Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-10 / 290. szám

Körkép 0 A tatai edzőtáborban te­remtornát rendeztek a hét végén a labdarúgó játékve­zetőknek, amelyen a Komá­rom megyei szövetség csa­pata szerezte meg a győzel­met Győr-Sopron és Bara­nya megyék előtt. 0 A mindössze 20 eszten­dős svéd Mats Willander tegnap 1 óra 55 perces küz­delem után megvédte Mel- bourneben Ausztrália te­niszbajnoka címet, miután legyőzte a Dél-afrikai Ke­vin Current. 0 A vízilabda MNK-ban a nagy érdeklődéssel várt rangadón a Bp. Honvéd 12:ll-re (2:2, 2:3. 2:2, 3:2, 1:1. 2:1) arányban nyert az FTC ellen. 0 A Tungsram SC férfi röplabda csapata a finn Lo- umi 79 elleni BEK-vissza- vágón váratlan, 3:0 arányú vereséget szenvedett, s a szetteken belüli rosszabb pontarányával a további küzdelmekből kiesett. 0 Befejeződött a bajnok­ság az I. osztályú ökölvívó csapatbajnokságban. A győ­zelmet a Bp. Honvéd szerez­te meg a Tatabánya és az Ü. Dózsa előtt. 0 Ismét Dél-Amerikába ke­rült a labdarúgó Világ Kupa. miután a Tokióban megren­dezett szuperdöntőn az Inde- pendiente 1-0 arányban le­győzte a Liverpool együtte­sét. Teremlabdarúgó-torna Egri siker Szolnokon A szolnoki tiszaligeti sport- csarnokban a hét végén a MÁV MTE Kupáért rendez­tek teremlabdarúgó-tornát. A kétnapos viadalon az NB I-es Eger SE mellett három XB II-es együttes — a DV- TK, a Metripond SE és a Szolnok — mérte össze tu­dását. Szombaton, a torna első napján az Eger 7-4 arány­ban győzte le a Metripond SE gárdáját, míg a DVTK 7- 3 arányban diadalmasko­dott a házigazdák ellen. Teg­nap az első mérkőzésen gól­záporos hazai siker szüle­tett: Szolnok—Metripond SE 8- 1. Ezután küzdelmes mér­kőzésen az Eger 5-3 arány­ban nyert a DVTK ellen. A diósgyőrieket a Metripond SE is legyőzte 6-4 arányban, míg a befejező találkozón ugyancsak 6-4-re nyert az Eger a Szolnok ellen. A torna végeredménye: 1. Eger SE 9 pont, 2. Szolnok 3 p. (15-14), 3. DVTK 3 p. (14-14), 4. Metripond SE 3 p. (11-18). A gólkirály Sass (Eger) 7 góljával, a legjobb kapus Bodolai (Eger), a legtechni­kásabb játékos Csontos (Szolnok), míg a legsport­szerűbb csapat a DVTK lett. A teremlabdarúgó-torna mellett a Szolnoki MÁV MTE MNK-mérkőzést is játszott szombaton a Békéscsaba el­len. A házigazda NB Il-es együttese 3-2 arányban nyert, így a február 27-i forduló­ban a DVTK következő el­lenfele a legjobb nyolc kö­zé jutásért Diósgyőrött a Szolnok csapata lesz. Úszás Felszabadulási emlékverseny A Miskolc városi Úszó Szövetség — hagyományai­hoz híven — ismét megren­dezte felszabadulási úszó­versenyét, amelyen az MVSC a DVTK és a Miskolci Pos­tás SC sportolói vettek részt. Eredmények, férfi W0 m gyors: 1. Szentesi, 2. And­+■ Bajban a Kinizsi védelme... Laczkó Bábért, a kapus a korongot figyeli, mellette áll Mészáros József, a csapatka­pitány, míg a teplickaiak újabb gólszerzési lehetőségre vár­nak. (Szabó István felvétele) Jégkorong A fél csapat kevés A Kelet-szlovákiai bajnok­ságban, az őszi idényben újabb két mérkőzést játszott a Miskolci Kinizsi együtte­se. Első találkozójukat Krompachyban (Korompán) vívták a Pokrok csapatával, míg másnap hazai pályán fogadták Teplicskát. A Kinizsi mindkét alka­lommal vereséget szenvedett. Krompachyban úgy, hogy már az első harmad 15. má­sodpercében, biztos gólhely­zetben Kiss óriási kapufát lőtt. A hazaiak, nagy nyo­mása nehezedett a miskol­ciak kapujára, ám a fiatal Laczkó nagyszerűen védett. Ennek tudható be az is, hogy ebben a játékrészben csak két gólt tudott ütni a házigazda együttes. A má­sodik harmadban viszont is­mét megmutatkoztak az erőnléti különbségek. Igaz. hogy a csapatkapitány Kiss András Nagy átadásából pa­zar gólt szerzett, amivel a Kinizsi jutott vezetéshez, ám mindez kevésnek bizo­nyult. A találkozó befejező részében Bíró lőtt egy szép gólt, ennek ellenére a vég­eredmény: Pokrok Krom­pachy—Miskolci Kinizsi 10-2 (2-0. 4-1, 4-1). A Kinizsi szombaton hajnal­ban ért haza. s délben is­mét pályára, illetve jégre kellett lépni a játékosok­nak. Az influenza, a sérülé­sek, iskolai elfoglaltságok miatt csak a csapat fele állt dr. Lukács György szakve­zető rendelkezésére. Még így is jól játszottak, hiszen ellenfelük," a Tj. Start Tep- licka az első harmadban nem tudott számottevő előny­re szert tenni, ugyanis Ma­joros révén 2-1 volt az eredmény. Ám a második játékrészben elhúztak a ven­dégek. a mieink álmosan mozogtak a pályán, s a kí­nálkozó helyzeteket is sorra kihagyták. A harmadik har­madban Mészáros, a csapat- kapitány ismét szépített, de ez is kevés volt a sikerhez. A mérkőzés végeredménye: Tj. Start Teplicka—Miskolci Kinizsi 12-2 (2-1, 6-0, 4-1). _ (f. rásko B., 3. Lengyel (vala­mennyi MVSC). 100 m női gyors: 1. Peimli (DVTK), 2. Csema (MVSC), 3. Riba (MVSC). 100 m fiú mell: 1. Tóth Tibor, 2. Tóth T., 3. Luterán (mindhárom DVTK). 100 m béka fiú mell: 1. Andrásko G. (M. Postás), 2. Kriston (MVSC), 3. Juhász (DVTK). 100 m férfi mell: 1. Béliéi, 2. Hornyák, 3. Szentesi (valamennyi MVSC). 100 m női mell: 1. Sallai, 2. Székely, 3. Molnár (mind MVSC). 100 m férfi pillan­gó: 1. Andrásko B., 2. Len­gyel, 3. Hornyák (mindhá­rom MVSC). 100 m női pil­langó: 1. Csema (MVSC), 2. Peimli (DVTK), 3. Riba (MVSC). 100 m férfi hát: 1. Lengyel, 2. Béliéi, 3. Szen­tesi (valamennyi MVSC). 100 m női hát: 1. Csema, 2. Ri­ba, 3. Sallai (mindhárom MVSC). 100 m delfin leány mell: 1. Eperiesi (DVTK), 2. Takács (DVTK), 3. Katona (MVSC). 100 m béka leány mell: 1. Zsámbok (DVTK). 2. Szaniszló (MVSC). 3. Sar- kadi N. R. (DVTK). 4x100 m férfi vegyesváltó: 1. MVSC (Lengyel, Béliéi, Andrásko B.. Szentesi), 2. DVTK, 3. M. Postás. 4x100 m női ve­gyesváltó: 1. MVSC (Csema. Sallai, Riba. Molnár), 2. Pos­tás, 3. Postás B. Mannheim—Leverkusen 1-1 1 Frankfurt— Mönchengladbach 1-1 x Düsseldorf— Bochum 0-2 2 1. FC Köln­Kaiserslautern 2-0 1 Schalke 04—Hamburg 3-0 l St. Pauli—Bürstadt 3-0 l Herta BSC—Hannover 2-2 x Oberhausen— Blau-Weiss 90 2-5 2 Cagliari—Arezzo 4-1 1 Cesena—Taranto 4-2 1 Empoli—Padova 1-0 1 Genoa—Catania 0-0 x Perugia—Bari 1-1 x Pótmérközések: 14. Varese—Monza 2-1 1 15. Campobasso—Parma 3-1 1 IS. Lecce—Bologna 0-0 x Labdarúgás Anyagiak árnyékában, egy rázós észről Szezon régi beszélgetés Bánkuti László vezető edzővel Ritkán látni elkeseredettebb embereket, mint amilyenek mostanság Bánkuti László és Hajas Imre, a Diósgyőri VTK labdarúgóinak edzőpárosa. A mindig oly magabiztos vezető edző az utóbbi időben ugyancsak ideges ember benyomását kelti, egyik cigarettáról a másikra gyújt. Pályaedzője, Ha­jas Imre magába fojtja indulatait, ám aki régóta ismeri, az tudja: csak leplezni igyekszik idegállapotát... Amikor a sportcsarnokbéli teremedzés után nekiülünk, hogy értékeljük az őszi sze­zont, Hajas Imre kifakad: — Milyen hangvételben kívánjátok ezt a cikket megírni? Mert amennyit ezek a fiúk kaptak ebben a szezonban,, az más csapa­toknak egy évtizedre elég lenne. S merem állítani — felelősségem teljes tudatá­ban —, hogy mindezt ér­demtelenül ... Minden bizonnyal nagyon furcsán nézhettem az edző­párosra, mert Bánkuti László magyarázólag hozzáteszi: — Tény, én szerződéskö­tésemkor mást ígértem a já­tékosoknak, a szurkolóknak. De mindehhez azt is tudni kell: amikor az egyesület vezetésével tárgyaltam, ugyancsak rózsaszín állapo­tokat festettek le nekem. Mit tagadjam, magam is ilyen színeket kezdtem kikeverni a palettámon, s ezért hangoz­tattam: vissza akarom ve-’ zetni a csapatot az első osz­tályba. A játékosállomány adott is ehhez, ám néhány edzés után rá kellett jön­nöm : a rózsaszín álmok csak fellegekben járók elképzelé­sei, a valóság azonban olyan fekete, mint amilyen sötét van a bányában villanyol­táskor. A játékosokkal való elbeszélgetéskor mindinkább kirajzolódott előttem a valós kép. Az, hogy nem létezik szakosztályvezetés — én e fél év alatt csak a szakosz­tályvezetővel, Sitkéi Dezső­vel találkoztam —, hogy az egyesület elnöksége felelőt­lenül ígérget a játékosok­nak. S amikor ezek az ígé­retek nem teljesültek, letar­gia uralkodott el a csapaton. S mert magad is sportoltál, kérdem én, hogyan lehet ilyen emberektől maximu­mot várni7 Bizony, sehogy. Mindenki tudja: nem a különböző bo­gyók, csodaszerek jelentik a legjobb doppingot, sokkal inkább az anyagiak. Márpe­dig Diósgyőrött az anya­giakkal óriási baj van. Hall­gassuk csak tovább a vezető edzőt! — Amikor úgy tűnt, a fiúk átvették az általam elkép­zelt ritmust — emlékezze­nek csak a Debreceni Kinizsi elleni mérkőzésre —, lejárt az egyesület vezetése által ígért első határidő. Nem fi­zettek egy vasat sem .. . S mi történt? Jött két elke­rülhető vereség. Azután újabb ígérgetések hatására nagy nehezen sikerült talpra állítani a játékosokat. Ám Kosárlabda DIB Váratlan A tavaszi szezonból két mérkőzést hoztak előre a kosárlabda NB I-ben. A DVTK női együttese tegnap Nyíregyházán, a Tanárkép­ző Főiskola együttese ellen lépett pályára. A diósgyőri­ek megteibatese» tma oló­V ereseg jelekkel utaztak el a talál­kozóra — sérülések, beteg­ségek, a sportcsarnok fog­laltsága miatti edzéskiesé­sek —, s váratlan, 79:78 (36:37) arányú vereséget sasa védték. Manapság egyik cigaret­táról a másikra gyújt a ve­zető edző, Bánkuti László ... lejárt az újabb határidő, s csak morzsákat juttattak a súlyos ezrek helyett. Az öl­tözőben pattanásig feszült a légkör, egyesek már edzeni sem akartak. Érthetően! Ez nem játékoslázadás, ez tel­jesen érthető következménye volt az eseményeknek. El­beszélgettem a fiúkkal — mert úgy éreztem, elfogad­tak, s bíznak bennem —, akik ezután egy emberként mel­lém álltak. Igaz, pénzt én nem tudtam nekik előterem­teni, de kaptak egy újabb határnapot. Talán monda­nom sem kell, pénz azóta is csak csurran, cseppen a já­tékosoknak. A mai állapot szerint — nem tévedés! — 700 ezer forintra rúg a klub tartozása a játékosok és az edzők felé! S ha azt mon­dom, ez az összeg volt már 1 millió forint is, talán ért­hetőek az elmondottak. A teljesség kedvéért még any- nyit e témához: az újabb határidőt már nem várta meg az elnökség; átadta gyászos örökét az újaknak. Akik most azon fáradoznak, hogy megoldják anyagi gondjainkat. Ennek is van határideje: december 14-e, az évzáró vacsora napja... Mindezek ismeretében más színben tűnnek fel előttünk az ősz mérkőzései, egyre inkább érthetővé vál­nak a rövidzárlatok, a ki­hagyott óriási ziccerek. Tér­jünk hát át a szigorúan vett szakmai értékelésre Bán­kuti László — miként ed­dig sem tette — most sem kertel: — Mondottam, a játékos- állományt megfelelőnek ítél­tem ahhoz, hogy megvaló­sítsuk céljainkat. Egyrészt a letámadásos játékot, más­részt a visszakerülést az él­mezőnybe. Am ez a játék­stílus egész embereket, er­kölcsileg, szellemileg, ide­gileg és fizikálisán egész embereket kíván. Márpedig ez a csapat éppen erkölcsi­leg nem alkalmas erre a stílusra, amely rendkívül energiapocsékoló, de igen eredményes taktika. Am ha a fogaskerekek nem illesz­kednek. semmit nem ér az egész. S mert a vezetők — itt magamra és edzőtársa m- ra gondolok — a játékosok­kal együtt elégedetlen em­berek, hát méltán mondha­tom: ezt az eredményt a fentiek ismeretében csúcs­teljesítménynek kell, hogy minősítsem a csapattól! Megdöbbenést mutathatott e kijelentés után arckifeje­zésem, mert Bánkúti mester gyorsan hozzátette: — Jól tudom, a klub ha­gyományai nem ezt kíván­ják, s a szurkol !k is sokkal többet vártak a fiúktól. De hagyományokból nem . lehet NB I-es együttest építeni. A körülményekhez képest va­lamennyi játékos a maxi­mumot nyújtotta mind ed­zésmunkában, mind a mér­kőzéseken ... Az értékelés nem lehet teljes értékű anélkül, hogy játékosokat, avagy csapatré­szeket ne vennénk sorra. Amikor erre irányítottuk a beszélgetés fonalát, Bánkuti László mélyet sóhajtott... ~ — Egyéni értékelésre a fentiek miatt nem vállalko­zom. Most is csak azt mond­hatom: a körülményekhez képest valamennyien maxi­mumot nyújtottak! A csa­patrészek? Annak ellenére, hogy a mezőny egyik leg- gólképesebb csapata va­gyunk, csatárokat kell iga­zolnunk! Kell ez elsősorban ahhoz, hogy a pályán levők ne érezhessék páholyban magukat, s még inkább a játékra koncentráljanak. Kö­zéppályán van a csapatnál a legkevesebb gond, ám ha Kiss bevonul, úgy ide is megfelelő játékost kell iga­zolnunk a helyére. A köz­vetlen védelmet alaposan'' át kell szervezni, s ennek a játékstílusnak megfelelően fel kell gyorsítani. A kapu­sok — ha egészségesek- — biztos pontjai a csapatlak. Ám a szezon végén mind­ketten, szezon közben pedig hol egyikük, hol másikuk volt sérült... Amikor mindezek ntán a jövő elképzeléseit kívántuk boncolgatni, a vezető edző gyorsan közbevágott: — Itt minden attól függ: december 14-én végre null­szaldós lesz-e a csapat. Mert ha nem. úgy több játékos abbahagyja az aktív spor­tolást. Ebben az esetben a DVTK közeljövője igen si­ralmasnak ígérkezik, s nem lehetetlen, hogy valóban a területi bajnokságba való kieséstől kell majd menekül­ni. Ha viszont rendeződnek az anyagi kérdések, úgy tisztességes felkészülés után biztos, hogy jól fog szere­pelni az együttes. Feljutás­ról már ne beszéljünk a nagy hátrány miatt, de ígé­rem: olyan eredményeket produkálnak majd a fiúk, amely megalapozza a jövőn­ket! Mit tagadjam, e beszélge­tés felért egyfajta szemmű­téttel. Hiszen mindazt meg­ismerhettük, ami eddig — a régi vezetés időszakában — tabu volt az újságírók, a mérkőzésről tudósítók szá­mára. Márpedig korrektül tájékoztatni a közvéleményt csak úgy lehet, ha tájékozott az is. aki tájékoztat. A ko­rábbi időszakban — amikor még az elnökségi ülésről is kirekesztettek voltak az új­ságírók — port hintettek a szemünkbe, a szó szoros ér­telmében félretájékoztatot- tak voltunk. Mert ha a „zu- hanyhíradó” hireivel keres­tük az illetékest, azonnal visszájára fordították az immár igazolódott feltevé­seket. Az új vezetés nem titkolja a gondjait. Bízunk benne: ez az út nem csak e kapcsolatokat, de az együt­tes körüli gondokat is ren­dezi — valamennyiünk meg­elégedésére. S ezért — le­hetőségeinkhez mérten — mi is mindent megteszünk az­zal: magunk is beállunk a támogatók sorába ... Tóth Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents