Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-23 / 19. szám

I A drágábbal rendelik ★ Nemcsak az aládúcolt falak, de a drótkerítés sem illik a Batthyány utca 1. számú fa- kóház műemlék voltához. A OH várospolitikai fóruma Miskolc műemlékei Nyilvántartásba vették ♦ Pusztuló szobrok ♦ felújításra szoruló házak (Folytatás az 1. oldalról) Borsod megyében jelenlep 7*9 kereskedelmi és vendég­látóegység működik szerződé­ses üzemeltetési formában. A közvélemény elfogadta őket, a szakmai tapaszlala.ok általában kedvezőek. Az árukínálat es a nvitva- tartasi idő óbb n igazodik a Vasáriói igényekhez, bővült a választék. Tisztábbak és tetszetősebbek az üzletek Mi­közben a forgalom változat­lan maradt, vagy még nőtt is. csökkent a dolgozók lét­száma, s figyelemre méltó a táppénzes napok számá­nak mérséklődése. A kedvezőtlen taoasztalatok között tartják számon, hogy néhány üzletben a hagyomá­nyosan értékesített áruk ro­vására más jellegű holmikat — például kisipari bazárárut •— forgalmaznak nagyobb mennyiségben. A helyi fel­it irándulásokat szervező iroda kezdte meg működé­sét a közelmúltban, Okturist néven. Az utazási és turisz­tikai gazdasági munkaközös­ség megyei megbízott képvi­selőjétől. Szabó Miklóstól a következőket tudtuk inej|?,',, — Az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a Fővárosi Ta­nács támogatásával létrejött iroda alapvető feladata, hogy szervezett programjai, útjai az oktatáspolitikai és nevelési célok szolgálatában álljanak. Többek között a leghőbb törekvésünk, hogy árak is jóval o'csóbbak le­gyenek. mint a többi nagy utazási irodáé. Iskolai ki­rándulásokat rendszeresen szerveznék szerte az ország­ban. A szülőknek nem mind­egy. mennyit kell fizetniük gyermekük egy-két napos programjáért. Az Okturist azon van, hoev szerényebb költségek mellett is hasonló ügyeleti szerveknek kell őr­ködniük azon, hogy mindazok a cikkek kapha­tók legyenek, amelyekre a bolt jogosítványa ereden­dően szól. Elsősorban a vegyesiparcikk- boltok élnek széles körben az áreltérítés lehetőségével, kihasználták az árukínálat hiányosságait és az árszabá­lyozás lazaságát. S gond. hogy e forma bevezetése után sem csökkent a köznon- ti iránvító. illetve adminiszt­rációs munka. Ami a jövedelemérdekelt­ségű boltokat illeti, főként a szövetkezeti kereskedelemben nehezítette e rendszer beve­zetését a túlzott óvatosság, a na­gyobb önállóságtól és fele­lősségtől való félelem. Jelenleg 351 üzlet dolgozik e formában, a szövetkezett­ek közül mindössze 0.6 szá­zalék, míg a tanácsi vállala­tok eseteben 22 százalék. Ál­élményben részesítse a diá­kokat. mint a többi iroda. Elsősorban a szabad kollé­giumi. munkásszállói helye­ket mérjük fel. illetve köt­jük le szállás céljából. Főleg a. téli időszakban, a vállalata üdülök nagy ’részé', is "űréSSifi afl'. ezért szeretnénk, ha ezekben is helyet kaphatná­nak a tanulók. Az étkezte­tést igyekszünk helyben, te­hát a kollégiumokban, mun­kásszállókban és üdülőkben megoldani. kedvezményes áron. Az iskolai kirándulá­sokon kívül vállaljuk az érettségi bankettek, testületi kirándulások és szalagavatók megrendezését is. Egyre több szervező járja a tanintéze­teket. Miskolcon Is . szinte már valamennyiben megfor­dultunk. Ügy érezzük, mun­kánk szeptemberre érik be igazán, mert«a legtöbb tan­intézetben már lekötötték az idei kirándulásokat. T. L. tálában javult az áruellátás színvonala, s a forgalom di­namikus növekedésével pá­rosult. Nagyobb önállóságot és kezdeményező jogot kap­tak a vezetők, többen a koc­kázati alap terhére enged­ményes vásárokat szervez­tek. Bizonyos áruk megter­melése révén igyekeztek szű­kíteni a hiánycikkek körét. Amin a jövőben változtatni kellene: az fizietek, választékuk ki­alakításakor, a magasabb árú termékek forgalmazá­sára törekedtek. Szorgalmazni kell tehát az olcsóbb termékek kínálatát. Óvatoskodnak a rövid sza­vatossági idejű termékek megrendelésekor: zárás előtt — különösen hét végén — a tej és a tejtermékek, a ke­nyér, valamint a hentesáruk választéka szűkül. A romlásból keletkező veszteség ugyanis közvet­lenül érinti az üzletveze­tő, illetve a kollektíva jö­vedelmét. A nagykereskedelem által nyújtott engedményeket sem mindig adták tovább a vá­sárlóknak, s országos akci­ókhoz is — mint például a tanszer-, a téli, nyári sze­zonvégi vásár — csak mér­téktartóan csatlakoznak. O. E. Nagyjavítás az ózdi fiooÉeinbeii ötszázan dolgoznak folya­matosan az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerművé- ben, amelyet egyéves üzem után a tervezett éves nagy­javításra leállítottak. A mun­kálatokat alaposan előkészí­tették, úgy tervezik, hogy 12 nap és 8 óra alatt befeje­zik. A nagyjavítás költségei 14 millió forintot tesznek ki. Az üzemfenntartási gyár­egység munkásai részére 77 ezer forint célprémiumot tűztek ki. A Miskolc valamennyi műemlékének törzsadatait tartalmazó egységes nyilván­tartás nemrég készült el a városi tanács műszaki osztá­lyán. A több mint egy éve megkezdett munka elhúzó­dását az okozta, hogy a tu­lajdonosok megállapítása so­káig tartott, és néhány eset­ben ma sem egyértelmű. En­nek ismerete nélkül pedig felújítási intézkedés nem te­hető. Egy országos rendelkezés értelmében, a műemlékeket háromévenként felülvizsgál­ják, és szükség esetén köte­lezik a tulajdonost az állag­megóvási munkálatok elvég­zésére. A most elkészült mű­emléki kataszter módot ad a felszólítások és végrehajtá­sok folyamatos figyelemmel kísérésére. A komplex anyag­ban fotók dokumentálják az egyes objektumok kielégítő, vagy éppen siralmas voltát. Egy-egy felújítás befejeztével természetesen új fényképek kerülnek az aktákba. Minden műemlék dossziéja — amely a tulajdonlapot, a helyszín­rajzot. a felülvizsgálati íve­ket, a hivatalos ügyiratokat és a fotókat tartalmazza — kis „történeti lexikon”. Városunkban 65 műemlék, illetve műemlék jellegű léte­sítmény van. A kataszter készítése során derült ki, hogy két műemlék parasztház egyszerűen megsemmisült, egy másik tornácos lakóépü­let pedig — szabálytalan át­építés miatt népi jellegét el­veszítve — nem érdemes a további védelemre. A meg­lévők közül 15 a felújított, s ezen kívül még 29 van meg­felelő állapotban. A többi olyan elhanyagolt, ami nem méltó egy műemlékhez. ' Különösen a szobrok men­tek nagyon tönkre. A Puskás Tivadar utcai Mária-szobor- csoport alakjait már torzóvá rágtá az időjárás vasfógá. Végveszélyben forog a felső­hámori templom mellett 1806-ban felállított copf stí­lusú Nepomuki Szent János- szobor is. Alapzata megsüly- lyedt, felirata, lekopott, fel­színe mállóit, repedt. Az 1833-ban Lillafüreden felál­lított fogadalmi keresztnek még a tulajdonosát vagy ke­zelőjét sem sikerült megál­lapítani. Hasonlóan nincs gazdája a szentléleki pálos kolostor gyorsan pusztuló romjainak. Az azonnali felújításra szo­ruló 18 műemlék zöme lakó­ház. A MIK korábban már többet felújított a kezelésé­ben lévők közül, számos esetben azonban fellebbezett a tatarozási felszólítás ellen. Másodfokú döntés még nem született, pedig a döntés sür­gős lenne. A Batthyány utca 1. számú lakóépület kapube­járója például már életveszé­lyes. Szintén csúfosan fest a Rákóczi utca 11. szám alat­ti görög kereskedőház, de ennek rendbehozatala hama­rosan megkezdődik. Az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség Észak-magyarországi Fő­építésvezetősége talál itt ott­honra. A magántulajdonban lévő műemlék házak — mint Déry­né volt Hunyadi utcai lakhe­lyének — felújítása is sok­szor vontatottan halad, mert a tulajdonosoknak nincs rá elegendő pénzük, és állami támogatás folyósítására is ke­vés a keret. A diósgyőri vár műemléki területén a szomszédos, su­garas elrendezésű lakóházak várnak felújításra. Az ezek­ben tervezett komfortosítás­ról, tT>°ilákór)ület“k éoítésé- ről, illetőleg lebontásáról helvszíni szemlén, egvedi el­bírálás alapján fognak dön­teni. I ■ B Miskolc műemléki katasz­terét a köz°l iiivőben számí- tóeéobe tápléliák. és kiegé­szítik a nem műemlék, de a városkép szempontjából ér­tékes. megőrzendő épületek adataival. K. a. a. Bőrén van tüzelőolaj az Áfor Búza téri kútjánál. Képün­kön: Adamovich László kútkezelő műanyag kannába tölti a téliesített, dermedésgátlóval árusított olajat. Ez legalább mí­nusz 10 fokig kellően folyékony marad, ennél nagyobb hideg­ben azonban érdemes Antiszolid adalékot tenni bele. Most ez fe kapható a benzinkútnál. Madarak és mókusok Télidö. Házgyári épületek egyforma zárt ablakai. Néhányból nylonszatyor lóg. meg­tömve élelemmel. Egyfajta hűtőszekrény. Az egyik 9. emeleti ablak mellett, falra erősítve egy fémdrótbol készült kalitka. Vagy harminc méter magasan lehet, de le- hallatszik az énekesmadár trillázása. S jól látszik a benne ugráló, szárnyát próbálgató madár is. Ekkora magasságban és viszonylag sza­badon, legalábbis a szabad, friss, csípős le­vegőben a szegény madár — talán — úgy találja, hogy szabad és repked, hogy szaba­don repked. Jó lenne ismerni a madár „előéletét’’. Volt-e egyáltalán szabad, s csak véletlenül esett az ember által kitett csapdába? Gyerek­korom emlékeiben még „látom” a bokorra erősített hurkapálcikát, amelyet vastagon borít a lép. Erdei énekesmadarak kerültek igy fogságba, aztán kalitkába a szépen — és talán — búsan éneklők. A szajkót, vagy más nevén a mátyásmadarat — tudományos ne­ve: Carrulus glaudarius — még „idomítot­ták” is. Felvágták a nyelvét, aztán nyers hússal is etették, hogy megerősödjön. Az egyébként jó hangutánzó madár így még jobban tudja utánozni az emberek, az álla­tok hangját. Ez volt a szegény emberek pa­pagája . .. (A hatalmas tölgyfákon tanyázó mókuso­kat is befogták. Erős embernek kellett fel­mászni arra a fára, amelyiken mókusok ta­nyáztak. Mikor felért, erősen megrázta a fa koronáját. Társai lent már készenlétben áll­tak. S mikor a szerencsétlen mókus lepoty- tyant. mint futball-kapusok vetették rá ma­gukat az avarral borított földön. Elkapták. Ahhoz is jól értettek, miként fogják a ke­zükbe. mert a mókusnak igen éles fogai és karmai vonnak. Aztán zsákba került, és a mókuskalitkába, melynek közepén volt egy forgó dob. Ezen aztán elgyalogolhatott élete végéig a szerencsétlen ...) Manapság a madarak is keltetőgépben jön­nek világra. Aztán odakerülnek a madárke- reskedók kirakatának díszes kalitkájába. Ezek szegények, soha nem ismerik meg a szabadságot, hacsak el nem szöknek. De mi történik, ha egy egzotikus madár minden átmenet nélkül találkozik a természettel, méghozzá nem is az ő világával? Sorsa megpecsételődik. Akkor inkább a kalitka . . . És a lép? Mostanában újra előkerült, hi­szen pénzre lehet váltani a rabul ejtett ma­darat. A védettet is. Hét végén fiatal srá­cok bujkálnak a cserjésben, például a Pere­ces felé vezető út mentén. Aztán, ha megvan a zsákmány, egyszerűen felszállnak az autó­buszra. ahol hangosan tárgyalják meg a va­dászkalandot. Hozzáértően fogják kezükben a riadtan-szaporán nislogó iószágokat. És mi, utasok? Ülünk, állunk és — hall­gatunk .. ~ O. J. Okturist. diákoknak Kirándulásokat szervező iroda

Next

/
Thumbnails
Contents