok. S természetéin' a béklyót nem tűri... Fel és le bukdácsolni — már a szerencsém sem ízlik, rég ném érdekel...”

Füst Milán is megfogalmazta a IV. Henrikkel kapcsolatban:, nem azért

fordul a történelemhez, hogy azt lerögzítse, vagy életteljessé te^e, hanem azért, mert a történelmi folyamatokban inkább talál alkalmat az emberi lélek sokféle konvulzióinak. váltakozó szenvedelmeinek: vulkanikus lobogásának, tehát ujjöngásának és tragikus el- lankadásának ' ábrázolására ...”

Szerb Antal írja Füst Milán verseiről, hogy azok „hátterét egy fantázia-középkor vad és egyben gyer- mekies díszletei alkotják. Figurák és képek vonulnak fel, amelyek egyszerre meg- rázöak, kísértetiesek és nevetségesek ...” Áll ez a „fantázia-középkor” a Negyedik Henrikre is.

A dráma 1070 és HOfi között játszódik, hőse a canos- sát járó Henrik, aki — mijfc A címszereplő: Bregyán Péter

(Jármay György felvétele)

után a pápa kiközösítette az egyházból — télviz idejen három napon át mezítláb rongyokban vezekelt a ca- nossai var előtt, bűnbocsánatért esedezve. De a világi és egyházi hatalom harca, a középkori pápaság és császárság versengése szinté csak „érintőlegesen” kap helyet a drámában, a fő konfliktust magában, személyiségében hordozza Henrik. Nem a végiggondolt és vitt cselekvések, hanem az újrakezdések embere. Elbukik és máris talpoh van, hogy aztán feledve a múltat, ismét önnön fejére hozza a bajt. Rokonszenvet ébreszt, gyűlöletet támaszt, miközben szertelenül játszik, azt játsz- sza, hogy — király.

Feszes szerkezetű mű a Negyedik Henrik, izzik a levegő a kemény szócsatákban megütköző szereplők körül, gazdagon árnyalt figurákat vonultat fel a szerző. Hogy mennyire mai alak Henrik, azt jól érzi — és érzékelteti — a rendező, Szőke István, aki a szemé- lyiség(ek)re, a drámai szövegre helyezi a hangsúlyt. Jól szolgálja ezt a leszűkített játéktér; a vendég Ke- rényi József puritán, hengerpalást-szerű, fehér díszlete a színpad nagy részét elfoglalja, közelebb hozva a nézőkhöz a szereplőket. De a mára utal — minden erő- szakoltság nélkül — a háttérben körbefutó fekete függönyön jelzett pesti bérház- gang is, akárcsak Szakács Györgyi jelmezegyüttese, amely nem kapcsolható konkrét történelmi korhoz. (A darab első felében smink nélkül játszanak a színészek, és bár a királyi korona korona, a palást palást, a címszereplő svédzsebes nadrágban jelenik meg először.)

Komoly színészi feladat a főhőst megjeleníteni; Henrik hangülatváltásait követője Jónás Gabriella játszik.

Ma a Bariók- teremben

Zongoraest

A Városunk művészei című koncertsorozat következő előadása ma este hétkor lesz a Bartók-teremben. Jónás Gabriella zongoraművész önálló estjének programján Chopin Mazurkák, illetve F-dúr etűd. Liszt Dssz.dúr hangverseny etűd. Csárdás macabre, Funérailles, majd a szünet után Chopin b-moll szonáta című művei szerepelnek.

ni, azt hűen visszaadni, valós személyt állítani elénk. Ez maradéktalanul sikerül Bregyán Péternek. Elhisszük neki ezt a különös, individualista figurat, aki nemcsak hogy rabja önnön szenvedélyeinek, de ráadásul jól is érzi magát ebben a rabságban. Megváltozni nemhogy képtelen, nem is akar. Tökéletes alakítás a főszereplőé, aki — ha kell — sze- mevillanásával elénk varázsolja a nagy királyt, hogy azután a következő pillanatban csintalan gyermekké váljék. Húszegynéhány éves Henrik, amikor megismerjük, és az ötvenes évei végén járó, fáradt ember, amikor a függöny legördül. A festés és a ragasztott szakáll csak segít a kor ábrázolásában, ezt igazán a színész oldja meg.

Partnerei közül — a szerep jelentősége és megformálása miatt egyaránt — elsőként Tímár Évát kell említeni. Henrik feleségét játssza, és itt a hangsúly egyértelműen a felesegen, nem pedig a királynőn van. Szeretve gyűlöli Henriket, ő képviselné a józanságot, ha a király iránt érzett szerelme ezt megengedné. Igazi asszonyi tragédiát hordoz a szerep és az alakítás.

Henrik két fiát Utes József és Szirtes Gábor játsz- sza. Konrádhoz nem, az ifjú Henrikhez kegyes volt a szerző. És Szirtes él is a lehetőséggel, színrelépése a darab vége felé nagy jelenetté fényesedik.

Mucsi Sándor (Hohenstaufen Frigyes, a király leghűbb embere), Matus György (Hanno, kölni érsek), Gáspár Tibor (Henrik szolgája, akit később főúri ranggal jutalmaz a király) és Sallós Gábor (Fülöp) egy-egy jól megrajzolt figurát kelt életre; valamennyien kitűnően szolgálják a határozott rendezői koncepciót. A népes szereplőgárdából idekívánkozik még Fráter Kata, Fehér Ildikó, Bánó Pál, Varga Tamás, Simon Éva neve.

A színváltozások közti szintetizátor- és orgonazene Darvas Ferenc szerzeménye, hatásos hangulati aláfestés. Nem könnyű szórakozást: tartalmas színházi élményt kínál az előadás.

Szabados Gábor

Ennui mari bile

íme, ennyi maradt I. Vilmos császár egykori, 14 méter magas lovasszobrából. A feje. Igaz, ez is jókora, csak

a koblenzi múzeum udvarán fért el. A lovasszoborról készült fotó a múzeumigazgató kezében látható.

HÉTFŐ

Kossuth rádió : 12.00: Déli Krónika, — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Régen találkoztunk. — 13.05: Magyar előadóművészek albuma. — 14.00: Hírek. —14.10: Régi magyar muzsika. — 14.35: Szivárványerdő. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Világablak. — 15.30: Az Uppsalai Egyetem férfikara énekel. — 16.00: Hírek. — 16.05: Ugróiskoia. —

17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17.30: Az új zene szolgálatában. —, 18.00: Tamás bátya kunyhója. — 18.15: Hol volt, hol nem volt.... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Körkép. — 20.15: örökzöld dallamok. —

31.30:- Tiükäcs Gynrjry egyéte- messége. — 22.00: Hírek. —22.20 -Tíz . perc külpolitika. — 22.30

Rádiószínház. Álkulcsok, — 23.28 Francia kamaramuzsika. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Pitti Katalin operettdalokat énekel. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, Kozák Gábor József vezetésével. — 13.00: Hírek. — 13.05: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Hírek. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. —

18.30: Tip-top parádé. — 19.00: Hírék. — 19.05: -Népdalok. — 19,30; Sportvilag. — 20.03: PóMűsor

diumparádé. — 22.18: Egy

dzsessz-zongorista emlékére. — 23.00: Hírek. — 23.20: Népdalcsokor. — 24.00: Éjféltől, hajnalig.

3. műsor: 13.00: Hírek. —13.05: Sorsfordító pillanatok. — 13.36: Bojtár László népdalfeldolgozásaiból. — 14.00: Kamarazene. — 15.12: Vivaldi: Tizenkét concerto. — 16.00: A hét zeneműve. — 16.30: A Rush együttes felvételeiből. — 17.00:. Iskolarádió. V— 17.30: Műsora jániat. — 17.36: Wagner: A nibelung gyűrűje. Siegfried. — 22.36: Magyar zeneszerzők. — 23.08: Dzsessz. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Fórum . . . Benn vagyunk a télben. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Borsodi Gyula. Telefonügyelet: Miskolcon a 35-510. Egerben a 12-946. Salgótarjánban a 11-191. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — Sport. — 18.25: Szemle az Észak- Magyarország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából.

Szlovák televízió: 16.15: Kaleidoszkóp. — 16.55; Katonák mű"1

[ I- .Vi % m

L 1' \W ••

ma

^ •• w-- ■

p®

Tóksó

Egy műsorban láttuk a képernyőn a romanid nyelv feltalálója mellett Biszku Bélát, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnökét, volt politikai bizottsági tagot és KB-titkárt Pi- nocchióval, a niűugrö masszőrrel, valamint a befutott éne. késsél. Akik figyelmesen a képernyőre meredtek, felfedezhették az Ülök és mesélek hajlított támlájú székét, s megnyugodhattak: ismét egy hamisítatlan Vnray-musor születésének tanúi.

Talán még sokan emlékeznek arra, hogy a televízió legnépszerűbb, s legközvetlenebb riportere körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt hosszú időt töltött az óceánon túl; Amerikai mozaik címmel írt róla könyvet. Tanulmányozta az amerikai televízió show-műsorait, s nagyító alá vette az ottani tévés személyiségek viselkedését, mozgását, modorát, az egyéniségükben rejlő vonzerőt. Akkoriban nem egyértelműen nyilatkozott ezekről a műsorokról; frissek, mások voltak az élményei. Bár már akkor sejtettük, hogy Vitray Tamás képes lesz a tengerentúli talk- show néven ismert programok megvalósítására, utánzására. Utánzására? A fonetikusan írt „Tóksó” nemcsak nevében, hanem tartalmában is magyarosra sikerült.

Az új nemzetközi nyelv szerkesztője még jiem tudott szentségein! romanidul, de mint ígérte, erre is lesz mód, hamarosan. Biszku Béla nem tagadta, hogy nincs hozzászokva a spontán kérdésekhez, mégis magától értetődő módon válaszolt Vitray és társasága szókimondó megjegyzéseire. Bizonyítván, nincs híján a humorérzéknek, s a több mint hat évtizedével együttjáró életbölcsességnek. Újvári László, a Margitszigeten nem akárkiket gyúrt és gyúr. és két. évtizeddel ezelőtt úgynevezett fenegyerekként tartották számon a műugrásban. Jó médiumnak bizonyult. A kocsmaénekes, Horváth Jenő szívbemarkoló dalával megkönnyeztette a kepernyő előtt ülőket. A műT sorban szereplő Szélkiáltó egvüttes számaival zárt keretbe foglalta a több, de esv- mástól igencsak különböző meghívott vallomásnak tűnő beszélgetését.

A szerkesztőriporter rátermettségét bizonyítja: különös érzékkel választotta ki az eiső „Tóksó” meghívottait. Képes volt olyan oldott hangulatot teremteni, hogy a szinte családias körben, egymást érték a provokatív, a jopofáskodó, az élcelődő beleszólások, kérdések. Mindössze egyetlen epizódot kifogásolhattunk. Vjtray Tamas úgy olvasta fel . hozzá írott segélykérő levelet, a szőrét hullató nyúlbunda ügyében, hogy az mindenkiből derűt fakasztott. Talán akkor megfeledkezett arr hogy nincs nagyoi»b elismerés egy újságíró, egy riporter, egy közéleti ember száméra, mint ha ismeretlen emberek teljes bizalommal megosztják vele gondjaikat, problémáikat. Egyébként k r- rigálta a hibáját, és jól tette: új műsora éoper a bizalomra épül. Beszélgetőpartnereinek a bizalmára, ér a közönség bizalmára is.

Várjuk a következő ..Tók- só’’-kat. Minden külön elismerés helyett: máris ':p- pelünk az újabb meghívottak nevére.

(szántó)

Bohémélet

A debreceni Csokonai Színház operatársulata vendég- szerepei ma Miskolcon. Piíc-» cint Bohémélet című operáját mutatják be. A produfe ciót Kertész Gyula Erk^- díjas érdemes művész r§||| dezte, a Debreceni Filharmonikus Zenekart .Tam nay György vezényli. Az elő* adás este hétkor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban.

Termékeny ifi1

Az irodalomtörténetben sok példa van az írók Jszin- te titáni munkaképességére. Az idősebb A. Dumas például 250 regényt és 21 színdarabot írt. Öalzac 150 művet hagyott hátra. Lope de Vega 1700 dráma szerzője* amelyek közül csak 470 maradt ránk. A levélírás műfajában Bemard Shaw és Voltaire tartja a rekordot, ók mindketten 250—220 000 levelet írtak. Mi a helyzet napjainkban? A jelenkori tollforga- tók közül a legtermékenyebb, Georges Simenon 415 regény szerzője, amelyek közül' 215 saját neve alatt, a többi különböző álneveken jelent. meg. < -s;

sora. — 17.55: A szocialista .or?,, szágok életéből. — 19.30: Tv-híi*- adó. — 20.00: Ramony Cajal r? 20.55; Időszerű kérdések. — 21.20: Vesztegzár. , V.

Kiállítás: Vasas Galéria (14^ 19): Kolozsvári Dezső festményei.

Filmszínházak: Béke (3, n6 és

f8): Bombajó bokszoló (mb. szí. olasz, 14 éven felülieknek. ’ ’kiemelt és III. helyár!). — . Békje» kamaramozi (4) : Bolondos vakáció (szí. magyar) — (6) : Kelly hősei I—II. (mb. amerikai, dupla és III. helyár!). — Kossuth (f3. hn5 és 7) : Bombáió bokszoló (mb. szí. olasz. 14 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (f5) : Valaki figyel (magyar-) — (f7)(: Kémek, a .lokálon (mb. szí. francia—olasz. .16.. éven felülieknek, III. helyér!). — Táncsics (f4, f6 és f8): Meztelenek és bolondok (mb. szí. amerikai,

14 éven felülieknek, III. haty- ár!). — Táncsics kamaramozi

(6) : Az utolsó metró (mb. szí/ francia, 14 éven felülieknek,^ helyár!). — Szikra (3- és.,^- King-Kong (szí. amerikai, : fjeméit és III. helyár!) (3>$ öklök és koponyák (mb. -gó. szovjet). — Petőfi (4, 6 és A kis postáslány (mb. szí. szovjet). — Fáklya (8): Balíág^n (mb. szí. francia. III. helyéi!):

— (4 és 6): Szérződés (szí lengyel, 14 éven felülieknek!). ■?- Fáklya kamaramozi (f5) Ártat? ^ lan gyilkosok (magyar. 14 éven*., felülieknek!). — Tokaj, disco? mozi (17): Szelíd motorosok (szí,., amerikai. 16 éven felülieknek !)£

— Tapolca, Ady (7): Altatódig nászágyon (mb. szí. olasz, , ,16 - éven felülieknek, II. helyér1 Krúdy (f7): Bob herceg"

gyár). — Vasas, Sikerfilmek Me,?-, zija (6): A kicsi kocsi újra s^ár. guld (mb. szí. amerikai. • heiyár!). — Nehézipari Műszaki r, Egyetem (5 és 7): Lady Chat^/-- terley szeretője (mb. szí. cia—angol. 18 éven felülieknek*/ kiemelt és III. helyér!). — Egye->? tem étterem (f9) : Klapka-ie<=fcó (magyar). — Hámor (f6) : Born-,.,, bajó bokszoló (mb. szí. oías_z, ^ 14 éven felülieknek, kiemelt éí III. nelyár!). — Pereces (6T;: Lady Chatterley szeretőié (mb.- francia—angol. 18 éven felüliek#« nek, kiemelt és III. nelyár!)^ r <

KEDD C‘Ol

Kossuth rádió: 3.00: .Hírek. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Játsszunk•* a billentyűkkel! — 10.00: Hírek.

— 10.05 • Diákfélóra. — 10.35: A

csodafurulyás juhász. — 10.53:

Űj Meiódia-lemezeinkből. — Liana Iszakadze két hegedűversenyt játszik. —11.40: Wilhelm Meister tanulóévei.i

°etőfi rádió: 8.00: Hírek/ — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz - * perc külpolitika. — 9.00: Hírek. "■

— 9.05 Napközben.- ■ é:

3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: v A Szlovén Oktett hangversenye...

— 9.57- Naev mesterek — világ- .,

hírű előadóművészek. — 10.50:,

Híres filmek zenéiéből, — 11,26: ^ Mai magyar szerzők müvei k-étu^ cimbalomra.