Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1984-11-20 / 273. szám
A tisztasági őrségek jubileumán \ szombaton megtartott 9. skolci környezet- és ter- jszetvédelmi fórumon a izafias Népfront kitünte- ;eit kapták áldozatos faunjukért azok, akik a kis- bosokból és úttörőkből ikult tisztasági őrségeket tronálják. v Kiváló Társadalmi Munkás üntető jelvény arany fokoza- kapta Sípos Ferencné osz- yvezelő. Kazár Judit munka- i- és bérsazdálkodási előadó, rdos Ferencné házfelüevelő Flach Antal osztályvezető. ;rderaes Társadalmi Munkás üntetésben részesült Temes- ri Lászlóné gébiró, Burkus nos művezető, Gábor László •goncás, Puy Attiláné élelme- svepető. Czirják Sándor álta- íos iskolai igazgató, Szabó esef tanár. Andorkóné Matis/ cilia tanár. Gável Andrásné zfelüevelő és Marosvári Béla szerész. Emléklapot kaptak az ország .ő tisztasági őrségének 42 kis- bos és úttörőpajtás tagja, az ipitó tagok és az őket patrolók«. 5z .alkalomból többen okleve- és könyvjutalmat vehettek át. Kiállítás és vásár a megyei könyvtárban Művészek a vérellátóért Észak-Magyarországon élő 23 képzőművész 77 alkotásából álló kiállítást nyitott meg tegnap délután dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A megnyitót megelőzően Krasznai Gáborné, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára, dr. Szabó István megyei főorvos és Mazsaroff Miklós, a Magyar Képző- és Iparművészek Területi Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezetének titkára tájékoztatta az újságírókat a tárlattal kapcsolatos tudnivalókról. A Borsodi művészek a vérellátásért című kiállító« son megtekinthető műalkotások megvásárolhatók, s az a 40 kérdés 40. évfordulóra A 'múlt héten, a hetedik >rdu lóban a következő kérésekre vártuk a válaszolt: Mikor avatták fel a váro- spgrtcsarnokot? Ki az al- jtófa az SZMT előtt álló ízmeritő szobornak? Ki az kötő ja a megyei kórház ud- arán álló, Pálcás fiú című :obornak? Mikor nyílt meg 3 SZMT-székház Vass Anil tervei alapján? A helyes válaszok: 1970 .), fííss Sándor (2), Laborcz erenc (1), 1963 (1). A Herman Ottó Múzeum özmüvelődési osztályának lunlpfcmsai hétről hétreér- ?keHk a beérkezett válaszo- at. Tőlük, és a KISZ váro- bizottságától fnegkaptuk a etélkédő állását, a hatodik >rd utóval bezárólag. Ezen zerint a csapatok versengőében az élgárda a követke- ö: A Kossuth Gimnázium és városi tanács egészségügyi sztálya egyaránt 23—23 pon- ot ért eh 22 pontos a Szoláltató KISZ-bizottság 3. sapata, az Ericson brigád Beké" Miklós), valamint a árosi tanács egészségügyi osztályának gazdasági csoportja. A Miskolci Építőipari Vállalat Április 4. szocialista brigádja és a MÁV Járműjavító csapata 21-21 ponttal követi őket; a Herman Ottó Gimnázium és a Mezőgép 19 pontos; a DI- GEP géptervező szocialista brigádja, valamint az ÉMÁSZ Zrínyi Hona szocialista brigádja 18 pontot szerzett. Az egyéni versenyzőknél Farkas Istvánné és Horváth Vilmos áll az élen 22-22 ponttal. Vass Zoltán 21 pontot ért el. Herczeg Vilmosné és R.iczu Lajos 20-at. 19 pontosok: Csudái Pál, Gombár Sándor, Tepliczki János Tamás, Váradi Istvánné, Zsir- ka Lajos, Bárány Emil, Rusz- nyák Gyuláné, Kissgyörgy Zoltán és Poczkodi József. A vetélkedő meghirdetői Jármai Gyuia, Bihari János és Juhász Barnabás családját — akik egyéniben indultak — már most meghívják a döntőre (természetesen a további jó szereplés reményében) mint csapatokat. Valamennyien 20 pont fölöttiek. És akkor következzenek a 8. forduló kérdései: .ITT ELVÁGANDÓ! 40 KÉRDÉS A 40. ÉVFORDULÓRA 0 • Mikor hagyta jóvá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az LKM kombinált acélműve építésének beruházási javaslatát? \ 1. 1969. 2. 1973. x. 1977. 9 Mikor jelent meg a Miskolc város története és Bórsód-Abaúj-Zemplén megye legújabb adattára cinül monográfia? 1. 1970. 2. 1974. "■ x, 196 S. • Az LKM acéltermelése melyik évben voit először 1 millió tonna? 1. 1970. 2. 1969. x. 1962. • Mikor nyílt meg a Herman Ottó Múzeum új központi épületéuen a Két évszázad magyar festészete című állandó kiállítás? 1. 1978. 2. 1983. ■ x. 1980. NÉV: ....... LAKCÍM: alkotók az értük kapott ösz- szeg felével járulnak hozza a megyei vértranszfúziós állomás társadalmi munkában történő felépítéséhez. A képek, plasztikák 2000—20 000 forintba kerülnek, s megvételükkor a kiállítás rendezői részletfizetési kedvezményt is nyújtanak. Ez 3000 forint alatt a vételár 30 százalékának befizetését jelenti, négy havi részletfizetéssel; 3000 forint felett az ár 20 százalékának befizetése után pedig 8 havi kedvezményt. Elsősorban közü- letek vásárlására számítanak. A kiállításra — mely december 1-ig tart nyitva — plakátok és katalógusok is készültek. A plakát Kunt Ernő Anya című alkotását ábrázolja, a 20 forintos katalógus pedig egyben tombolajegy. A tombola sorsolását november 30-án, 15 órakor tartják; a főnyeremény Mazsaroff Miklós Domboldal pineákkal című festménye. S hogy a tárlat megtekintéséhez kedvet csináljunk: Kunt Ernő, Feledy Gyula, Csabai Kálmán, Pataki János, Mager Ágnes, Mazsaroff Miklós, Kalló László, Wieszt József több alkotása is látható. Mint azt a tájékoztatón Krasznai Gáborné elmondta, a megyei vértranszfúziós állomás építése jó ütemben halad. Már áll három szint, s ha minden jól megy, december 3-ára tető is kerül az épületre. Az építkezésre jelenleg 18,3 millió forint áll rendelkezésre, melyet az észak-magyarországi képzőművészek szép gesztusa várhatóan újabb összeggel gyarapító <b. a.) Perecesről Pálinkásra A tanácskozási központban A tanácstagok munkáját értékelik és az új választó- jogi törvényt ismertetik ma a perecesi pártszervezetben (Bollóalja u. 160), a városi tanács 13. számú tanácskozási központjában, melynek vezetője Szelekovszki Ferenc. Volt egyszer egy alagút .i» * Osztrák gyártmányú, speciális gőzgép közlekedett az alag- utban Az ipari fellendülés időszakában, a múlt század végén a diósgyőri vasgyár nagy fejlődésnek indült. A gyár szállította a vasútépítéshez szükséges acélsíneket és tartozékaikat. Ugyanakkor a Monarchián belül a magyar hadianyag-gyártás egyik bázisává vált. Ez a nagyarányú fejlődés ugrásszerűen megnövelte a szénszükségletet is. A diósgyőri kincstári bányák nem tudtak ezzel a fejlődéssel lépést tartani. A század elején a vasgyár szénellátása kizárólag a Ba- ross-aknára hárult. Ehhez azonban meg kellett építeni a Pereces—Pálinkás közötti alagutat. A speciális 1000 milliméteres nyomtávnak megfelelően 1882 és 85, között építették meg a 2720 méter hosszú alagutat, az ország leghosszabb alagútját, és a kor technikai színvonalának megfelelően fával; . illetve acélsínnel biztosították. • SZENET ÉS BÁNYÁSZOKAT VITT A szállítás rendszere a következő volt: a Baross- aknán kitermelt szenet 2—4, később 8 tonnás vaskocsikba rakodták, s a szerelvény összeállítása után rendszerint hozzákapcsolták a kis, fából készült személyszállító kocsikat is, amelyben 12 bányásznak volt szűkös helye, állva közlekedni nem lehetett, miután igen alacsony volt. A szerelvény Baross-aknáról elindult Pálinkásra, ezt követően pedig az alagúton át megérkezett Perecesre, a vasútállomásra. Itt már várta a vasgyárból érkezett szerelvény üres kocsisora, ennek végén pedig A technika történetéből Á Voisin-biplán Bemutatjuk a repüléstörténet egyik érdekes konstrukcióját repülés közben. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1909-ben a Voisin testvérek tervezték ezt a ' kétfedelű (biplán”) gépet. Szárnyainak fesztávol- sága 12 méter, szárny felületének összkiterjedése 80 m2, súlya pedig 300 kilogramm volt. K A. a személyszállító vagonok. A mozdonyok helycseréje után a nagy gőzgép összeállította a vasgyárba induló szerelvényt, majd elindult az összesen 6,3 kilométer hosz- szú útra, a vasgyár területére. Az alagútban a szén- gázmérgezés miatt sok sérülés következett be, emellett meghatározott távolságokban beállófülkét is kiaiakíegyikben 9 bányász vesztette életét: ketten élték túl a szerencsétlenséget. akik a ko- 9 esi legerősebb helyen, a sarokban ültek. A kis kocsik- ban rendszerint égve hagytak egy-két karbidlámpát, de ezek, feltehetőleg oxigén hiányában, rövidesen kialudtak. Az orvosok mind a kilenc bányásznál a fulladást jelölték meg a halál okaként ... ' • .i' Az alagút történetéhez tartozik az is, hogy 1944. november végén a németéit» egy része itt próbált kibújni a szovjet csapatok gyűrűjéből. Maguk után berob- - bántották az alagutat is. A felszabadulás után azonban ezt viszonylag rövid idő alatt helyreállították. Ba- ross-akna volt az a bánya, ahonnan az első szénszállítmány 1944. december 23-án, 24-én megérkezett a vasgyárba, ez tette lehetővé, hogy újra dolgozhassanak az erőművek, villanyhoz jusson a gyár, a vízzel elárasztott bányák és Miskolc egy ré• BEFALAZTÁK A BEJÁRATOT Az alagút sokáig jól szolgált. A perecesi oldalon, mellette megépítették a na3^ A német gyártmányú gőzgépek közül a Jung vonatgép látható képünkön, a vasgyári állomáson. Innen indult a szerelvénnyel Perecesre. (A lap fotópályázatára érkezett képek, Lendeczki László nyugalmazott mozdonyvezető gyűjteményéből.) , totlak, ennek ellenére az aiagútban közlekedő vonat több pályavizsgáló munkást halaira gázolt. 1943-tól mar dízel mozdonyokkal is kísérleteztek. Mint Lendeczki László nyugalmazott mozdonyvezető elmondotta, egy- egy út alkalmával 1800— 2000 tonna szenet továbbítottak. • EMLÉKEZETES KATASZTRÓFA Az alagút történetében a legnagyobb szerencsétlenség 1946. május 9-én késő este következett be, amikor az egyik szénszállító vagon kisiklott, s kiütötte az acélsínből készült biztosítótá- mot. A szerelvény tovább haladt, az alagút főtéjéből — tehát felülről — nagy mennyiségű futóhomok ömlött, szakadt rá a személyszállító kocsikra. A fából készült kis vagonok nem bírták a hatalmas nyomást. Az gyobb szelvényű, Lyukóbá- ' nyába vezető alagutat is, amelyet a korábbi bánya- a szerencsétlenség példáján okulva, már — mint a Ba- ross-aknait is — beton idomkővel biztosítottak. Ezt az alagutat azonban szénszállításra gyakorlatilag nem r vették igénybe. Egy ideig a perecesi bányászok jártak át gyalog lyukói munkahelyükre. Miután Baross-aknán és Pálinkáson megszüntették a termelést, bezárták a bányákat, a Baross-aknai alagút feleslegessé vált. Most mindkettő használaton kívül van, bejárataikat mindkét oldalról betömedékelték, befalazták. A perecesi általános iskola szomszédságában, az alagutak bejáratánál most épül az az emlékmű, amely az 1946-os alagút-szerencsétlen- ség során életüket vesztett bányászoknak állít emléket. O. J. • • Uzemanyagszint-jelző, Trabanthoz Trabant gépkocsikban alkalmazható üzemanyagszint- jelző műszert fejlesztettek ki az Autóvillamossági Ipari Szövetkezet diósjenői telepén. Sorozatgyártását és kereskedelmi forgalmazását a jövő év első felében kezdik meg. Mint ismeretes, a Trabant gépkocsikba gyárilag nem építenek be üzemanyaa- szint-mérőt, s ez nem kévéi bosszúságot okoz a kedvelt kiskocsi tulajdonosainak.
