Déli Hírlap, 1984. december (16. évfolyam, 283-304. szám)
1984-12-22 / 301. szám
Veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek Ifjúságvédelem az iskolákban Hangoskönyvek „Hangoskönyvekkel” gyarapodott több' közművelődési könyvtár állománya. A Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közreműködésével — az intézmény hanganyagának felhasználásával — készített magnókazetták magyar és világirodalmi alkotásokat tartalmaznak, közöttük két dramatizált művet, Arany János Toldiját és Petőfi Sándor vitézét. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének könyvtárában egyébként jelenleg 1300 hangoskönyv közül lehet válogatni, s a jövőben évente mintegy 130— 150 újabb mű kerül hangszalagra. Ügyeletes fogtechnikusok A 42. számú Általános Iskola, a 2. számú Kisegítő Általános Iskola és a 40. számú Általános Iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkájáról számoltak be a városi tanács család- és ifjúságvédelmi munkabizottságának a hét közepén megtartott ülésén az iskolák igazgatói: Horváth József, Daróczy Leventéné és Ladányi József. Az 1981—82-es tanév tavaszi nevelési értekezletének témája éppen az volt, miképp lehetne hatékonyabbá tenni a gyermek- és ifjúságvédelmet a nevelési-oktatási intézményekben. Nem véletlen, hogy elsősorban éppen ennek a három iskolának a helyzete érdekelte a munka- bizottságot, ezekben az intézményekben az átlagosnál jóval nagyobb a veszélyeztetett gyerekek száma és aránya. És sajnos, ez a tendencia — úgy tűnik — tovább tart, a veszélyeztetettség újratermelődik. FOKOZOTT TÖRŐDÉS A 42. számú Általános Iskolában például az elmúlt években tíz százalék körül mozgott a veszélyeztetettek aránya. Ahogy nőtt a tanulói létszám, úgy emelkedett azok száma, akiket anyagi, magatartási, környezeti, egészségi okokból veszélyeztetettként tartanak számon. Ladányi József, a 40. számú Általános Iskola igazgatója — többek között — így fogalmazott: „ ... Tanulóink szociális körülményei rosz- szabbak a városi átlagnál. Sok a többgyermekes nagycsalád (66), a legtöbb helyen 4—8, de van, ahol 12 gyermek is van ...” Az iskola 155 tanulója él csonka családban, de a veszélyeztetettség okai között szerepel a szociális elmaradottság, a kulturális igénytelenség, a primitív életvitel, az erkölcstelen, csavargó, iszákos életmód is. Ilyen körülmények között szinte kivétel nélkül elhanyagolják a gyermeknevelést, ezért is nagy az iskola nevelőinek felelőssége. A hátrányos helyzetűek és a veszélyeztetettek fokozott törődést kapnak a nevelőktől, az alsó tagozatban tanítók gondot fordítanak arra, hogy a tanulók kezdeti hátrányait mielőbb felszámolják. Korrepetálással, egyéni foglalkozásokkal segítik ezeket a gyerekeket, a felső tagozatban a tanulók rendszeresen négyszemközt beszélik meg a problémáikat az osztályfőnökükkel. Ellenőrzik a hiányzásaikat, kiemelt feladatuk a tankötelezettségi törvény végrehajtása, a felmentések, a tanévvesztés elleni küzdelem. A 2. számú Kisegítő Iskola igazgatójának, Daróczy Leventénének a beszámolójából: „A legnagyobb gondot a bűnöző, garázda életvitelű családok gyermekei okozzák. Itt szándékosan használják fel a kiskorúakat a bűn elkövetésére, mivel még nincsenek 14 évesek, és így nem büntethetők ... Sok szó, előadás elhangzik a káros szenvedélyeknek az iskolások közötti elterjedéséről. Kétségtelen, hogy a legfontosabb a megelőzés, de tehetetlenül állunk a már kialakult szenvedélyek előtt. Néhány esetben szeretne a tanuló (még a fogyatékos is) leszokni ezekről, de nem tud. Ha a felnőtt alkoholistáknak intézményesen segítségükre sietünk elvonókúrákkal, egyebekkel, nem lehetne a serdülőknek is valamilyen intézményes segítséget nyújtani ebben? ...” A'/ASI ŐRJÁRATOK Horváth József, a 42. számú Általános Iskola igazgatója fontos feladatnak tartja az óvodák, iskolák, orvosi hálózat szorosabb együttműködését, s az iskolák, a népfront, a Vöröskereszt és a szülői munkaközösségek ösz- szefogásával az esti órákban „avasi őrjáratok” megszervezését. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében egyre inkább az iskola válik fontossá — ezért kell megtalálni a megfelelő módszereket —, ugyanis ha a gyerek szocializációja az elsődleges közösségben, a családban hiányos vagy hibás, az iskolai közösség keretein belül még van mód a zavarok megszüntetésére, a pedagógusok lelkiismeretére, tudására építve. Ennek tudatában végzik if júságvédelmi munkájukat a tanítók, tanárok, nemcsak az említett három iskolában. (szabados) Immár hagyomány, hogy a Miskolci Fogtechnikai Vállalatnál az ünnepek alatt is ügyeletet tartanak. Juhász Gyula, a vállalat laboratóriumvezetője újságolta, hogy ha valakinek eltörik a fogA mértéktelen dohányzást, mint válóokot elismerve harmincöt évi házasság után elválasztott feleségétől egy hatvanesztendős férfit a québeci legfelsőbb bíróság. sfc Nem minden a márkás kristály ... A karácsony az egész család számára gondtalan öröm, kivéve a háziasszonyt. Az ünnep előtti nagy hajrában, a sütés-főzés, takarítás dandár, jóban sokkal inkább foglalkoztatja az, hogy mi kerül az asztalra, mint bármely divattanács. Az ember életéhez szorosan hozzátartozik az étkezési kultúrája, beleértve ételeink változatosságát, elkészísora, december 24-én, 27-én, 28-án, 29-én és 31-én is felkeresheti a fogtechnikusokat. Az erre rászorulókat délelőtt 10 órától délután 4 óráig fogadják, s egy-egy azonnali javításért 25 forintot számolnak fel. Az indoklásban rámutattak, hogy az, asszony naponta két doboz cigarettát szívott el, és erről férje állandó unszolására sem volt hajlandó lemondani. porcelán és a szépen metszett tési és tálalási formáját. Az étkezés az örömök forrása is: a finom ízekhez a szépérzéket kielégítő terítés is kell, hogy társuljon; fel kell kelteni a családtagok étvágyát. A régi időket megörökítő filmeken, képeslapokon láthatjuk, mennyire másként étkeztek eleink. A vadszárnyasokat tolláikkal feldíszítve tették tálra, a vaddisznót, őzet egészben helyezték el az asztalon, a tortákat pedig inkább néznénk művészi alkotásnak, mint ehető édességnek. A divat és az ízlés —, s nem utolsósorban a praktikum — mára mindezeket alaposan átformálta, de van, amit átmentett napjainkra is. Ezek egyike az abrosz. Gyönyörű az asztalon egy frissen keményített damasztterítő: hogy óvjuk, minden teríték alá tehenünk divatos, könnyen tisztítható alátétet. A szénen terített asztalra helyezzünk díszül néhány szál virágot: lehetőleg rövidszárút, hogy ne takarja el a szemben ülőt; az ünnepnek megfelelőt — most például fenyőágat. A karácsonyi hangulatot csak fokozza, ha égő gyertyával ékesítjük az asztalt. Gyertyatartót magunk is készíthetünk igen egyszerűen fenyőtobozból vagy dísztökből. Tűzhetjük a gyertyát szép piros almába (a kiemelt csutka helyére) vagy a virágdísz közepébe is. Az ünnep hangulata sokszor ilyen apróságokon múlik Az Utasellátó Vállalat Miskolci Területi Igazgatósása 0 0 O 1985. február 1-től 1988. január 31-ig terjedő időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELÉSRE ATADJA A 44. SZ. ÓZD VOLÁN-PÁLYAUDVARI III. O. MELEGKONYHÁS BÜFÉJÉT A versenytárgyalás 1985. január 22-én 11 órakor lesz megtartva az Utasellátó Vállalat Tiszai pályaudvari éttermének különtermében. A pályázatokat 1985. január 18-ig kérjük a Területi Igazgatóság központjába (Miskolc, Szemere u. 8. sz.) benyújtani. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilógositást ugyanott, Horváth Nándor gazd. csoport- vezető ad munkanapokon 8-16 óráig. Válooh: a dohányzás Hangulatos étvágykeltő Gyertya és abrosz + Karácsony (Feledy Gyula rajza) Utolsó koncert? lideodisco a dzsesszpincéke Csaknem tíz éve kezdődött pezsdülni a dzsesszélet Miskolcon, Felvinczy Attila népművelő jóvoltából. Az ismert bel- és külföldi zenészeknek és rajongóiknak először a Molnár Béla Úttörő- és Ifjúsági Ház adott otthont. Telt házak bizonyították a műfaj városi életképességét. Pege Aladár nyitotta meg a sort, és olyan nagyságok léptek itt színpadra, mint Zbigniew Namislows- ki vagy jó néhány amerikai sztár. Később, 1980-ban a Sörgödör lett a dzsessz otthona, továbbra is forró hangulatú, éjszakákba nyúló koncerteket rendeztek itt. A fiatalok szerettek ide járni, hiszen a belvárosban, kellemes környezetben jutottak a muzsika élvezetéhez. Az utóbbi hetekben azonban megcsappant az érdeklődés a rendezvények iránt, és a Nagy Feró vagy a Mini RC-programon már csak 40 (!) fizetővendég volt. Ez nem a legdicsekvésre méltóbb adat, de sokan a propaganda hiányára fogják az érdektelenséget. Tény, hogy erről mindössze egy transzparens adott hírt az üzlet előtt! Azt mondani se kell, hogy az énekes és az együttes is jóval nagyobb közönséget érdemelt volna. Nem csodálkozhatunk won, hogy a Sörgödör gazdája, a Miskolci Vendéglátó Vállalat inkább új pénzforrások után néz. Január 7-től ugyanis este 11-től hajnali 4-ig vi- deodiscó-bár szórakoztatja majd itt a vendégeket. Tíz óráig továbbra is sörözőként üzemel, de a jövedelemérdekeltség bevezetése megváltoztatja a pince profilját. Minden vendéglátóhely a bevételből tartja fenn magát, a dzsesszpince pedig nem tartozott a legjövedelmezőbb üzletek közé az utóbbi időben! Ezért, mint a vendéglátóhely vezetője elmondta, januártól elsőbbséget élvez a diszkó, de ha jó programot sikerül idehozni, nem zárkózik el, szívesen ad helyet akár a dzsessznek is. Most már csak a szervezőkön múlik, hogy ne legyen a város szegényebb egy színfolttal — és a Sörgödörben ne halkuljon el örökre ez a műfaj. * Holnap 7-tői éjszaka 2-ig Kőszegi Imre és együttese, a Regős István kvintett, Vasvári Pál, Gadó Gábor és Csanyi Zoltán lép fel a pincében — reméljük, nem utoljára. (temesi) A MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VALLALAT felvételre keres: 2-5 éves gyakorlattal rendelkező TERVEZŐMÉRNÖKÖT ♦ energetikus ♦ kőműves ♦ ács ♦ könnyűgépkezelő ♦ vasszerkezeti lakatos ♦ hidegburkoló ♦ géplakatos ♦ autószerelő munkavállalókat Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. u. 65. sz. alatt
