Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-21 / 17. szám

Tippet — számítógéppel Á meggazdagodás kulcsa Pillantásfogó apróhirdetés: „Totósok, totóklubok, figye­lem! Nyeréscentrikus, számí­tógéppel kidolgozott — ed­dig sohasem alkalmazott el­ven alapuló — (nem vezeté- ses és nem hibapontos) totó. kulcsokat készítek, árusítok! Kérjen tájékoztatót! Ingye­nes! Levélcím:...” — és a többi. — A leleményesség netovábbja! Minthogy lelkes totózó va­gyok — noha laikus a ma­gyar íocicsapatokhoz is —. fantáziámat pillanatok alatt megmozgatta a szellemes „apró”. Mert lám. ahol a legnagyobb az ínség, ott a legközelebb a segítség ala­pon, rögvest az jutott eszem­be: egy levél az egész, s ha­marosan milliomos lehetek egy ilyen komputeres totó­kulcs segítségével. A kétke­dés ördöge persze pillanato­kon belül hűtögetni kezdte túlburjánzásnak indult kép­zeletemet. Mert ugyan va­jon miért fanyalodik ilyes­féle hirdetésre az, akinek birtokában van a meggaz­dagodás eme egyszerű kul­csa? És egyáltalán: hogy is van csak ez? Telefon a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. A szel­vényértékesítési osztály' ve­zetője — Erdei Tibor né — készséggel nyújt felvilágosí­tást: igen, tudnak róla. hogy jó néhányan vállalkoznak kis hazánkban ilyen-olyan totókulcs készítésére. Ezek teljesen legális vállalkozások lehetnek, hiszen a tanácsok engedélyezik működésüket, s adózhatnak azígsy zer adózhatnak az így szerzett jövedelmek után. (Minthogy csupán a tájékoztató ingye­nes, a totókulcsért — amely milliókhoz juttathatja az „ügyfeleket” — minden bi- zonn.val fizetni kell. külön­ben mi lenne ebben az üz­let!) Gyarapodó számú ..vál­lalkozóinktól” azonban a sportfogadási igazgatóság természetesen elhatárolja magát. — Még az általunk ki­adott. Totókulcsok című fü­zetben közölt variációkért sem vállalunk anyagi fele­lősséget. bár válogatásukat és tartalmuk helyességének ellenőrzését a legnagyobb gondossággal végeztük el — amint ezt közöljük is e fü­zetben ... Hogy mégis mennyire le­het garantálni a telitalálatos biztos tippsort? — Tulajdonképpen száz százalékig, ha valaki vállal­ja a kockázatot, s minden mérkőzést háromesélyesen játszik meg. Persze, ez hor­ribilis összegbe kerül ... És persze a nyereményre ez sem adna garanciákat. Mert mi van akkor, ha há­rom-négy mérkőzést töröl­nek, vagy ha Fortuna sokak­hoz kegyes, s a telitalálatos sem fizet 20—30 ezernél töb­bet? Valahol itt lehet igaza a totókulcsot készítő és áru­sító hirdetőnek: nyilván biz­tosabb az ő nyereménye, ha a „vevőkörével” fizetteti meg a ..nyereménycentrikus” kul­csot a tippeléshez ... Az egyetemre látogatnak Ifjú természetkutatók ^ Az új kocsijavító- és a festőcsarnokban jócskán van még tennivaló az avatásig.. A kérdések kérdése a járműjavítóban Felenni-e idifire? Korábban már hírül ad­tuk. hogy a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Mis­kolc városi Szervezete kere­tében nagy sikerrel működik az Ifjú Természetkutatók Klubja. Az általános iskolák felső tagozatos tanulói közül verbuvált klubtagok az élő és élettelen természet, a kü­lönféle tudományok titkait kutatják. Élelmiszer, árengedménnyel Ha le ár a szavatosság A boltok pultjain gyakran találunk élelmiszereket, kon- zerveket. Italokat, melyeknek már lejárt a szavatossági idejük. A vevó' ezekkel a termékekkel szemben bizal­matlan: annyi minden olvas­ható ételmérgezésekről! Jo­gos-e a bizalmatlansága? — kérdeztük Ambriskó Dezsőt, a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat osztály­vezetőjét. — Az nagymértékben függ az árutól. A gyorsan romló élelmiszereket. húsféléket szavatossági idejük lejártá­val megvizsgáltatjuk az Ál­lategészségügyi Állomás szak­embereivel. Ha a termék él­vezeti értéke nem csökkent, s további fogyasztása az egész­ségre nem ártalmas, enged­ménnyel ismét forgalomba hozható. A többi árut válla­latunknak jogában áll a sza­vatossági idő lejárta után az eredetileg szabott idő egy- harmadáig, ugyancsak csök­kentett áron árusítani. Ha például a címke szerint ki­lencven napig forgalmazható ital szavatossági ideje lejár, akkor mi. engedélyek nélkül is, harminc napig tovább árusíthatjuk. Ha ez a ter­minus is véget ér, akkor a megyei minőségvizsgáló in­tézettel ellenőriztetjük, s ha engedélyezik, ismét forgal­mazhatjuk. A szavatosság lejártát egyébként a boltok vezetőinek kell figyelemmel kísérniük, s jelenteniük vál­lalatunk központjában. A termék további sorsáról itt születik meg aztán a döntés, kivéve, ha jövedelemérde­keltségű üzletről van szó. A szavatossági idő egyharma- dáig történő árusításról ott a bolt vezetője dönt, de az árengedményt neki is meg kell adnia. Havonta két alkalommal, kihelyezett foglalkozásokon, a gyakorlati életbe is bepil­lanthatnak. Legutóbb — még a téli vakáció kezdete előtt, — a Miskolci Pamutfonóban tettek látogatást. Az idei év első gyakorlati programja­ként a Nehézipari Műszaki Egyetemet keresik fel. Kisgyörgy István, a klub vezetője holnap délután, 16.15 órakor várja a pajtá­sokat a 12-es autóbusz egye­temi végállomásánál. Az egyes tanszékek tevékenysé­gével való megismerkedés után a műemléki könyvtá­rat is megtekintik. A klub tagjain kívül sze­retettel várják a tervezett program iránt érdeklődő gyerekeket is. Már csak egy huszáros hajrában bíznak — Nem vagyok ideges, de bizakodó sem. Márpedig ne­kem annak kellene lennem — a főmérnök kényszeredet­ten széttárja karját, szája szegletében gunyoros mosoly. — Igaz — folytatja — egy óriási hajrá megmentheti a határidőt, de a mostani tem­pót látva... Nos, kevés a remény... Aztán később Gedeon Bé­la, a MÁV Miskolci Jármű­javító Üzemének főmérnöke hozzáteszi: — Ebben az embert pró­báló hidegben talán erköl­csi alapom sincs fürgébb munkára ösztönözni az em­bereket, az építőipari kivi­telezőt __ Pedig Gedeon Béla nagyon megérdemelné, hogy elmond­hassa: a járműjavító nágybe­Farkas, ember, farkasember A tanulságos állatmesé­nek már csak a lényegére emlékszem. Emberek állnak gyönyörködve egy nagy fest­mény előtt, mely azt ábrá­zolja. hogyan döfi le a hős lovag dárdával az oroszlánt. Közben halkan belép a te­rembe egy igazi oroszlán. Ö is megnézi a képet, és rezignáltan megjegyzi: mennyire másképpen nézne ki a jelenet, ha a fajtám festeni tudna. Hogy miért jutott eszem­be a régen olvasott kis me­se? Azért, mert úgy vélem, az utóbbi napokban lezaj­lott vadászkalandból sem a vadászok kerülnének ki hősként, ha a farkasok fes­teni vagy írni tudnának. Igen. azokról a farkasok­ról van szó. melyek a hideg — farkasordftó hideg — tél elől menekülve, felbukkan­tak az országhatárhoz közeli területeken. Mint az egyik híradásban olvastam, a Tel­kibánya környékén élők éj­szakánként hallani vélték a félelmetes farkasüvöltést. Már ez is elég nagy vétség lenne, de a farkasok ráadá­sul — ugyancsak állítólag — széttéptek egy-két őzet is. Azért beszélek feltételes módban, mert farkas-ügyben nehéz tiszta képet kapni. Valamiféle titokzatosság, il- letvetitkolózás lengi körül ezt a témát. S mert így van. eleve gyanús nekem az egész. Nem a farkasok fel­bukkanását. üvöltését és zsákmányolását vonom két­ségbe, hanem azt, hogy a vadászoknak teljesen tiszta a lelkiismeretük, miután két vagy több példányt elejtet­tek a portyázó csapatból. A hírek ugyan „falkáról” szól­nak, de aki tudja, hogy egész Európában, ezen belül az ordasok feltételezhető lakhe­lyén — a szlovák hegyek mélyén — milyen kevesen élnek összesen, 'akkor leg­feljebb öt-hat állatot sejt­het a hangzatos falka meg­jelölés mögött. Mi tagadás, én is azok közé tartozom, akik nem a vadászok oldalán állnak eb­ben a zűrzavaros farkas­ügyben. Először is azért nem. mert a küzdelem egy­oldalú. A farkasok akkor sem számíthatnának diadal­ra, ha megközelítően any- nyian lennének, mint ahány vadász ma e hazában van. Az éles fogak ugyanis já­tékszerek a mai lőfegyve­rek mellett. Különben pe­dig a farkas sohasem támad emberre. Ha csak messziről meglátja, vagy a szagát meg­érzi, fejvesztetten menekül. A szakirodalom szerint már akkor is így volt ez, ami­kor még valóban nagy csa­patokban kóborolt Európa- szerte. Az állítólagos far- kaskalandok — mint ami­lyet filmre hazudtak A kő­szívű ember fiai című alko­tásban — a valóságban so­hasem játszódtak le. A „hős” vadászoknak tehát bőven elég lett volna meg- ■ jelenni a helyszínen, eset­leg egy-két riasztólövést le­adni. és az ordasok úgy el­menekülnek, hogy a színü­ket sem látnák azóta, leg­alább százkilométeres kör­zetben. Ennek pedig bizo­nyára azok örültek volna a legjobban, akik mindent el­követnek azért Szlovákiában és másutt, hogy a szép ra­gadozó néhány példánya legalább mutatóban meg­maradjon, és gyermekeink, unokáink elhiggyék: nem­csak a mesében létezett. A mesében. melyben ugyan nagy huncutnak mutatkozott, de végül mégsem Piroska es nem is a kedves nagyma­ma járt pórul, hanem ma­ga a farkas. Szerintem közelebb állt a valósághoz az a középkori hiedelem, hogy léteznek farkasemberek. Olyan em­berek, akik tetszésük sze­rint változtatják külsejü­ket. és egyik pillanatról a másikra vérszomjas ordassá vedlenek át. Ilyen emberek­kel ugyanis jómagam is ta­lálkoztam már néhányszor. Csak a középkor óta tovább finomították módszerüket: nem növesztenek agyart, karmot, hegyes, szőrös fü­let, mielőtt a torkunknak ugranak. (békés) ruházása (263 millió forint­ba kerülj idejében megvaló­sult. Negyvennégy éve dol­gozik itt, első munkahelye ez, s hiszi, az utolsó is. Jö­vőre készül nyugdíjba, hu­szonnyolc éve ül a főmér­nöki székben. Rábízták a be­ruházás koordinálását, irá­nyítását. De lássuk, mi is készül! — Röviden: egy komplex nagy teherkocsi mosó, egy ko­csijavító-csarnok és új vá­gányok — magyarázza a fő­mérnök. Most évente hatezer te­hervagont javítanak a jár­műjavítóban. Ha az avatás megtörténik, akkor ennek a többszöröse kerül ki innen. — De a lényeg nem ez; nem a kapacitásunk növelé­sén van a hangsúly. A fő, hogy javulnak dolgozóink munkakörülményei... Nem túloz a főmérnök: el­odázhatatlan volt a beruhá­zás. A javításra váró kocsik általában piszkosan, a szál­lított áru maradványaival érkeznek a járműjavítóba, így reparálni a vagonokat nemcsak nehézkes volt. ha­nem bizony veszélyes is. Mert sokszor az egészségre ártal­mas volt a kéretlen külde­mény. A kocsimosóra — amelyben 25 atmoszféra nyo­mással szinte fémtisztára pu­colják a vagonokat — na­gyon vártak a járműjavító­sok. — Ez az egység már .el­készült — mondja Gedeon Béla. — Tavaly december 3-án adtuk át. Bár most a hideg miatt áll. a munkánk könnyebbedéit vele. A rej­tett hibákat is ki tudjuk így javítani. * A kocsijavító-csarnoknak két nagy előnye van. Az eddigi kocsiálláshelyek szá­ma 36-ról 48-ra bővül: egy­szerre több vagont tudnak munkába venni. A másik előny: korszerű festőműhelyt alakítanak ki, s a 27 mé­ter hosszú fülkében a MÁV legnagyobb vagonjait képe­sek festeni, méghozzá egy új, az egészségre ártalmatlan, vizes diszperziós festékkel. A járműjavítóban 1300 em­ber dolgosik. Többségüknek javulnak a munkakörülmé­nyei. Hogy végül is mikor­tól, nos, ez a kérdés. Bár a beruházás több sza­kaszának végére már pontot tettek, érthető, hogy a fő­mérnök mégsem bizakodó — az állapotokat látva ... — Rengeteg tennivalója van még az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalatnak. Sajnos, nem sike­rült mindenhol téliesíteniük; s így csak a nagy hideg el­múltával tudnak igazából dolgozni. Rezignált Gedeon Béla, Miközben körbevezet áz épít­kezés területén, sorolja a tennivalókat. Aztán belefá­rad, s csak ennyit mond: — Január közepe van. Áp­rilis 30-án kellene a szala­got átvágni. Nos, pénzügyi­leg 67 százalékosan, műsza­kilag 71 százalékosan kész a beruházás. Ahhoz képest, hogy három hónap múlva avatni kellene ... Nincs más hátra; reménykedünk az épí­tők hajrájában. I. S. ^ Kocsijavttás a régi csarnokban... A beruházás fő célja a munkakörülmények javítása .., ” (Balogh Imre felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents