Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-26 / 22. szám
♦ Az átalakított épület... Ide mindig szívesen jönnek az érdeklődők... Az Adyban mindig sokan vannak A környezet kötelez A művelődési házban népszerűek a szakköri foglalkozások, például a kondicionáló klub A rádióban hallottuk A tudós-politikus Herman Ottó lenek olyan politikusok, mint Herman Ottó”. Ez az időszak nemcsak Magyarországon, de egész Európában a konszolidáció korszaka. Ezért azután arra törekedett, hogy a ’48-as hagyományokat, értékeket megőrizze, közben felkészítsék a tömegeket a cselekvés lehetőségének idejére Vagyis a reformok útján való előrehaladást választotta. Politikai tevékenységének, pártjának válsága — új párt létrehozásával is foglalkozott — kihatott tudományos munkásságára is. A 20. század elején a hivatalos közéleti szereplésről lemondott, de a kivándorlás megszüntetése érdekében ismét felf élház előtt Rory és Volt egyszer egy Toste nevű együttes és van most egy Rory Gallagher Band. A koncert - ahogy az már lenni szokott tél órát késett. Azért kezdődött később, mert... A szerda sportcsarnoki estről csupán annyit, bánhatja, aki nem volt ott, mert hely lett volna még. A főszereplő - mit sem törődve a „hiányos nézőtérrel'* - ezúttal sem adta alább saját mércéjénél. Aztán egyszer csak vége lett, és a „mester”, miután az autogramkérőket is kielégitette, sörével a kezében ránk ért egy kicsit. — Nagyon jó ez a magyar közönség. Nem is gondoltam volna, hogy ennyien ismernek. — Nagy hírű csapatát, a Taste-et elhagyta annak idején ... — Szó sincs róla. Egyszerűen csak „kinőttem”, másfajta zenét akartam játszani. Ezt a blues-muzsikában találtam meg, és ehhez kerestem új játszótársakat. A szájharmonikás az egyetlen állandó vendég, a többiekkel két éve együtt vagyunk. emelte a szavát. Azt is látta, hogy ennek a nemzet- veszejtésnek a nagybirtok a kiváltó oka. A történészek egy része Herman Ottó teljesítményét történelmi jelentőségűnek ítéli. A személyiség történelmi szerepét vizsgálva. Engels megállapítja, hogy nem az a fontos, a lényeges, hogv az ember egy adntt korban mit akar, hanem az. hogy ez milyen következményekkel jár. Herman Ottó ugyan megindult a nemzeti-demokratikus újjászületés útján, de minőségi előrelépésre nem került sor. O. J. csapata — Hogy jutott eszébe, ét miként állt össze a mostani turné? — Jugoszláviában jártunk, onnan pedig csak egy kis kitérőre beszélt rá a menedzser. Nem tudtam, mibe ugrunk bele, de tényleg nem csalódtam. Igazán örülök még akkor is, ha nem is voltak tömve a lelátók. — Egykoron együtt emlegették Eric Claptonnal. — Nem hiszem, hogy ilyenfajta hasonlítgatás a helyénvaló lenne. Egyfajta zenét csinálunk, de másként. — Két évig szinte nem is hallatott magáról. Miért? — Semmi, csak Angliában és Amerikában turnéztam. Talán az ottani újságok nem járnak ide. És egy új nagylemezemen dolgozom, szabad időmben pedig filmzenét írok. — A sajátján kívül volt nálunk koncerten? — Igazán sajnálom, de nem. Olyan feszes a program, hogy erre nem jut időm. Pedig nagyon szerettem volna belehallgatni. Talán legközelebb. (látó) Ritka az olyan művelődési ház, ahol szinte minden al- » kaiommal jól érzi magát a látogató, pillanatok alatt emelkedetté válik a hangulat. Ilyen az Ady, amely mióta megújult, szebb lett, jobban vonzza a közönséget. Persze, ez nem elsősorban az átépítés érdeme... Színházi hangulat az előcsarnokban. Halk zene szól, néhányan a kényelmes fotelban ülnek és beszélgetnek, mások a ruhatár előtt sorakoznak, a hangszóró az előadás kezdésére figyelmeztet. Telt ház van, ez mostanában megszokott kép. Alig van előadás, mikor akad egy-két üres szék, inkább az a jellemző, hogy jóval több ülőhelyre volna szükség, mert többeknek nem jut belépőjegy. A népművelők igen sokat fáradoznak azért, hogy jó programokat lássanak az idelátogatók, és jól is érezzék magukat az intézményben. Egyikükkel, Ádám Gézáné- val beszélgettem. — Az utóbbi időben az Adyt megszerették a miskolciak. Nemcsak a környéken élők járnak ide rendszeresen, de a város távolabbi pontjairól is felkeresik. ön szerint mi az oka az intézmény egyre nagyobb népszerűségének? — A közönség megérzi, hogy várják, hogy érte tesznek mindent. Ha már pénzt adnak ki egy-egy programért, ne csak az előadást kapják cserébe, hanem egy kis törődést, figyelmet is. Amikor vendégsébe megyek, én is elvárom, hogy vendégként bánjanak velem. Talán ezért is fordítunk több figyelmet a „tálalásra”, a kulturált körülmények megteremtésére, a halk zenére, az előadások kezdetének bejelentésére. A végén pedig elköszönünk. A jövőben a szünetekben videoprogramot is adunk. Számomra a környezet, a rend ugyanolyan szerves része az előadásnak, mint a jó színész. Egyik nélkül sem érezheti igazán jól magát a néző a „színházi” estén. — Mennyire kitapintható, hogy a közönség nemcsak a produkcióért hálás, hanem az említett apró figyelmességekért is? — Talán a legjobban azon mérhető le, hogy az új arcok mellett egyre több az ismerős, s lassan törzsközönségünkké válnak. Az előadás végén jó érzés látni: sem bánták meg, hogy az estét itt töltötték. A bejáratnál sokan megköszönik a kapott élményt. Ilyenkor érezzük a kollégáimmal, hogy megérte ... — A népművelőnek menynyi energiájába kerül egy- egy program megszervezése, illetve „tálalása”? — Gyakran reggeltől estig benn vagyunk, levelezünk, telefonálunk — egyszóval szervezünk. Már megszoktam, hogy sokszor bizony este 8—10 órára érek haza. A közönséggel való személyes kapcsolatot is igen fontosnak tartom, a telt házakért meg kellett Bombázó, az egykori közismert bokszbajnok kénytelen elhagyni hajóját, mivel elbontják alóla. A kikötőben marcona fickók kezéből kiragad egy vékonydongájú alakot, aki megmentéséért hálából beajánlja az amerikai támaszpontra. Ekkor még nem tudja, micsoda lavinát indított meg. Bombázó ugyanis itt rögtön belebotlik Dunn őrmesterbe, aki már régóta riválisa, sőt sportkarrierje tönkremenetelét is neki „köszönheti”. Mivel az őrmester tréner, így Bombázó sem maradhat le mögötte: kis csapatát kemény munkával készíti fel az összecsapásra. A viadal az őrmester ármánykodása miatt majdnem balul üt ki, de a kemény öklű exbajnok végül mégis igazságot oszt. A filmnek nincs sok erénye. Átlagos Búd Spencer- műsor. Aki viszont szereti a kalandokat, látványos öklö- zéseket, komikus kocsmai renitenskedéseket, egyáltadolgozni. Az én kedvencem a táncos műfaj, de ez nem azt jelenti, hogy ez volna túlsúlyban. Mindenekelőtt a közönség igénye a meghatározó. — Melyik műsorra emlékszik szívesen? — A Táncfényekre, az Evitára, a Pekingi Operára, a spanyol Flamencora, a Benkó együttesre, Varga Miklósra, Huszti Péterre és Piros Ildikóra. Legutóbb pedig az Egyszer vagyunk 40 évesek aratott hatalmas silón, azt a műfajt, amelyet a népszerű színész művel, biztosan nem csalódik majd Michele Lupo Bombajó bokszoló című színes, szinkroniMúzeum, gimnázium, utca, barlang viseli nevét Miskolcon, megsem ismerjun, oecsuljuk eleyge Herman úttá, a sok- oluciiu termeszectuaos, néprajzkutató eletet, ívulonosen politikai tevékenységet. Mmaig is hangsúlyozta, nogy a tuOoiuany és a politika ewuiaszihatatian. b igy is cseieveaett, harcolt a maau moajan. ez az üzenete teszi ma is aktuálissá életútjának, politikai örökségének tanulmányozását. A Kossuth rádió csütörtökön késő este, alig huszper- ces musoroan villantotta fe] a múlt század második felének szövevényes, bonyolult pártharcoktól hangos dualista Magyarországai, Herman Ottó közéleti tevékenységét. Portrévázlat egy politikus- tudosrol címmel. Ivancsik Zsófia Erdödy Gábor történészt kérte mikrofon elé. (A rádió- és tévéújság i-vel jegyzi a történész nevét.) Erdödy következetesen tudóspolitikusként emlegette Herman Ottót. Vajon mindegy a sorrend? Bizonyára nem, hiszen Herman Ottó elsősorban tudós volt. Élete is ezt bizonyítja. Miskolc polgárai juttatták be a Parlamentbe, mint a Függetlenségi Párt képviselőjét. Tudni kell azonban azt is, hogy a tudós eredetileg mérnöknek készült, és egy időben lakatosként is dolgozott. Katonai éveinek letöltése után részt vett az olasz- országi és a lengyelországi függetlenségi harcban. Egyik parlamenti beszédében ezt mondotta: „Én nem rettenek vissza az erőszaktól sem, mert nekem a társadalom, az állam mai összealkotása nem tetszik, és én a romokra új államot akarok alapítani.” Ekkori célja a köztársaság kikiáltása volt. Bizonyára nagy hatással volt rá Frankel Leóval való ismerettsége is. Az osztályharcot ugyan elutasította; nem látta, nem láthatta a munkásosztály történelmi szerepét, s az internacionalizmus gondolatával sem tudott megbarátkozni, mivel féltette a népet, a családot a széthullástól. Ugyanakkor elutasította a dualizmust, független Magyarországot akart, Védte a kom- münárokat, és szembeszállt az antiszemitizmussal. Kossuth Lajoshoz kétszer is elzarándokolt Turinba, ma úgy mondanánk, konzultációra. Az idős Kossuth egyik hozzá intézett levelében írja, hogy az időszak (a századforduló) nem alkalmas a forradalmi cselekvésre. Parlamenti tagságát azonban tartsa meg, mert „ha elérkezik a szükség pillanata, kelzált, korhatár nélkül megtekinthető rutinmunkájában. A filmet hét végén a Béke és a Kossuth filmszínházban vetítik. Az érettségi vizsgaszabályzatban nem lesz változás ebben a tanévben — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumbon az MTI munkatársát. Az előző tanévre vonatkozó, a közelmúltban összegzett tapasztalatok szerint a középiskolákban öt évvel ezelőtt érvénybe lépett oktatási-nevelési dokumentum jól szolgálta az érettségire való felkészülést. 1984-ben is valamennyi középiskolában nyugodt légkörben zajlottak le az érettségi, az érettségiképesítő és az összevont érettségi-felvételi vizsgák. A szakközépiskolákban ugyancsak zavarmentes volt az összevont érettségifelvételik szervezése. lebonyolítása. Minden diák idejében megismerhette a kötelező, a szaktól függően kötelező és a szabadon választható vizsgatárgyakat. A gimnáziumban az öt tantárgyas érettségi vizsgának, illetve a több szóbeli feleletnek, valamint a gyakorlati feladatok megoldásának is köszönhető, hogy a tanulók teljesítményét sokoldalúan lehetett értékelni. Általában javult a tanulók beszéd- és számolási készsége, s a korábbiaknál biztosabban használták az adott szaktantárgyak terminológiáját. A vizsgázók — elsősorban a gimnazisták — nyelvi, kommunikációs kultúrája a korábban tapasztaltakhoz hoz kepe&t meglepően jó volt, gondolataikat zökken*, mentesen, szabadon, szabatosan és megfelelő stílusban fejtették ki. Politikai ismeretük, fogékonyságuk az ország-világ nagy kérdéseiben is jónak tűnt. bár néhány esetben egyoldalúnak mutatkozott. Fejlődött a tanulók problémamegoldó gondolkodása. Ismereteiket megbízhatóbban, rugalmasabban használják. Műveltségük szélesebb körűvé •. ált. Fejlődés tapasztalható az önálló ismeretszerzés terén is. Kevesen volt ak viszont az olyan tanulók, akik a szaklapokból, a szak- irodalomból. a színházi, a múzeumlátogatás során nvert ismereteiket, egyéb művészeti élményeiket feleleteikben kamatoztatni tudták volna. Az ország középiskolás diákiai- nak a matúrákon tapasztalt sikeres szereplése megnyugtató visszajelzést arl az iskolákban folyó nevelő-oktató munkáról. Az elért eredmények ellenére számos objektív tényező nehezítette a több mint negyvenezer végzős közénis- kolás folyamatos felkészülését. A négy év során egyes tantárgvak esetében óratervi, tantervi problémák jelentkeztek. mint például a gimnáziumban a kémia a biológia tananyag zsúfoltsága, vagy a szakközépiskolákban a magas heti óraszámok. Gondot okozott egyes új tankönyvek hiánya, vagy késői megjelenése is. & Bud Spencer a film táncjeienetéb«» kert temesi Bomba jó bokszoló Nem változik az érettségi szabályzat
