Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)

1984-12-08 / 289. szám

élycgíjűjlcs Szerencs város felszabadulásá­nak 4U. évfordulója tiszteletére bélyegbemutatót rendeznek a helyi lilalclisták december 13— 16. között. A tárlat a szerencsi Bocskai István Általános Gimná­ziumban tekinthető meg. December 16-ig, naponta 11— 18 óra között tekinthető meg a MABÉOSZ Budapest, VI. kér., Vörösmarty u. 65. sz. alatti szék­házában a Magyarország—Fran­ciaország államközi pélycgkiál- lítás. A helyszínen alkalmi pos­tahivatal is működik, mely az eseményre utaló bélyegzéssel látja el az ott feladott külde­ményeket. A „Bélycgkiállítás a város fel- szabadulásának 40 évforduló­ján’* feliratú postai bélyegzést ma alkalmazzák Vácott. A közelmúltban megrendezett Eger—Kassa városok közötti bé- lyegkiállításnak nagy közönség- sikere volt. A megnyitó ünnep­ségen részt vevőket Palcsó Pál, az MSZMP Eger városi Bizott­ságának titkára köszöntötte, kö­zöttük Békési Józsefet, az Eger városi Tanács elnökhelyettesét, Kiss Ernőt, a MABÉOSZ főtit­kárát, a kelet-szlovákiai és kas­sai delegációt, valamint a MA- BEOSZ Észak-magyarországi Te­rületi Bizottságának és irodájá­nak képviselőit. E rendezvény kapcsán elvi megállapodás szü­letett arra nézve, hogy a jövő­ben kívánatos lenne a kapcso­latokat bővfteni. A szóbeli meg­állapodást tettek követték, és december 1-én Trebisovban alá is Írták az előkészített szerző­dést, az ottani felszabadulási bé­lyegkiállítás kapcsán. A miskol­ci delegáció nevében a szerző­dést Szarvas Miklós, a Miskolc városi Bélyeggyűjtő Kör elnöke irta alá a MABÉOSZ Észak-ma­gyarországi Területi Bizottságá­nak kiállításfelelőse, Lezsák Sándor, valamint a területi iro­da vezetője és ellenőre jelenlé­tében. A szerződés szerint az elkövetkezendő időben kétéven­ként Egerben, Kassán és Mis­kolcon rendezik meg a városok közötti kiállításokat, melyek al­kalmával baráti találkozókra, filatelista eszmecserékre és elő­adásokra is sor kerül. A felek kifejezték óhajukat, hogy bőví­teni kellene a csehszlovák és magyar bélyegeket gyűjtők cse­rekapcsolatait is, a vonatkozó államközi szerződések keretei között. R. L. A pazarló styújlóláng jfc Aki szabász, varrónő akar lenni... Nyolcadik általánost, végzős diák ismerkedik a 101-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában a pályaválasztási kiállítással. Mi leszek, ha nagy leszek? A döntést segíti, a döntéshez ad tanácsokat ez a kiállítás ... Kaukázusi aranytárgyak A Szovjet Tudományos Akadémia Archeológiái Ku­tatóintézete leningrádi tago­zatának tudósai érdekes ki­állítási tárgyakat hoztak ma­gukkal észak-kaukázusi ku- tatóútjukról. Az aranyból készült női ékszereket egv ősi szarmata temetkezési he­lyen találták. A leletek kö­zött van két arany női kar­kötő, valamint két kosár for­májú, áttört velencei lánc­cal díszített fülbevaló. Az időszámításunk előtti évszá­zadban készített nagyszerű aranytárgyak az ősi arany­művesek művészetének ma­gas színvonalát bizonyítja*. I «sink, mil fizik? Desszprtpk INDIAI DESSZERT Hozzávalók: 24 dkg sárga­répa, 12 dkg cukor, 1,5 dl, tej, 5,5 dkg zsír, 3 dkg szá­rított gyümölcs és dió. Elkészítése: reszeljük le a sárgarépát, és tegyük a tej­be főni. Amikor a tej már elforrt, tegyük egy serpenyő­be, és zsiradékon pároljuk meg. Tegyünk bele cukrot, szárított gyümölcsöt és diót. PUNCSKOCKA Hozzávalók: 18 dkg vaj vagy margarin, 20 dkg cu­kor, 1 csomag vaníliás cu­kor, 3 tojás, 10 dkg reszelt mandula, 18 dkg liszt, fél kávéskanál sütőpor, 1 dl rum, 1 citrom leve, fél po­hár málnalekvár, 2 tojásfe­hérje, 20 dkg porcukor, 1 kávéskanál nescafé, lö szem babkávé. Elkészítése: a zsiradékból, vaníliás cukorból, a tojások­ból sütőporral, Tiszttel és mandulával tésztát készí­tünk. A sütőlapra zsírpapírt teszünk, és rátesszük a tész­tát. Előmelegített sütőben ko. 25—30 percig sütjük. A tésztát kétfelé választjuk, egyik felét meglocsoljuk citromlével, rummal, és meg­kenjük málnalekvárral, majd a másik felét ráhelyezzük. A tojás fehérjét felverjük, por­cukorral édesítjük. A nes- cafét egy kávéskanál . forró vízzel elkeverjük. A tésztát 3x3 crr» nagyságú kockákra vágjuk. Tetejét leöntjük to­jásfehérjével elkevert kávé­val, és kávészemekkel díszít­jük. TOLTOTT SÜLTALMA Két almát félbevágunk, és a magházát eltávolítjuk. A magház helyét megtöltjük mézzel elkevert tehéntúró­val, és megszórjuk reszelt mogyoróval vagy dióval. Sü­tőbe (grillsütőbe) tesszük és kb. 20 percig sütjük. TOLTOTT KÖRTE Hozzávalók: 2 nagy érett körte, 2 evőkanál dió darál­va, 1 evőkanál narancslek­vár, 1,5 dl fehérbor. Elkészítése: a körtét meg­hámozzuk és hosszában fel­vágjuk, a magházát eltávo­lítjuk. Egymás mellé helyez­zük egy tűzálló tálba. A lek­várba belekeverjük a diót, és megtöltjük a körte mag­házának a helyét. Ráöntjük a bort. és sütőben 15 percig átsütjük. Villantó Kárpótlásul harcsák Olykor a mellőzöttségnek is lehet előnyös következ­ménye. Ezt tanúsítja a vá- logattot horgász Szabó Barna példája. Öt kétszeresen súj­totta a balszerencse, hogy megyei csapatunk tavaly­előtt kiesett az országos baj­nokság első osztályából. A váratlan kudarc kihatott egyéni teljesítményére is, ez­zel magyarázható, hogy az országos válogatott keret ta­valyi első edzésén tőle szo­katlanul gyengén szerepelt. 5 noha az előző években a biztos pontszerzők közé szá­mított a nemzetközi verse­nyeken is — most egyszerre kegyvesztett lett, nem vet­ték számításba egyetlen kül­földi útra sem. — Addig minden szabad­időmet lekötötte a különfé­le versenyekre való készü­lés, ezért „fazékhorgászás­ra", nagyobb halak becser- készésere nem is gondolhat­tam. Pedig míg nem lettem „menő” versenyző, nagyon szerettem harcsázni. Lenin- városi létemre módom volt jól megtanulni az élő Tiszán különösen eredményes har- csázó módszert, a kuttyog- tatást. Ha ismerjük a for­télyát, ez az ősi szerszám, amellyel a vizet ütögetjük, messziről odacsalja a nagy bajuszú ínyenceket a csó­nakból lelógatott harcsacse­megékhez. A szezonban ti­zenhat harcsát fogtam kuty- tyogtatással, egyenként 4— 6 kilós példányokat. Már arra gondoltam, abbaha­gyom a versenyzést, s tel­jes szabad időmet a Tiszá­nak szentelem. — Különösen amikor szemtanúja lehettem egy igazi nagy harcsa megakasz- tásának. Szeptember közepe táján, déli 12 órakor, mint­ha csak neki szólna az ebéd­re hívó harangszó, jelent meg csónakunknál a behe­mót vendég. Olyan mohón kapott a csalira, hogy egy­ből berántotta a víz alá az üvegbot spiccét, s bevágás után is ott tartotta. A ma­nőverezés izgalmát fokozta, hogy azon a szakaszon kö­ves, akadós a Tisza medre. Vigyázni kellett, hogy be ne fészkelje magát egy bedőlt tuskó alá a vad erővel húzó harcsa. De gondolni kellett a zsinór teherbírására is. Félórás fárasztás után fe­küdt fel a csónak mellett a másfél méter hosszú jószág. A merítő szákba félig se fért volna. Vágóhorgunk se volt. Szerencsés barátom, Hegedűs István ritka lélek­jelenlétére vall. hogy ki­használva a harcsa pilla­natnyi lanlcadtságát, be­nyúlt a kopoltyújába, és an­nál fogva berántotta a ter­metes testet a csónakba Biztonság kedvéért még rá is feküdt. Csak tíz kilóig érvényes mérlegünk volt. Három darabra kellett vág­nunk a halat, hogy megtud­juk a súlyát: 28 kilónyi volt. Csak a nagy feje hat kilót nyomott! Nekem azó­ta ez a harcsa a távlati mercem. (berecz) Tudunk-e fűteni? Repre­zentatív felmérések tanúsá­ga szerint, bizony nem na­gyon. A hazai lakások hő­mérséklete — függetlenül a család jövedelmétől — 21 Celsius-fok körül van. A helytelen fűtési szokások megváltoztatásával jelentős megtakarításokra tehetnénk szert. Ha csupán egyetlen fokkal csökkenne fűtött ott­honaink hőmérséklete, ak­kor a mérések szerint mint­egy öt százalékkal kevesebb tüzelőanyag is elegendő len­ne, amelynek értéke évente — hazai méretekben — 2 milliárd forint, kőolajegyen­értékben és világpiaci áron számolva. E megtakarítási lehetőség azért ad ki ily jelentős sum­mát, mert a háztartások (a magángépjárművek fogyasz­tása nélkül) több mint egy­negyedét „fogyasztják” az or­szág teljes energiaigényének. A lakossági energiafogyasz­tás az elmúlt húsz évben mintegy háromszorosára nö­vekedett. Az ország energia­felhasználásában hosszú ide­je a legdinamikusabban emel­kedő, gyorsabb, mint az iparé, vagy például a közle­kedésé. A legtöbbet változatlanul a fűtésre fordítjuk, az összes energiának mintegy 70 szá­zalékát. Vízmelegítésre 14, főzésre pedig 11—12 száza­lék szolgál. Nyilvánvaló te­hát, hogy ez az a három terület, ahol leginkább ér­demes spórolni. S nem is jó szó ide a spórolni, hiszen nyilvánvaló, nem fogkocog- tató garasoskodásról van szó, sokkal inkább reálisan, ésszerűen megtakarítható fo­rintokról. Szilárd tüzelőanyagoknál ez nehezebb, a ma haszná­latos kályhák hatásfoka ugyanis kicsi, a viszonylag jobb kétaknásakból pedig nincs elegendő. Itt csak a „tüzeléstechnikai” ismeretek segíthetnek valamelyest. A nagyobb lakások, főként csa­ládi házak fűtésének korm- fortos módja, ha etázskazá- nokat alkalmazunk. Az újab­ban kifejlesztett ilyen ka­zánok korszerűek, a kétak- nás típus hatásfoka 4—5 szá­zalékkal jobb, mint a ko­rábbiak. Az anyagiak számos szer­vezet lehetőségeit erősen be­határolják. Nincs ez másként a TIT Borsod megyei Szerve­zeténél sem. Az idegen nyelvi szakosztályuk ötéves mun­káját felölelő beszámolójá­ból kiderül, hogy az utóbbi években csökkent a külföld­re kiutazó TIT-nyelvtanáro'k száma. Két olasz és néhány NDK-ösztöndíjason kívül egyéb kiutazási lehetőségük nem volt. Mtechnika történetéből r A Brünig-vasút mozdonya A rendkívül vál­tozatos terepviszo­nyok és a magas fokú iparosítás miatt a vasút fej­lődése szempont­jából Svájc igen jelentős helvet foglal el, főleg azért, mert szá­mos teljesen új­fajta vontatási rendszer kikísérle­tezése és kifej­lesztése fűződik mérnökeinek nevé­hez. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1909-ben állították üzembe a keskeny nyom­távú svájci Brü- nig vasútvonalon a kombinált fo­gaskerék- és ta- padómeghajtásos gözmozdonyt, amelyet hosszmet­szetében látható­an helyeztek el a luzerni Közlekedé­si Múzeumban. A mozdony demonst­rációs modellként van kiépítve, úgy­hogy alkatrészei mozgását is meg­szemlélhetjük, to­vábbá hangszalag­ról hallhatjuk, ho­gyan hasznosította a mozdony a fo­gaskerék- és ata- padómegha j tásos erőátvitelt. (Ké­pünkön: a HG 3/3 Nr. 1063-as moz­dony metszeti és demonstrációs cé­lú modell ie.) K. A. A gázfűtés, -főzés, -víz­melegítés terén is van elő­relépés, amelynek egyúttal a hátránya is jelentkezik: a jobb hatásfokú. keveseob gázt fogyasztó készülékéit nem olcsók, cseréjük nél­kül viszont nehéz takaré­koskodni. Az újabb gázkon­vektorok hatásfoka végre jobb a korábbinál, ám le- lentősebb javulás csak ak­kor várható, ha majd el­terjednek a ventillátoros, automatikus, hőfokszabályo­zós változatok. Jók viszont az újabb típusú gáztűzhe­lyek, s ez azért is örvende­tes, mert ma a háztartások több mint felében már gáz- zel főznek, óm a ma hasz­nált. mintegy 2.7 millió gáztűzhely hatásfoka még jelentősen elmarad a legfej­lettebb színvonaltól. Igaz ez az átfolyó gáz-vízmelegítőre is. Csupán az állandóan égő gyújtóláng önmagában 10— 15 százalékkal növeli az energiafogyasztást. Az olajtüzelést ugyan cél­szerű lenne mérsékelni, sú­lya azonban egyelőre elég nagy, hiszen mintegy 2,2 millió olajkályha van a háztartásokban, s hatásfo­kuk sem túl jó. Nálunk 7—8 százalékkal jobbak az új, tipizált változatok, s még előnyösebb lesz az automa­tikus hőfokszabályozóval el­látott típus. A villamos fűtést ma már nem szorgalmazza senki, az éjszakai árammal fűtött hő­tárolós kályhák kivételével, minden megoldás gazdaság­talan. Az utóbbiakból is mindössze 30 ezer darab ál­lítható üzembe hazánkban ott, ahol a hálózat ezt el­bírja. T. P. Korszerű technológia és humanus környezel Tervpályázati kiírás „Lakásépítés korszerű be­építésekkel, korszerű tecn- nológiákkal” címmel orszá­gos tervpályázatot írt ki az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a Magánla­kás-építési, Fejlesztési Cél­program Bizottság, az Or­szágos Takarékpénztár, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács, Miskolc me­gyei város Tanácsa és a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A rendkívül Időszerű té­ma díjazására 1 000 000 fo­rint áll rendelkezésre. Az első díj 200 000 forintnál na­gyobb, a megvétel 40 000 fo­rintnál kisebb nem lehet. Beadási határidő: 1985. már­cius 11. A kiírók arra számítanak, hogy a pályázók az eddigi — sokat bírált — beépíté­sektől és szerkezetektől el­térő megoldásokat dolgoz­nak ki a megadott konkrét helyszínrajzokra, melyekben a mai, illetve a jövő lakás­igényeit is kielégítik és szem előtt tartják a humá­nus környezet megteremté­sét, az alkalmazott korsze­rű technológia ellenére is. A pályázati kiírás az ÉVM műszaki, tervezési és építőipari főosztályán (Bu­dapest V., Kossuth L. tér 2—4. IV. em. 10.) 1984. no­vember 19-től átvehető (100 forintos csekkszelvény be­mutatása ellenében). Nem tudunk fűteni KeveseM a Ulti iii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents