Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)
1984-12-10 / 290. szám
Egy éve negyvenórás a munkahét Mit mulatnak a tapasztalatok? ^ Látogatóban az öregek otthonában (Kerényi László felv.) A munkavédelmi ellenőrök visszakérdeztek Ütvén szonda színes lett Lassan egy esztendeje, hogy megkezdődött az áttérés a negyvenórás munkahétre. Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. április 12—13-i ülésén fogalmazódott meg az állásfoglalás a rövidített munkahét bevezetéséről. A megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Magyar Sándor egy tájékoztatóban ezt írja: „Összességében megállapítható, hogy a negyvenórás munkahét bevezetése a minisztertanácsi határozatnak megfelelően, a központi célokkal összhangban, gondos szervezéssel valósult meg." Az összkép tehát kedvező, «te míg ennyire összeállt... Érdemes a tükör mögé pillantani. • TÖBBEN NEM LEHETNEK Borsodban az esztendő első háromnegyedében — különböző időpontokban — kilencven ipari, építőipari, gazdálkodó szervezet tért a negyvenórás munkahétre. A munkaidő csökkenése majdnem hetvenezer embert érintett. A vállalatok, üzemek, szövetkezetek központi segítséget nem kaptak, önerőből láttak hozzá a nem kis feladatnak. Az irányelvek, nem csökkenhet a dolgozók A zsúfolt városi buszokon tipródva, az utasok gyakran fogalmazzák meg a kérdést: mikor változhat a miskolci tömegközlekedés? Sokan reményeket fűznek hozzá, hogy már jövőre, az akkor aktuális menetrenddel várható a javulás. Szilágyi István, az MKV forgalmi főosztályvezetője szerint az új menetrend semmiféleképpen sem hoz lébere. nem mérséklődhet a cég hatékonysága, jövedelmezősége és gazdálkodásának színvonala. Fontos kitételként szabták meg az illetékesek, hogy a kiesett munkaidő pótlására nem lehetett növelni a munkások számát, s ilyen indokkal túlórára sem lehetett kötelezni az embereket. Mindezek ellenére az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az áttérés végrehajtása zökkenőmentes volt. A kieső munkaidőalap pótlására a gazdálkodó szervek különböző intézkedéseket tettek: korszerűsítették a termelői apparátus szerkezetét, tettek az anyagellátas jobb megszervezese érdekében, jobban kihasználták a gépeket, berendezéseket, javították a munkahelyi fegyelmet, átcsoportosították a munkaerőt, megszigorították a teljesítménykövetelményeket. • MEGSZŰNT A HOSSZÚ MŰSZAK A heti munkaidő 2 órával (42 óráról 40 órára) csökkent. Ezt a napi munkaidő egyenlő mértékű csökkentése útján oldották meg. A munkahelyen eltöltött idő jelenleg átlagosan napi 8 óra 20—30 perc, péntekenként félórával kevesebb. Megszűnt a korábban bevezetett hosszú műszak, s így a munka befejezésének időpontja — nyeges javulást a tömeg- közlekedésben, de néhány területen, így az Avas-délen talán lesz változás. A 32-es az Avas kilátótól közlekedik majd a lakótelepen keresztül, ugyanakkor megszűnik a II. és a III. építési ütemet összekötő körjárat. Valószínűleg sűrítik a 35- öst. A lakótelepieknek tehát nem kell annyit várapéntek kivételével — mindennap azonos. Az órabérben dolgozóknak — hogy ne legyen kevesebb a pénzük — majd' 5 százalékkal emelték bérüket, s a teljesítménybérben foglalkoztatottak normáját is kiigazították. A munkaidő csökkentésével nemcsak a dolgozók jártak jól. A különböző intézkedések hatására például az ipar termelékenysége az év első felében Borsodban majd’ 4 százalékkal nőtt. Igaz, az építőiparban több mint 8 százalékos csökkenés volt tapasztalható ... • ÜGYELET, MUNKAIDŐN TÚL A csökkentett időtartamú munkahét elsősorban a szolgáltatások körében okozott némely problémát, de a nehézségeken nagyon hamar úrrá lett mindenki. Az ügyeleti szolgálatot a hét minden napjára egyformán kiterjesztették, a kommunális szolgáltató vállalatok megszervezték a munkaidőn túli félfogadásokat, diszpécserszolgálatokat. Magyar Sándor írja: „A lakossági ügyfélfogadással kapcsolatban vannak kedvezőtlen jelenségek is. Néhány intézmény ügyfélfogadási rendje több területen nem igazodik az általános munkarendben dolgozók munkaidejéhez.” Ehhez a tényhez csak any- nyit: sokfelé meghosszabított ügyfélszolgálat várja a klienseket, ám nem ritkán hiába. Jó néhányan vannak, akik munkaidejükben intézik ügyes-bajos dolgaikat. I. S. Ököllel püfölik A nyilvános telefonokat nemcsak a vandálok rongálják, hanem a 0 fok körüli hideg is. E meglepő megállapításra rájöhetnek mindNagyszabású munkavédelmi ellenőrzést rendelt el az Országos Munkavédelmi Felügyelőség. Valamennyi megyei felügyelőség munkavédelmi ellenőreinek az volt a dolga kedden és szerdán, hogy újra ellátogasson azokhoz a gazdálkodó egységekhez. ahol korábban határozatokat hoztak a munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére. A megyében 65 gyárat, vállalatot , és kisebb gazdasági szervezetet kerestek fel, megvizsgálandó, hogy eleget tettek-e határidőre azoknak a kiszabott feladatoknak, amelyek a dolgozók biztonságát és a vagyoni biztonságot védik. Az ellenőrzés megyei tapasztalatai részben kedvezőek. A vállalatok vezetőinek hibátlan készülékből, erről a. 03-as számon értesítenék szakembereinket, akik minden esetben elvégzik a ja90 százalékáról mondható el. hogy munkásaiért érzi a felelősséget, s maradéktalanul megszüntették azokat a hiányokat, amelyeket korábban a munkavédelmi ellenőrök kifogásoltak. A példaadók között tartják számon a DIGÉP-et, az Ózdi Kohászati Üzemeket, a KOKÖV- öt, a TVK-t, a BVK-t. Sajnálatos viszont, hogy a vállalatok tíz százalékánál valamelyik íróasztal fiókjában maradtak a teendőkről szóló feljegyzések. így a hiányosságok súlyosságától függően, hét végrehajtási bírságot ypltak kénytelenek kiszabni) s egyben ’ új határidőt adtak a mulasztások megszüntetésére. Természetesen nemcsak a korábbi lista kifogásait pipálták ki a munkavédelmi ellenőrök. Ott, ahol újabb szabálytalanságot tapasztaltak, ahol újabb hiba- vagy veszély- forrásra bukkantak, ezt ismét papírra vetették. Az ellenőrök ceruzája az építőipari vállalatoknál és a tanácsi szolgáltató ágazat egyJ ségeiben fogott vastagabban. Általános tapasztalat: a laza munkafegyelem az okozója számos üzemi balesetnek. Ezért a megyei munkavédelmi ellenőrök az országos témavizsgálat mellett még annak is utánanéztek, van-e a vállalatoknak kellő szabályozási rendje az alkoholszondás ellenőrzésre. Az ebbeli tapasztalatok már sokkal kedvezőtlenebbek. Az ellenőrzések általában esetlegesek. s ebből eredően eredménytelenek. A mostani kétnapos vizsgálat során az ötszáz szonda tíz százaléka színeződött el. Attól függően, hogy ki milyen mélyen nézett a pohár fenekére, s mennyi időt töltött így munkában, vagy éppen munkaidőben kezdte-e meg az iddogálást. 300—500 forint bírságot fizet. Sőt. ahol az ellenőrök úgy látták) hogy balesetmegelőzési szempontból az italos dolgozó munkahelyi vezetőjének is a tettek mezejére kellett volna lépni, ezt néhányuk pénztárcája is bánia . . . O. E. Nem függ a menetrendtől Javul-e a tömegközlekedés? Hidegtől süket a telefon Pillantás a jövőbe? Csillagközi űrutazások Kreiskv ¥ spórol Bruno Kreisky, Ausztria immár 73 éves exkancellárja nem veri ugyan a garast a fogához nyugdíjasként sem (sőt tiltakozik, ha sajnálkoznak csökkent jövedelme miatt), de azért „spórol”, ahol csak lehet. — Mint a Spiegel hírül adja, legutóbb Hannoverben, ahol egy kórházban gyógykezelték, a számla kiállításakor bemutatta bécsi baleset- biztosítási papírját, és mint „esztékás” akart fizetni. Am nagyobb nyomaték kedvéért már előre megírta a kórház igazgatóságának (és ezt is mellékelte érvként a fizetéskor): „nem kérek különleges kezelést”. Elvégre már nem kancellár, csak „esztékás” nyugdíjas. (máté) kozniuk a megállókban, és egy-egy kocsiban is kevesebb lesz az utas. A főosztályvezető nem tartotta célszerűnek ismertetni az új menetrenddel kapcsolatos összes elképzelésüket, hiszen az annak bevezetéséig hátra levő több mint fél évben még jócskán lehetnek változások. Az azonban bizonyos, hogy aki az új menetrendtől várja a lényeges javulást, az hiú reményeket táplál. Közismertek az MKV gondjai. Kevés a busz, nincs elegendő gépkocsivezető. A vállalatnak pillanatnyilag nincs sok reménye rá, hogy a járműparkot fejlessze. A létszámhelyzetük viszont a jövő évben várhatóan stabilizálódik. Erre utal az is, hogy a nyárhoz képest pillanatnyilag több a sofőrjük. Ha pedig a várakozásuk igaznak bizonyul, akkor legalább azt tudják biztosítani az utazóknak, hogy a menetrend szerinti járatok pontosan közlekedjenek. (bujdos) azok, akik mostanában szemre teljesen ép készülékeken mindhiába tárcsáznak. A postások véleménye az: ilyenkor csak a hideg okolandó. Varga Zoltán, a Posta hibaelhárító fő-csoportvezetője: — A látszólag hibátlan nyilvános telefonok is lehetnek rongálás áldozatai. Gyakori, hogy a pénzvisszaadó nyílásba papírdarabot dugnak. Ez esetben ha a telefonálónak nem sikerült a hívott féllel kapcsolatot teremtenie, hiába várja, hogy visszaessen a kétforintos. A türelmetlenebbek öklükkel is megbiztatják a készüléket, persze ekkor sem biztos, hogy kiesik a pénz. Viszont keletkezhet a telefonban kontakthiba. Mivel a készülékekben félvezetők, integrált áramkörök vannak, ezeknek nem használ a hideg: elállítódhat az úgynevezett munkapontjuk. Szakembereinknek elég gyakran kell éppen emiatt újrahangolniuk a nyilvános telefonokat, hogy üzemképesek legyenek. Természetesen a rongálás az időjárás miatt keletkezett hibáknál nagyobb gondokat okoz. Jó volna, ha a fülkékből telefonálók, amennyiben nem káPOckk ^eoajai a ialgggiag vitást. Gyakorta nem ad vonalat a látszólag hibátlan telefon. A benne elhelyezett alkatrészek érzékenyen reagálnak a hideg időre ... (Kerényi László felvétele) Oleg Gazenko, szovjet akadémikus véleménye szerint már a jövő században megvalósítható lesz a Naprendszeren kívüli űrrepülés. Ha egy űrhajót, melynek hajtóműve termonukleáris energiával működik, sikerül felgyorsítani a fénysebesség tizedére (másodpercenként harmincezer kilométerre), akkor a bolygórendszerrel rendelkező legközelebbi csillagig ötven év alatt lehet repülni. Erre elegendő egyetlen emberi élet is — mutatott rá az akadémikus a Tudomány és Vallás című folyóiratban megjelent cikkében. Sajnos, az űrhajó aligha képes ilyen út után visszatérni a Földre. Tehát nem automatákat kell küldeni, haséra a letelepítéshez szükAz iskolai látonatások tapasztalatai, kiemelten A családi életre nevelés címmel tart előadást Szklenárné Fóris Irén, a Vöröskereszt séges eszközökkel felszerelt űrhajókat. Tejútrendszerünk középső területének kivételével, ahol is a csillaganyag sűrűsége több milliószorosa, mint a Nap környezeteben. bármelyik térség alkalmas a letelepülésre — véli Gazenko. Az akadémikus, aki az űrbiológia területének egyik vezető szovjet szakértője, feltételezi, hogy ezeken a vidékeken értelmes, ám felépítésükben az embertől lényegesen eltérő lények alakulhatnak ki. Hiszen, a csillagközi űrutazásban részt vevő embercsoportok a rendszeres genetikai kapcsolatok hiánya miatt több ’ellemző tekintetében elszakító kiválasztódásra kényszerülnek, ami szükégszerűen több különböző emberfaj kialakulásához vezet. Borsod mesvei vezetőségnek főelőadója holnap délután 2 órakor, a Tanácsház tér 2«j sz. alatti párthelyiségben, j Csali étté nevelés
